Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A zöldalgák áramtermelése

A növényi és állati életformák megjelenését a Földön a fotoszintetikus fényenergia-átalakítás tette lehetővé.

Létrehozva:

|

A fotoszintetizáló fajok szerves anyagokat és oxigént termelnek a napfény energiájának segítségével, valamint szén-dioxid és víz felhasználásával. Érdekes módon a fotoszintetizáló mikroalgák elektromos áram termelésre is képesek az úgynevezett bio-fotovoltaikus (BPV) eszközök alkotójaként, amelyek ígéretes potenciális megújuló energiaforrások.

A BPV eszközökben a mikroalgák a fény energiáját megkötik, majd a fotoszintetikus rendszeren “átáramló” elektronok egy része az algasejtet elhagyva, mediátor molekulák segítségével elektromos áramot hoz létre. A jelenlegi BPV eszközök hatékonysága azonban egyelőre annyira alacsony, hogy csak távoli tervként szerepel az ipari méretű felhasználhatóságuk.

A BPV eszközök teljesítményének fokozására nyújthatnak lehetséges megoldást az erősen exoelektrogén algatörzsek, amelyek nagy elektromos áramsűrűség létrehozására képesek. Nia Petrova és munkatársai azonosítottak egy zöldalga törzset (Parachlorella kessleri MACC-38), amely körülbelül tízszer magasabb áramtermeléssel rendelkezik, mint az irodalomban eddig ismertetett algafajok. A MACC-38 áramtermelése elsősorban fotoszintetikus eredetű, és az algasejtek a folyamat során megőrzik életképességüket. A MACC-38 törzs alkalmazásával tehát jelentősen növelhető a BPV eszközök hatékonysága, ami által a fosszilis energiaforrások egy negatív karbonlábnyommal rendelkező, igen ígéretes “zöld” alternatívájává válhatnak.

Advertisement

A kutatómunkát a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) munkatársai végezték és az eredmények a Bioresource Technology című című rangos folyóiratban kerültek közlésre (Petrova és mtsai, 2024).

A Parachlorella kessleri MACC-38 zöldalga törzs áramtermelése kiemelkedő. Biofotovoltaikus eszközökben megvilágítás hatására a zöldalgák fotoszintéziséből származó elektronok egy része mediátor molekulát (ferricianid, FeCN) redukál, amely az elektródon elektromos áramot hoz létre (bal oldali ábra). A kutatócsoport által azonosított Parachlorella kessleri MACC-38 törzs áramtermelése mintegy tízszerese a referenciaként használt Chlamydomonas reinhardtii CC-503 törzshöz képest (jobb oldali ábra).

Advertisement

Forrás: Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Advertisement

Zöldinfó

A tartós hőség és csapadékhiány kiszárítja Hutovo Blatót

Kiszáradás fenyegeti Bosznia-Hercegovina egyik legértékesebb mocsárvidékét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Súlyos vízhiánnyal küzd a dél-boszniai Hutovo Blato természetvédelmi terület, ahol a tartósan magas hőmérséklet és a csapadékhiány miatt a mocsárvidék egyes részei szinte teljesen kiszáradtak – közölte a területet kezelő állami vállalat. Hutovo Blato a Neretva folyó alsó folyásának közelében található, és a térség egyik legértékesebb vizes élőhelye. A területnek gazdag a növény- és állatvilága, és fontos pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló madaraknak – írja az alternativenergia.hu.

A természetvédelmi terület tájékoztatása szerint most olyan területekről is eltűnt a víz, amelyeket általában víz borít. A korábbi vízfelületek helyén egyre nagyobb kiterjedésű iszapos, csupasz talaj és kiszáradt növényzet látható. A szakemberek arra figyelmeztettek, hogy a vízhiány nemcsak a táj képét változtatja meg, hanem a teljes ökoszisztémát veszélyezteti. A kevesebb víz egyre nagyobb terhelést jelent a növény- és állatvilág számára, a kiszáradt növényzet pedig növeli az erdő- és bozóttüzek kialakulásának veszélyét.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák