Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A zöldövezetek védelmére törekszenek a jövőben a városfejlesztésben Kolozsváron

A meglévő zöldövezetek megtartására, újak létrehozására törekszenek a jövőben Kolozsváron, így alkalmazkodva a klímaváltozás kihívásaihoz – jelentette be Emil Boc polgármester kedden sajtótájékoztatón.

Létrehozva:

|

Az erdélyi nagyváros vezetője elmondta, hogy a városfejlesztésben a jövőben a zöldövezetek megőrzése prioritást jelent az urbanisztikai szempontokkal szemben, így csak a beteg növényeket távolítják el a felújítási projektek során. Mint mondta, nyugat-európai mintára a 3-30-300-szabályt alkalmazzák. Eszerint minden lakosnak látnia kell lakása ablakából legalább három fát, és az egyes lakónegyedek területének 30 százalékát fák kell, hogy beárnyékolják. Emellett minden kolozsvári lakos lakóhelyétől legtöbb 300 méterre lennie kell egy kisebb zöldövezetnek, parknak. A következő időszakban elemzés készül a város lakónegyedeiről, hogy felmérjék, mennyire felelnek meg az új kritériumrendszernek.

Emil Boc annak hatására foglalt állást, hogy az erdélyi nagyvárosban az elmúlt hetekben élénk vita alakult ki a civil szféra, a szakemberek és a városvezetés között a belváros két utcájában – a Farkas utcában és az Egyetem utcában – lévő méretes fák elköltöztetéséről. A város magyarsága számára az itt lévő magyar intézmények – a Farkas utcai református templom és az egyház több ingatlanja, a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépülete, több magyar középiskola – miatt fontos utcák felújítása során a tervező több fát el akart költöztetni, hogy jobban érvényesüljön a műemlék épületek homlokzata, középkori hangulata. A helyi sajtó beszámolója szerint a felújítás során 37 felnőtt fából 29-et kiemeltek és egy városszéli parkba vittek volna, amit az erős befolyással bíró civil szervezetek elleneztek. Ezek nyomására a városvezetés újabb közvitát hirdetett, ezután pedig a korábban nemzetközi pályázaton nyertes felújítási terv részleges módosítása mellett döntött. Eszerint csak két fiatal fát költöztetnek el, a többi marad.

Emil Boc hangsúlyozta: a klímaváltozás jelentette új kihívások közepette ezután prioritást élvez az egészséges felnőtt fák megtartása, csak indokolt esetben, a rendezett, harmonikus városkép érdekében áldozhatók fel, és helyettük újakat kell ültetni. Kolozsváron az elmúlt időszak urbanisztikai projektjei során a Szamos-parton és kisebb parkokban is számos fa lett a fejlesztések áldozata, és bár helyükbe jóval többet ültettek, a lakosok kifogásolják, hogy évtizedekbe telhet, míg ezek ugyanakkorára nőnek, mint az eltávolított elődjeik. A belvárosi utcák felújításával – melynek során a Farkas és az Egyetem utca a járókelők és autók által közösen használt osztott térré, több mellékutca pedig gyalogövezetté alakul – október végére kell elkészülni. A kisebb csúszással zajló felújítási projekt a Kolozsvári Magyar Napok idei kiadására is kihat, hagyományosan a Farkas utca a legnagyobb erdélyi magyar rendezvénysorozat fesztiválutcája, a kézművesvásárnak és a számos bemutatkozó intézménynek is helyt ad. Oláh Emese kolozsvári alpolgármester és Gergely Balázs főszervező a Krónika közéleti portálnak úgy nyilatkozott, hogy reményeik szerint az augusztus 13-i kezdésig befejeződik a munka zöme, és megvalósul Emil Boc ígérete, miszerint a felújított utcákat a magyar napokon avatják fel.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák