Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Adó terhelheti a napelemeket?

Létrehozva:

|

Az elmúlt években valóságos napelem forradalom zajlott le Magyarországon.

A különböző támogatási programok és a rezsiszabályok átírásának hatására az elmúlt időszakban elképesztő érdeklődés alakult ki a napelemek iránt. Sokan mégis ódzkodnak a rendszerek telepítésétől, mégpedig a napelemadó miatt, amely állítólag ellehetetleníti a megtérülést: az ingatlantulajdonosnak előbb a beruházásért kell nagyobb összeget kifizetniük, majd folyamatosan adóznak a rendszer után. Tényleg létezik ilyen típusú adó? A kérdésnek az ingatlan.com járt utána. A portál szerint a napelemeket már évek óta extra díjak sújtják, amelyek ugyan nem adók, de termék- és teljesítménydíjként így is fizetendők.

A megtérülés ennek dacára folyamatosan gyorsult az utóbbi években, az energiaárak emelkedésének következtében pedig az érintett díjak egyre kevésbé tűnnek jelentősnek. A napelemekhez köthető első összeg a környezetvédelmi termékdíj, amelyet szórakoztatóelektronikai termékekre és más olyan eszközökre vetettek ki, amelyek nagy szennyezést okoznak, újbóli felhasználásuk pedig nehéz vagy lehetetlen. A 2015-ben bevezetett díj először 114 forint volt a modulok egy-egy kilogrammja után, majd ezt 57 forintra módosították. A termékdíj nemcsak itthon, hanem Európa-szerte ismert, igaz, átlagosan jóval alacsonyabb, 15-35 forint.

Advertisement

Fontos tudni, hogy a megvásárolt panelek már tartalmazzák ezt a díjat, ahogyan más adókat, így például az áfát is, vagyis azzal lakossági fogyasztóként más tennivalónk nincs. Az elosztói teljesítménydíj a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerekre vonatkozik, de csak abban az esetben, ha 2017. március 31-e után engedélyezték őket, illetve ha 4 kilowattnál nagyobb teljesítményűek. A döntéshozók a teljesítménydíj bevezetésekor azzal érveltek, hogy egy 4 kilowattos rendszer fedezi egy család áramfogyasztását, elektromos energiahasználatát, vagyis az érték felett megtermelt mennyiség már nem a fogyasztást ellensúlyozza.

A szakértők már akkor jelezték, hogy a családi házak a beruházással együtt alaposan átcsoportosítják energiafogyasztási szokásukat. Így például hűtő-fűtő klímát, esetleg elektromos autót szereznek be, ezzel növelve az energiaigényt, amivel akár át is léphetik a 4 kilowattos határt. Az előzetes rendeletben a kiszámítás alapját az inverter adta, egy 6 kilowattos inverter esetében például a különbözet, 2 kilowatt után kellett volna fizetni a szolgáltató felé. A rendelet megjelenése óta viszont a díj mértéke 0 forint per kilowatt, vagyis a napelemtulajdonosoknak most még nem kell számolniuk a díjjal. A későbbiekben nem valószínű, hogy a mértéke néhány ezer forintnál több lenne. Amennyiben tehát tágabban értelmezzük, és termékdíjnak nevezzük a napelemadót, panelenként akár 2000-2500 forintot is fizethetünk. A beruházás mértékét tekintve ez nem számít jelentős összegnek.

Advertisement

Zöldinfó

Ellenállóbb mezőgazdaságot és több uniós forrást sürgetnek a hőhullámok miatt

Azonnali intézkedést sürget a hőhullámok miatt az európai mezőgazdasági termelők érdekképviselete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Azonnali, uniós szintű intézkedéseket és hosszú távú stratégiát sürget a rendkívüli hőhullámok miatt az európai mezőgazdasági termelőket összefogó ernyőszervezet, a Copa-Cogeca – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján közzétett állásfoglalásban. A gazdálkodói visszajelzések szerint a szántóföldi növénytermesztés helyzete különösen súlyos, de a burgonya-, cukorrépa- és zöldségtermés is jelentősen csökkent, különösen az öntözés nélküli területeken – írja az alternativenergia.hu. Az állattenyésztőkön ugyancsak nagy a nyomás, mert egyre kisebb gyepterület és kevesebb takarmány áll a rendelkezésükre, az energiaárak emelkedése és a termeléshez szükséges anyagok drágulása pedig erősítheti az inflációt.

Az érdekképviselet az EU mezőgazdaságát ért károkról tájékoztatta Christophe Hansent, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és élelmiszerügyért felelős biztosát, valamint Martin Heydont, az EU Tanácsának soros elnökséget ellátó Írország agrárminiszterét. A közlemény szerint a válságra adott válaszok egyelőre korlátozottak, nagyrészt nemzeti vagy regionális szintűek. A Copa-Cogeca likviditási segítséget, a Közös Agrárpolitika eszközeinek rugalmasabb alkalmazását és erősebb uniós szintű koordinációt javasol. Olyan beruházásokat is szorgalmaznak, amelyek segítik az alkalmazkodást a klímaváltozáshoz ellenállóbb fajták és korszerűbb vízgazdálkodás alkalmazásával, az öntözési infrastruktúra fejlesztésével és kockázatkezelési eszközökkel.

A szélsőséges időjárás már nem számít kivételesnek, ezért az európai mezőgazdaságnak egyértelmű szakpolitikai irányra és pénzügyi forrásra van szükség az ellenálló képesség kiépítéséhez – tették hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák