Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Adó terhelheti a napelemeket?

Létrehozva:

|

Az elmúlt években valóságos napelem forradalom zajlott le Magyarországon.

A különböző támogatási programok és a rezsiszabályok átírásának hatására az elmúlt időszakban elképesztő érdeklődés alakult ki a napelemek iránt. Sokan mégis ódzkodnak a rendszerek telepítésétől, mégpedig a napelemadó miatt, amely állítólag ellehetetleníti a megtérülést: az ingatlantulajdonosnak előbb a beruházásért kell nagyobb összeget kifizetniük, majd folyamatosan adóznak a rendszer után. Tényleg létezik ilyen típusú adó? A kérdésnek az ingatlan.com járt utána. A portál szerint a napelemeket már évek óta extra díjak sújtják, amelyek ugyan nem adók, de termék- és teljesítménydíjként így is fizetendők.

A megtérülés ennek dacára folyamatosan gyorsult az utóbbi években, az energiaárak emelkedésének következtében pedig az érintett díjak egyre kevésbé tűnnek jelentősnek. A napelemekhez köthető első összeg a környezetvédelmi termékdíj, amelyet szórakoztatóelektronikai termékekre és más olyan eszközökre vetettek ki, amelyek nagy szennyezést okoznak, újbóli felhasználásuk pedig nehéz vagy lehetetlen. A 2015-ben bevezetett díj először 114 forint volt a modulok egy-egy kilogrammja után, majd ezt 57 forintra módosították. A termékdíj nemcsak itthon, hanem Európa-szerte ismert, igaz, átlagosan jóval alacsonyabb, 15-35 forint.

Advertisement

Fontos tudni, hogy a megvásárolt panelek már tartalmazzák ezt a díjat, ahogyan más adókat, így például az áfát is, vagyis azzal lakossági fogyasztóként más tennivalónk nincs. Az elosztói teljesítménydíj a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerekre vonatkozik, de csak abban az esetben, ha 2017. március 31-e után engedélyezték őket, illetve ha 4 kilowattnál nagyobb teljesítményűek. A döntéshozók a teljesítménydíj bevezetésekor azzal érveltek, hogy egy 4 kilowattos rendszer fedezi egy család áramfogyasztását, elektromos energiahasználatát, vagyis az érték felett megtermelt mennyiség már nem a fogyasztást ellensúlyozza.

A szakértők már akkor jelezték, hogy a családi házak a beruházással együtt alaposan átcsoportosítják energiafogyasztási szokásukat. Így például hűtő-fűtő klímát, esetleg elektromos autót szereznek be, ezzel növelve az energiaigényt, amivel akár át is léphetik a 4 kilowattos határt. Az előzetes rendeletben a kiszámítás alapját az inverter adta, egy 6 kilowattos inverter esetében például a különbözet, 2 kilowatt után kellett volna fizetni a szolgáltató felé. A rendelet megjelenése óta viszont a díj mértéke 0 forint per kilowatt, vagyis a napelemtulajdonosoknak most még nem kell számolniuk a díjjal. A későbbiekben nem valószínű, hogy a mértéke néhány ezer forintnál több lenne. Amennyiben tehát tágabban értelmezzük, és termékdíjnak nevezzük a napelemadót, panelenként akár 2000-2500 forintot is fizethetünk. A beruházás mértékét tekintve ez nem számít jelentős összegnek.

Advertisement

Zöldinfó

Az emberi élet védelmére hivatkozva sürgetik a medvetörvény kihirdetését

A medveállomány ritkítására vonatkozó vadászati kvóták kihirdetését kéri Nicusor Dan román államfőtől 22 székelyföldi polgármester.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A nagyvadak veszélyeztetik a lakosságot – írta a Hargita Népe Kovács Lehelnek, Farkaslaka elöljárójának nyilatkozata alapján. A petíciót a Hargita megyei község elöljárójának kezdeményezésére indították, miután a település közelében múlt héten feltehetően medvetámadás okozta egy ember halálát – emelte ki az alternativenergia.hu. A petíciót pénteken küldték el az államfőnek. Az aláírók azt kérik az államfőtől, hogy sürgősségi eljárásban írja alá és hirdesse ki a medveállományra vonatkozó vadászati kvótákat, melyeket még áprilisban hagyott jóvá a román parlament. Az aláírók szerint a jogszabály mihamarabbi hatályba léptetése elengedhetetlen az emberi élet védelmében és a biztonság megteremtésében. A dokumentumban figyelmeztetnek, hogy a helyi közösségek állandó félelemben élnek, mivel a Romániában védett állatnak minősülő barnamedvék egyre gyakrabban jelennek meg lakott területeken, háztartások, iskolák és forgalmas közterek közelében.

Kovács Lehel emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években is károkat okoztak a medvék lakott területeken, illetve a gazdáknak. A párzási időszakban ismét problémákra számítanak, és a község közelében a múlt héten – a medvetámadással – megtörtént a tragédia – mondta. A múlt héten Farkaslaka közelében holtan találtak egy 65 éves helyi férfit, aki április 27-én tűnt el. Feltételezések szerint halálát medvetámadás okozta, mivel harapásnyomokat találtak a testén. Az áldozat holttestét a székelyudvarhelyi kórházba szállították boncolásra, az ügyben gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával indult büntetőeljárás. Hasonló esetről számoltak be a helyi hatóságok a múlt héten az észak-erdélyi Beszterce-Naszód megyében is, ahol egy 53 éves asszony halálát okozhatta medvetámadás. A nő holttestét a Telcs (Telciu) községhez tartozó Bükkös (Bichigiu) település határában találták meg pénteken egy szintén elpusztult szarvasmarha tetemével együtt.

A hatóságok szerint mindkettőjük halálát medvetámadás okozhatta. A rendőrség bűnvádi eljárást indított az ügyben és boncolást rendelt el, melynek eredményét egyelőre nem ismertették. A megye prefektusa a környezetvédelmi minisztérium jóváhagyását kérte az állat kilövéséhez. Romániában április 22-én fogadta el a képviselőház a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által előterjesztett törvény 2026-ra és 2027-re a korábbi 426 helyett évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal. A törvény a sürgősségi kilövések számát az eddigi 55-ről 110-re emelte évente. A képviselőház a veszélyes medvékkel szembeni azonnali beavatkozásról szóló sürgősségi kormányrendeletet is jóváhagyta. Ennek értelmében, ha medve jelenik meg egy településen, a helyi beavatkozási csapat azonnal dönthet a kilövéséről. Az indoklás szerint az intézkedésre azért volt szükség, mivel az áprilisi adatok szerint Romániában az utóbbi két évtizedben 26 ember halálát okozta medvetámadás, és további 274-en megsérültek.

Advertisement

Az említett jogszabályok a román Hivatalos Közlönyben való megjelenésük után lépnek hatályba, amennyiben az államfő nem emel kifogást ellenük és aláírja azokat. Nicusor Dan államfő mindeddig nem írta alá a jogszabályokat. Az elmúlt időszakban egyre több romániai településen jelezték medvék jelenlétét. Hargita megyében múlt héten 15 alkalommal riasztották a lakosságot emiatt. Szerdán Brassó belvárosában láttak egy nagyvadat, kedden a moldvai Piatra Neamt és Calimanesti településeken figyelmeztettek medve jelenlétére. Romániában a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményei a barnamedvék túlszaporodását mutatják. Eszerint az országban élő nagyvadak száma 10 419 és 12 770 közöttire tehető, több szakértő szerint az optimális egyedszám 4000 lenne.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák