Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A vízhiány és a szárazság témájával is foglalkozik a legjelentősebb arab irodalmi díjjal idén kitüntetett alkotás

A szélsőséges időjárási jelenségekkel, a súlyos szárazsággal és az áradásokkal foglalkozó művével nyerte el idén a legjelentősebb arab irodalmi díjat (IPAF) Zahrán el-Kászimi ománi regényíró és költő – adta hírül hétfőn a Middle East Monitor hírportál.

Létrehozva:

|

A Vízkereső a 49 éves Kászimi negyedik regénye, melyet először 2021-ben adtak ki. A Nemzetközi Díj az Arab Fikcióért (IPAF) elnevezésű, 50 ezer dollárral járó díjat vasárnap este adták Abu-Dzabiban. Az elismerést az abu-dzabi kulturális és turisztikai minisztérium, valamint a londoni Booker Prize Foundation szponzorálja, így “arab Bookernak” is nevezik. Az Omán vidéki részén játszódó regény egy Szálem bin Abdullah nevű férfi történetét beszéli el, akit a falu a környékbeli, felszín alatti vízkészletek felkutatásával bíz meg. Múlt héten adott interjújában a szerző azt mondta, a regényt saját vidéki gyermekkora ihlette. Kiemelte az Omán-szerte ismert, jellegzetes öntözőrendszereket (afládzs), melyekkel a hegy mélyén összegyűlt vizeket föld alatti csatornák segítségével hozzák felszínre. Az ilyen vájatokban egyenletesen folyó víz gyakran egész falvakat behálóz. Az afládzs-rendszer az UNESCO világörökség listáján is szerepel.

A zsűri elnöke, a 2011-ben szintén első díjat nyerő Mohammed Asari marokkói író rámutatott arra, hogy a modern arab irodalomban viszonylag új téma a víz, valamint a víz természeti környezetre gyakorolt hatása, a regényben pedig megjelenik a természet és az emberi közösségek egymásra kölcsönösen gyakorolt hatása is. “Elmosva a határokat valóság és mese között, a regény gondosan felépített szerkezete és érzékeny, költői nyelvezete lenyűgöző karaktereket teremt, köztük a vízkeresőét, aki bár rendkívül fontos szereppel bír az emberek életében, félelmet és undort is kelt” – fogalmazott. Jászir Szulejmán, a díj kuratóriumának elnöke a regény gazdag nyelvi világával kapcsolatban kiemelte az irodalmi arab nyelvet színesítő ománi dialektust, mely “a mű költői lendületével együtt elvarázsolja az olvasót”.

Advertisement

Zöldinfó

Egyre súlyosabb az erdőtüzek helyzete Európában

A rekordszámú erdőtüzek határozottabb uniós fellépést igényelnek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unió területén tavaly jelentették az eddigi legpusztítóbb erdőtüzeket, több mint egymillió hektárnyi földterület égett le, ami a megelőzés és a felkészülés terén határozottabb uniós fellépést igényel – közölte Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának felügyelete alatt működő Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS). A jelentés szerint 2025-ben 7783 erdőtüzet jelentettek 25 uniós országban, március végére már több mint 100 ezer hektárnyi terület pusztult el – részletezte az alternativenergia.hu. A helyzet a nyár folyamán különösen a Földközi-tenger térségében romlott, ahol egy elhúzódó augusztusi hőhullám 22 nagyobb tüzet okozott: csak Portugáliában és Spanyolországban 460 585 hektárt égett le, ami a legégett területek mintegy felét tette ki. Megjegyezték: Európa-szerte, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 2,2 millió hektáron pusztítottak a lángok tavaly. Ukrajna szenvedte el a legsúlyosabb erdőtüzeket. Kiemelték: a korábbi évek tapasztalatai szerint az erdőtüzek az év korai szakaszában, akár már márciusban jelentkeznek és jobban elhúzódnak. Az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok miatt az erdőtüzek magasabb szélességi körökre terjednek át, és a korábban alacsony kockázatúnak tekintett régiókat is érintik.

“A rekordokat döntő tavalyi év nem kivételes az erdőtüzek száma és intenzitása tekintetében, hanem egy erősebb, összehangoltabb európai válaszlépés megtételére szóló felhívás” – fogalmaztak. Emlékezettek, az Európai Bizottság nemrégiben új stratégiát fogadott el a növekvő erdőtüzek veszélyének kezelésére, amely a megelőzésre, a felkészültségre, a reagálásra és a helyreállításra is összpontosít. Konkrét intézkedéseket határoz meg mind uniós, mind nemzeti szinten.

A stratégia a fenntartható földgazdálkodás és a természet helyreállítása révén elősegíti a tűznek jobban ellenálló tájak kialakítását, megerősíti a korai figyelmeztetést és a folyamatos figyelést az EFFIS és a Copernicus műholdas megfigyelőprogram révén. Növeli a tűzoltási kapacitást egy uniós repülőgép flottával, a tűzoltók előzetes bevetésével és egy új európai tűzoltó központ létrehozásával Cipruson. Foglalkozik emellett a lakosság felkészítésével, a tűz utáni helyreállítással és az erdőtüzek kockázatának az uniós finanszírozási keretekbe való integrálásával. Ezzel a stratégiával Európa már nemcsak szezonális módon alkalmazkodik az erdőtüzek kockázatához, hanem strukturális jellegűen – tették hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák