Zöldinfó

A zöldalgák áramtermelése

A növényi és állati életformák megjelenését a Földön a fotoszintetikus fényenergia-átalakítás tette lehetővé.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-01-16

Szerző:

Vanessza

A fotoszintetizáló fajok szerves anyagokat és oxigént termelnek a napfény energiájának segítségével, valamint szén-dioxid és víz felhasználásával. Érdekes módon a fotoszintetizáló mikroalgák elektromos áram termelésre is képesek az úgynevezett bio-fotovoltaikus (BPV) eszközök alkotójaként, amelyek ígéretes potenciális megújuló energiaforrások.

A BPV eszközökben a mikroalgák a fény energiáját megkötik, majd a fotoszintetikus rendszeren “átáramló” elektronok egy része az algasejtet elhagyva, mediátor molekulák segítségével elektromos áramot hoz létre. A jelenlegi BPV eszközök hatékonysága azonban egyelőre annyira alacsony, hogy csak távoli tervként szerepel az ipari méretű felhasználhatóságuk.

A BPV eszközök teljesítményének fokozására nyújthatnak lehetséges megoldást az erősen exoelektrogén algatörzsek, amelyek nagy elektromos áramsűrűség létrehozására képesek. Nia Petrova és munkatársai azonosítottak egy zöldalga törzset (Parachlorella kessleri MACC-38), amely körülbelül tízszer magasabb áramtermeléssel rendelkezik, mint az irodalomban eddig ismertetett algafajok. A MACC-38 áramtermelése elsősorban fotoszintetikus eredetű, és az algasejtek a folyamat során megőrzik életképességüket. A MACC-38 törzs alkalmazásával tehát jelentősen növelhető a BPV eszközök hatékonysága, ami által a fosszilis energiaforrások egy negatív karbonlábnyommal rendelkező, igen ígéretes “zöld” alternatívájává válhatnak.

A kutatómunkát a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) munkatársai végezték és az eredmények a Bioresource Technology című című rangos folyóiratban kerültek közlésre (Petrova és mtsai, 2024).

A Parachlorella kessleri MACC-38 zöldalga törzs áramtermelése kiemelkedő. Biofotovoltaikus eszközökben megvilágítás hatására a zöldalgák fotoszintéziséből származó elektronok egy része mediátor molekulát (ferricianid, FeCN) redukál, amely az elektródon elektromos áramot hoz létre (bal oldali ábra). A kutatócsoport által azonosított Parachlorella kessleri MACC-38 törzs áramtermelése mintegy tízszerese a referenciaként használt Chlamydomonas reinhardtii CC-503 törzshöz képest (jobb oldali ábra).

Forrás: Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Kapcsolódó tartalom:alga áramtermelés energia energiatermelés fotoszintézis természet zöldalga

Zöldinfó

Több mint kétmillió hektár sorsa a tét: így védenék meg a magyar erdőket

A hazai erdőgazdálkodás aktívan reagál a klímaváltozás kihívásaira – közölte az Agrárminisztérium.

Létrehozva:

31 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-29

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu idézte Mocz Andrást, az AM erdőkért felelős helyettes államtitkárát, aki a Planet Budapest 2026 keretében megrendezett Erdészeti Klímaadaptációs Fórum nyílt ülésén elmondta, a klímaváltozás új helyzetet teremtett, az eddig megszokott gyakorlatok felülvizsgálatra szorulnak, ebben pedig az erdész szakmának élen kell járnia. A helyettes államtitkár kiemelte, a fórum aktuális ülésének célja, hogy az erdők jövőjéről szóló szakmai gondolkodás valódi párbeszéddé váljon. A klímaváltozás hatásai az erdőkben már ma is mérhetők, ezért az alkalmazkodás nem elméleti kérdés. “A kérdés az, hogy ezt a folyamatot szakmai alapon, közösen irányítjuk-e, vagy hagyjuk, hogy leegyszerűsített értelmezések és hangos vélemények alakítsák. Lehet az erdőgazdálkodásról vitát folytatni és szükség is van rá, de ez a vita nem nélkülözheti a szakmai alapokat” – fogalmazott Mocz András a közlemény szerint.

Hangsúlyozta, hogy az erdő élő rendszer, amely folyamatos változásban van és amelynek fenntartása aktív, szakszerű beavatkozást igényel. Az erdészek nem kívülről avatkoznak be ebbe a rendszerbe, hanem annak részeként dolgoznak. Ismertette, Magyarország több mint kétmillió hektárnyi erdőterülete egyszerre jelent ökológiai rendszert, gazdasági értéket és közös nemzeti vagyont. Az ország zöldvagyonát nem felélni, hanem fenntartani és gyarapítani kell, a cél a folyamatos erdőborítás növelése és az örökerdő-gazdálkodás lehetőségeinek bővítése ott, ahol ennek szakmai feltételei adottak. Az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum nyolc munkacsoportjában csaknem száz szakértő dolgozik, köztük gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai, valamint szabályozási kérdésekkel.

Élőfakészlet megoszlása fafajcsoportok szerint Magyarországon (2024) — Az erdőgazdálkodási célú erdők élőfakészletének megoszlása fafajcsoportok szerint, december 31. (ezer m3) Tölgy, Cser, Bükk, Gyertyán, Akác, Egyéb kemény lombos, Nyár, Egyéb lágy lombos, Erdeifenyő, Feketefenyő, Egyéb fenyő

Az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkársága irányítása, a Soproni Egyetem és Erdészeti Tudományos Intézet támogatása mellett tevékenykedő ágazatközi fórum munkáját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara koordinálja, ülései nyilvánosak és online formában is követhetők – olvasható a minisztérium közleményében.

Tovább olvasom