Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A vízhiány és a szárazság témájával is foglalkozik a legjelentősebb arab irodalmi díjjal idén kitüntetett alkotás

A szélsőséges időjárási jelenségekkel, a súlyos szárazsággal és az áradásokkal foglalkozó művével nyerte el idén a legjelentősebb arab irodalmi díjat (IPAF) Zahrán el-Kászimi ománi regényíró és költő – adta hírül hétfőn a Middle East Monitor hírportál.

Létrehozva:

|

A Vízkereső a 49 éves Kászimi negyedik regénye, melyet először 2021-ben adtak ki. A Nemzetközi Díj az Arab Fikcióért (IPAF) elnevezésű, 50 ezer dollárral járó díjat vasárnap este adták Abu-Dzabiban. Az elismerést az abu-dzabi kulturális és turisztikai minisztérium, valamint a londoni Booker Prize Foundation szponzorálja, így “arab Bookernak” is nevezik. Az Omán vidéki részén játszódó regény egy Szálem bin Abdullah nevű férfi történetét beszéli el, akit a falu a környékbeli, felszín alatti vízkészletek felkutatásával bíz meg. Múlt héten adott interjújában a szerző azt mondta, a regényt saját vidéki gyermekkora ihlette. Kiemelte az Omán-szerte ismert, jellegzetes öntözőrendszereket (afládzs), melyekkel a hegy mélyén összegyűlt vizeket föld alatti csatornák segítségével hozzák felszínre. Az ilyen vájatokban egyenletesen folyó víz gyakran egész falvakat behálóz. Az afládzs-rendszer az UNESCO világörökség listáján is szerepel.

A zsűri elnöke, a 2011-ben szintén első díjat nyerő Mohammed Asari marokkói író rámutatott arra, hogy a modern arab irodalomban viszonylag új téma a víz, valamint a víz természeti környezetre gyakorolt hatása, a regényben pedig megjelenik a természet és az emberi közösségek egymásra kölcsönösen gyakorolt hatása is. “Elmosva a határokat valóság és mese között, a regény gondosan felépített szerkezete és érzékeny, költői nyelvezete lenyűgöző karaktereket teremt, köztük a vízkeresőét, aki bár rendkívül fontos szereppel bír az emberek életében, félelmet és undort is kelt” – fogalmazott. Jászir Szulejmán, a díj kuratóriumának elnöke a regény gazdag nyelvi világával kapcsolatban kiemelte az irodalmi arab nyelvet színesítő ománi dialektust, mely “a mű költői lendületével együtt elvarázsolja az olvasót”.

Advertisement

Zöldinfó

A Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját

A nem megfelelő halgazdálkodás okozta a Pátkai-víztározó vízminőségének romlását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsősorban a nem megfelelő halgazdálkodás és a túlzott tápanyagterhelés, nem pedig a mezőgazdasági tevékenység áll a Pátkai-víztározó drasztikus vízminőség-romlása mögött – állapította meg az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének legfrissebb kutatása – írja az alternativenergia.hu. A szakemberek szerint a tározó rehabilitációja elengedhetetlen a Velencei-tó jövője szempontjából. Az ELTE kutatócsoportja a Hydrobiologia című szakfolyóiratban publikált tanulmányában modern paleoökológiai és geokémiai módszerekkel vizsgálta a víztározó elmúlt negyven évének ökológiai folyamatait. A kutatók azt szerették volna megérteni, hogy mi áll a drasztikus vízminőség-romlás mögött, és mit lehet tenni a Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó megmentése érdekében. A Magyari Enikő egyetemi tanár vezetésével végzett kutatás során egy 54 centiméter hosszú üledékfurat elemzésével rekonstruálták a víztározó állapotát 1983-tól napjainkig. Az Éghajlatváltozás Nemzeti Labor keretében formálódott kutatócsoport az üledékben megőrződött árvaszúnyog-maradványok, pollenek és az alkalmazott átfogó geokémiai analízis alapján három jól elkülöníthető korszakot azonosított.

Az 1983 és 1997 közötti, kialakítást követő időszakot az 1990-es évek elején a lecsapolás, majd a tározó újratöltése zavarta meg. Az instabil időszakot oxigénszegény környezet, magas hordalékarány, alacsony biológiai produktivitás jellemezte. A vizsgálat alapján az 1997-től 2015-ig tartó időszak volt a tározó “aranykora”. Ebben az időszakban a stabil vízszintnek köszönhetően gazdag hínárnövényzet alakult ki, javult a fenékvizek oxigénellátottsága, nőtt az ökológiai sokféleség. A kutatók ezt az időszakot jelölték ki hivatalos referenciaállapotként a helyreállításhoz.

Ezt követően, 2015-2022 között a legfiatalabb rétegekben gyors ütemű vízminőségromlást, a szervesanyag-tartalom drasztikus növekedését tapasztalták a kutatók, amely során a tározó oxigénhiányos, hipertróf állapotba került. A tömeges halpusztulás és a vízpótló funkció elvesztése a tározó 2024-es leürítéséhez vezetett. Tombor Eszter, a tanulmány első szerzője kiemelte: az eredmények rámutattak, hogy a vízminőség romlásának hátterében elsősorban a tározón belüli halgazdálkodás, az intenzív haltelepítés és etetés, valamint a befolyó vizek magas tápanyagterhelése áll. Ezek oka pedig kapcsolódik a klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékeloszláshoz.
A negatív hatásokhoz társult emellett a tározót tápláló Császár-víz vizének elvezetése a patak felső szakaszán, ami miatt a mederben magas a tisztított kommunális szennyvíz aránya.

Advertisement

A szerzők hangsúlyozták, hogy a Velencei-tó biztonságos vízpótlása érdekében elkerülhetetlen a Pátkai-víztározó ökológiai helyreállítása A szakértők javaslatai között szerepel a körültekintő mederkotrás, a horgászat szabályozása, a ragadozó halak arányának növelése és a Császár-víz vízminőségének javítása. A cél a tározó 1997 és 2015 közötti stabil, egészséges állapotának visszanyerése.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák