Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A világ legnagyobb naperőműve készült el

A világ legnagyobb naperőműve épült fel egy kínai sivatagban.

Létrehozva:

|

Egy kínai áramszolgáltató június 3-án azt közölte, hogy a világ legnagyobb naperőművét csatlakoztatta a hálózathoz – számol be az Asian Financial. A létesítmény egy sivatagos területen, Hszincsiang tartomány északnyugati részén található. Noha ipari léptékű termelésre képes napelemparkok régóta léteznek, az elmúlt években elkezdtek kifejezetten gigantikus projektekbe kezdeni, amelyek nagy mennyiségű áramot képesek előállítani, potenciálisan egész városok energiaszükségletét fedezve. Az óriási naperőművek kiépítése igazán ott éri meg, ahol van elérhető, nem beépített földterület, illetve ahol kiugróan magas a napsütötte órák száma. Sivatagi régiók például tökéletesen megfelelnek az ilyen beruházásoknak. Hatalmas naperőműveket napjainkban többek között Indiában, az Egyesült Arab Emírségekben, az Egyesült Államokban, Szaúd-Arábiában és Ausztráliában találni. Afrika több országa igen ígéretes jelöltnek számít a telepítést illetően, ezért idővel itt is beindulhatnak ilyen projektek.

Kína a fotovoltaikus erőműveket tekintve az élen jár, több létesítmény is működik a területén. Az új, 5 gigawatt teljesítményű, 80 ezer hektáros napelempark a hszincsiangi tartományi főváros, Ürümcsi külterületén lépett működésbe. A létesítmény évente mintegy 6,09 milliárd kilowattóra villamos energiát fog termelni, ez elég lenne ahhoz, hogy Pápua Új-Guinea országát egy éven át ellássa energiával.

A két legnagyobb működő napelemes létesítmény korábban szintén Nyugat-Kínában volt, ezek a Longyuan Power Group Ningcsia Tenggeli-sivatagi napenergia-projektje, valamint a China Lüfa Qinghai New Energy Golmud Vutumeiren napenergia-komplexuma, mindkettő 3 gigawatt kapacitással bír. A nap- és szélerőforrásokban gazdag, gyéren lakott Hszincsiang az elmúlt időszakban a megújuló energián alapuló beruházások egyik gócpontjává vált. A régióban előállított áram nagy részét a távolba, a sűrűn lakott keleti partvidékre továbbítják, hogy kiszolgálják a jelentős helyi igényeket.

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák