Zöldinfó
A zöldövezetek védelmére törekszenek a jövőben a városfejlesztésben Kolozsváron
A meglévő zöldövezetek megtartására, újak létrehozására törekszenek a jövőben Kolozsváron, így alkalmazkodva a klímaváltozás kihívásaihoz – jelentette be Emil Boc polgármester kedden sajtótájékoztatón.
Az erdélyi nagyváros vezetője elmondta, hogy a városfejlesztésben a jövőben a zöldövezetek megőrzése prioritást jelent az urbanisztikai szempontokkal szemben, így csak a beteg növényeket távolítják el a felújítási projektek során. Mint mondta, nyugat-európai mintára a 3-30-300-szabályt alkalmazzák. Eszerint minden lakosnak látnia kell lakása ablakából legalább három fát, és az egyes lakónegyedek területének 30 százalékát fák kell, hogy beárnyékolják. Emellett minden kolozsvári lakos lakóhelyétől legtöbb 300 méterre lennie kell egy kisebb zöldövezetnek, parknak. A következő időszakban elemzés készül a város lakónegyedeiről, hogy felmérjék, mennyire felelnek meg az új kritériumrendszernek.
Emil Boc annak hatására foglalt állást, hogy az erdélyi nagyvárosban az elmúlt hetekben élénk vita alakult ki a civil szféra, a szakemberek és a városvezetés között a belváros két utcájában – a Farkas utcában és az Egyetem utcában – lévő méretes fák elköltöztetéséről. A város magyarsága számára az itt lévő magyar intézmények – a Farkas utcai református templom és az egyház több ingatlanja, a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépülete, több magyar középiskola – miatt fontos utcák felújítása során a tervező több fát el akart költöztetni, hogy jobban érvényesüljön a műemlék épületek homlokzata, középkori hangulata. A helyi sajtó beszámolója szerint a felújítás során 37 felnőtt fából 29-et kiemeltek és egy városszéli parkba vittek volna, amit az erős befolyással bíró civil szervezetek elleneztek. Ezek nyomására a városvezetés újabb közvitát hirdetett, ezután pedig a korábban nemzetközi pályázaton nyertes felújítási terv részleges módosítása mellett döntött. Eszerint csak két fiatal fát költöztetnek el, a többi marad.
Emil Boc hangsúlyozta: a klímaváltozás jelentette új kihívások közepette ezután prioritást élvez az egészséges felnőtt fák megtartása, csak indokolt esetben, a rendezett, harmonikus városkép érdekében áldozhatók fel, és helyettük újakat kell ültetni. Kolozsváron az elmúlt időszak urbanisztikai projektjei során a Szamos-parton és kisebb parkokban is számos fa lett a fejlesztések áldozata, és bár helyükbe jóval többet ültettek, a lakosok kifogásolják, hogy évtizedekbe telhet, míg ezek ugyanakkorára nőnek, mint az eltávolított elődjeik. A belvárosi utcák felújításával – melynek során a Farkas és az Egyetem utca a járókelők és autók által közösen használt osztott térré, több mellékutca pedig gyalogövezetté alakul – október végére kell elkészülni. A kisebb csúszással zajló felújítási projekt a Kolozsvári Magyar Napok idei kiadására is kihat, hagyományosan a Farkas utca a legnagyobb erdélyi magyar rendezvénysorozat fesztiválutcája, a kézművesvásárnak és a számos bemutatkozó intézménynek is helyt ad. Oláh Emese kolozsvári alpolgármester és Gergely Balázs főszervező a Krónika közéleti portálnak úgy nyilatkozott, hogy reményeik szerint az augusztus 13-i kezdésig befejeződik a munka zöme, és megvalósul Emil Boc ígérete, miszerint a felújított utcákat a magyar napokon avatják fel.
Zöldinfó
A széncinege volt a sztár a téli madárszámlálásban
Április 1-jén indul az MME Tavaszi természetles nevű akciója.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A jelentős részvétellel és több mint 146 ezer madáregyed megfigyelésével zárult Téli madárles nevű lakossági madárszámlálási akció után április 1-jétől újabb akciót indít a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) – ismertette az alternativenergia.hu. Közleményük szerint az egyesület negyedik alkalommal rendezte meg a téli országos lakossági madárszámlálási programot, amely 2025. december 6. és 2026. február 28. között zajlott. Az akció során 790 résztvevő 389 település 915 helyszínéről összesen 5115 félórás megfigyelést küldött be. A beérkezett adatok alapján 101 madárfaj 146 758 egyedét regisztrálták. Mint írták, a program célja az volt, hogy bevonja a lakosságot a környezetükben élő madarak megfigyelésébe, és erősítse a természetvédelemhez kapcsolódó közösségi tudományos kezdeményezéseket. A leggyakrabban megfigyelt madárfajok közül a széncinege bizonyult a leggyakoribbnak 33 848 egyeddel, ezt követte a mezei veréb 28 959 példánnyal és a tengelic 16 692 egyeddel. A negyedik helyen a házi veréb végzett 13 431 egyeddel, míg az ötödik leggyakoribb faj a kék cinege volt 7169 példánnyal.
A tájékoztatás szerint a megfigyelők többsége az MME által fejlesztett Turdus mobilalkalmazáson keresztül rögzítette adatait, de lehetőség volt az egyesület internetes adatbázisában is feltölteni az észleléseket. Az online felület dátum szerint szűrhető statisztikai összesítést és térképes megjelenítést is biztosít a felhasználók számára. A téli időszakot követően az MME újabb programja az április 1. és június 30. között zajló Tavaszi természetles lesz. Emellett a fecskék és gólyák megfigyelésére a Fecskeles és a Gólyales adatgyűjtések is elérhetők lesznek. Az elpusztult madarak adatait a Turdus alkalmazás TOTEM moduljában lehet rögzíteni – hívták fel a figyelmet a közleményben.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
