Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A zöldövezetek védelmére törekszenek a jövőben a városfejlesztésben Kolozsváron

A meglévő zöldövezetek megtartására, újak létrehozására törekszenek a jövőben Kolozsváron, így alkalmazkodva a klímaváltozás kihívásaihoz – jelentette be Emil Boc polgármester kedden sajtótájékoztatón.

Létrehozva:

|

Az erdélyi nagyváros vezetője elmondta, hogy a városfejlesztésben a jövőben a zöldövezetek megőrzése prioritást jelent az urbanisztikai szempontokkal szemben, így csak a beteg növényeket távolítják el a felújítási projektek során. Mint mondta, nyugat-európai mintára a 3-30-300-szabályt alkalmazzák. Eszerint minden lakosnak látnia kell lakása ablakából legalább három fát, és az egyes lakónegyedek területének 30 százalékát fák kell, hogy beárnyékolják. Emellett minden kolozsvári lakos lakóhelyétől legtöbb 300 méterre lennie kell egy kisebb zöldövezetnek, parknak. A következő időszakban elemzés készül a város lakónegyedeiről, hogy felmérjék, mennyire felelnek meg az új kritériumrendszernek.

Emil Boc annak hatására foglalt állást, hogy az erdélyi nagyvárosban az elmúlt hetekben élénk vita alakult ki a civil szféra, a szakemberek és a városvezetés között a belváros két utcájában – a Farkas utcában és az Egyetem utcában – lévő méretes fák elköltöztetéséről. A város magyarsága számára az itt lévő magyar intézmények – a Farkas utcai református templom és az egyház több ingatlanja, a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépülete, több magyar középiskola – miatt fontos utcák felújítása során a tervező több fát el akart költöztetni, hogy jobban érvényesüljön a műemlék épületek homlokzata, középkori hangulata. A helyi sajtó beszámolója szerint a felújítás során 37 felnőtt fából 29-et kiemeltek és egy városszéli parkba vittek volna, amit az erős befolyással bíró civil szervezetek elleneztek. Ezek nyomására a városvezetés újabb közvitát hirdetett, ezután pedig a korábban nemzetközi pályázaton nyertes felújítási terv részleges módosítása mellett döntött. Eszerint csak két fiatal fát költöztetnek el, a többi marad.

Emil Boc hangsúlyozta: a klímaváltozás jelentette új kihívások közepette ezután prioritást élvez az egészséges felnőtt fák megtartása, csak indokolt esetben, a rendezett, harmonikus városkép érdekében áldozhatók fel, és helyettük újakat kell ültetni. Kolozsváron az elmúlt időszak urbanisztikai projektjei során a Szamos-parton és kisebb parkokban is számos fa lett a fejlesztések áldozata, és bár helyükbe jóval többet ültettek, a lakosok kifogásolják, hogy évtizedekbe telhet, míg ezek ugyanakkorára nőnek, mint az eltávolított elődjeik. A belvárosi utcák felújításával – melynek során a Farkas és az Egyetem utca a járókelők és autók által közösen használt osztott térré, több mellékutca pedig gyalogövezetté alakul – október végére kell elkészülni. A kisebb csúszással zajló felújítási projekt a Kolozsvári Magyar Napok idei kiadására is kihat, hagyományosan a Farkas utca a legnagyobb erdélyi magyar rendezvénysorozat fesztiválutcája, a kézművesvásárnak és a számos bemutatkozó intézménynek is helyt ad. Oláh Emese kolozsvári alpolgármester és Gergely Balázs főszervező a Krónika közéleti portálnak úgy nyilatkozott, hogy reményeik szerint az augusztus 13-i kezdésig befejeződik a munka zöme, és megvalósul Emil Boc ígérete, miszerint a felújított utcákat a magyar napokon avatják fel.

Advertisement

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Advertisement

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák