Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A városi kertészkedést népszerűsítő program indult Temesváron és Szegeden

A városi kertészkedést népszerűsítő oktatási és szemléletformáló programot indított a szegedi Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a temesvári Szórvány Alapítvánnyal együttműködve uniós támogatással.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Bojtos Ferenc, az 1987 óta működő szegedi civil szervezet irodavezetője a 2026 márciusáig tartó, 168 500 eurós (68 millió forint) összköltségvetésű projekt szombati nyitókonferenciáján elmondta, programjaikkal több korcsoportot is megcéloznak.

Az általános iskolák felső tagozatos diákjai számára Palánta klub néven szakkört indítanak, melyen a kertészkedés alapjai mellett megtanítják a városi növénynevelés specialitásait, és foglalkozásokat tartanak a diákoknak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) füvészkertjében és természetismereti tudástárában és a Szegedi Vadasparkban is. Tematikus rendezvényeket szerveznek lakóközösségek számára, külön megcélozva a paneles városrészekben élőket, igyekezve olyanokat bevonni, akik korábban még nem foglalkoztak a zöldterületek gondozásával – tudatta a szakember.

Az egyesület oktatófilmeket is készít a többi közt a talaj szerepéről, a városi növénytelepítés kihívásairól és arról, hogyan használhatók a zöldfelületek a klímaváltozás hatásainak csökkentésére a településeken – közölte az irodavezető. A projekt részeként öt szegedi iskolában bemutatósarkot alakítanak ki, hogy a diákok a gyakorlatban is elsajátíthassák a környezetük zöldítéséhez szükséges ismereteket – mondta Bojtos Ferenc.

Advertisement

Németh Anikó, a füvészkert igazgatója elmondta, a következő hónapokban bemutatóágyásokat építenek, ahol az érdeklődők szakmai segítséget kaphatnak ahhoz, hogyan tehetik zöldebbé balkonjukat, erkélyüket, helyben beszerezhető vagy akár saját szaporításból is előállítható növényekkel.

A füvészkert évente több mint 50 ezer látogatója ötleteket kap majd a zöldfalak, függőleges vagy oszlopkertek kialakításához, az árnyékoló növények gondozásához. Megismerhetik, miként nevelhetők növények extrém száraz, napos erkélyeken, teraszokon, hogyan hozható létre fűszerkert, konyhakert a balkonon vagy telepíthető élősövény – tudatta a szakember.

Advertisement

Kása Zsolt, a Szórvány Alapítvány projektmenedzsere közölte, az oktatási programok mellett Temesváron a Magyar Ház udvarán alakítanak ki közösségi és bemutatókertet.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák