Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Adó terhelheti a napelemeket?

Létrehozva:

|

Az elmúlt években valóságos napelem forradalom zajlott le Magyarországon.

A különböző támogatási programok és a rezsiszabályok átírásának hatására az elmúlt időszakban elképesztő érdeklődés alakult ki a napelemek iránt. Sokan mégis ódzkodnak a rendszerek telepítésétől, mégpedig a napelemadó miatt, amely állítólag ellehetetleníti a megtérülést: az ingatlantulajdonosnak előbb a beruházásért kell nagyobb összeget kifizetniük, majd folyamatosan adóznak a rendszer után. Tényleg létezik ilyen típusú adó? A kérdésnek az ingatlan.com járt utána. A portál szerint a napelemeket már évek óta extra díjak sújtják, amelyek ugyan nem adók, de termék- és teljesítménydíjként így is fizetendők.

A megtérülés ennek dacára folyamatosan gyorsult az utóbbi években, az energiaárak emelkedésének következtében pedig az érintett díjak egyre kevésbé tűnnek jelentősnek. A napelemekhez köthető első összeg a környezetvédelmi termékdíj, amelyet szórakoztatóelektronikai termékekre és más olyan eszközökre vetettek ki, amelyek nagy szennyezést okoznak, újbóli felhasználásuk pedig nehéz vagy lehetetlen. A 2015-ben bevezetett díj először 114 forint volt a modulok egy-egy kilogrammja után, majd ezt 57 forintra módosították. A termékdíj nemcsak itthon, hanem Európa-szerte ismert, igaz, átlagosan jóval alacsonyabb, 15-35 forint.

Advertisement

Fontos tudni, hogy a megvásárolt panelek már tartalmazzák ezt a díjat, ahogyan más adókat, így például az áfát is, vagyis azzal lakossági fogyasztóként más tennivalónk nincs. Az elosztói teljesítménydíj a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerekre vonatkozik, de csak abban az esetben, ha 2017. március 31-e után engedélyezték őket, illetve ha 4 kilowattnál nagyobb teljesítményűek. A döntéshozók a teljesítménydíj bevezetésekor azzal érveltek, hogy egy 4 kilowattos rendszer fedezi egy család áramfogyasztását, elektromos energiahasználatát, vagyis az érték felett megtermelt mennyiség már nem a fogyasztást ellensúlyozza.

A szakértők már akkor jelezték, hogy a családi házak a beruházással együtt alaposan átcsoportosítják energiafogyasztási szokásukat. Így például hűtő-fűtő klímát, esetleg elektromos autót szereznek be, ezzel növelve az energiaigényt, amivel akár át is léphetik a 4 kilowattos határt. Az előzetes rendeletben a kiszámítás alapját az inverter adta, egy 6 kilowattos inverter esetében például a különbözet, 2 kilowatt után kellett volna fizetni a szolgáltató felé. A rendelet megjelenése óta viszont a díj mértéke 0 forint per kilowatt, vagyis a napelemtulajdonosoknak most még nem kell számolniuk a díjjal. A későbbiekben nem valószínű, hogy a mértéke néhány ezer forintnál több lenne. Amennyiben tehát tágabban értelmezzük, és termékdíjnak nevezzük a napelemadót, panelenként akár 2000-2500 forintot is fizethetünk. A beruházás mértékét tekintve ez nem számít jelentős összegnek.

Advertisement

Zöldinfó

Miért jobb az élő fenyő a műfenyőnél? Környezetvédelmi szempontok karácsony előtt

Ökológiai szempontból jobb valódi fenyőfát vásárolni karácsonyra, mint műfenyőt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint érdemes alternatív karácsonyfa-megoldásokban is gondolkodni, de ha valaki élő fenyőt vásárol, akkor lehetőség szerint Magyarországon termesztett, ne túl nagyméretű fenyőt válasszon, amit az ünnepek után komposztál. “Fontos tisztázni, hogy a karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, tehát nem az őshonos erdőktől veszik el a területet, mint azt néhányan gondolják” – emeli ki az alternativenergia.hu. Ebben a tekintetben a karácsonyfa termesztése nem lóg ki a többi intenzív szántóföldi vagy erdőültetvény jellegű gazdálkodásból. Nincs jelentős különbség az ültetvényeken nevelt fenyőfák és más haszonnövények között: mindegyiket további emberi felhasználásra termelik. A műfenyő ezzel szemben a legkevésbé ajánlott megoldás karácsonyra – mondja a kutató.

“A műfenyők nagyrészt polivinil-kloridból (PVC) készülnek, ami nem lebomló műanyag. Így egy idő után a műfenyő olyan hulladék lesz, amely tovább szennyezi a környezetet. A szállításuk is jelentős terhelést jelent, hiszen a műfenyők többsége több ezer kilométeres távolságból érkezik a hazai boltokba, webáruházakba. Azt is figyelembe kell venni, hogy kutatások szerint a műfenyők mikroműanyagokkal szennyezik a környezetet és az emberi szervezetet” – részletezi. A közlemény szerint a termelői szempontokat is érdemes figyelembe venni.

“A fenyőfaültetvényeket a termelők éveken át gondozzák, és a fák eladásából származó bevétel családok megélhetését jelenti. Éppen ezért a termelőknek kifejezett gazdasági érdekük a fák pótlása. A növények évekig növekednek a földben, közben pedig értékes ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak. Megkötik a szén-dioxidot, a szálló port, tisztítják a levegőt, részt vesznek a lokális klímaszabályozásban, hozzájárulnak a talaj vízmegtartásához és élőhelyet biztosítanak sokféle élőlénycsoportnak” – írják a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák