Zöldinfó

A zöldalgák áramtermelése

A növényi és állati életformák megjelenését a Földön a fotoszintetikus fényenergia-átalakítás tette lehetővé.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2024-01-16

Szerző:

Vanessza

A fotoszintetizáló fajok szerves anyagokat és oxigént termelnek a napfény energiájának segítségével, valamint szén-dioxid és víz felhasználásával. Érdekes módon a fotoszintetizáló mikroalgák elektromos áram termelésre is képesek az úgynevezett bio-fotovoltaikus (BPV) eszközök alkotójaként, amelyek ígéretes potenciális megújuló energiaforrások.

A BPV eszközökben a mikroalgák a fény energiáját megkötik, majd a fotoszintetikus rendszeren “átáramló” elektronok egy része az algasejtet elhagyva, mediátor molekulák segítségével elektromos áramot hoz létre. A jelenlegi BPV eszközök hatékonysága azonban egyelőre annyira alacsony, hogy csak távoli tervként szerepel az ipari méretű felhasználhatóságuk.

A BPV eszközök teljesítményének fokozására nyújthatnak lehetséges megoldást az erősen exoelektrogén algatörzsek, amelyek nagy elektromos áramsűrűség létrehozására képesek. Nia Petrova és munkatársai azonosítottak egy zöldalga törzset (Parachlorella kessleri MACC-38), amely körülbelül tízszer magasabb áramtermeléssel rendelkezik, mint az irodalomban eddig ismertetett algafajok. A MACC-38 áramtermelése elsősorban fotoszintetikus eredetű, és az algasejtek a folyamat során megőrzik életképességüket. A MACC-38 törzs alkalmazásával tehát jelentősen növelhető a BPV eszközök hatékonysága, ami által a fosszilis energiaforrások egy negatív karbonlábnyommal rendelkező, igen ígéretes “zöld” alternatívájává válhatnak.

A kutatómunkát a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) munkatársai végezték és az eredmények a Bioresource Technology című című rangos folyóiratban kerültek közlésre (Petrova és mtsai, 2024).

A Parachlorella kessleri MACC-38 zöldalga törzs áramtermelése kiemelkedő. Biofotovoltaikus eszközökben megvilágítás hatására a zöldalgák fotoszintéziséből származó elektronok egy része mediátor molekulát (ferricianid, FeCN) redukál, amely az elektródon elektromos áramot hoz létre (bal oldali ábra). A kutatócsoport által azonosított Parachlorella kessleri MACC-38 törzs áramtermelése mintegy tízszerese a referenciaként használt Chlamydomonas reinhardtii CC-503 törzshöz képest (jobb oldali ábra).

Forrás: Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Kapcsolódó tartalom:alga áramtermelés energia energiatermelés fotoszintézis természet zöldalga

Zöldinfó

3700 hektárnyi pusztítás után: jelentősen megerősítette tűzvédelmét Szlovénia

Szlovénia jobban felkészült az erdőtüzek megfékezésére, mint négy éve.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szlovénia ma már jóval felkészültebb az erdőtüzek megfékezésére, mint négy évvel ezelőtt, amikor az ország történetének legsúlyosabb erdőtüze pusztított a Karszt-fennsíkon – közölte az alternativenergia.hu. A 2022. július 15-én, hőhullám idején keletkezett tűz 17 napon át tombolt az olasz határ közelében, és mintegy 3700 hektárt, köztük 2900 hektár erdőt perzselt fel. Az oltásban több ezer tűzoltó, katonai helikopterek és külföldi egységek vettek részt. A katasztrófa ráirányította a figyelmet a szlovén tűzoltás hiányosságaira, és felgyorsította a légi oltási kapacitás, a megelőzést szolgáló infrastruktúra és a vészhelyzeti koordináció fejlesztését.

A 2024-ben létrehozott légi tűzoltóegység jelenleg négy Air Tractor típusú tűzoltó repülőgéppel rendelkezik. A gépek az idén már tizenegy erdő- és bozóttűz oltásában vettek részt. A katasztrófavédelem szerint a gyors légi beavatkozással megakadályozható a tüzek továbbterjedése. A repülőgépek személyzete általában fél órán belül mozgósítható. A légi egység további két repülőgép, több pilóta, valamint felderítő drónok beszerzését tervezi. A ljubljanai repülőtéren új hangár is épül a flotta számára. A tűzoltóság szerint a repülőgépek ezen a nyáron több alkalommal is bizonyították, hogy jelentősen javítják az oltás hatékonyságát. A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a tartós aszály és a szélsőséges időjárás tovább növeli az erdőtüzek kockázatát.

A 2022-es tűzvész óta a Karszt-fennsíkon tűzvédelmi pásztákat, víztározókat, bekötőutakat és helikopter-leszállóhelyeket alakítottak ki. A Sezanában tavaly megnyílt erdőtűzvédelmi központban az első évben mintegy ezer tűzoltót képeztek ki. A leégett erdők helyreállítása 2022 végén kezdődött meg. Az érintett területek egy részén őshonos fafajokat telepítenek, máshol a természetes újulásra bízzák az erdő regenerálódását.

Tovább olvasom