Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A zöldalgák áramtermelése

A növényi és állati életformák megjelenését a Földön a fotoszintetikus fényenergia-átalakítás tette lehetővé.

Létrehozva:

|

A fotoszintetizáló fajok szerves anyagokat és oxigént termelnek a napfény energiájának segítségével, valamint szén-dioxid és víz felhasználásával. Érdekes módon a fotoszintetizáló mikroalgák elektromos áram termelésre is képesek az úgynevezett bio-fotovoltaikus (BPV) eszközök alkotójaként, amelyek ígéretes potenciális megújuló energiaforrások.

A BPV eszközökben a mikroalgák a fény energiáját megkötik, majd a fotoszintetikus rendszeren “átáramló” elektronok egy része az algasejtet elhagyva, mediátor molekulák segítségével elektromos áramot hoz létre. A jelenlegi BPV eszközök hatékonysága azonban egyelőre annyira alacsony, hogy csak távoli tervként szerepel az ipari méretű felhasználhatóságuk.

A BPV eszközök teljesítményének fokozására nyújthatnak lehetséges megoldást az erősen exoelektrogén algatörzsek, amelyek nagy elektromos áramsűrűség létrehozására képesek. Nia Petrova és munkatársai azonosítottak egy zöldalga törzset (Parachlorella kessleri MACC-38), amely körülbelül tízszer magasabb áramtermeléssel rendelkezik, mint az irodalomban eddig ismertetett algafajok. A MACC-38 áramtermelése elsősorban fotoszintetikus eredetű, és az algasejtek a folyamat során megőrzik életképességüket. A MACC-38 törzs alkalmazásával tehát jelentősen növelhető a BPV eszközök hatékonysága, ami által a fosszilis energiaforrások egy negatív karbonlábnyommal rendelkező, igen ígéretes “zöld” alternatívájává válhatnak.

Advertisement

A kutatómunkát a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) munkatársai végezték és az eredmények a Bioresource Technology című című rangos folyóiratban kerültek közlésre (Petrova és mtsai, 2024).

A Parachlorella kessleri MACC-38 zöldalga törzs áramtermelése kiemelkedő. Biofotovoltaikus eszközökben megvilágítás hatására a zöldalgák fotoszintéziséből származó elektronok egy része mediátor molekulát (ferricianid, FeCN) redukál, amely az elektródon elektromos áramot hoz létre (bal oldali ábra). A kutatócsoport által azonosított Parachlorella kessleri MACC-38 törzs áramtermelése mintegy tízszerese a referenciaként használt Chlamydomonas reinhardtii CC-503 törzshöz képest (jobb oldali ábra).

Advertisement

Forrás: Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Advertisement

Zöldinfó

Új utak és tisztább külterületek országszerte

Új külterületi utak, korszerű infrastruktúra és környezetvédelmi fejlesztések javítják a falvakban élők életminőségét, a célzott támogatások a települések hosszú távú fennmaradását szolgálják.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar vidék számára rendkívül fontos a jó minőségű, felújított külterületi úthálózat, mely legtöbb esetben a tanyákat, mezőgazdasági- és erdőterületeket, vállalkozások telephelyeit köti össze a településekkel – írja az alternativenergia.hu. Mocz András kiemelte, a Magyar Falu Program 2019-es indulása óta már nagyságrendileg 1300 milliárd forintot fordított az állam a kistelepülések fejlesztésére. Az önkormányzati tulajdonban lévő új utak és hidak építése és felújítása alprogramban 2019 és 2025 között több mint 3600 esetben született pozitív támogatói döntés országszerte, mintegy 80 milliárd forint értékben. Ebből a forrásból Somogy vármegyében 300 projekt esetében, mintegy 5,35 milliárd forintból újult meg az ilyen jellegű infrastruktúra – ismertette a helyettes államtitkár. Mocz András a közlemény szerint elmondta, hogy Bolhás településre csaknem 183 millió forint támogatás érkezett a Magyar Falu Programnak köszönhetően. Pályázatok keretében összesen több mint 109 millió forint, a Falusi Civil Alapból közel 38 millió forint, a Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Programból csaknem 19 millió forint, a közvilágítás korszerűsítésének támogatására közel 14 millió forint, de kisbolt és rendezvények is részesültek támogatásban – húzta alá.

A településen a programnak köszönhetően a Kossuth Lajos utca 400 méter hosszan elkészült új szilárd burkolatot kapott, emellett szintén pályázati forrás tette lehetővé az illegális hulladéklerakók felszámolást a település külterületi útjai mellett, több kilométer hosszan. A “Tisztítsuk meg az országot II.” pályázat segítségével mintegy 17 millió forintból valósíthatta ezt meg a település. Kiemelte, ebből a forrásból képes a település megtisztítani a külterületi útjait, és felszámolni a környék több illegális hulladéklerakóját, amely érintette az erdőterületeket is. Hozzátette: sajnálatos módon vannak települések, ahol az erdei utak mentén, illetve magán az erdőterületen illegális hulladéklerakók működnek, ezek felszámolása pedig a gazdálkodót vagy a tulajdonost terheli. Hulladék elhelyezése szabálysértésnek minősül, csak a veszélyes hulladék esetében bűncselekmény ez a tett. Természetes környezetünk megóvása az illegális hulladék elhelyezésétől – akár kommunális, akár veszélyes – bűncselekménynek kell, hogy minősüljön, ez vélhetően visszatartó hatást ér el.

Az Országos Erdőtanács kezdeményezte a hulladékgazdálkodási törvényben a jogszabály ezirányú módosítását – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint példaértékű, hogy mindezekben az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a helyi vállalkozások is konkrét cselekvés formájában álltak a természet ügye mellé” – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák