Zöld Energia
A világ legnagyobb naperőművét építik a sivatag közepén
Kína egy sivatagban épít egy olyan hatalmas napelemes létesítményt, amely elegendő energiával láthatja el Pekinget.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Légi felvételeket tett közzé a NASA a kínai nagy napelemfalról, az ázsiai ország legnagyobb megújuló energiát hasznosító projektjéről – számol be a PV Magazine. A belső-mongóliai Kubucsi-sivatagban található fotovoltaikus rendszerekből álló létesítmény 2030-ra várhatóan eléri a 100 gigawattos kapacitást. A NASA szerint a Kubucsi-sivatag homokos és többnyire élettelen, ezért egykor a halál tengereként ismerték. A közelmúltban azonban a dűne mezői a számtalan napelem telepítése miatt a napenergiában rejlő lehetőségek tengerévé váltak. Az építkezés része Kína azon többéves tervének, amelyben egy hatalmas napelemes nagy falat alakítanának ki. A program célja, hogy elegendő energiát termeljenek Peking energiaellátásához. Az amerikai űrügynökség ugyanarról a régióról tett közzé egy, a telepítés megkezdése előtti 2017-es, valamint két, a jelenlegi fázist mutató felvételt. A térségben lévő létesítmény összkapacitása 2024 augusztusának végére már mintegy 5,4 gigawatt volt.
A jelenleg is működő kapacitáshoz tartozik egy, az állami tulajdonú China Three Gorges által fejlesztett 2 gigawattos egység, jelenleg ez a legnagyobb erőmű a képeken. A műholdfelvételeken még egy különlegesség, a State Power Investment által megépített, 300 megawattos, ló formájú erőmű is kivehető. A kínai nagy napelemfal az előrejelzések alapján 2030-ra eléri a 100 gigawattos kapacitást, ekkora nagyjából 400 kilométer hosszú és átlagosan 5 kilométer széles lesz. A NASA szerint a helyi sivatag napos időjárása, sík terepe és az ipari központokhoz való közelsége miatt ideális helyszín a napenergiás termelésre. A paneleket egy hosszú, keskeny dűnesávban, a Sárga-folyótól délre, Baotou és Bajannur városok között telepítik.

2017
Nem a Kubucsi-sivatag az egyetlen kietlen helyszín, ahol az elmúlt időszakban jelentős napelemes projektek kezdődtek. Kaliforniai sivatagi, egyébként nehezen hasznosítható területeit mára gyakorlatilag teljesen meghódították a napelemek.
Kép: Michala Garrison, NASA
Zöld Energia
Szélenergia igen, de nem bárhol – új térkép segítheti a természetbarát beruházásokat
Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített az MME.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), azzal a céllal, hogy a szélerőmű-hálózat fejlesztése során a természet- és madárvédelmi szempontokat a gazdasági érvekkel egyenrangú súllyal vegyék figyelembe a beruházók, tervezők és döntéshozók. Az MME levélben is megkereste Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert, arra a bejelentésére reagálva, miszerint augusztus végén a kormány jelentős szélerőmű-építési pályázatot ír ki – tájékoztat az alternativenergia.hu. Közleményük szerint az energetikai és környezetvédelmi célok közül kiemelkedik a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú bevezetése, amelyen belül Magyarországon aktuálisan a szélenergia kihasználásának jelentős növelése kap teret.

Forrás: MME Szélerőművek által veszélyeztetett madárfajok összesített előfordulási térképe Magyarországon, 20 területi kategória felhasználásával. A madárvédelmi szempontból fontos területek az alacsony pontszámot (piros jelölést) kapták. (A legkevésbé fontos kategóriába nem esik egy UTM-négyzet sem, ezért nem szerepel a 20. kategória a jelmagyarázatban.)
Az MME üdvözli és támogatja a megújuló energiaforrások, köztük a szélenergia arányának növelését, ám figyelmeztet: ez csak úgy valósulhat meg felelősen, ha a fejlesztések nem okoznak jelentős természetvédelmi károkat. A szélerőművek elővilágra gyakorolt negatív hatásai már az 1970-es évek óta ismertek, és az utóbbi évtizedben már a Kárpát-medencében is születtek vizsgálatok a ragadozómadarak vagy a túzokállomány érintettségéről. Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy az ütközések okozta közvetlen pusztulás mellett a szélerőművek és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépülése miatt jelentős élőhelyvesztést is okoznak az ilyen fejlesztések.
Az MME hangsúlyozta: a közeljövőben kialakítandó szélerőmű-hálózat évtizedeken keresztül fogja befolyásolni a hazai élővilágot, és egyes veszélyeztetett madár- vagy denevérfajok esetében akár kritikus szintű és visszavonhatatlan hatásokat is okozhat, ha a tervezésnél nem veszik kellő súllyal figyelembe a természetvédelmi szempontokat. A jogszabályalkotási és tervezési folyamat elősegítése érdekében az MME értékelte a madárfajok szélerőművek általi veszélyeztetettségét és természetvédelmi helyzetét, feldolgozta a potenciálisan érintett madárfajok előfordulási adatait, és egy súlyozásos pontrendszer alapján 2,5 km-es felbontású országos konfliktustérképet állított össze.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
