Zöldinfó
Ablakunkkal termelhetünk energiát a jövőben egy német fejlesztésnek köszönhetően
Az új fejlesztés a félig áttetsző fotovoltaikus cellák között kifejezetten jó tulajdonságokkal bír.
Félig áttetsző fotovoltaikus cellákat hoztak létre a Német Űrkutatási Központ (DLR) szakértői – számol be a PV Magazine. A csapat szilíciumból és germániumból készült, ultravékony hidrogénezett amorf többszörös kvantumkutakat (MQW) használt fel. Hosni Meddeb, a DLR munkatársa szerint fejlesztésük számos alkalmazási lehetőséget kínál, többek között épületek üveghomlokzataiban és ablakaiban, járművek napfénytetőin és agrovoltaikus üvegházakban is fel lehetne használni. A multifunkcionális alkalmazás is adott lehet, az eszközök akár esztétikai és hőszabályzó feladatokat is elláthatnak.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
A kvantumkutak olyan vékony nanostruktúrák, amelyeket a cellarétegekbe helyeznek be, hogy megváltoztassák a tiltott sávot és más elektromos tulajdonságokat. A korábbi vizsgálatok során ezeket a struktúrákat egyetlen egységként (SQW) használták, a mostani kutatásban viszont többszörös konfigurációt alakítottak ki. A szakértők szerint az MQW-k a fotovoltaikus teljesítmény és az átlátszóság szempontjából is előnyösebbek, és több mozgásteret adnak.
A szakértők több SQW-s és MQW-s eszközt is készítettek, ezeket szabvány megvilágítási körülmények között vizsgálták meg. Az elülső és hátulsó elektródákat egyenáramú magnetron porlasztással vitték fel, a félvezető funkcionális rétegeket plazmával javított kémiai gőzfázisú leválasztással (PECVD) készítették el. A kutatók szerint egy hat darab, 2,5 nanométeres MQW felhasználásával létrehozott cella a nyitott áramköri feszültséget és a kitöltési tényezőt tekintve jobban teljesített, mint egy 20 nanométeres SQW-n alapuló eszköz. A legjobb cella 3,4 százalékos hatékonyságot és 33 százalékos látható átviteli szintet ért el.
A cella 1,1 százalék feletti fényhasznosítási hatásfokra képes, ami a szervetlen alapú, félig áttetsző fotovoltaikus cellák között jónak számít. A csapat jelenleg azon dolgozik, hogy kiértékelje az eszköz technológiai-gazdasági és ökológiai szempontból – a rendszert épületbe integrált fotovoltaikus termékként (BIPV) használnák fel. A későbbi célok között szerepel, hogy pontosan megbecsüljék a rendszer költségeit.
Borítókép forrása: German Aerospace Center (DLR), Progress in Photovoltaics, Creative Commons License CC BY 4.0
Zöldinfó
Egységes szabályok érkeznek a PET-palackok újrahasznosítására
Az EU a műanyag palackok újrahasznosítására vonatkozó szabályokat fogadott el.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság új szabályokat fogadott el az elsősorban polietilén-tereftalátból (PET-palackok) készült egyszer használatos műanyag italpalackok újrahasznosítására vonatkozóan, a szabályok első alkalommal határoznak meg módszertant a kémiailag újrahasznosított összetevők kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére. A brüsszeli közlemény szerint az új szabályok átláthatóságot biztosítanak az egyszer használatos PET-palackok összetevői újrahasznosított tartalmának kiszámításában – írja az alternativenergia.hu. Ez – mint kiemelték – kulcsfontosságú az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez és a műanyag-újrahasznosítási ágazat beruházási biztonságának szavatolásához. Az új szabályok bármilyen újrahasznosítási technológiára alkalmazhatók, beleértve a kémiai és mechanikai technológiákat is. A szabályozás segíteni fogja a tagállamokat az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvben meghatározott újrahasznosított tartalomra vonatkozó cél elérésében – írták.
Megjegyezték: a mechanikai újrahasznosítás jelenleg a műanyagok újrahasznosításának legszélesebb körben használt módszere. Ezt jellemzően a műanyagok válogatására, tisztítására, aprítására és új termékekké formálására használják. Egyes műanyaghulladékok azonban nem hasznosíthatók hatékonyan mechanikusan. Ezek közé például az élelmiszermaradékokat, adalékanyagokat és egyéb vegyes anyagokat tartalmazó műanyaghulladékok tartoznak. Esetükben a kémiai újrahasznosítás kiegészítheti a mechanikai újrahasznosítást.
A mechanikus újrahasznosítással ellentétben a kémiai újrahasznosítás kisebb molekulákra bontja a műanyagokat, amelyek újra felhasználhatók új műanyagok vagy más vegyi anyagok alapanyagaként. Ez segít abban, hogy a lehető legtöbb műanyaghulladék visszakerüljön a körforgásos gazdaságba, beleértve azokat a termékeket is, amelyeknek magas minőségi szabványoknak kell megfelelniük, mint például az élelmiszerrel érintkező csomagolás. A elfogadott szabályozás elsősorban az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiból – az Európai Unió 27 tagállamából, valamint három további európai országból, Izlandról, Liechtensteinből és Norvégiából – származó újrahasznosított műanyagokra vonatkozik, ahol az uniós környezetvédelmi szabályoknak való megfelelés teljes mértékben ellenőrizhető. 2027. november 21-től az OECD-országokból származó újrahasznosított műanyagok is a szabályozás alá tartoznak, kivéve, ha a vonatkozó uniós rendelet kizárja azokat. A nem OECD-országokból származó műanyagok akkor tartoznak a szabályozás hatálya alá, ha azokra az emberi egészségre és a környezetvédelemre vonatkozó követelményekkel egyenértékű szabványokat biztosító megállapodások vonatkoznak – tájékoztattak. A szabályozás a közzétételét követő 20 nappal lép hatályba.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
-
Zöld Energia23 óra telt el a létrehozás óta70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt
