Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A zöldövezetek védelmére törekszenek a jövőben a városfejlesztésben Kolozsváron

A meglévő zöldövezetek megtartására, újak létrehozására törekszenek a jövőben Kolozsváron, így alkalmazkodva a klímaváltozás kihívásaihoz – jelentette be Emil Boc polgármester kedden sajtótájékoztatón.

Létrehozva:

|

Az erdélyi nagyváros vezetője elmondta, hogy a városfejlesztésben a jövőben a zöldövezetek megőrzése prioritást jelent az urbanisztikai szempontokkal szemben, így csak a beteg növényeket távolítják el a felújítási projektek során. Mint mondta, nyugat-európai mintára a 3-30-300-szabályt alkalmazzák. Eszerint minden lakosnak látnia kell lakása ablakából legalább három fát, és az egyes lakónegyedek területének 30 százalékát fák kell, hogy beárnyékolják. Emellett minden kolozsvári lakos lakóhelyétől legtöbb 300 méterre lennie kell egy kisebb zöldövezetnek, parknak. A következő időszakban elemzés készül a város lakónegyedeiről, hogy felmérjék, mennyire felelnek meg az új kritériumrendszernek.

Emil Boc annak hatására foglalt állást, hogy az erdélyi nagyvárosban az elmúlt hetekben élénk vita alakult ki a civil szféra, a szakemberek és a városvezetés között a belváros két utcájában – a Farkas utcában és az Egyetem utcában – lévő méretes fák elköltöztetéséről. A város magyarsága számára az itt lévő magyar intézmények – a Farkas utcai református templom és az egyház több ingatlanja, a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépülete, több magyar középiskola – miatt fontos utcák felújítása során a tervező több fát el akart költöztetni, hogy jobban érvényesüljön a műemlék épületek homlokzata, középkori hangulata. A helyi sajtó beszámolója szerint a felújítás során 37 felnőtt fából 29-et kiemeltek és egy városszéli parkba vittek volna, amit az erős befolyással bíró civil szervezetek elleneztek. Ezek nyomására a városvezetés újabb közvitát hirdetett, ezután pedig a korábban nemzetközi pályázaton nyertes felújítási terv részleges módosítása mellett döntött. Eszerint csak két fiatal fát költöztetnek el, a többi marad.

Emil Boc hangsúlyozta: a klímaváltozás jelentette új kihívások közepette ezután prioritást élvez az egészséges felnőtt fák megtartása, csak indokolt esetben, a rendezett, harmonikus városkép érdekében áldozhatók fel, és helyettük újakat kell ültetni. Kolozsváron az elmúlt időszak urbanisztikai projektjei során a Szamos-parton és kisebb parkokban is számos fa lett a fejlesztések áldozata, és bár helyükbe jóval többet ültettek, a lakosok kifogásolják, hogy évtizedekbe telhet, míg ezek ugyanakkorára nőnek, mint az eltávolított elődjeik. A belvárosi utcák felújításával – melynek során a Farkas és az Egyetem utca a járókelők és autók által közösen használt osztott térré, több mellékutca pedig gyalogövezetté alakul – október végére kell elkészülni. A kisebb csúszással zajló felújítási projekt a Kolozsvári Magyar Napok idei kiadására is kihat, hagyományosan a Farkas utca a legnagyobb erdélyi magyar rendezvénysorozat fesztiválutcája, a kézművesvásárnak és a számos bemutatkozó intézménynek is helyt ad. Oláh Emese kolozsvári alpolgármester és Gergely Balázs főszervező a Krónika közéleti portálnak úgy nyilatkozott, hogy reményeik szerint az augusztus 13-i kezdésig befejeződik a munka zöme, és megvalósul Emil Boc ígérete, miszerint a felújított utcákat a magyar napokon avatják fel.

Advertisement

Zöld Energia

Olcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?

A napenergiás eszközben 80 perc alatt 16 kilogramm rizst lehet megfőzni.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ghánai szakértők olyan napelemes gőzfőzőt fejlesztettek ki, amelyhez homokalapú hőtároló tartozik – írja az alternativenergia.hu. A szakértők szerint a homokban rejlő potenciált még nem vizsgálták széles körben, dacára a hőstabilitásnak és az alacsony költségnek. A meglévő tanulmányokban elsősorban diódákat, fűtőelemeket vagy indukciós rendszereket használtak hőforrásként, a homokban tárolt hő felhasználását csak korlátozott mértékben vizsgálták.

A tesztelt berendezés 20 fotovoltaikus modulból áll, amelyek maximális teljesítménye 580 W, hatékonysága pedig 22,65 százalék. A modulok egy struktúrára vannak felszerelve 10 fokos dőlésszöggel dél felé és 0 fokos azimutszöggel. A termelt villamos energia a hőtároló rendszerbe kerül, ez két komponensből áll: egy kőbányai homokkal töltött lágyacél tartályból, illetve egy, ebbe beágyazott egyenáramú ellenállásos fűtőelemből.

A homokréteg felett egy 10 kilogramm vizet tartalmazó víztartály található, amely gőzt termel a főzőtérben lévő ételek melegítéséhez. A főzőtér magassága 143, hossza 150, szélessége 57,5 centiméter, míg a hőakkumulátor méretei 15-ször 65,5-szer 44 centiméter.

Advertisement

A tesztelést egy, a ghánai Kumasi városában található középiskolában végezték, a forralás 2024. október 21. és 24. között, minden nap 10:00 és 15:00 óra között zajlott. A főzési kísérleteket 2024. november 5. és 7. között tartották, a használt műszerek között volt egy napsugárzásmérő, egy infravörös hőmérsékletmérő, egy voltmérő, egy ampermérő és egy hőkamera.

Az eredmények alapján a főzőkamra hőmérséklete 105–110 Celsius-fokra emelkedett, ami elegendő volt 16 kilogramm rizs 80 perc alatt, 16 kilogramm bab 140 perc alatt és 32 kilogramm banán 85 perc alatt történő megfőzéséhez. A berendezés 38,9 százalékos hőhatékonyságot ért el, ami hasonló körülmények között körülbelül 12–14 százalékkal meghaladja a szintén napenergiás gőzrendszerek, a Scheffler-tányérok teljesítményét. A homokalapú eszköz 13–15 MJ energiát tárolt, ami 400–900 W/m² változó napsugárzás mellett is 4–6 óra megbízható főzési időt biztosított.

Advertisement

A további elemzések alapján a megtérülési idő 4,5 év, a 20 éves teljes költség pedig a hagyományos biomassza-tűzhelyekénél 47 százalékkal alacsonyabb. Az éves kibocsátáscsökkentés 5312,22 kilogramm szén-dioxid, 11,1 kilogramm nitrogénoxid és 7,05 kilogramm PM2,5 finom részecske volt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák