Zöldinfó
Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon
Csak technológiával nem lehet megállítani a klímaváltozást. Szükség van “ökológiai és erkölcsi megtérésre” – erről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Ürge-Vorsatz Diána fizikussal és klímakutatóval a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.
A műsorban, amely a legnépszerűbb videomegosztó oldalon is megtekinthető, Áder János – a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke – bevezetésként utalt Ferenc pápa enciklikájára, mely szerint ökológiai megtérésre van szükség. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke elmondta: munkája során arra jutott, hogy csak technológiával nem lehet megállítani a klímaváltozást. A GDP növekedése mindig környezeti problémákat generál, még nagyon fejlett technológiák esetén is. A kutató szerint erkölcsi megtérésre van szükség, hogy ne csak az anyagi javak birtoklásáról szóljon a világ. Arra kell fókuszálnunk, ami igazából fontos az életünkben, amitől boldogok lehetünk – tette hozzá. Áder János ehhez kapcsolódóan elmondta, a levegő, a víz és a föld azok az erőforrások, amelyek nélkül nem tudunk élni, pedig ezekkel bánunk a legfelelőtlenebb módon. Ürge-Vorsatz Diána felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen szennyeztük a környezetünket. A mikroműanyagokat már a csecsemők is magukba szívják. Ez a folyamat egyre gyorsabb, olyan mértékig szennyezett a világ, hogy hamar élhetetlenné válhat.
Meg kell kongatni a vészharangot – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána, aki szerint még sok mindent meg tudunk állítani, de fontos az is, hogy “észbe kapjunk”. Áder János energiaelőállítással kapcsolatos kérdésére az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke megjegyezte: minden alkalommal, amikor energiát használunk fel annak környezeti lábnyoma van. “Az egyetlen igazán fenntartható energia az, amit sosem kellett megtermelnünk, tehát az, amit megtakarítottunk” – jegyezte meg. Ezért a klímakutató szerint mindig meg kell kérdezni magunktól, hogy biztosan szükségünk van-e a következő egység plusz energiára. Áder János ennek kapcsán szintén úgy vélte, hogy az az életszínvonal, amit megszoktunk, egyre növekvő energiafelhasználással jár. Szerinte a mi felelősségünk, hogy önmérsékletet tanúsítsunk.
Ürge-Vorsatz Diána erre reagálva arról beszélt, hogy nagyon egyszerű dolgokkal, így a kulturális szokásaink megváltoztatásával, például az öltözködési kultúra átalakításával is sok energiát lehet megtakarítani. A klímakutató kiemelte ugyanakkor, hogy a negatív jelenségek mellett fontos látni, hogy az elmúlt évben sok jó dolog is történt ezen a területen. A legfontosabb az, hogy a világ belátta, jelen pillanatban a klímaváltozás a legnagyobb problémánk. Ez szemléletváltást indított el, ami minden területen jelentkezett. Áder János zárásként szintén azt hangsúlyozta, hogy látni kell a pozitív jeleket, világossá téve mindenki számára, hogy tennivaló azért lesz a következő években is, és a következő generációkra is komoly feladatok várnak.
Zöldinfó
Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten
A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.
Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁramszünet, dráguló áram, elektromos autó? Állami támogatással energiatároló!
-
Zöld Energia8 óra telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMagyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
