Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A vízhiány és a szárazság témájával is foglalkozik a legjelentősebb arab irodalmi díjjal idén kitüntetett alkotás

A szélsőséges időjárási jelenségekkel, a súlyos szárazsággal és az áradásokkal foglalkozó művével nyerte el idén a legjelentősebb arab irodalmi díjat (IPAF) Zahrán el-Kászimi ománi regényíró és költő – adta hírül hétfőn a Middle East Monitor hírportál.

Létrehozva:

|

A Vízkereső a 49 éves Kászimi negyedik regénye, melyet először 2021-ben adtak ki. A Nemzetközi Díj az Arab Fikcióért (IPAF) elnevezésű, 50 ezer dollárral járó díjat vasárnap este adták Abu-Dzabiban. Az elismerést az abu-dzabi kulturális és turisztikai minisztérium, valamint a londoni Booker Prize Foundation szponzorálja, így “arab Bookernak” is nevezik. Az Omán vidéki részén játszódó regény egy Szálem bin Abdullah nevű férfi történetét beszéli el, akit a falu a környékbeli, felszín alatti vízkészletek felkutatásával bíz meg. Múlt héten adott interjújában a szerző azt mondta, a regényt saját vidéki gyermekkora ihlette. Kiemelte az Omán-szerte ismert, jellegzetes öntözőrendszereket (afládzs), melyekkel a hegy mélyén összegyűlt vizeket föld alatti csatornák segítségével hozzák felszínre. Az ilyen vájatokban egyenletesen folyó víz gyakran egész falvakat behálóz. Az afládzs-rendszer az UNESCO világörökség listáján is szerepel.

A zsűri elnöke, a 2011-ben szintén első díjat nyerő Mohammed Asari marokkói író rámutatott arra, hogy a modern arab irodalomban viszonylag új téma a víz, valamint a víz természeti környezetre gyakorolt hatása, a regényben pedig megjelenik a természet és az emberi közösségek egymásra kölcsönösen gyakorolt hatása is. “Elmosva a határokat valóság és mese között, a regény gondosan felépített szerkezete és érzékeny, költői nyelvezete lenyűgöző karaktereket teremt, köztük a vízkeresőét, aki bár rendkívül fontos szereppel bír az emberek életében, félelmet és undort is kelt” – fogalmazott. Jászir Szulejmán, a díj kuratóriumának elnöke a regény gazdag nyelvi világával kapcsolatban kiemelte az irodalmi arab nyelvet színesítő ománi dialektust, mely “a mű költői lendületével együtt elvarázsolja az olvasót”.

Advertisement

Zöldinfó

Bemutatták a debreceni Magyar Természettudományi Múzeum látványterveit

Cannes-ban mutatták be a Debrecenben épülő Természettudományi Múzeum terveit.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A világ legnagyobb ingatlan- és városfejlesztési eseményén, a cannes-i MIPIM-en mutatták be nemzetközi közönség előtt a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenben épülő új kiállítóépületének látványterveit és a komplexumot bemutató videót – írja az alternativenergia.hu. A közleményben kiemelték, hogy a nemzetközi szakmai közönség nagy érdeklődéssel fogadta a projektet, amelyet a világhírű Bjarke Ingels Group és a magyar Vikár és Lukács Építész Stúdió tervezett. Mint írták, több szakértő szerint a koncepció jó eséllyel követheti a magyar múzeumépítészet elmúlt éveinek nemzetközi sikereit, mint a budapesti Magyar Zene Háza vagy a Néprajzi Múzeum, amelyek számos rangos nemzetközi építészeti díjat nyertek. A videón – amely a youtubeon tekinthető meg – a közönség virtuálisan is bejárhatja a leendő múzeumot: bemutatják a zöldtetőt, a kiállítótereket, a közösségi tereket és azt is, hogyan kapcsolódik majd az épület a Nagyerdő környezetéhez.

A tájékoztatás szerint a múzeumfejlesztés jól illeszkedik a MIPIM fő tematikájába, amely a városi terek újrahasznosítását és a technológiai innovációt helyezi a középpontba, valamint a városi környezet fenntarthatóságát tűzi ki célként. Ahogy a közleményben fogalmaztak, a beruházás nemcsak megőrzi az ország legnagyobb nemzeti természettudományos gyűjteményét, hanem új, élményszerű és interaktív formában tárja azt a nagyközönség elé. A Természettudományi Múzeum új, debreceni kiállítóhelye nemcsak fenntartható módon épül, hanem aktívan hozzájárul a Nagyerdő ökológiai megújulásához is. A tervek szerint az egykori Oláh Gábor utcai stadion helyén létrejövő, 23 ezer négyzetméteres komplexum jelentős része belső kertként funkcionál, a zöldtető pedig őshonos növényekkel borítva természetes módon terjeszti ki az erdő lombkoronáját. Az épület formája és tömege szervesen illeszkedik a környezetbe, minimális vizuális terhelést jelentve, ösztönözve az állat- és növényvilág visszatérését.

A múzeum a Nagyerdő és a Hortobágy világörökségi helyszínének közelségében épül, így lehetőséget kínál a természetvédelem, az oktatás és a tudomány összekapcsolására. A kiállítóterek mellett látogatói központ, kutatói szállás és üzemeltetési terek, valamint parkoló is helyet kap az épületben. Az intézmény a természetvédelmi szemléletformálás központja lesz, amely egyszerre szolgálja a tudományos ismeretterjesztést, a közösségi élményeket és a fenntartható jövő építését, példájaként annak, hogy az építészet kulturális tájelemként és az ökológiai helyreállítás eszközeként is működhet.

Advertisement

A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye a Kárpát-medence legnagyobb természetrajzi és embertani kollekciója, melyben több mint 11 millió természeti objektum található, köztük 360 ezer faj – ezzel Európa legjelentősebb természettudományi gyűjteményei közé tartozik – hangsúlyozták a közleményben. Kiemelték, hogy az új Természettudományi Múzeum nemcsak kiállítótér, hanem élő, nyitott közösségi tér lesz: a tetőkert, a tematikus játszótér, az interaktív installációk és a szabadtéri színpad egyaránt ideális helyszínt biztosítanak családoknak, iskolai csoportoknak, turistáknak és tudományos közösségeknek.

Az épület előcsarnoka és kertje nyitott találkozóhelyként funkcionál majd, amely a nyitvatartási időn túl is ingyenesen látogatható, így a múzeum újfajta közösségi élménytérré válhat. A leendő kiállítások pihenőzónákkal, szabadtéri programhelyszínekkel és akadálymentes hozzáféréssel egészülnek ki, biztosítva a felfedezés lehetőségét minden látogató, köztük a speciális igényűek számára is – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák