Zöldinfó
A vízhiány és a szárazság témájával is foglalkozik a legjelentősebb arab irodalmi díjjal idén kitüntetett alkotás
A szélsőséges időjárási jelenségekkel, a súlyos szárazsággal és az áradásokkal foglalkozó művével nyerte el idén a legjelentősebb arab irodalmi díjat (IPAF) Zahrán el-Kászimi ománi regényíró és költő – adta hírül hétfőn a Middle East Monitor hírportál.
A Vízkereső a 49 éves Kászimi negyedik regénye, melyet először 2021-ben adtak ki. A Nemzetközi Díj az Arab Fikcióért (IPAF) elnevezésű, 50 ezer dollárral járó díjat vasárnap este adták Abu-Dzabiban. Az elismerést az abu-dzabi kulturális és turisztikai minisztérium, valamint a londoni Booker Prize Foundation szponzorálja, így “arab Bookernak” is nevezik. Az Omán vidéki részén játszódó regény egy Szálem bin Abdullah nevű férfi történetét beszéli el, akit a falu a környékbeli, felszín alatti vízkészletek felkutatásával bíz meg. Múlt héten adott interjújában a szerző azt mondta, a regényt saját vidéki gyermekkora ihlette. Kiemelte az Omán-szerte ismert, jellegzetes öntözőrendszereket (afládzs), melyekkel a hegy mélyén összegyűlt vizeket föld alatti csatornák segítségével hozzák felszínre. Az ilyen vájatokban egyenletesen folyó víz gyakran egész falvakat behálóz. Az afládzs-rendszer az UNESCO világörökség listáján is szerepel.
A zsűri elnöke, a 2011-ben szintén első díjat nyerő Mohammed Asari marokkói író rámutatott arra, hogy a modern arab irodalomban viszonylag új téma a víz, valamint a víz természeti környezetre gyakorolt hatása, a regényben pedig megjelenik a természet és az emberi közösségek egymásra kölcsönösen gyakorolt hatása is. “Elmosva a határokat valóság és mese között, a regény gondosan felépített szerkezete és érzékeny, költői nyelvezete lenyűgöző karaktereket teremt, köztük a vízkeresőét, aki bár rendkívül fontos szereppel bír az emberek életében, félelmet és undort is kelt” – fogalmazott. Jászir Szulejmán, a díj kuratóriumának elnöke a regény gazdag nyelvi világával kapcsolatban kiemelte az irodalmi arab nyelvet színesítő ománi dialektust, mely “a mű költői lendületével együtt elvarázsolja az olvasót”.
Zöldinfó
Jelentősen nő a rijekai finomító feldolgozási kapacitása
Átadták a korszerűsített rijekai olajfinomítót
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A mintegy 700 millió eurós beruházás az INA olajipari vállalat történetének legnagyobb egyedi fejlesztése, és a modern Horvátország egyik legjelentősebb ipari beruházása – írja az alternativenergia.hu. Az ünnepélyes megnyitón elhangzott: a modernizáció központi eleme a nehézolaj-maradványok feldolgozására szolgáló késleltetett kokszolóegység, amely lehetővé teszi a finomító technológiai megújítását és a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának növelését. A fejlesztés eredményeként a finomító feldolgozási kapacitása évi 3 millió tonnáról 4 millió tonnára nő, miközben a dízelüzemanyag-termelés évente mintegy 400 ezer tonnával, akár 30 százalékkal bővülhet.
A megnyitón Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter hangsúlyozta: a beruházás jelentős lépés Horvátország és a térség energiabiztonságának erősítésében. Mint mondta, a stabil és megbízható energetikai infrastruktúra különösen fontos a geopolitikai bizonytalanság idején, és hozzájárul a régió üzemanyag-ellátásának biztonságához. Ortutay Zsuzsanna, az INA igazgatótanácsának elnöke stratégiai mérföldkőnek nevezte a projektet. Kiemelte: a korszerűsítés lehetővé teszi, hogy a vállalat hatékonyabban használja fel a feldolgozott kőolajat, miközben erősíti az INA regionális beszállítói szerepét és hozzájárul a gazdasági növekedéshez a rijekai térségben. Hozzátette: a vállalat több megújulóenergia-projektet is indított, és az év végére a finomító területén épülhet meg Horvátország első kereskedelmi zöldhidrogén-termelő üzeme.
Molnár József, a Mol Group vezérigazgatója arról beszélt: a beruházás új fejezetet nyit az INA finomítási tevékenységében. Hangsúlyozta: a következő időszak célja a magas termelékenység biztosítása és az, hogy a rijekai létesítmény Európa egyik leghatékonyabb finomítójává váljon. Az eseményen támogatási megállapodást is aláírtak egy zöldhidrogén-termelő és -elosztó üzem létrehozásáról. A több mint 60 millió eurós beruházás részeként egy 10 megawattos elektrolizáló és egy 11 megawattos naperőmű épül. A projektet a horvát Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében legfeljebb 15 millió euróval támogatják.
A rijekai finomító a horvát piac mellett több közép- és délkelet-európai ország üzemanyag-ellátásában is szerepet játszik. A projekt méretét jelzi, hogy az új egységek építéséhez több mint 10 ezer tonna acélt és mintegy 60 ezer köbméter betont használtak fel. Az új egység évente 750 ezer tonna vákuum-maradék feldolgozására képes, és lehetővé teszi a petrolkoksz előállítását is. A beruházás részeként új kikötői infrastruktúra, 20 ezer tonna kapacitású kokszsiló, valamint óránként 450 tonna kapacitású zárt kokszszállító rendszer épült ki a finomító és a kikötő között. A kivitelezésben több mint 10 500 munkavállaló és mintegy 80 alvállalkozó vett részt, a teljes munkamennyiség meghaladta a 8,9 millió munkaórát. A fejlesztés részeként új energetikai infrastruktúra is épült, köztük egy 110/35 kV-os villamosenergia-alállomás és mintegy 5 kilométer hosszú nagyfeszültségű vezeték, amelyek a finomító működésének megbízhatóságát és energiahatékonyságát javítják.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó19 óra telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
