Zöldinfó
A zöldövezetek védelmére törekszenek a jövőben a városfejlesztésben Kolozsváron
A meglévő zöldövezetek megtartására, újak létrehozására törekszenek a jövőben Kolozsváron, így alkalmazkodva a klímaváltozás kihívásaihoz – jelentette be Emil Boc polgármester kedden sajtótájékoztatón.
Az erdélyi nagyváros vezetője elmondta, hogy a városfejlesztésben a jövőben a zöldövezetek megőrzése prioritást jelent az urbanisztikai szempontokkal szemben, így csak a beteg növényeket távolítják el a felújítási projektek során. Mint mondta, nyugat-európai mintára a 3-30-300-szabályt alkalmazzák. Eszerint minden lakosnak látnia kell lakása ablakából legalább három fát, és az egyes lakónegyedek területének 30 százalékát fák kell, hogy beárnyékolják. Emellett minden kolozsvári lakos lakóhelyétől legtöbb 300 méterre lennie kell egy kisebb zöldövezetnek, parknak. A következő időszakban elemzés készül a város lakónegyedeiről, hogy felmérjék, mennyire felelnek meg az új kritériumrendszernek.
Emil Boc annak hatására foglalt állást, hogy az erdélyi nagyvárosban az elmúlt hetekben élénk vita alakult ki a civil szféra, a szakemberek és a városvezetés között a belváros két utcájában – a Farkas utcában és az Egyetem utcában – lévő méretes fák elköltöztetéséről. A város magyarsága számára az itt lévő magyar intézmények – a Farkas utcai református templom és az egyház több ingatlanja, a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépülete, több magyar középiskola – miatt fontos utcák felújítása során a tervező több fát el akart költöztetni, hogy jobban érvényesüljön a műemlék épületek homlokzata, középkori hangulata. A helyi sajtó beszámolója szerint a felújítás során 37 felnőtt fából 29-et kiemeltek és egy városszéli parkba vittek volna, amit az erős befolyással bíró civil szervezetek elleneztek. Ezek nyomására a városvezetés újabb közvitát hirdetett, ezután pedig a korábban nemzetközi pályázaton nyertes felújítási terv részleges módosítása mellett döntött. Eszerint csak két fiatal fát költöztetnek el, a többi marad.
Emil Boc hangsúlyozta: a klímaváltozás jelentette új kihívások közepette ezután prioritást élvez az egészséges felnőtt fák megtartása, csak indokolt esetben, a rendezett, harmonikus városkép érdekében áldozhatók fel, és helyettük újakat kell ültetni. Kolozsváron az elmúlt időszak urbanisztikai projektjei során a Szamos-parton és kisebb parkokban is számos fa lett a fejlesztések áldozata, és bár helyükbe jóval többet ültettek, a lakosok kifogásolják, hogy évtizedekbe telhet, míg ezek ugyanakkorára nőnek, mint az eltávolított elődjeik. A belvárosi utcák felújításával – melynek során a Farkas és az Egyetem utca a járókelők és autók által közösen használt osztott térré, több mellékutca pedig gyalogövezetté alakul – október végére kell elkészülni. A kisebb csúszással zajló felújítási projekt a Kolozsvári Magyar Napok idei kiadására is kihat, hagyományosan a Farkas utca a legnagyobb erdélyi magyar rendezvénysorozat fesztiválutcája, a kézművesvásárnak és a számos bemutatkozó intézménynek is helyt ad. Oláh Emese kolozsvári alpolgármester és Gergely Balázs főszervező a Krónika közéleti portálnak úgy nyilatkozott, hogy reményeik szerint az augusztus 13-i kezdésig befejeződik a munka zöme, és megvalósul Emil Boc ígérete, miszerint a felújított utcákat a magyar napokon avatják fel.
Zöldinfó
Tovább apadnak a folyók: történelmi mélyponton a Duna és a Dráva vízszintje
A Dráván már több helyen megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízszint.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Duna mellett a Dráván is megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízszint, és a tartósan alacsony vízállás az időjárási előrejelzések szerint még legalább egy hétig fennmaradhat a két folyón – írja az alternativenergia.hu. Az orfűi tórendszer, azon belül a legnagyobb, a Pécsi-tó vízállása nem marad el a szokásostól – közölte az Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az MTI érdeklődésére. Tájékoztatásuk szerint a két folyón a nyári időszakban kialakult csapadékhiányos időjárás és a vízgyűjtő területeken elmaradó számottevő csapadék következtében kisvizes állapotok alakultak ki, ilyenek a Dráva magyarországi szakaszán az elmúlt években egyre gyakrabban fordulnak elő. A Dráván Barcsnál megdőlt a valaha mért legkisebb vízszint, a 2022-es rekordhoz képest július 23-án 9 centiméterrel volt lejjebb a vízszint (-182 centiméter), míg Szentborbásnál a múlt hét során több alkalommal is -108 centiméter volt a vízállás, amely 3 centiméterrel alacsonyabb az eddig mért legkisebb vízszintnél. A múlt héten Drávaszabolcson bár nem haladta meg, de elérte az eddigi minimumot (-55 centiméter) az érték. E folyón körülbelül 180-190 köbméter víz folyik le másodpercenként.
A Duna mohácsi szakaszán szintén tartósan alacsony vízállások figyelhetők meg. Az év első felét is döntően kisvizes időszak jellemezte, amelyet csak rövid ideig tartó vízszintemelkedések szakítottak meg. Dunaszekcsőnél a vízállás 52 centiméterrel alacsonyabb a 2018-ban mért rekordnál. Mohácsnál folyamatosan csökken a valaha mért legkisebb vízszint. Az eddigi 2018-as rekordhoz képest 57 centiméterrel van lejjebb a vízszint. A folyó vízhozama jelenleg 750 köbméter másodpercenként. A külföldi vízgyűjtőkön – amelyek döntően meghatározzák a két nagy folyó vízjárását – nem várható jelentős mennyiségű csapadék az elkövetkezendő bő hét során, így a következő napokban, illetve hetekben továbbra is alacsony vízállások valószínűsíthetők, kisebb ingadozásokkal – írták.
A helyiek kedvelt üdülőhelyének legnagyobb tava, a Pécsi-tó és az orfűi tórendszer térségében a júliusban lehullott csapadék mennyisége jelentősen meghaladta az ország más részein mért mennyiségeket, ennek köszönhetően a Pécsi-tó vízállása 607 centiméter, ezzel nem marad el a szokásostól. Nem kell attól tartani, hogy belátható időn belül a Pécsi-tavon az egyébként ebben az időszakban megszokottnál lényegesen jelentősebb vízálláscsökkenés következik be – írták. Mindemellett a Pécsi-tó stabilitása lehetővé teszi, hogy ha az alsó tavaknál esetlegesen problémák merülnek fel, akkor a Pécsi-tóból pótolják azok vizét – tették hozzá.
A DDVIZIG felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tartós kisvizes időszakok egyre gyakoribbá és hosszabbá válnak, ami összhangban van a klímaváltozás hatásaival. A természetes vízkészletek megőrzése és a vízzel való takarékos gazdálkodás ezért egyre nagyobb jelentőséget kap – rögzítették. A folyók aktuális vízállásai és hidrológiai adatai folyamatosan nyomon követhetők az Országos Vízügyi Főigazgatóság nyilvános vízügyi információs felületein a vizugy.hu és a hydroinfo.hu oldalakon – jelezték.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
