Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ablakunkkal termelhetünk energiát a jövőben egy német fejlesztésnek köszönhetően

Az új fejlesztés a félig áttetsző fotovoltaikus cellák között kifejezetten jó tulajdonságokkal bír.

Létrehozva:

|

Félig áttetsző fotovoltaikus cellákat hoztak létre a Német Űrkutatási Központ (DLR) szakértői – számol be a PV Magazine. A csapat szilíciumból és germániumból készült, ultravékony hidrogénezett amorf többszörös kvantumkutakat (MQW) használt fel. Hosni Meddeb, a DLR munkatársa szerint fejlesztésük számos alkalmazási lehetőséget kínál, többek között épületek üveghomlokzataiban és ablakaiban, járművek napfénytetőin és agrovoltaikus üvegházakban is fel lehetne használni. A multifunkcionális alkalmazás is adott lehet, az eszközök akár esztétikai és hőszabályzó feladatokat is elláthatnak.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A kvantumkutak olyan vékony nanostruktúrák, amelyeket a cellarétegekbe helyeznek be, hogy megváltoztassák a tiltott sávot és más elektromos tulajdonságokat. A korábbi vizsgálatok során ezeket a struktúrákat egyetlen egységként (SQW) használták, a mostani kutatásban viszont többszörös konfigurációt alakítottak ki. A szakértők szerint az MQW-k a fotovoltaikus teljesítmény és az átlátszóság szempontjából is előnyösebbek, és több mozgásteret adnak.

A szakértők több SQW-s és MQW-s eszközt is készítettek, ezeket szabvány megvilágítási körülmények között vizsgálták meg. Az elülső és hátulsó elektródákat egyenáramú magnetron porlasztással vitték fel, a félvezető funkcionális rétegeket plazmával javított kémiai gőzfázisú leválasztással (PECVD) készítették el. A kutatók szerint egy hat darab, 2,5 nanométeres MQW felhasználásával létrehozott cella a nyitott áramköri feszültséget és a kitöltési tényezőt tekintve jobban teljesített, mint egy 20 nanométeres SQW-n alapuló eszköz. A legjobb cella 3,4 százalékos hatékonyságot és 33 százalékos látható átviteli szintet ért el.

Advertisement

A cella 1,1 százalék feletti fényhasznosítási hatásfokra képes, ami a szervetlen alapú, félig áttetsző fotovoltaikus cellák között jónak számít. A csapat jelenleg azon dolgozik, hogy kiértékelje az eszköz technológiai-gazdasági és ökológiai szempontból – a rendszert épületbe integrált fotovoltaikus termékként (BIPV) használnák fel. A későbbi célok között szerepel, hogy pontosan megbecsüljék a rendszer költségeit.

 

Advertisement

 

Borítókép forrása: German Aerospace Center (DLR), Progress in Photovoltaics, Creative Commons License CC BY 4.0

Advertisement

Zöldinfó

Félmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek

Át kell átgondolni a gazdálkodást a természeti erőforrásokkal.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Teljes mértékben át kell gondolni a gazdálkodást a természeti erőforrásokkal a fenntartható energiaátmenet érdekében – közölte a WWF Magyarország az MTI-vel. A szervezet a fakitermelési moratórium szeptember 30-iki lejárta miatt kérdésesnek tartja, hogy megmaradnak-e a legértékesebb erdők, hiszen Magyarországon a tűzifa 44 százaléka védett, fokozottan védett vagy Natura 2000 területről származik, a biomassza-erőművek pedig évről évre több fát égetnek el – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A helyzet megköveteli a rendszerszintű felülvizsgálatot, az erdőkből származó erőművi tűzifa-felhasználás átértékelését – írta széles körű szakmai egyeztetést sürgetve a WWF Magyarország. Hangsúlyozták: ha a biomassza-erőművek hőkövető üzemre állnának át, félmillió köbméterrel kevesebb fásszárút égetnének el.

Az átállást az állam jogszabály-módosítással és a támogatások újragondolásával ösztönözhetné a közlemény szerint. Kifogásolják a moratórium időzítését is, mert – tették hozzá – a most kitermelt faanyag ebben a szezonban nem alkalmas minőségi tűzifának. Az intézkedésre a 300 ezer köbméter szociális tűzifa biztosítása érdekében lenne szükség, de kevésbé pazarló felhasználás mellett ez a mennyiség is megspórolható, hiszen a megfelelően előkészített tűzifa fűtőértéke kétszeres is lehet a friss vágásból érkezőhöz képest.

A WWF ezért a fakitermelési moratórium meghosszabbítását is javasolja – olvasható a közleményben. A kormány június elején jelentette be, hogy átmeneti fakitermelési moratóriumot vezet be a legértékesebb védett állami erdőkben és a Natura 2000-es területeken, szeptember 30-ig szünetelteti az olyan fakitermelést, amely az erdők hosszú távú állapotát érdemben befolyásolja.

Advertisement

A moratórium ideje alatt a szakemberek felmérik az erdők állapotát, kidolgozzák az új természetvédelmi szabályokat, és csak ezután születik hosszú távú döntés az erdőgazdálkodás rendszeréről – ígérték akkor. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter szerdán a Facebook-oldalán azt írta, hogy a moratórium időszaka alatt részletesen felmérték a magyarországi erdőterületeket, hogy felelős és megalapozott döntéseket hozhassanak. Kiemelte, a magas ökológiai értékű, őshonos erdőállományokat szigorúan védik, ezek nem szolgálhatnak faanyagtermelésre. A többi területen pedig olyan fenntartható gazdálkodásra állnak át, amely egyszerre garantálja az erdők és a biodiverzitás megőrzését, a klímaváltozás elleni hatékony védelmet és a lakosság számára szükséges tűzifa biztosítását.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák