Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ablakunkkal termelhetünk energiát a jövőben egy német fejlesztésnek köszönhetően

Az új fejlesztés a félig áttetsző fotovoltaikus cellák között kifejezetten jó tulajdonságokkal bír.

Létrehozva:

|

Félig áttetsző fotovoltaikus cellákat hoztak létre a Német Űrkutatási Központ (DLR) szakértői – számol be a PV Magazine. A csapat szilíciumból és germániumból készült, ultravékony hidrogénezett amorf többszörös kvantumkutakat (MQW) használt fel. Hosni Meddeb, a DLR munkatársa szerint fejlesztésük számos alkalmazási lehetőséget kínál, többek között épületek üveghomlokzataiban és ablakaiban, járművek napfénytetőin és agrovoltaikus üvegházakban is fel lehetne használni. A multifunkcionális alkalmazás is adott lehet, az eszközök akár esztétikai és hőszabályzó feladatokat is elláthatnak.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A kvantumkutak olyan vékony nanostruktúrák, amelyeket a cellarétegekbe helyeznek be, hogy megváltoztassák a tiltott sávot és más elektromos tulajdonságokat. A korábbi vizsgálatok során ezeket a struktúrákat egyetlen egységként (SQW) használták, a mostani kutatásban viszont többszörös konfigurációt alakítottak ki. A szakértők szerint az MQW-k a fotovoltaikus teljesítmény és az átlátszóság szempontjából is előnyösebbek, és több mozgásteret adnak.

A szakértők több SQW-s és MQW-s eszközt is készítettek, ezeket szabvány megvilágítási körülmények között vizsgálták meg. Az elülső és hátulsó elektródákat egyenáramú magnetron porlasztással vitték fel, a félvezető funkcionális rétegeket plazmával javított kémiai gőzfázisú leválasztással (PECVD) készítették el. A kutatók szerint egy hat darab, 2,5 nanométeres MQW felhasználásával létrehozott cella a nyitott áramköri feszültséget és a kitöltési tényezőt tekintve jobban teljesített, mint egy 20 nanométeres SQW-n alapuló eszköz. A legjobb cella 3,4 százalékos hatékonyságot és 33 százalékos látható átviteli szintet ért el.

Advertisement

A cella 1,1 százalék feletti fényhasznosítási hatásfokra képes, ami a szervetlen alapú, félig áttetsző fotovoltaikus cellák között jónak számít. A csapat jelenleg azon dolgozik, hogy kiértékelje az eszköz technológiai-gazdasági és ökológiai szempontból – a rendszert épületbe integrált fotovoltaikus termékként (BIPV) használnák fel. A későbbi célok között szerepel, hogy pontosan megbecsüljék a rendszer költségeit.

 

Advertisement

 

Borítókép forrása: German Aerospace Center (DLR), Progress in Photovoltaics, Creative Commons License CC BY 4.0

Advertisement

Zöldinfó

Paraszti bölcsesség, modern válaszok: fenntarthatósági tárlat nyílt Szentendrén

A fenntarthatóságról nyílt kiállítás a szentendrei Skanzenben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Együtt a fenntarthatóságért! címmel nyílt kiállítás a szentendrei Skanzen Magtár épületében szerdán – írja az alternativenergia.hu. A tárlat a maradékmentes háztartás, a mértékletes vízhasználat, a helyben elérhető alapanyagok használata, valamint a tárgyak javításának és újrahasznosításának gyakorlatát mutatja be. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleménye szerint az intézmény második éve szervezi programjait és kiállításait a fenntarthatóság jegyében. A Zöld Skanzen tematika üzenetét legátfogóbban bemutató új tárlat – amelyet Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány alapító kuratóriumi elnöke szerdán nyitott meg – alapgondolata a 2015-ben elfogadott ENSZ-programból indul ki – tették hozzá. A kezdeményezés célja, hogy élhetőbb jövő felé vezesse a világot, ahol a társadalmi egyenlőség és integráció, az igazságos gazdasági fejlődés és a természeti környezet megóvása egymást erősítve valósul meg. Ennek érdekében 17, úgynevezett fenntartható fejlődési célt határoztak meg – írták.

A közlemény idézi Áder Jánost, aki köszöntőjében rámutatott, hogy a fenntarthatóság nem csupán modern fogalom, hanem mélyen gyökerezik a hagyományos életformákban. “A régi paraszti kultúra mindennapjai olyan természetes megoldásokat kínáltak – a takarékos anyaghasználattól az újrahasznosításon át a közösségi munkáig -, amelyek ma új jelentést nyernek. Ahogyan akkoriban mondták: jó lesz ez még valamire, ma úgy fogalmazunk, körforgásos gazdálkodás; amit egykor praktikának hívtak, azt ma innovációnak nevezzük” – fogalmazott Áder János.

Kiemelte, a kiállítás egyik fontos üzenete, hogy a jövő fenntarthatósága részben abban rejlik, hogy az emberek újra felfedezzék és tudatosan alkalmazzák ezeket a bevált, józan megoldásokat. “Az ötlet innen szinte magától adódott: az évek során a múzeum olyan tudást halmozott fel, amely nemcsak bemutatja, hogyan éltek elődeink, hanem arra is alkalmas, hogy egyes elemeit a jelenben is alkalmazzuk” – idézi a közlemény Nagyné Batári Zsuzsanna vezető kurátort, a skanzen tudományos főigazgató helyettesét, aki úgy fogalmazott: az egyszerű paraszti megoldások ma is inspirációt nyújthatnak, ha azokat a mai igényekhez és körülményekhez igazítják, elősegítve ezzel a fenntarthatóság minél teljesebb megvalósulását. A tájékoztatás szerint a kiállítás 17 kurátora a 17 fenntartható fejlődési célhoz egy-egy olyan megoldási javaslatot kapcsolt, amely a paraszti kultúrában a mindennapi élet természetes része volt. A látogatók így gyakorlati tippeket kaphatnak, amelyeket akár alkalmazhatnak is saját életükben is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák