Zöldinfó
A vízhiány és a szárazság témájával is foglalkozik a legjelentősebb arab irodalmi díjjal idén kitüntetett alkotás
A szélsőséges időjárási jelenségekkel, a súlyos szárazsággal és az áradásokkal foglalkozó művével nyerte el idén a legjelentősebb arab irodalmi díjat (IPAF) Zahrán el-Kászimi ománi regényíró és költő – adta hírül hétfőn a Middle East Monitor hírportál.
A Vízkereső a 49 éves Kászimi negyedik regénye, melyet először 2021-ben adtak ki. A Nemzetközi Díj az Arab Fikcióért (IPAF) elnevezésű, 50 ezer dollárral járó díjat vasárnap este adták Abu-Dzabiban. Az elismerést az abu-dzabi kulturális és turisztikai minisztérium, valamint a londoni Booker Prize Foundation szponzorálja, így “arab Bookernak” is nevezik. Az Omán vidéki részén játszódó regény egy Szálem bin Abdullah nevű férfi történetét beszéli el, akit a falu a környékbeli, felszín alatti vízkészletek felkutatásával bíz meg. Múlt héten adott interjújában a szerző azt mondta, a regényt saját vidéki gyermekkora ihlette. Kiemelte az Omán-szerte ismert, jellegzetes öntözőrendszereket (afládzs), melyekkel a hegy mélyén összegyűlt vizeket föld alatti csatornák segítségével hozzák felszínre. Az ilyen vájatokban egyenletesen folyó víz gyakran egész falvakat behálóz. Az afládzs-rendszer az UNESCO világörökség listáján is szerepel.
A zsűri elnöke, a 2011-ben szintén első díjat nyerő Mohammed Asari marokkói író rámutatott arra, hogy a modern arab irodalomban viszonylag új téma a víz, valamint a víz természeti környezetre gyakorolt hatása, a regényben pedig megjelenik a természet és az emberi közösségek egymásra kölcsönösen gyakorolt hatása is. “Elmosva a határokat valóság és mese között, a regény gondosan felépített szerkezete és érzékeny, költői nyelvezete lenyűgöző karaktereket teremt, köztük a vízkeresőét, aki bár rendkívül fontos szereppel bír az emberek életében, félelmet és undort is kelt” – fogalmazott. Jászir Szulejmán, a díj kuratóriumának elnöke a regény gazdag nyelvi világával kapcsolatban kiemelte az irodalmi arab nyelvet színesítő ománi dialektust, mely “a mű költői lendületével együtt elvarázsolja az olvasót”.
Zöldinfó
Jelentős fejlesztés indul a Velencei-tónál a vízellátás javítása érdekében
Megkezdődik a Velencei-tó vízszabályozását szolgáló tározók rekonstrukciója.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megkezdődik a Velencei-tó vízpótlását szolgáló két tározó rekonstrukciója – jelentette be a Facebookon Köböl Anita kormányszóvivő. Arról is tájékoztatott, hogy az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, a magyarországi boltok polcain kizárólag egészséges magyar élelmiszerek találhatók – írja az alternativenergia.hu. Köböl Anita a Velencei-tó kapcsán jelezte: azt a tájékoztatást kapta Gajdos László élő környezetért felelős minisztertől, hogy valóban súlyos a tó helyzete, de elindult egy folyamat, és a két tározó rekonstrukcióját megkezdik. A kormányszóvivő kitért arra is, hogy egy házi sertéstelepen megjelent az afrikai sertéspestis.
“Szeretnénk megnyugtatni a lakosságot, hogy emberre nem veszélyes a fertőzés, a hatóságok folyamatosan végzik a szükséges vizsgálati és védekezési folyamatokat” – hangsúlyozta. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterrel egyeztetve a szóvivő arról tájékoztatott, hogy a boltok polcaira kizárólag egészséges, jó minőségű magyar termékek kerülnek ki. A magyar gazdák megbízható forrásunk az élelmiszeriparban, érdemes fokozottan keresni ezeket a termékeket, ezzel is erősítve a magyar gazdaságot, a magyar szereplőket – emelte ki Köböl Anita.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaNégy elektromos modellel készül a Suzuki 2030-ig, köztük az új e-Vitarával
