Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A zöldalgák áramtermelése

A növényi és állati életformák megjelenését a Földön a fotoszintetikus fényenergia-átalakítás tette lehetővé.

Létrehozva:

|

A fotoszintetizáló fajok szerves anyagokat és oxigént termelnek a napfény energiájának segítségével, valamint szén-dioxid és víz felhasználásával. Érdekes módon a fotoszintetizáló mikroalgák elektromos áram termelésre is képesek az úgynevezett bio-fotovoltaikus (BPV) eszközök alkotójaként, amelyek ígéretes potenciális megújuló energiaforrások.

A BPV eszközökben a mikroalgák a fény energiáját megkötik, majd a fotoszintetikus rendszeren “átáramló” elektronok egy része az algasejtet elhagyva, mediátor molekulák segítségével elektromos áramot hoz létre. A jelenlegi BPV eszközök hatékonysága azonban egyelőre annyira alacsony, hogy csak távoli tervként szerepel az ipari méretű felhasználhatóságuk.

A BPV eszközök teljesítményének fokozására nyújthatnak lehetséges megoldást az erősen exoelektrogén algatörzsek, amelyek nagy elektromos áramsűrűség létrehozására képesek. Nia Petrova és munkatársai azonosítottak egy zöldalga törzset (Parachlorella kessleri MACC-38), amely körülbelül tízszer magasabb áramtermeléssel rendelkezik, mint az irodalomban eddig ismertetett algafajok. A MACC-38 áramtermelése elsősorban fotoszintetikus eredetű, és az algasejtek a folyamat során megőrzik életképességüket. A MACC-38 törzs alkalmazásával tehát jelentősen növelhető a BPV eszközök hatékonysága, ami által a fosszilis energiaforrások egy negatív karbonlábnyommal rendelkező, igen ígéretes “zöld” alternatívájává válhatnak.

Advertisement

A kutatómunkát a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) munkatársai végezték és az eredmények a Bioresource Technology című című rangos folyóiratban kerültek közlésre (Petrova és mtsai, 2024).

A Parachlorella kessleri MACC-38 zöldalga törzs áramtermelése kiemelkedő. Biofotovoltaikus eszközökben megvilágítás hatására a zöldalgák fotoszintéziséből származó elektronok egy része mediátor molekulát (ferricianid, FeCN) redukál, amely az elektródon elektromos áramot hoz létre (bal oldali ábra). A kutatócsoport által azonosított Parachlorella kessleri MACC-38 törzs áramtermelése mintegy tízszerese a referenciaként használt Chlamydomonas reinhardtii CC-503 törzshöz képest (jobb oldali ábra).

Advertisement

Forrás: Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Advertisement

Zöldinfó

Három csapás a szennyező vállalatoknak: milliárdos bírságokat vezethetnek be

Új környezetvédelmi szuperhatóság jöhet létre 2027. január 1-jével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új környezetvédelmi szuperhatóság kezdheti meg a működését a tervek szerint 2027. január 1-jei hatállyal. Magyar Péter a kabinet előző napi ülésén született döntéseket ismertetve közölte: a legsúlyosabb környezetvédelmi szabálysértés esetén a kiszabható bírság összegét ötmilliárd forintra emelik – írja az alternativenergia.hu. A kormányfő elmondta: az országos hatáskörű, önálló környezetvédelmi főhatóságot több lépcsőben állítják fel, és a legfontosabb környezet-, természet-, klíma-, víz- és állatvédelmi, vízgazdálkodási és erdészeti hatósági feladatokat látja majd el. Kiemelt feladata lesz az akkumulátorgyártással, az újrafeldolgozással és a hatástalanítással kapcsolatos környezetvédelmi engedélyeztetés is.

Az új főhatóság szigorúan szakmai alapon, következetesen ellenőrzi a nagy környezetterheléssel járó ipari üzemeket – közölte, aláhúzva: a szabályok mindenkire egyformán érvényesek lesznek. Ismertette, bevezetik továbbá a Btk.-ból ismert három csapás elvét, azaz ha egy nagyvállalat öt éven belül harmadszor is megszegi a környezetvédelmi szabályokat, akkor lesz egy minimumbírság, a nettó éves árbevételének legalább fél százaléka, de legalább ötmillió forint. Emellett a hulladékkal összefüggő súlyos szabálysértéseknél eltörlik az ötszázmillió forintos bírságplafont.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák