Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A zöldövezetek védelmére törekszenek a jövőben a városfejlesztésben Kolozsváron

A meglévő zöldövezetek megtartására, újak létrehozására törekszenek a jövőben Kolozsváron, így alkalmazkodva a klímaváltozás kihívásaihoz – jelentette be Emil Boc polgármester kedden sajtótájékoztatón.

Létrehozva:

|

Az erdélyi nagyváros vezetője elmondta, hogy a városfejlesztésben a jövőben a zöldövezetek megőrzése prioritást jelent az urbanisztikai szempontokkal szemben, így csak a beteg növényeket távolítják el a felújítási projektek során. Mint mondta, nyugat-európai mintára a 3-30-300-szabályt alkalmazzák. Eszerint minden lakosnak látnia kell lakása ablakából legalább három fát, és az egyes lakónegyedek területének 30 százalékát fák kell, hogy beárnyékolják. Emellett minden kolozsvári lakos lakóhelyétől legtöbb 300 méterre lennie kell egy kisebb zöldövezetnek, parknak. A következő időszakban elemzés készül a város lakónegyedeiről, hogy felmérjék, mennyire felelnek meg az új kritériumrendszernek.

Emil Boc annak hatására foglalt állást, hogy az erdélyi nagyvárosban az elmúlt hetekben élénk vita alakult ki a civil szféra, a szakemberek és a városvezetés között a belváros két utcájában – a Farkas utcában és az Egyetem utcában – lévő méretes fák elköltöztetéséről. A város magyarsága számára az itt lévő magyar intézmények – a Farkas utcai református templom és az egyház több ingatlanja, a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépülete, több magyar középiskola – miatt fontos utcák felújítása során a tervező több fát el akart költöztetni, hogy jobban érvényesüljön a műemlék épületek homlokzata, középkori hangulata. A helyi sajtó beszámolója szerint a felújítás során 37 felnőtt fából 29-et kiemeltek és egy városszéli parkba vittek volna, amit az erős befolyással bíró civil szervezetek elleneztek. Ezek nyomására a városvezetés újabb közvitát hirdetett, ezután pedig a korábban nemzetközi pályázaton nyertes felújítási terv részleges módosítása mellett döntött. Eszerint csak két fiatal fát költöztetnek el, a többi marad.

Emil Boc hangsúlyozta: a klímaváltozás jelentette új kihívások közepette ezután prioritást élvez az egészséges felnőtt fák megtartása, csak indokolt esetben, a rendezett, harmonikus városkép érdekében áldozhatók fel, és helyettük újakat kell ültetni. Kolozsváron az elmúlt időszak urbanisztikai projektjei során a Szamos-parton és kisebb parkokban is számos fa lett a fejlesztések áldozata, és bár helyükbe jóval többet ültettek, a lakosok kifogásolják, hogy évtizedekbe telhet, míg ezek ugyanakkorára nőnek, mint az eltávolított elődjeik. A belvárosi utcák felújításával – melynek során a Farkas és az Egyetem utca a járókelők és autók által közösen használt osztott térré, több mellékutca pedig gyalogövezetté alakul – október végére kell elkészülni. A kisebb csúszással zajló felújítási projekt a Kolozsvári Magyar Napok idei kiadására is kihat, hagyományosan a Farkas utca a legnagyobb erdélyi magyar rendezvénysorozat fesztiválutcája, a kézművesvásárnak és a számos bemutatkozó intézménynek is helyt ad. Oláh Emese kolozsvári alpolgármester és Gergely Balázs főszervező a Krónika közéleti portálnak úgy nyilatkozott, hogy reményeik szerint az augusztus 13-i kezdésig befejeződik a munka zöme, és megvalósul Emil Boc ígérete, miszerint a felújított utcákat a magyar napokon avatják fel.

Advertisement

Zöldinfó

Nő a kereslet az energiatakarékos lakások iránt

Látványosan nőtt a lakások energiahatékonysága az elmúlt években.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt évek épületenergetikai fejlesztéseinek és korszerűsítéseinek köszönhetően látványosan nőtt a lakások energiahatékonysága, a fajlagos szén-dioxid-kibocsátásuk felére esett, miközben emelkedett a megújuló energia részaránya az új építésű ingatlanoknál – közölte az alternativenergia.hu. A közlemény idézi az OC Investment Solutions (OCS), az Otthon Centrum Magyarország Holding központi leányvállalatának üzletágigazgatóját, aki elmondta: a javulás már nem az új építésű, hanem egyre inkább a felújított ingatlanoknak tudható be. Tóth Csaba kiemelte: a 2022-es rezsiszabály-változások után megnőtt a hőszivattyúk vagy napelemes rendszerek utólagos telepítése, és az állami támogatott programok is érezhető hatást gyakoroltak a piacra. A korszerűsítések hatására javult a lakások hőszigeteltsége és csökkent a vizsgált ingatlanok átlagos hővesztesége. Az új építésű lakások esetében a földgázalapú rendszereket fokozatosan felváltják a megújuló energiára épülő megoldások, elsősorban a hőszivattyúk, amit a szigorodó szabályozási környezet is ösztönöz – közölte.

A nagyobb lakóparkoknál egyre nagyobb szerepet kap a távhő, amely sok esetben gazdaságosabb megoldást jelent, ráadásul a távhőszolgáltatók számára is előnyökkel jár, alacsonyabb hálózatfejlesztési költségek mellett javulhat kihasználtságuk. Tóth Csaba szerint a piacon mindez növekvő elvárásokat eredményez: az energiahatékony ingatlanok iránt erősödik a kereslet, míg a korszerűtlen lakások egyre inkább versenyhátrányba kerülnek. A szakértő szerint a javuló tendencia ellenére az ingatlanállomány energetikai korszerűsítésében még jelentős tartalékok vannak, ugyanakkor a javuló mutatók és a növekvő vásárlói elvárások együtt gyorsíthatják a lakásállomány további korszerűsítését.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák