Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Adó terhelheti a napelemeket?

Létrehozva:

|

Az elmúlt években valóságos napelem forradalom zajlott le Magyarországon.

A különböző támogatási programok és a rezsiszabályok átírásának hatására az elmúlt időszakban elképesztő érdeklődés alakult ki a napelemek iránt. Sokan mégis ódzkodnak a rendszerek telepítésétől, mégpedig a napelemadó miatt, amely állítólag ellehetetleníti a megtérülést: az ingatlantulajdonosnak előbb a beruházásért kell nagyobb összeget kifizetniük, majd folyamatosan adóznak a rendszer után. Tényleg létezik ilyen típusú adó? A kérdésnek az ingatlan.com járt utána. A portál szerint a napelemeket már évek óta extra díjak sújtják, amelyek ugyan nem adók, de termék- és teljesítménydíjként így is fizetendők.

A megtérülés ennek dacára folyamatosan gyorsult az utóbbi években, az energiaárak emelkedésének következtében pedig az érintett díjak egyre kevésbé tűnnek jelentősnek. A napelemekhez köthető első összeg a környezetvédelmi termékdíj, amelyet szórakoztatóelektronikai termékekre és más olyan eszközökre vetettek ki, amelyek nagy szennyezést okoznak, újbóli felhasználásuk pedig nehéz vagy lehetetlen. A 2015-ben bevezetett díj először 114 forint volt a modulok egy-egy kilogrammja után, majd ezt 57 forintra módosították. A termékdíj nemcsak itthon, hanem Európa-szerte ismert, igaz, átlagosan jóval alacsonyabb, 15-35 forint.

Advertisement

Fontos tudni, hogy a megvásárolt panelek már tartalmazzák ezt a díjat, ahogyan más adókat, így például az áfát is, vagyis azzal lakossági fogyasztóként más tennivalónk nincs. Az elosztói teljesítménydíj a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerekre vonatkozik, de csak abban az esetben, ha 2017. március 31-e után engedélyezték őket, illetve ha 4 kilowattnál nagyobb teljesítményűek. A döntéshozók a teljesítménydíj bevezetésekor azzal érveltek, hogy egy 4 kilowattos rendszer fedezi egy család áramfogyasztását, elektromos energiahasználatát, vagyis az érték felett megtermelt mennyiség már nem a fogyasztást ellensúlyozza.

A szakértők már akkor jelezték, hogy a családi házak a beruházással együtt alaposan átcsoportosítják energiafogyasztási szokásukat. Így például hűtő-fűtő klímát, esetleg elektromos autót szereznek be, ezzel növelve az energiaigényt, amivel akár át is léphetik a 4 kilowattos határt. Az előzetes rendeletben a kiszámítás alapját az inverter adta, egy 6 kilowattos inverter esetében például a különbözet, 2 kilowatt után kellett volna fizetni a szolgáltató felé. A rendelet megjelenése óta viszont a díj mértéke 0 forint per kilowatt, vagyis a napelemtulajdonosoknak most még nem kell számolniuk a díjjal. A későbbiekben nem valószínű, hogy a mértéke néhány ezer forintnál több lenne. Amennyiben tehát tágabban értelmezzük, és termékdíjnak nevezzük a napelemadót, panelenként akár 2000-2500 forintot is fizethetünk. A beruházás mértékét tekintve ez nem számít jelentős összegnek.

Advertisement

Zöldinfó

Közösségi energiatermelés a Balatonnál: a jövő önellátó települései épülhetnek

Balatoni energiaközösségek szerveződnek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balatoni energiaközösségek létrehozásában vállalt koordinátori szerepet a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT), amely létrehozott egy országosan egyedülálló energetikai kompetencia adatbázist – nyilatkozta a BFT munkaszervezete, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség igazgatója az MTI-nek. Molnár Gábor kiemelte, a cél, hogy az energiaközösségek ne elszigetelt települési kezdeményezésekként, hanem a Balaton regionális energiaönállóságát és klímaalkalmazkodását erősítő együttműködési rendszer részeként jöjjenek létre – írja az alternativenergia.hu. Kitért arra is, hogy Nyugat-Európában már rengeteg ilyen energiaközösség működik, ahol a helyben keletkező energia helyben hasznosul, csökkentve az energiaköltségeket, és segítve a függetlenedést, vagyis az önellátást. A rendszerhasználati díjnak például a 30-60 százaléka megtakarítható ezzel az osztrák tapasztalatok szerint – tette hozzá.

Magyarország el van maradva ezen a téren – mutatott rá. Pár energiaközösség már létrejött, de egyelőre egy sem működik teljes körűen, mert még folyamatban van az energiaközösség és az energiakereskedő közötti adatátadás rendszerének kialakítása – magyarázta. A Balaton egy mintarégió kíván lenni az energiaközösségek szerveződésében, amely munka már két évvel ezelőtt megkezdődött – mondta Molnár Gábor. Hozzátette, hogy a BFT által koordinált folyamatban az élenjáró régiós települések már képesek lennének indulni a célra elnyerhető uniós támogatásért, és másfél éven belül meg is valósítani a projektjüket.

Megjegyezte, a korábbi ígéretek szerint az első negyedévben kellett volna megjelennie egy energiaközösségek létrehozását támogató, 5 milliárd forintos keretösszegű uniós projektnek (DIMOP Plusz-2.2.6), azonban ez eddig nem történt meg, de remélik hamarosan kiírásra kerül. Az igazgató beszámolt arról is, hogy a héten tartottak egyeztetést a szerveződés iránt leginkább érdeklődő balatoni településekkel, szakértőket is meghívva. Az eseményen bemutatták az energiaközösségek kialakítását támogató digitális rendszert is, a bábolnai közösség példáján keresztül. Megemlítette, hogy az egyeztetés során a szakértők közös nevezőre jutottak abban, hogy hiányoznak még bizonyos szabályozók a magyar energiaközösségek működéséhez, amelyek megalkotásához javaslatot fognak készíteni a jogalkotók számára.

Advertisement

Molnár Gábor beszámolt arról is, hogy az egyeztetésen Fecske Károly energetikai szakértő elemezte a résztvevő települések energetikai lehetőségeit, és üzleti modellt is javasolt a BFT által létrehozott térségi adatbázis alapján, mely Magyarországon egyedülállóan tartalmazza a régió településeinek energiafogyasztási, termelési és energiahálózati adatait, kiegészítve a demográfiai, közmű ellátottsági, és közlekedési jellemzőkkel. A BFT munkaszervezetének célja, hogy szakértői közreműködéssel, az energiaközösségek kialakítását támogató források felkutatásával, valamint a települések közötti együttműködés erősítésével támogassa azokat az önkormányzatokat, amelyek elindulnak a közösségi energiafelhasználás és az energiaközösségek létrehozása felé – hangsúlyozta az igazgató.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák