Zöld Energia
A világ legnagyobb naperőművét építik a sivatag közepén
Kína egy sivatagban épít egy olyan hatalmas napelemes létesítményt, amely elegendő energiával láthatja el Pekinget.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Légi felvételeket tett közzé a NASA a kínai nagy napelemfalról, az ázsiai ország legnagyobb megújuló energiát hasznosító projektjéről – számol be a PV Magazine. A belső-mongóliai Kubucsi-sivatagban található fotovoltaikus rendszerekből álló létesítmény 2030-ra várhatóan eléri a 100 gigawattos kapacitást. A NASA szerint a Kubucsi-sivatag homokos és többnyire élettelen, ezért egykor a halál tengereként ismerték. A közelmúltban azonban a dűne mezői a számtalan napelem telepítése miatt a napenergiában rejlő lehetőségek tengerévé váltak. Az építkezés része Kína azon többéves tervének, amelyben egy hatalmas napelemes nagy falat alakítanának ki. A program célja, hogy elegendő energiát termeljenek Peking energiaellátásához. Az amerikai űrügynökség ugyanarról a régióról tett közzé egy, a telepítés megkezdése előtti 2017-es, valamint két, a jelenlegi fázist mutató felvételt. A térségben lévő létesítmény összkapacitása 2024 augusztusának végére már mintegy 5,4 gigawatt volt.
A jelenleg is működő kapacitáshoz tartozik egy, az állami tulajdonú China Three Gorges által fejlesztett 2 gigawattos egység, jelenleg ez a legnagyobb erőmű a képeken. A műholdfelvételeken még egy különlegesség, a State Power Investment által megépített, 300 megawattos, ló formájú erőmű is kivehető. A kínai nagy napelemfal az előrejelzések alapján 2030-ra eléri a 100 gigawattos kapacitást, ekkora nagyjából 400 kilométer hosszú és átlagosan 5 kilométer széles lesz. A NASA szerint a helyi sivatag napos időjárása, sík terepe és az ipari központokhoz való közelsége miatt ideális helyszín a napenergiás termelésre. A paneleket egy hosszú, keskeny dűnesávban, a Sárga-folyótól délre, Baotou és Bajannur városok között telepítik.

2017
Nem a Kubucsi-sivatag az egyetlen kietlen helyszín, ahol az elmúlt időszakban jelentős napelemes projektek kezdődtek. Kaliforniai sivatagi, egyébként nehezen hasznosítható területeit mára gyakorlatilag teljesen meghódították a napelemek.
Kép: Michala Garrison, NASA
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
