Zöldinfó

Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon

Csak technológiával nem lehet megállítani a klímaváltozást. Szükség van “ökológiai és erkölcsi megtérésre” – erről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Ürge-Vorsatz Diána fizikussal és klímakutatóval a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-05-28

Szerző:

Vanessza

A műsorban, amely a legnépszerűbb videomegosztó oldalon is megtekinthető, Áder János – a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke – bevezetésként utalt Ferenc pápa enciklikájára, mely szerint ökológiai megtérésre van szükség. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke elmondta: munkája során arra jutott, hogy csak technológiával nem lehet megállítani a klímaváltozást. A GDP növekedése mindig környezeti problémákat generál, még nagyon fejlett technológiák esetén is. A kutató szerint erkölcsi megtérésre van szükség, hogy ne csak az anyagi javak birtoklásáról szóljon a világ. Arra kell fókuszálnunk, ami igazából fontos az életünkben, amitől boldogok lehetünk – tette hozzá. Áder János ehhez kapcsolódóan elmondta, a levegő, a víz és a föld azok az erőforrások, amelyek nélkül nem tudunk élni, pedig ezekkel bánunk a legfelelőtlenebb módon. Ürge-Vorsatz Diána felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen szennyeztük a környezetünket. A mikroműanyagokat már a csecsemők is magukba szívják. Ez a folyamat egyre gyorsabb, olyan mértékig szennyezett a világ, hogy hamar élhetetlenné válhat.

Meg kell kongatni a vészharangot – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána, aki szerint még sok mindent meg tudunk állítani, de fontos az is, hogy “észbe kapjunk”. Áder János energiaelőállítással kapcsolatos kérdésére az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke megjegyezte: minden alkalommal, amikor energiát használunk fel annak környezeti lábnyoma van. “Az egyetlen igazán fenntartható energia az, amit sosem kellett megtermelnünk, tehát az, amit megtakarítottunk” – jegyezte meg. Ezért a klímakutató szerint mindig meg kell kérdezni magunktól, hogy biztosan szükségünk van-e a következő egység plusz energiára. Áder János ennek kapcsán szintén úgy vélte, hogy az az életszínvonal, amit megszoktunk, egyre növekvő energiafelhasználással jár. Szerinte a mi felelősségünk, hogy önmérsékletet tanúsítsunk.

Ürge-Vorsatz Diána erre reagálva arról beszélt, hogy nagyon egyszerű dolgokkal, így a kulturális szokásaink megváltoztatásával, például az öltözködési kultúra átalakításával is sok energiát lehet megtakarítani. A klímakutató kiemelte ugyanakkor, hogy a negatív jelenségek mellett fontos látni, hogy az elmúlt évben sok jó dolog is történt ezen a területen. A legfontosabb az, hogy a világ belátta, jelen pillanatban a klímaváltozás a legnagyobb problémánk. Ez szemléletváltást indított el, ami minden területen jelentkezett. Áder János zárásként szintén azt hangsúlyozta, hogy látni kell a pozitív jeleket, világossá téve mindenki számára, hogy tennivaló azért lesz a következő években is, és a következő generációkra is komoly feladatok várnak.

Zöldinfó

Saját energiatermelés és energiatárolás lehet a cégek válasza a növekvő energiakockázatokra

A vállalkozások energiahatékonysági beruházásaikhoz várnának leginkább támogatást.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar cégek nem rezsitámogatást kérnek, inkább az energiahatékonysági beruházások finanszírozásához várnának állami segítséget – derül ki a Portfolio Hőkupola 2026 kutatásából, amelyben azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idén nyári történelmi forróságra. A felmérés összefoglalója ismertette: a kutatás azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idei történelmi forróságra, melyek voltak számukra a legnagyobb kihívások, milyen kárt szenvedtek, és milyen segítséget tartanának indokoltnak a helyzet kezelésére – írja az alternativenergia.hu. Az online felmérést 345 vállalatvezető töltötte ki. A válaszadók 59 százaléka tapasztalt többletet a hűtési és villamosenergia-költségeknél, minden második vállalat pedig a munkavégzés feltételeiben vagy a dolgozói teljesítményben is érzékelte a hőség kedvezőtlen hatását.

A vállalatok háromnegyede valamilyen rendkívüli intézkedést is bevezetett, 13 százalékuk pedig éves szinten 10 százalékot meghaladó energiaköltség-növekedéssel számol. A következő három év legnagyobb energetikai kockázatának az energiaárak újabb jelentős emelkedését tartják. A vállalkozások elsősorban az energiahatékonysági fejlesztéseket segítő támogatásokat tartanák hasznosnak. A válaszadók több mint fele vissza nem térítendő forrással ösztönözné az ilyen beruházásokat, majdnem egyharmaduk a villamosenergia-hálózat fejlesztését és az engedélyezési folyamatok gyorsítását emelte ki, 30 százalék egyszerűbb pályázati rendszert, 28 százalék pedig kiszámíthatóbb energiaár- és szabályozási környezetet tartana fontosnak. A közvetlen költségkompenzációt ugyanakkor csak a válaszadók 9 százaléka jelölte meg.

A cégek jelentős része hosszabb távú megoldást keres az energiaköltségekre és az energiaellátással kapcsolatos kockázatokra. A tervezett fejlesztések közül a saját energiatermelést és az energiatárolást tartják a leghasznosabbnak, ezeket az épületenergetikai korszerűsítés és a hővédelmi beruházások követik. A saját energiatermelés különösen azoknál a vállalatoknál kerül előtérbe, amelyek működését a nyári hőség már közvetlenül is megviselte. A működési problémákkal nem szembesülő cégek 15 százaléka ezt tartotta a legfontosabb fejlesztésnek, míg a komoly működési nehézségekkel küzdő vállalatoknál 41 százalék volt ez az arány.

A beruházási igényt az is erősíti, hogy sok vállalatnál szűkülnek az energia-megtakarítás lehetőségei. A teljes mintában a cégek 45 százaléka szerint további fogyasztáscsökkentés már csak a működés jelentős korlátozásával lenne elérhető, vagy egyáltalán nem tudnák tovább mérsékelni energiafelhasználásukat. A Portfolio Hőkupola 2026 kutatás augusztus 7. és 17. között készült a Portfolio.hu online felületén, 345 vállalati szereplő részvételével, a mikrovállalkozásoktól az 500 fő feletti cégekig. A felmérés nem reprezentatív – derül ki a tájékoztatóból.

Tovább olvasom