Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A VOSZ összeállított egy javaslatcsomagot az energiaválság enyhítésére

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azt javasolja a kormánynak, hogy terjessze ki a vállalati rezsitámogatást, fokozza az energetikai beruházások támogatását, vizsgálja felül az árképzést és indítsa újra az operatív tanácskozásokat az energiaválság hatásainak enyhítésére.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint a szövetség arra kérte a kormányt, hogy tegyék szektorsemlegessé a vállalati rezsitámogatást; minden energiaintenzív cég kapja meg a rezsitámogatást. Az energiaintenzív feldolgozóipari cégek számára bejelentett programot a VOSZ maximálisan támogatja – jelezték. A VOSZ továbbá arra tett javaslatot, hogy a cégek energiaár-terhelése ne haladja meg a 2021-es energiaköltségük háromszorosát. Energiaár-plafon bevezetését kérték, amely összhangban áll a régiós energiaár-szintekkel, illetve a rendszerhasználati díjak 3,5 százalék körüli áremelésének mérsékelését vetették fel. A cégek képviselője szerint az energiaár-képzés teljeskörű felülvizsgálatára lenne szükség. A szövetség szerint indokolt lenne a megújuló energia-beruházások engedélyezési eljárásainak azonnali gyorsítása, az áram-átvételi korlát (50 kilowatt) eltörlése a napelemes céges kis-erőműveknél. Ezen felül az energiarendszer hálózati infrastruktúrájának modernizálását, transzformátor-körzetek fejlesztését, akkumulátor telepek és egyéb tárolókapacitások létrehozását kérték.

Javasolták továbbá közös energia-beruházások támogatását, visszatérítendő és vissza nem térítendő források biztosítását egész kistérségeket érintően, továbbá közösségi napelemparkok létrehozását. A dolgozói cafetériába be kellene építeni egy “Energia-zsebet”, vagy “Rezsi-zsebet”, amellyel a munkáltató adómentesen támogathatja a munkavállalóját – írták a javaslatok között. A VOSZ végül arra kérte a döntéshozókat, hogy a járvány alatti operatív testületet indítsa újra, a testület ugyanis gyors információáramlást tud biztosítani a kormányzat és a versenygazdaság szereplői között. Ahogy a járvány felgyorsította a cégek digitalizációját, úgy az energiaválság felgyorsíthatja az átállást egy modernebb energiagazdálkodásra, amely egyben a fenntarthatóság és zöld gazdaság irányába is komoly lépéseket jelenthet. Ezek egy részéről már döntöttek, sőt, a Széchenyi Kártya Programban már el is indultak projektek – összegezte a VOSZ. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a válság az egész magyar gazdaságot érinti és a koronavírus-válságnál is erősebben rázza meg. Szerintük gyors, határozott és átfogó állami beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy el lehessen kerülni a tömeges cégbezárásokat és munkahelyek százezreinek a megszűnését.

 

mti

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!