Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A zöldalgák áramtermelése

A növényi és állati életformák megjelenését a Földön a fotoszintetikus fényenergia-átalakítás tette lehetővé.

Létrehozva:

|

A fotoszintetizáló fajok szerves anyagokat és oxigént termelnek a napfény energiájának segítségével, valamint szén-dioxid és víz felhasználásával. Érdekes módon a fotoszintetizáló mikroalgák elektromos áram termelésre is képesek az úgynevezett bio-fotovoltaikus (BPV) eszközök alkotójaként, amelyek ígéretes potenciális megújuló energiaforrások.

A BPV eszközökben a mikroalgák a fény energiáját megkötik, majd a fotoszintetikus rendszeren “átáramló” elektronok egy része az algasejtet elhagyva, mediátor molekulák segítségével elektromos áramot hoz létre. A jelenlegi BPV eszközök hatékonysága azonban egyelőre annyira alacsony, hogy csak távoli tervként szerepel az ipari méretű felhasználhatóságuk.

A BPV eszközök teljesítményének fokozására nyújthatnak lehetséges megoldást az erősen exoelektrogén algatörzsek, amelyek nagy elektromos áramsűrűség létrehozására képesek. Nia Petrova és munkatársai azonosítottak egy zöldalga törzset (Parachlorella kessleri MACC-38), amely körülbelül tízszer magasabb áramtermeléssel rendelkezik, mint az irodalomban eddig ismertetett algafajok. A MACC-38 áramtermelése elsősorban fotoszintetikus eredetű, és az algasejtek a folyamat során megőrzik életképességüket. A MACC-38 törzs alkalmazásával tehát jelentősen növelhető a BPV eszközök hatékonysága, ami által a fosszilis energiaforrások egy negatív karbonlábnyommal rendelkező, igen ígéretes “zöld” alternatívájává válhatnak.

Advertisement

A kutatómunkát a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) munkatársai végezték és az eredmények a Bioresource Technology című című rangos folyóiratban kerültek közlésre (Petrova és mtsai, 2024).

A Parachlorella kessleri MACC-38 zöldalga törzs áramtermelése kiemelkedő. Biofotovoltaikus eszközökben megvilágítás hatására a zöldalgák fotoszintéziséből származó elektronok egy része mediátor molekulát (ferricianid, FeCN) redukál, amely az elektródon elektromos áramot hoz létre (bal oldali ábra). A kutatócsoport által azonosított Parachlorella kessleri MACC-38 törzs áramtermelése mintegy tízszerese a referenciaként használt Chlamydomonas reinhardtii CC-503 törzshöz képest (jobb oldali ábra).

Advertisement

Forrás: Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Advertisement

Zöldinfó

A természetközeli megoldások híve került a klímapolitika élvonalába

A WWF Magyarország szakértője lett a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kajner Pétert, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjét nevezték ki az Élő Környezetért Felelős Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárává – így a civil szervezet igazgatója, Sipos Katalin után újabb WWF-es szakember vállal szerepet a kormányzati munkában – írja az alternativenergia.hu. A két kinevezés a június 26-i Magyar Közlönyben is megjelent. Kajner Péter több mint 7 évig dolgozott a természetvédelmi civil szervezet Tisza-programján, ami az Alföld, az ország leggyorsabban szárazodó területének problémáira keresi a természetközeli vízvisszatartáson, fenntartható tájhasználaton alapuló válaszokat. A szakértő a terepen és szakpolitikában szerzett tapasztalataira is építhet annak érdekében, hogy hazánkban az éghajlatváltozás elleni küzdelem végre magasabb fokozatba kapcsolhasson.

Az évek óta halmozódó csapadékhiány, az egyre súlyosabb aszályok, a szaporodó éghajlati szélsőségek tükrében ma már jól látható, hogy az éghajlatváltozás nem csak a jövőnket, de már a jelenünket is meghatározza. Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa a klímaváltozással szemben, ami nemcsak környezetvédelmi probléma, hanem a biztonságunkat, jólétünket fenyegető egyik legnagyobb kihívás. Alapvető érdekünk, hogy ne csak rövid távon, tűzoltással reagáljunk a bekövetkező károkra, hanem hosszú távú, stratégiai szemléletben álljon át az ország át egy fenntartható és a természettel összhangban működő pályára.

Magyarország évtizedek óta szárazodik, ami legjobban az Alföldön érezhető. Folyóink vízkészletei csökkennek, a talajvízszintek süllyednek, a természetes élőhelyek pedig egyre súlyosabban károsodnak a vízhiány következtében. A mezőgazdaság, az erdészet és a gazdaság más ágazatai egyre nagyobb károkkal néznek szembe, és az önkormányzatok, háztartások számára is tapinthatóvá válik a vízhiány vagy a hőhullámok hatása. A WWF Magyarország Tisza-programja 2019 óta stratégiai tervezéssel, a tudomány által javasolt válaszok feltárásával és gyakorlati alkalmazásával, szakpolitikai javaslatok előkészítésével és mintaterületeken való bemutatásával segíti a klímaváltozáshoz való rugalmas és természetközeli alkalmazkodást az Alföldön. A program hosszú távú célja a vízvisszatartásra alapozott ártéri gazdálkodás megvalósítása a Tisza mentén, ahol csak lehet. A Felső-Tiszán, a Beregben, a Közép-Tiszán, Nagykörűben gyakorlati jó példákon keresztül igyekeznek a vízvisszatartás és fenntartható gazdálkodás előnyeit demonstrálni.

Advertisement

„Az éghajlatváltozás kétségkívül ránk döntötte az ajtót az elmúlt években, ideje az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett a rugalmas alkalmazkodás feltételeinek megteremtésével is intenzívebben foglalkozni – mondta Kajner Péter. – A kutatók, a civil szervezetek komoly munkát végeztek és végeznek a klímaváltozás hatásainak feltárásában, a helyes válaszok azonosításában, a jó példák bemutatásában. A közbeszédben és a sajtóban is egyre nagyobb figyelmet kap a téma, és a szakpolitikákban is történtek kedvező irányú változások. Az eddigi lépések azonban nem elegendőek, a klímapolitikának határozottabban kell fellépnie. Ahhoz, hogy ne csak a károkra reagáljunk és elszenvedjük a hatásokat, kénytelen-kelletlen alkalmazkodjunk hozzájuk, tudományos alapokon nyugvó stratégiai tervezés és összehangolt cselekvés kell a kormányzat egészében és a társadalomban, gazdaságban is. Széles körű partnerségre van szükség, és segíteni kell a közösségi kezdeményezéseket is, hogy helyi adottságokhoz illeszkedő megoldásokat találjunk. Az Alkotmánybíróság is kimondta egy erős klímatörvény szükségességét. Az új klímatörvény megalkotásának a sürgős kormányzati feladatok között kell szerepelnie, hogy megadja egy erős és hatékony klímapolitika kereteit. Ebben az érintett ágazati, civil javaslatoknak komoly szerepe kell legyen” – tette hozzá Kajner Péter.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák