Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Adó terhelheti a napelemeket?

Létrehozva:

|

Az elmúlt években valóságos napelem forradalom zajlott le Magyarországon.

A különböző támogatási programok és a rezsiszabályok átírásának hatására az elmúlt időszakban elképesztő érdeklődés alakult ki a napelemek iránt. Sokan mégis ódzkodnak a rendszerek telepítésétől, mégpedig a napelemadó miatt, amely állítólag ellehetetleníti a megtérülést: az ingatlantulajdonosnak előbb a beruházásért kell nagyobb összeget kifizetniük, majd folyamatosan adóznak a rendszer után. Tényleg létezik ilyen típusú adó? A kérdésnek az ingatlan.com járt utána. A portál szerint a napelemeket már évek óta extra díjak sújtják, amelyek ugyan nem adók, de termék- és teljesítménydíjként így is fizetendők.

A megtérülés ennek dacára folyamatosan gyorsult az utóbbi években, az energiaárak emelkedésének következtében pedig az érintett díjak egyre kevésbé tűnnek jelentősnek. A napelemekhez köthető első összeg a környezetvédelmi termékdíj, amelyet szórakoztatóelektronikai termékekre és más olyan eszközökre vetettek ki, amelyek nagy szennyezést okoznak, újbóli felhasználásuk pedig nehéz vagy lehetetlen. A 2015-ben bevezetett díj először 114 forint volt a modulok egy-egy kilogrammja után, majd ezt 57 forintra módosították. A termékdíj nemcsak itthon, hanem Európa-szerte ismert, igaz, átlagosan jóval alacsonyabb, 15-35 forint.

Advertisement

Fontos tudni, hogy a megvásárolt panelek már tartalmazzák ezt a díjat, ahogyan más adókat, így például az áfát is, vagyis azzal lakossági fogyasztóként más tennivalónk nincs. Az elosztói teljesítménydíj a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerekre vonatkozik, de csak abban az esetben, ha 2017. március 31-e után engedélyezték őket, illetve ha 4 kilowattnál nagyobb teljesítményűek. A döntéshozók a teljesítménydíj bevezetésekor azzal érveltek, hogy egy 4 kilowattos rendszer fedezi egy család áramfogyasztását, elektromos energiahasználatát, vagyis az érték felett megtermelt mennyiség már nem a fogyasztást ellensúlyozza.

A szakértők már akkor jelezték, hogy a családi házak a beruházással együtt alaposan átcsoportosítják energiafogyasztási szokásukat. Így például hűtő-fűtő klímát, esetleg elektromos autót szereznek be, ezzel növelve az energiaigényt, amivel akár át is léphetik a 4 kilowattos határt. Az előzetes rendeletben a kiszámítás alapját az inverter adta, egy 6 kilowattos inverter esetében például a különbözet, 2 kilowatt után kellett volna fizetni a szolgáltató felé. A rendelet megjelenése óta viszont a díj mértéke 0 forint per kilowatt, vagyis a napelemtulajdonosoknak most még nem kell számolniuk a díjjal. A későbbiekben nem valószínű, hogy a mértéke néhány ezer forintnál több lenne. Amennyiben tehát tágabban értelmezzük, és termékdíjnak nevezzük a napelemadót, panelenként akár 2000-2500 forintot is fizethetünk. A beruházás mértékét tekintve ez nem számít jelentős összegnek.

Advertisement

Zöldinfó

Újabb madárinfluenza-esetet azonosítottak Bács-Kiskun vármegyében

Bács-Kiskun vármegyében ismét igazolták a madárinfluenzát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Bács-Kiskun vármegyében ezúttal egy mulard kacsa állományban azonosította a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét; az érintett állomány felszámolása folyamatban van – olvasható a hivatal oldalán, tájékoztatott az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a betegséget Kiskunfélegyházán egy ötezer egyedet számláló mulard kacsa állományban mutatták ki. A madárinfluenza gyanúja a vízfogyasztás csökkenése miatt merült fel. Ezen felül az állatoknál idegrendszeri tünetek jelentkeztek, és az elhullási arány is enyhén megemelkedett. A hatóság 3 kilométeres sugarú védőkörzetet és a kiterjesztett megfigyelési körzetet jelölt ki a telep körül. Hangsúlyozták, hogy a betegség megjelenésének és továbbterjedésének megelőzése a teljes baromfiágazat szempontjából kulcsfontosságú. Az állattartó telepeken elengedhetetlen a járványvédelmi intézkedések maradéktalan betartása, a vadmadaraktól történő átfertőződés megakadályozása, az állattartók és az állatorvosok ébersége, valamint gyanú esetén a gyors mintaküldés és az ilyenkor szokásos protokollok betartása – hívta fel a figyelmet a Nébih.

A madárinfluenza január elején Csongrád-Csanád vármegyében, Szentesen két hízópulykatartó gazdaságban jelent meg. Később, január végén Békés vármegyében, egy orosházi és egy békésszentandrási telepen, majd pár napra rá Jász-Nagykun Szolnok vármegyében egy tiszaföldvári lúdállományban is kimutatták a vírus jelenlétét. Bács-Kiskun vármegyében először február elején Lakiteleken egy pecsenyekacsa telepen jelent meg a madárinfluenza, majd a hónap végén Csongrád-Csanád vármegyében újra kimutatták a vírus jelenlétét egy zsombói telepen. A madárinfluenzával kapcsolatos folyamatosan frissülő információk a Nébih tematikus aloldalán érhetők el.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák