Zöldinfó
Adó terhelheti a napelemeket?
Az elmúlt években valóságos napelem forradalom zajlott le Magyarországon.
A különböző támogatási programok és a rezsiszabályok átírásának hatására az elmúlt időszakban elképesztő érdeklődés alakult ki a napelemek iránt. Sokan mégis ódzkodnak a rendszerek telepítésétől, mégpedig a napelemadó miatt, amely állítólag ellehetetleníti a megtérülést: az ingatlantulajdonosnak előbb a beruházásért kell nagyobb összeget kifizetniük, majd folyamatosan adóznak a rendszer után. Tényleg létezik ilyen típusú adó? A kérdésnek az ingatlan.com járt utána. A portál szerint a napelemeket már évek óta extra díjak sújtják, amelyek ugyan nem adók, de termék- és teljesítménydíjként így is fizetendők.
A megtérülés ennek dacára folyamatosan gyorsult az utóbbi években, az energiaárak emelkedésének következtében pedig az érintett díjak egyre kevésbé tűnnek jelentősnek. A napelemekhez köthető első összeg a környezetvédelmi termékdíj, amelyet szórakoztatóelektronikai termékekre és más olyan eszközökre vetettek ki, amelyek nagy szennyezést okoznak, újbóli felhasználásuk pedig nehéz vagy lehetetlen. A 2015-ben bevezetett díj először 114 forint volt a modulok egy-egy kilogrammja után, majd ezt 57 forintra módosították. A termékdíj nemcsak itthon, hanem Európa-szerte ismert, igaz, átlagosan jóval alacsonyabb, 15-35 forint.
Fontos tudni, hogy a megvásárolt panelek már tartalmazzák ezt a díjat, ahogyan más adókat, így például az áfát is, vagyis azzal lakossági fogyasztóként más tennivalónk nincs. Az elosztói teljesítménydíj a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerekre vonatkozik, de csak abban az esetben, ha 2017. március 31-e után engedélyezték őket, illetve ha 4 kilowattnál nagyobb teljesítményűek. A döntéshozók a teljesítménydíj bevezetésekor azzal érveltek, hogy egy 4 kilowattos rendszer fedezi egy család áramfogyasztását, elektromos energiahasználatát, vagyis az érték felett megtermelt mennyiség már nem a fogyasztást ellensúlyozza.
A szakértők már akkor jelezték, hogy a családi házak a beruházással együtt alaposan átcsoportosítják energiafogyasztási szokásukat. Így például hűtő-fűtő klímát, esetleg elektromos autót szereznek be, ezzel növelve az energiaigényt, amivel akár át is léphetik a 4 kilowattos határt. Az előzetes rendeletben a kiszámítás alapját az inverter adta, egy 6 kilowattos inverter esetében például a különbözet, 2 kilowatt után kellett volna fizetni a szolgáltató felé. A rendelet megjelenése óta viszont a díj mértéke 0 forint per kilowatt, vagyis a napelemtulajdonosoknak most még nem kell számolniuk a díjjal. A későbbiekben nem valószínű, hogy a mértéke néhány ezer forintnál több lenne. Amennyiben tehát tágabban értelmezzük, és termékdíjnak nevezzük a napelemadót, panelenként akár 2000-2500 forintot is fizethetünk. A beruházás mértékét tekintve ez nem számít jelentős összegnek.
Zöldinfó
A fiatalok ötleteivel formálnák Budapest fenntartható jövőjét
A fenntarthatósági tervezésbe vonja be a fiatalokat a főváros és az UNICEF Magyarország programsorozata.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A fenntarthatósági tervezésbe kívánja bevonni a fiatalokat a fővárosi önkormányzat és az UNICEF Magyarország a Zöldülő városok elnevezésű, jövőre induló programsorozata – az erről szóló együttműködési megállapodást írták alá Budapesten. Karácsony Gergely főpolgármester fontosnak nevezte a fiatalok bevonását azokba a munkákba, amelyek révén azt érezhetik, van hatásuk a jövőre és nem csak szoronganak attól – írja az alternativenergia.hu. A cselekvés az egyedüli, ami felszabadít a szorongás alól – mondta. A főpolgármester kiemelte: minél több szereplőt vonnak be, annál inkább megsokszorozhatók az erőforrások ahhoz, hogy “megváltoztassuk a világunkat”. Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt, a stratégiai együttműködés kiemelt területe a klímavédelem és a fenntartható városi környezet. Alapértéke, hogy a tervek alakításában a gyerekek és a fiatalok szempontja, véleménye hangsúlyosan megjelenik.
Hangsúlyozta: a gyerekek véleményét érdemes komolyan venni, joguk van elmondani a véleményüket az őket érintő kérdésekben. Az ötleteik, a szempontjaik a felnőttek számára is értékes támpontot adhatnak. Egy város pedig nemcsak attól gyerekbarát, hogy sokat tesz a gyerekekért a felnőttek elképzelései mentén, hanem attól is, hogy a gyerekek valódi igényeivel együtt formálódik – jelentette ki.
Mészáros Antónia emlékeztetett: az UNICEF Magyarország 2022-es reprezentatív kutatása szerint a 13-25 év közötti magyar fiatalok 90 százaléka valamilyen mértékben szorong a klímaváltozás miatt, minden második pedig tehetetlennek érzi magát. Ezen szeretne változtatni a 2022-ben elindított KlímaHősök program, amelynek új állomása a fővárossal közösen megvalósuló Zöldülő városok programsorozat – mutatott rá.
A közreadott sajtóanyag szerint a programsorozat keretében a fiatalok szakemberekkel és döntéshozókkal találkozhatnak, megismerhetnek működő városi zöldmegoldásokat. A 2027-ben induló programsorozat végén a résztvevő fiatalok egy kifejezetten gyerekbarát városra vonatkozó javaslatcsomagot is kidolgoznak, amely saját tapasztalataikat és elképzeléseiket foglalja össze.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást
