Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A vízhiány és a szárazság témájával is foglalkozik a legjelentősebb arab irodalmi díjjal idén kitüntetett alkotás

A szélsőséges időjárási jelenségekkel, a súlyos szárazsággal és az áradásokkal foglalkozó művével nyerte el idén a legjelentősebb arab irodalmi díjat (IPAF) Zahrán el-Kászimi ománi regényíró és költő – adta hírül hétfőn a Middle East Monitor hírportál.

Létrehozva:

|

A Vízkereső a 49 éves Kászimi negyedik regénye, melyet először 2021-ben adtak ki. A Nemzetközi Díj az Arab Fikcióért (IPAF) elnevezésű, 50 ezer dollárral járó díjat vasárnap este adták Abu-Dzabiban. Az elismerést az abu-dzabi kulturális és turisztikai minisztérium, valamint a londoni Booker Prize Foundation szponzorálja, így “arab Bookernak” is nevezik. Az Omán vidéki részén játszódó regény egy Szálem bin Abdullah nevű férfi történetét beszéli el, akit a falu a környékbeli, felszín alatti vízkészletek felkutatásával bíz meg. Múlt héten adott interjújában a szerző azt mondta, a regényt saját vidéki gyermekkora ihlette. Kiemelte az Omán-szerte ismert, jellegzetes öntözőrendszereket (afládzs), melyekkel a hegy mélyén összegyűlt vizeket föld alatti csatornák segítségével hozzák felszínre. Az ilyen vájatokban egyenletesen folyó víz gyakran egész falvakat behálóz. Az afládzs-rendszer az UNESCO világörökség listáján is szerepel.

A zsűri elnöke, a 2011-ben szintén első díjat nyerő Mohammed Asari marokkói író rámutatott arra, hogy a modern arab irodalomban viszonylag új téma a víz, valamint a víz természeti környezetre gyakorolt hatása, a regényben pedig megjelenik a természet és az emberi közösségek egymásra kölcsönösen gyakorolt hatása is. “Elmosva a határokat valóság és mese között, a regény gondosan felépített szerkezete és érzékeny, költői nyelvezete lenyűgöző karaktereket teremt, köztük a vízkeresőét, aki bár rendkívül fontos szereppel bír az emberek életében, félelmet és undort is kelt” – fogalmazott. Jászir Szulejmán, a díj kuratóriumának elnöke a regény gazdag nyelvi világával kapcsolatban kiemelte az irodalmi arab nyelvet színesítő ománi dialektust, mely “a mű költői lendületével együtt elvarázsolja az olvasót”.

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák