Zöldinfó

Agrárminiszter: az aszály elleni küzdelem stratégiai kérdés

Magyarország éghajlati adottságai mellett az aszály elleni küzdelem nemzetgazdasági szintű stratégiai kérdés – mondta az agrárminiszter csütörtökön Nádudvaron.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-24

Szerző:

Hell

Nagy István a KITE öntözési és talajművelési bemutatója keretében rendezett tanácskozáson a legfontosabb feladatok között említette az országban történelmileg kialakult csatornahálózat alkalmassá, átjárhatóvá tételét az öntözés érdekében, valamint új, nagy kapacitású tározótavak létesítését. A tárcavezető szerint szükséges a talajvízszint megemelése is. Az idei aszályról szólva azt mondta, a rendkívüli idők rendkívüli megoldásokat igényelnek az agráriumban is. “A hazai termőföldek több mint ötöde egyszerűen kiszáradt”, és a baj annyi gazdálkodót érintett, hogy azonnal mélyreható és széles körű intézkedésekre volt szükség – fűzte hozzá. Emlékeztetett rá, hogy az aszály veszélyhelyzeti operatív törzs azonnali döntéseket hozott. Az öt pontból álló intézkedéscsomag részeként hitelmoratóriumról határoztak, amelyet 2023 végéig vehetnek igénybe a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleikre.

Megemlítette, hogy a bajba jutott állattartóknak hárommilliárd forint takarmányszállítási keretet biztosítanak, az állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének a támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást adnak. Nagy István a legújabb eszközként említette, hogy legfeljebb 14 százalékos kamattámogatás mellett 3 százalékra kívánják leszorítani a kormányhivatalok által igazolt aszálykárral rendelkező növénytermesztők, valamint az összes állattartó által újonnan felveendő Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel éves kamatát. A kistermelőket pedig 5-6 millió forint vissza nem térítendő összeggel támogatják – jelezte. Az agrárminiszter azt mondta, az aszály elleni védekezés hatékonyságának növelését, és az ésszerű és takarékos vízgazdálkodást célozza az a változás is, amely a 2023-tól induló Közös agrárpolitika (KAP) keretében környezeti, klímavédelmi és biodiverzitás szempontjából értékes területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után járó alaptámogatást. Számításaik szerint ez a módosítás több mint 100 ezer hektáron ösztönzi majd a gazdálkodókat arra, hogy megőrizzék a mezővédő erdősávokat, a mezsgyéket, a vízfolyások parti sávjait, a vizenyős, vagy éppen a szikes területeiket – magyarázta.

Nagy István kitért az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében tett erőfeszítésekre is megemlítve, hogy létrejöttek az önözési közösségek, és több tízmilliárd forint értékben valósultak meg öntözési beruházások. Hozzátette: országosan 2021-ben a 174 200 hektárnyi vízjogilag engedélyezett öntözhető terület 48,8 százalékát, valamivel több mint 85 ezer hektárt öntöztek a gazdák. Nagy István jelezte: még lehet pályázni a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt támogatásra. Eddig 765 termelő kapott mintegy 50 milliárd forint támogatást ezen a címen. Jó hírnek nevezte, hogy 2023 és 2027 között a Közös agrárpolitika stratégiai terv alapján az eddiginél is több forrás, mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. A tárcavezető felhívta a jelenlévő több száz gazdálkodó figyelmét, hogy az extrém aszályos időszakok miatt egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a fenntarthatóság elveinek megfelelő gazdálkodásra, mint a forgatás nélküli talajművelés, vagy a vízmegtartást segítő agrotechnológiai elemek, amit ugyancsak támogatnak. Nagy István elismerően szólt a nádudvari KITE Zrt.-ről, amely fejlesztései során az öntözésre “nemcsak önálló agrotechnikai elemként, hanem a talajművelést és a tápanyagutánpótlást is magába foglaló komplex rendszerként tekint”.

mti

Kapcsolódó tartalom:aszály felmelegedés mezőgazdaság

Zöldinfó

Okostelefon a zsebben, természet a kézben, így válhat mindenki kutatóvá

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe.

Létrehozva:

14 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk – írja az alternativenergia.hu. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg – és nem térképen, hanem adatokban „hiányzik”. Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a megoldás fontos részét jelentheti a közösségi tudomány, vagyis azok az önkéntesek, akik akár egyetlen telefonos megfigyeléssel is hozzájárulhatnak a természetvédelemhez. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú. Magyarországon jelenleg a területek mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, miközben az uniós vállalás szerint 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot. Ez a különbség pedig nem kevés: egy nagyobb megye területének felel meg. A kérdés az, hol található ez az a térség, amely természetvédelmi szempontból indokolt lenne a védelemre. A válasz pedig nem újabb térképek rajzolásában, hanem sokkal több és pontosabb biológiai adatban rejlik.

Több adat kell, mint amennyit a kutatók egyedül össze tudnak gyűjteni

Bár a Földön mintegy 2,5 millió fajt ismerünk, sok esetben még a velük kapcsolatos alapvető információink – például az elterjedésük – is hiányosak. Ennek nem az az oka, hogy ezek a fajok érdektelenek lennének, hanem az, hogy nincs elég kutató, aki minden élőlényt mindenhol megfigyeljen. A természetvédelem gyakorlati tervezéséhez azonban elengedhetetlen lenne tudni, hol élnek a védelemre szoruló fajok, és mely területek őrzik a legnagyobb biodiverzitást.

Ezt a hiányt pótolják egyre nagyobb mértékben a közösségi tudományos programok. Magyarországon már most is hatalmas civil adatgyűjtő hálózat működik: madárszámlálások, vadkamerás felvételek feldolgozása, városi tavak élővilágának feltárása vagy éppen kullancsok és szúnyogok megfigyelése zajlik önkéntesek bevonásával. Ezek az adatok nem fiókban maradnak, hanem ellenőrzés után tudományos kutatásokban és természetvédelmi döntésekben is megjelennek.

Ebben jelentős szerepet játszik az iNaturalist nevű online platform, amely világszerte – magyar nyelven is – elérhető. A felhasználók fényképpel és helyadatokkal tölthetnek fel megfigyeléseket, a rendszer pedig határozási javaslatot tesz, amit a közösség és szakértők ellenőriznek. Így akár egyetlen telefonos fotóból is megbízható tudományos adat válhat. Ezek a közösségi megfigyelések már ma is hozzájárulnak például egyes fajok elterjedésének, változatainak vagy táplálkozási szokásainak pontosabb megértéséhez.

A fehér foltok feltérképezése döntheti el, mi kerülhet védelem alá

A gyorsan növekvő adatmennyiség ellenére komoly gond, hogy a megfigyelések nem egyenletesen oszlanak el. Több adat érkezik a városok környékéről és a népszerű kirándulóhelyekről, miközben a félreesőbb, kevésbé látogatott területek sokszor adathiányosak maradnak. Pedig könnyen lehet, hogy éppen ezek között található az a „megyényi” terület, amelyet a következő években természetvédelmi oltalom alá lehetne helyezni.

Erre a problémára válaszul indult el az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A kezdeményezés célzottan azokat a térségeket vizsgálja, ahonnan kevés adat áll rendelkezésre. Az önkéntesek előre kijelölt területeket járnak be, és rendszeresen töltenek fel megfigyeléseket az iNaturalistre. A program első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy már néhány tucat résztvevő is látványos eredményeket tud elérni: több száz új adat született, és szinte minden résztvevőnél előkerült valamilyen védett faj.

A program 2026-ban is folytatódik, új hangsúlyokkal. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit. Emellett Magyarország csatlakozik a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely során áprilisban Budapest és Debrecen élővilágát térképezik fel egy négynapos, nyitott esemény keretében.

A természetvédelem jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tudjuk bevonni a társadalmat az adatgyűjtésbe. A biodiverzitás megőrzéséhez nemcsak szakemberekre, hanem figyelmes megfigyelőkre is szükség van – akár egy okostelefonnal a zsebükben.

Tovább olvasom