Zöldinfó

Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon

Csak technológiával nem lehet megállítani a klímaváltozást. Szükség van “ökológiai és erkölcsi megtérésre” – erről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Ürge-Vorsatz Diána fizikussal és klímakutatóval a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-05-28

Szerző:

Vanessza

A műsorban, amely a legnépszerűbb videomegosztó oldalon is megtekinthető, Áder János – a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke – bevezetésként utalt Ferenc pápa enciklikájára, mely szerint ökológiai megtérésre van szükség. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke elmondta: munkája során arra jutott, hogy csak technológiával nem lehet megállítani a klímaváltozást. A GDP növekedése mindig környezeti problémákat generál, még nagyon fejlett technológiák esetén is. A kutató szerint erkölcsi megtérésre van szükség, hogy ne csak az anyagi javak birtoklásáról szóljon a világ. Arra kell fókuszálnunk, ami igazából fontos az életünkben, amitől boldogok lehetünk – tette hozzá. Áder János ehhez kapcsolódóan elmondta, a levegő, a víz és a föld azok az erőforrások, amelyek nélkül nem tudunk élni, pedig ezekkel bánunk a legfelelőtlenebb módon. Ürge-Vorsatz Diána felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen szennyeztük a környezetünket. A mikroműanyagokat már a csecsemők is magukba szívják. Ez a folyamat egyre gyorsabb, olyan mértékig szennyezett a világ, hogy hamar élhetetlenné válhat.

Meg kell kongatni a vészharangot – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána, aki szerint még sok mindent meg tudunk állítani, de fontos az is, hogy “észbe kapjunk”. Áder János energiaelőállítással kapcsolatos kérdésére az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke megjegyezte: minden alkalommal, amikor energiát használunk fel annak környezeti lábnyoma van. “Az egyetlen igazán fenntartható energia az, amit sosem kellett megtermelnünk, tehát az, amit megtakarítottunk” – jegyezte meg. Ezért a klímakutató szerint mindig meg kell kérdezni magunktól, hogy biztosan szükségünk van-e a következő egység plusz energiára. Áder János ennek kapcsán szintén úgy vélte, hogy az az életszínvonal, amit megszoktunk, egyre növekvő energiafelhasználással jár. Szerinte a mi felelősségünk, hogy önmérsékletet tanúsítsunk.

Ürge-Vorsatz Diána erre reagálva arról beszélt, hogy nagyon egyszerű dolgokkal, így a kulturális szokásaink megváltoztatásával, például az öltözködési kultúra átalakításával is sok energiát lehet megtakarítani. A klímakutató kiemelte ugyanakkor, hogy a negatív jelenségek mellett fontos látni, hogy az elmúlt évben sok jó dolog is történt ezen a területen. A legfontosabb az, hogy a világ belátta, jelen pillanatban a klímaváltozás a legnagyobb problémánk. Ez szemléletváltást indított el, ami minden területen jelentkezett. Áder János zárásként szintén azt hangsúlyozta, hogy látni kell a pozitív jeleket, világossá téve mindenki számára, hogy tennivaló azért lesz a következő években is, és a következő generációkra is komoly feladatok várnak.

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2025-12-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Tovább olvasom