Zöldinfó

Adó terhelheti a napelemeket?

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-11

Szerző:

Hell

Az elmúlt években valóságos napelem forradalom zajlott le Magyarországon.

A különböző támogatási programok és a rezsiszabályok átírásának hatására az elmúlt időszakban elképesztő érdeklődés alakult ki a napelemek iránt. Sokan mégis ódzkodnak a rendszerek telepítésétől, mégpedig a napelemadó miatt, amely állítólag ellehetetleníti a megtérülést: az ingatlantulajdonosnak előbb a beruházásért kell nagyobb összeget kifizetniük, majd folyamatosan adóznak a rendszer után. Tényleg létezik ilyen típusú adó? A kérdésnek az ingatlan.com járt utána. A portál szerint a napelemeket már évek óta extra díjak sújtják, amelyek ugyan nem adók, de termék- és teljesítménydíjként így is fizetendők.

A megtérülés ennek dacára folyamatosan gyorsult az utóbbi években, az energiaárak emelkedésének következtében pedig az érintett díjak egyre kevésbé tűnnek jelentősnek. A napelemekhez köthető első összeg a környezetvédelmi termékdíj, amelyet szórakoztatóelektronikai termékekre és más olyan eszközökre vetettek ki, amelyek nagy szennyezést okoznak, újbóli felhasználásuk pedig nehéz vagy lehetetlen. A 2015-ben bevezetett díj először 114 forint volt a modulok egy-egy kilogrammja után, majd ezt 57 forintra módosították. A termékdíj nemcsak itthon, hanem Európa-szerte ismert, igaz, átlagosan jóval alacsonyabb, 15-35 forint.

Fontos tudni, hogy a megvásárolt panelek már tartalmazzák ezt a díjat, ahogyan más adókat, így például az áfát is, vagyis azzal lakossági fogyasztóként más tennivalónk nincs. Az elosztói teljesítménydíj a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerekre vonatkozik, de csak abban az esetben, ha 2017. március 31-e után engedélyezték őket, illetve ha 4 kilowattnál nagyobb teljesítményűek. A döntéshozók a teljesítménydíj bevezetésekor azzal érveltek, hogy egy 4 kilowattos rendszer fedezi egy család áramfogyasztását, elektromos energiahasználatát, vagyis az érték felett megtermelt mennyiség már nem a fogyasztást ellensúlyozza.

A szakértők már akkor jelezték, hogy a családi házak a beruházással együtt alaposan átcsoportosítják energiafogyasztási szokásukat. Így például hűtő-fűtő klímát, esetleg elektromos autót szereznek be, ezzel növelve az energiaigényt, amivel akár át is léphetik a 4 kilowattos határt. Az előzetes rendeletben a kiszámítás alapját az inverter adta, egy 6 kilowattos inverter esetében például a különbözet, 2 kilowatt után kellett volna fizetni a szolgáltató felé. A rendelet megjelenése óta viszont a díj mértéke 0 forint per kilowatt, vagyis a napelemtulajdonosoknak most még nem kell számolniuk a díjjal. A későbbiekben nem valószínű, hogy a mértéke néhány ezer forintnál több lenne. Amennyiben tehát tágabban értelmezzük, és termékdíjnak nevezzük a napelemadót, panelenként akár 2000-2500 forintot is fizethetünk. A beruházás mértékét tekintve ez nem számít jelentős összegnek.

Kapcsolódó tartalom:napelem napelemadó napelemek napenergia zöld energia

Zöldinfó

Akár 120 ezer otthon újulhat meg 2030-ig

Akár 120 ezer otthon újulhat meg 2030-ig a tervezett lakossági energiahatékonysági programban.

Létrehozva:

33 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Akár 120 ezer otthon újulhat meg 2030-ig a tervezett 600 milliárd forintos lakossági energiahatékonysági programban – hívta fel a figyelmet az alternativenergia.hu közleményében. Hangsúlyozták, a Wekerle Plusz program keretében új lehetőség nyílhat a használt lakások energetikai korszerűsítésére. A kormány által tervezett lakossági energiahatékonysági program 2030-ig összesen 600 milliárd forinttal segítheti a családi házak és társasházak felújítását. A fejlesztések akár 120 ezer család otthonát érinthetik, és a támogatási rendszerbe 16 év után ismét bekerülhetnek célzottan a panelépületek, valamint a társasházi lakások is.

Az ingatlanhirdetési portál számítása szerint egy 20 lakásos társasháznál akár 100 millió, egy 45 lakásos épületnél pedig 225 millió forint támogatási keret is elérhető lehet, ha minden lakás után igénybe vehető a maximális 5 millió forint összeg. Ehhez lakásonként legfeljebb 200 ezer forintos önerő társulhat. Így az önerővel együtt egy 20 lakásos háznál 104 millió, egy 45 lakásos társasháznál pedig 234 millió forint fordítható energetikai korszerűsítésre a maximális összegekkel számolva. A tervek szerint a társasházak lakóközösségei vissza nem térítendő támogatást és kamattámogatott hitelt is igényelhetnek majd.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben úgy fogalmazott, a program ott segíthet, ahol a felújítás eddig a magas költségek miatt elmaradt. A kormányzati becslések szerint a felújítási hullám több mint 1100 milliárdos megrendeléseket hozhat az építőiparnak 2030-ig, aminek komoly gazdaságélénkítő hatása is lehet. A közleményben kitértek arra, hogy az ingatlan.com 2026. októberi adatai szerint Budapesten 1,5 millió forint a felújított, jó állapotú vagy újszerű társasházi lakások négyzetméterára. A felújítandó és közepes állapotú lakásoké 1,22 millió forint. A különbség négyzetméterenként 281 ezer forint, azaz 23 százalék. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 750, illetve 906 ezer forint a négyzetméterár. Itt 156 ezer forint, vagyis 21 százalék a különbség.

Az elmúlt két évben a felújítandó társasházi lakások drágultak gyorsabban. Budapesten négyzetméteráruk 2024 októbere óta 33, a felújítottaké 28 százalékkal nőtt. A nagyvárosokban 48, illetve 31 százalék volt az emelkedés. A felújított és felújítandó lakások közti árolló így szűkült – mutattak rá. Hozzátették, a panellakásoknál jóval kisebb az állapot szerinti felár. Budapesten a felújított panelek medián négyzetméterára 1,23 millió forint. Ez 92 ezer forinttal, 8 százalékkal magasabb a felújítandókénál. Egy tipikus 53 négyzetméteres felújított panellakás így átlagosan 65,2 millió forintba kerül a fővárosban. A megyei jogú városokban 883 ezer forint a felújított panelek négyzetméterára, 100 ezer forinttal, azaz 13 százalékkal több. Két éve itt még 23 százalék volt a különbség, az árolló tehát jelentősen zárult. Egy nagyvárosi felújított panellakás átlagos értéke jelenleg 46,8 millió forint.

A téglalakásoknál nagyobb a felár, Budapesten a felújított téglalakások medián négyzetméterára 1,59 millió forint, 23 százalékkal több a felújítandókénál. A nagyvárosokban 929 ezer forint, 27 százalékkal több. Egy 53 négyzetméteres nagyvárosi és budapesti felújított téglalakás értéke ezért átlagosan 49,2 és 84,3 millió forintba kerül – írták a közleményben.

Tovább olvasom