Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A zöldalgák áramtermelése

A növényi és állati életformák megjelenését a Földön a fotoszintetikus fényenergia-átalakítás tette lehetővé.

Létrehozva:

|

A fotoszintetizáló fajok szerves anyagokat és oxigént termelnek a napfény energiájának segítségével, valamint szén-dioxid és víz felhasználásával. Érdekes módon a fotoszintetizáló mikroalgák elektromos áram termelésre is képesek az úgynevezett bio-fotovoltaikus (BPV) eszközök alkotójaként, amelyek ígéretes potenciális megújuló energiaforrások.

A BPV eszközökben a mikroalgák a fény energiáját megkötik, majd a fotoszintetikus rendszeren “átáramló” elektronok egy része az algasejtet elhagyva, mediátor molekulák segítségével elektromos áramot hoz létre. A jelenlegi BPV eszközök hatékonysága azonban egyelőre annyira alacsony, hogy csak távoli tervként szerepel az ipari méretű felhasználhatóságuk.

A BPV eszközök teljesítményének fokozására nyújthatnak lehetséges megoldást az erősen exoelektrogén algatörzsek, amelyek nagy elektromos áramsűrűség létrehozására képesek. Nia Petrova és munkatársai azonosítottak egy zöldalga törzset (Parachlorella kessleri MACC-38), amely körülbelül tízszer magasabb áramtermeléssel rendelkezik, mint az irodalomban eddig ismertetett algafajok. A MACC-38 áramtermelése elsősorban fotoszintetikus eredetű, és az algasejtek a folyamat során megőrzik életképességüket. A MACC-38 törzs alkalmazásával tehát jelentősen növelhető a BPV eszközök hatékonysága, ami által a fosszilis energiaforrások egy negatív karbonlábnyommal rendelkező, igen ígéretes “zöld” alternatívájává válhatnak.

Advertisement

A kutatómunkát a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) munkatársai végezték és az eredmények a Bioresource Technology című című rangos folyóiratban kerültek közlésre (Petrova és mtsai, 2024).

A Parachlorella kessleri MACC-38 zöldalga törzs áramtermelése kiemelkedő. Biofotovoltaikus eszközökben megvilágítás hatására a zöldalgák fotoszintéziséből származó elektronok egy része mediátor molekulát (ferricianid, FeCN) redukál, amely az elektródon elektromos áramot hoz létre (bal oldali ábra). A kutatócsoport által azonosított Parachlorella kessleri MACC-38 törzs áramtermelése mintegy tízszerese a referenciaként használt Chlamydomonas reinhardtii CC-503 törzshöz képest (jobb oldali ábra).

Advertisement

Forrás: Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Advertisement

Zöldinfó

A Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját

A nem megfelelő halgazdálkodás okozta a Pátkai-víztározó vízminőségének romlását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsősorban a nem megfelelő halgazdálkodás és a túlzott tápanyagterhelés, nem pedig a mezőgazdasági tevékenység áll a Pátkai-víztározó drasztikus vízminőség-romlása mögött – állapította meg az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének legfrissebb kutatása – írja az alternativenergia.hu. A szakemberek szerint a tározó rehabilitációja elengedhetetlen a Velencei-tó jövője szempontjából. Az ELTE kutatócsoportja a Hydrobiologia című szakfolyóiratban publikált tanulmányában modern paleoökológiai és geokémiai módszerekkel vizsgálta a víztározó elmúlt negyven évének ökológiai folyamatait. A kutatók azt szerették volna megérteni, hogy mi áll a drasztikus vízminőség-romlás mögött, és mit lehet tenni a Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó megmentése érdekében. A Magyari Enikő egyetemi tanár vezetésével végzett kutatás során egy 54 centiméter hosszú üledékfurat elemzésével rekonstruálták a víztározó állapotát 1983-tól napjainkig. Az Éghajlatváltozás Nemzeti Labor keretében formálódott kutatócsoport az üledékben megőrződött árvaszúnyog-maradványok, pollenek és az alkalmazott átfogó geokémiai analízis alapján három jól elkülöníthető korszakot azonosított.

Az 1983 és 1997 közötti, kialakítást követő időszakot az 1990-es évek elején a lecsapolás, majd a tározó újratöltése zavarta meg. Az instabil időszakot oxigénszegény környezet, magas hordalékarány, alacsony biológiai produktivitás jellemezte. A vizsgálat alapján az 1997-től 2015-ig tartó időszak volt a tározó “aranykora”. Ebben az időszakban a stabil vízszintnek köszönhetően gazdag hínárnövényzet alakult ki, javult a fenékvizek oxigénellátottsága, nőtt az ökológiai sokféleség. A kutatók ezt az időszakot jelölték ki hivatalos referenciaállapotként a helyreállításhoz.

Ezt követően, 2015-2022 között a legfiatalabb rétegekben gyors ütemű vízminőségromlást, a szervesanyag-tartalom drasztikus növekedését tapasztalták a kutatók, amely során a tározó oxigénhiányos, hipertróf állapotba került. A tömeges halpusztulás és a vízpótló funkció elvesztése a tározó 2024-es leürítéséhez vezetett. Tombor Eszter, a tanulmány első szerzője kiemelte: az eredmények rámutattak, hogy a vízminőség romlásának hátterében elsősorban a tározón belüli halgazdálkodás, az intenzív haltelepítés és etetés, valamint a befolyó vizek magas tápanyagterhelése áll. Ezek oka pedig kapcsolódik a klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékeloszláshoz.
A negatív hatásokhoz társult emellett a tározót tápláló Császár-víz vizének elvezetése a patak felső szakaszán, ami miatt a mederben magas a tisztított kommunális szennyvíz aránya.

Advertisement

A szerzők hangsúlyozták, hogy a Velencei-tó biztonságos vízpótlása érdekében elkerülhetetlen a Pátkai-víztározó ökológiai helyreállítása A szakértők javaslatai között szerepel a körültekintő mederkotrás, a horgászat szabályozása, a ragadozó halak arányának növelése és a Császár-víz vízminőségének javítása. A cél a tározó 1997 és 2015 közötti stabil, egészséges állapotának visszanyerése.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák