Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

A vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja

A vasúti járműipar a magyar ipar egyik meghatározó növekedési ágazatának fontos pillérévé válhat.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vasúti járműipar nem csupán a közösségi közlekedés megújulásának, hanem a magyar ipar egyik meghatározó növekedési ágazatának is fontos pillérévé válhat, amennyiben sikerülne a rendelkezésre álló forrásokat többéves, kiszámítható beszerzési programok keretében felhasználni, erősíteni a hazai beszállítói hálózatot, növelni a magyar hozzáadott értéket, valamint biztosítani a járművek teljes életciklusának hazai támogatását – közölte elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Kiemelték, a következő években jelentős -mintegy 2 milliárd euró értékű – uniós finanszírozás válhat elérhetővé vasúti járműbeszerzésekre – írja az alternativenergia.hu. A stratégiai kérdés nem pusztán az, hogy milyen ütemben sikerül új járműveket forgalomba állítani, hanem az is, hogy ezek a beruházások milyen mértékben járulnak hozzá a magyar ipar, a hazai beszállítói kör és a nemzetgazdaság versenyképességének erősítéséhez.

A MÁV-csoport személyszállító járműállományának átlagéletkora mintegy 42 év, ami európai összevetésben is rendkívül magasnak számít. A legtöbb EU-s tagországban a vasúti személyszállító járművek átlagéletkora 20 év alatti, így e tekintetben Magyarország több mint két évtizedes lemaradásban van – mutattak rá az elemzésben. Megjegyezték, Közép-Európában már több ország is jól halad a flotta megújításával: Csehország, Szlovákia és Lengyelország az uniós forrásoknak köszönhetően hatalmas modernizációba kezdett, így flottájuk átlagkora mára 20-25 év közé szorult vissza. Magyarországon mindeközben az elöregedett járműpark egyre nagyobb karbantartási költségeket, alacsonyabb üzembiztonságot, gyengébb energiahatékonyságot és romló szolgáltatási színvonalat eredményez, miközben csökkenti a vasút versenyképességét a közúti közlekedéssel szemben. A járműfejlesztés ezért nem csupán közlekedéspolitikai, hanem iparpolitikai és gazdaságfejlesztési prioritás is.

Az elemzés szerint Magyarország képes magas hozzáadott értékű vasúti járműipari termelésre. A Stadler szolnoki üzeme mára a vállalat egyik legfontosabb európai kocsiszekrénygyártó központjává vált, ahol a hagyományos alumínium kocsiszekrények mellett már emeletes motorvonatok szerkezeti elemei is készülnek. Hasonlóan fontos szereplő az Alstom mátranováki üzeme, amely vasúti forgóvázkeretek gyártásával kapcsolódik be a nemzetközi értékláncokba. Ezek a beruházások azt igazolják, hogy Magyarország rendelkezik a korszerű vasúti járműgyártáshoz szükséges ipari és mérnöki kompetenciákkal. A hazai tulajdonú járműgyártás ugyanakkor jóval nehezebb helyzetbe került. A Dunakeszi Járműjavító és a Ganz-MaVag köré szerveződő vagongyártási program az egyiptomi exportmegrendelés révén ugyan jelentős növekedési lehetőséghez jutott, azonban a projekt finanszírozási és szervezeti problémái végül a vállalatok válságához vezettek. Ez ugyanakkor nem a magyar vasúti járműgyártás életképességét kérdőjelezi meg, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy egy ilyen tőke- és technológiaigényes iparág csak kiszámítható, hosszú távon tervezhető megrendelési környezetben működhet fenntartható módon – tették hozzá.

Advertisement

Az elemzésben kitértek arra is, hogy bár az elmúlt két évtizedben folyamatosan nőtt a motorvonatok szerepe a hazai vasúti személyszállításban, a hagyományos vasúti személykocsik továbbra is meghatározó részét képezik a járműállománynak. A távolsági és InterCity-közlekedés színvonalának javítása nem képzelhető el korszerű személykocsik beszerzése nélkül. Ez azért is kiemelt jelentőségű, mert ezen a területen Magyarország jelentős gyártási hagyományokkal, ipari tapasztalattal és meglévő gyártóbázissal rendelkezik.

Hangsúlyozták, a jelenlegi ipari kapacitások alapján a magyar vasúti járműipar legnagyobb fejlődési lehetősége a személyszállító járművek gyártásában, összeszerelésében, valamint teljes életcikluson átívelő támogatásában rejlik. Ennek alapfeltétele ugyanakkor az, hogy a hazai megrendelések megfelelő volumenben és kiszámítható ütemezésben jelenjenek meg. A vasúti járműipar ugyanis nem egyszeri projektekből, hanem folyamatos rendelésállományból él.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Tovább erősödött a BYD pozíciója a hazai elektromosautó-piacon

A BYD személygépkocsi-értékesítése 143,8 százalékkal bővült az első fél évben Magyarországon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Töretlen a BYD kínai autómárka szárnyalása a magyarországi újautó-piacon: az új energiákkal hajtott járművek (NEV) globális vezető gyártója 2026 első fél évében 2126 személygépkocsi értékesítésével 143,8 százalékos növekedést ért el az előző év azonos időszakához képest – tájékoztatta a BYD Magyarország közleményben az MTI-. Ezzel a márka az első helyre került a NEV azaz a tisztán elektromos és plug-in hibrid személyautókat egyesítő kategóriában – írja az alternativenergia.hu. Egyidejűleg az elektromos autók (BEV) piacán 1302 darabos eladással és 17,37 százalékos piaci részesedéssel a legerősebb piaci szereplő lett. A teljes magyarországi személygépkocsi-piacon a BYD a 11. helyet foglalja el a márkák sorrendjében 2,84 százalékos piaci részesedésével. Ugyanakkor a kivonásokkal tisztított adatok szerint – amely a Magyarországon regisztrált és a hazai autóparkban maradó járműveket mutatja – a márka a Top 10-be érkezett: a 9. helyen áll 3,38 százalékos piaci részesedéssel. A BYD a dinamikus növekedést annak tulajdonítja, hogy járműveinek az innovatív és biztonságos Blade akkumulátor-technológiára épülő elektromos architektúrája és a Super DM plug-in hibrid hajtáslánc egyre népszerűbb a magyar vásárlók körében. A BYD célja, hogy innovatív technológiáival egyre több magyar család és vállalkozás számára tegye elérhetővé és vonzóvá az elektromos mobilitást – hangsúlyozták a közleményben.

A márka kereskedelmi hálózata is jelentős ütemben bővül – 2026 első hat hónapja után, júliusban a BYD már 17 értékesítési ponttal és 13 szervizponttal rendelkezik országszerte. A fővárosi helyszínek mellett a márka jelen van Békéscsabán, Debrecenben, Győrben, Jászberényben, Kaposváron, Kecskeméten, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon és Zalaegerszegen is. Egy újabb budapesti értékesítési ponttal tovább erősítette pozícióját a fővárosban.

A közleményben kiemelik: a vállalat a stratégiai célja, hogy öt éven belül úgy tekintsenek rá, mint európai gyártóra, ezt támogatja a budapesti cégközpontban zajló európai K+F tevékenység, valamint a Szegeden épülő gyár is. A BYD multinacionális high-tech vállalat autóipari üzletága 2023 második felében jelent meg a magyarországi személyautó-piacon. A vállalat korábban már jelen volt Magyarországon a komáromi buszgyárral, valamint a pátyi és fóti üzemegységekkel, jelenleg Szegeden építi európai személyautógyárát. Tavaly Budapestre költözött a BYD európai központja, amelyben helyet kap az európai kutatás-fejlesztési központ is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák