Zöldinfó
Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon
Csak technológiával nem lehet megállítani a klímaváltozást. Szükség van “ökológiai és erkölcsi megtérésre” – erről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Ürge-Vorsatz Diána fizikussal és klímakutatóval a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.
A műsorban, amely a legnépszerűbb videomegosztó oldalon is megtekinthető, Áder János – a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke – bevezetésként utalt Ferenc pápa enciklikájára, mely szerint ökológiai megtérésre van szükség. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke elmondta: munkája során arra jutott, hogy csak technológiával nem lehet megállítani a klímaváltozást. A GDP növekedése mindig környezeti problémákat generál, még nagyon fejlett technológiák esetén is. A kutató szerint erkölcsi megtérésre van szükség, hogy ne csak az anyagi javak birtoklásáról szóljon a világ. Arra kell fókuszálnunk, ami igazából fontos az életünkben, amitől boldogok lehetünk – tette hozzá. Áder János ehhez kapcsolódóan elmondta, a levegő, a víz és a föld azok az erőforrások, amelyek nélkül nem tudunk élni, pedig ezekkel bánunk a legfelelőtlenebb módon. Ürge-Vorsatz Diána felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen szennyeztük a környezetünket. A mikroműanyagokat már a csecsemők is magukba szívják. Ez a folyamat egyre gyorsabb, olyan mértékig szennyezett a világ, hogy hamar élhetetlenné válhat.
Meg kell kongatni a vészharangot – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána, aki szerint még sok mindent meg tudunk állítani, de fontos az is, hogy “észbe kapjunk”. Áder János energiaelőállítással kapcsolatos kérdésére az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke megjegyezte: minden alkalommal, amikor energiát használunk fel annak környezeti lábnyoma van. “Az egyetlen igazán fenntartható energia az, amit sosem kellett megtermelnünk, tehát az, amit megtakarítottunk” – jegyezte meg. Ezért a klímakutató szerint mindig meg kell kérdezni magunktól, hogy biztosan szükségünk van-e a következő egység plusz energiára. Áder János ennek kapcsán szintén úgy vélte, hogy az az életszínvonal, amit megszoktunk, egyre növekvő energiafelhasználással jár. Szerinte a mi felelősségünk, hogy önmérsékletet tanúsítsunk.
Ürge-Vorsatz Diána erre reagálva arról beszélt, hogy nagyon egyszerű dolgokkal, így a kulturális szokásaink megváltoztatásával, például az öltözködési kultúra átalakításával is sok energiát lehet megtakarítani. A klímakutató kiemelte ugyanakkor, hogy a negatív jelenségek mellett fontos látni, hogy az elmúlt évben sok jó dolog is történt ezen a területen. A legfontosabb az, hogy a világ belátta, jelen pillanatban a klímaváltozás a legnagyobb problémánk. Ez szemléletváltást indított el, ami minden területen jelentkezett. Áder János zárásként szintén azt hangsúlyozta, hogy látni kell a pozitív jeleket, világossá téve mindenki számára, hogy tennivaló azért lesz a következő években is, és a következő generációkra is komoly feladatok várnak.
Zöldinfó
Bővült a hazai erdővagyon: új adatok érkeztek Magyarország erdőiről
Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt tavaly Magyarország élőfakészlete.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt Magyarország élőfakészlete 2025-ben: 419 055 552 köbméterről 423 012 239 köbméterre változott az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Erdőrendezési Főosztályának tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tavalyi adatok alapján az erdőrészletek összterülete 1 960 936 hektárról 1 962 043 hektárra, ezen belül az őshonos fafajok területe 1 115 020 hektárról 1 117 574 hektárra nőtt. A kitermelt fatérfogat 2024-ben elérte a 6 946 532 köbmétert, 2025-ben a 7 546 205 köbmétert – írták. Rendeltetésük szerint a belföldi erdőkből 1 151 964 hektár gazdasági, 14 464 hektár közjóléti, 795 614 hektár különféle védelmi célokat szolgált. A védett erdőrészletek területe 428 563 hektár, a Natura 2000 erdőrészletek területe 773 672 hektár.
Fafajok szerinti megoszlásban az akác vezet 463 235 hektárral, majd a tölgy a második legelterjedtebb fafaj 395 560 hektárral, utána a cser 219 988 hektárral. A fakitermelésben az akác, a fenyő és a nemes nyár állt az élen tavaly. A teljes magyarországi erdőterületből a 19 erdőgazdasági zrt. 970 356 hektárt birtokol, 32 813 magánszemélynek összesen 422 421 hektárja van, az erdőbirtokossági társulásoknak 98 787 hektárja, a 3 HM vagyonkezelőnek 96 332 hektárja, egyéb gazdasági társulásoknak 83 487 hektárja. A nemzeti parkok igazgatóságaihoz 52 593 hektár tartozik, a fennmaradó erdőterület pedig más szervezetekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz, szövetkezetekhez, vízügyi szervekhez tartozik, illetve önkormányzati vagy egyházi tulajdon. A gazdálkodó nélküli erdőterület nagysága 287 302 hektár volt 2025-ben.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
