Zöldinfó
Adó terhelheti a napelemeket?
Az elmúlt években valóságos napelem forradalom zajlott le Magyarországon.
A különböző támogatási programok és a rezsiszabályok átírásának hatására az elmúlt időszakban elképesztő érdeklődés alakult ki a napelemek iránt. Sokan mégis ódzkodnak a rendszerek telepítésétől, mégpedig a napelemadó miatt, amely állítólag ellehetetleníti a megtérülést: az ingatlantulajdonosnak előbb a beruházásért kell nagyobb összeget kifizetniük, majd folyamatosan adóznak a rendszer után. Tényleg létezik ilyen típusú adó? A kérdésnek az ingatlan.com járt utána. A portál szerint a napelemeket már évek óta extra díjak sújtják, amelyek ugyan nem adók, de termék- és teljesítménydíjként így is fizetendők.
A megtérülés ennek dacára folyamatosan gyorsult az utóbbi években, az energiaárak emelkedésének következtében pedig az érintett díjak egyre kevésbé tűnnek jelentősnek. A napelemekhez köthető első összeg a környezetvédelmi termékdíj, amelyet szórakoztatóelektronikai termékekre és más olyan eszközökre vetettek ki, amelyek nagy szennyezést okoznak, újbóli felhasználásuk pedig nehéz vagy lehetetlen. A 2015-ben bevezetett díj először 114 forint volt a modulok egy-egy kilogrammja után, majd ezt 57 forintra módosították. A termékdíj nemcsak itthon, hanem Európa-szerte ismert, igaz, átlagosan jóval alacsonyabb, 15-35 forint.
Fontos tudni, hogy a megvásárolt panelek már tartalmazzák ezt a díjat, ahogyan más adókat, így például az áfát is, vagyis azzal lakossági fogyasztóként más tennivalónk nincs. Az elosztói teljesítménydíj a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerekre vonatkozik, de csak abban az esetben, ha 2017. március 31-e után engedélyezték őket, illetve ha 4 kilowattnál nagyobb teljesítményűek. A döntéshozók a teljesítménydíj bevezetésekor azzal érveltek, hogy egy 4 kilowattos rendszer fedezi egy család áramfogyasztását, elektromos energiahasználatát, vagyis az érték felett megtermelt mennyiség már nem a fogyasztást ellensúlyozza.
A szakértők már akkor jelezték, hogy a családi házak a beruházással együtt alaposan átcsoportosítják energiafogyasztási szokásukat. Így például hűtő-fűtő klímát, esetleg elektromos autót szereznek be, ezzel növelve az energiaigényt, amivel akár át is léphetik a 4 kilowattos határt. Az előzetes rendeletben a kiszámítás alapját az inverter adta, egy 6 kilowattos inverter esetében például a különbözet, 2 kilowatt után kellett volna fizetni a szolgáltató felé. A rendelet megjelenése óta viszont a díj mértéke 0 forint per kilowatt, vagyis a napelemtulajdonosoknak most még nem kell számolniuk a díjjal. A későbbiekben nem valószínű, hogy a mértéke néhány ezer forintnál több lenne. Amennyiben tehát tágabban értelmezzük, és termékdíjnak nevezzük a napelemadót, panelenként akár 2000-2500 forintot is fizethetünk. A beruházás mértékét tekintve ez nem számít jelentős összegnek.
Zöldinfó
Évente 200 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást takarít meg a budapesti távhőrendszer
Elindult a távfűtés Budapest valamennyi érintett épületében, így 241 ezer lakásban, valamint mintegy 7 ezer közületi, vállalati és intézményi fogyasztónál biztosítják a fűtést.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elindult a távfűtés mindenhol Budapesten – közölte Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon és a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. közleményben. Teljeskörűen üzemel a fűtés 241 ezer budapesti lakásban, továbbá 7 ezer közületi, vállalati és intézményi fogyasztónál – tájékoztatott, hozzátéve, hogy a fűtésindítás 3160 épület esetében (az ügyfelek 90 százalékánál) helyszíni beavatkozás nélkül történt, a távfelügyeleti diszpécserközpont segítségével – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Karácsony Gergely azt írta, felújításra, karbantartásra év végéig 8,8 milliárd forintot költöttek a Budapesti Közművek távhőszolgáltatási divíziójánál, a FŐTÁV-nál; és több olyan projekt tervezése zajlik, amelyek kivitelezése 2027-ben vagy a későbbi években valósul meg.
Az elmúlt öt évben mintegy 100 megawatt új fogyasztó csatlakozott a távhőszolgáltatáshoz, amely mennyiség megfelel Szeged teljes távhőigényének – fűzte hozzá. A főpolgármester a távfűtést az egyik legzöldebb megoldásnak nevezte, mint írta, a teljeskörűen bekapcsolt budapesti távfűtés a fűtött ingatlanok környezetében semmilyen többletkörnyezet-terhelést nem eredményez. A budapesti távhőrendszerek már ma is évente mintegy 200 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg – közölte.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
