Zöldinfó

Agrárminiszter: az aszály elleni küzdelem stratégiai kérdés

Magyarország éghajlati adottságai mellett az aszály elleni küzdelem nemzetgazdasági szintű stratégiai kérdés – mondta az agrárminiszter csütörtökön Nádudvaron.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-24

Szerző:

Hell

Nagy István a KITE öntözési és talajművelési bemutatója keretében rendezett tanácskozáson a legfontosabb feladatok között említette az országban történelmileg kialakult csatornahálózat alkalmassá, átjárhatóvá tételét az öntözés érdekében, valamint új, nagy kapacitású tározótavak létesítését. A tárcavezető szerint szükséges a talajvízszint megemelése is. Az idei aszályról szólva azt mondta, a rendkívüli idők rendkívüli megoldásokat igényelnek az agráriumban is. “A hazai termőföldek több mint ötöde egyszerűen kiszáradt”, és a baj annyi gazdálkodót érintett, hogy azonnal mélyreható és széles körű intézkedésekre volt szükség – fűzte hozzá. Emlékeztetett rá, hogy az aszály veszélyhelyzeti operatív törzs azonnali döntéseket hozott. Az öt pontból álló intézkedéscsomag részeként hitelmoratóriumról határoztak, amelyet 2023 végéig vehetnek igénybe a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleikre.

Megemlítette, hogy a bajba jutott állattartóknak hárommilliárd forint takarmányszállítási keretet biztosítanak, az állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének a támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást adnak. Nagy István a legújabb eszközként említette, hogy legfeljebb 14 százalékos kamattámogatás mellett 3 százalékra kívánják leszorítani a kormányhivatalok által igazolt aszálykárral rendelkező növénytermesztők, valamint az összes állattartó által újonnan felveendő Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel éves kamatát. A kistermelőket pedig 5-6 millió forint vissza nem térítendő összeggel támogatják – jelezte. Az agrárminiszter azt mondta, az aszály elleni védekezés hatékonyságának növelését, és az ésszerű és takarékos vízgazdálkodást célozza az a változás is, amely a 2023-tól induló Közös agrárpolitika (KAP) keretében környezeti, klímavédelmi és biodiverzitás szempontjából értékes területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után járó alaptámogatást. Számításaik szerint ez a módosítás több mint 100 ezer hektáron ösztönzi majd a gazdálkodókat arra, hogy megőrizzék a mezővédő erdősávokat, a mezsgyéket, a vízfolyások parti sávjait, a vizenyős, vagy éppen a szikes területeiket – magyarázta.

Nagy István kitért az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében tett erőfeszítésekre is megemlítve, hogy létrejöttek az önözési közösségek, és több tízmilliárd forint értékben valósultak meg öntözési beruházások. Hozzátette: országosan 2021-ben a 174 200 hektárnyi vízjogilag engedélyezett öntözhető terület 48,8 százalékát, valamivel több mint 85 ezer hektárt öntöztek a gazdák. Nagy István jelezte: még lehet pályázni a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt támogatásra. Eddig 765 termelő kapott mintegy 50 milliárd forint támogatást ezen a címen. Jó hírnek nevezte, hogy 2023 és 2027 között a Közös agrárpolitika stratégiai terv alapján az eddiginél is több forrás, mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. A tárcavezető felhívta a jelenlévő több száz gazdálkodó figyelmét, hogy az extrém aszályos időszakok miatt egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a fenntarthatóság elveinek megfelelő gazdálkodásra, mint a forgatás nélküli talajművelés, vagy a vízmegtartást segítő agrotechnológiai elemek, amit ugyancsak támogatnak. Nagy István elismerően szólt a nádudvari KITE Zrt.-ről, amely fejlesztései során az öntözésre “nemcsak önálló agrotechnikai elemként, hanem a talajművelést és a tápanyagutánpótlást is magába foglaló komplex rendszerként tekint”.

mti

Kapcsolódó tartalom:aszály felmelegedés mezőgazdaság

Zöldinfó

Új korszak a környezetbarát csomagolásban: komposzt nélkül lebomló repohár érkezik

Nemzetközi terjeszkedésre készül a fenntartható megoldásokat fejlesztő Bibo Franchise.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-05-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vendéglátóipar után lakossági piacon erősítené pozícióit a fenntartható működést támogató Bibo Franchise Kft. bioműanyag és vegyszermentes termékeivel; az innovatív szemléletű vállalat már megtette az első lépéseket a nemzetközi terjeszkedéshez is – írja az alternativenergia.hu. A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalkozást Juhász András alapította 15 éve. A cégvezető az MTI-nek elmondta, célja az volt, hogy olyan megoldásokat fejlesszen, amelyekkel a vendéglátó szektor fenntartható módon, alacsony környezeti lábnyommal működhet. A Bibo Franchise fenntartható tisztítószereket fejleszt és gyárt, jelenleg több mint 2200 vendéglátóipari egységet szolgálnak ki. Termékeik eddig online webshopokban, ökoboltjaikban és a nagy multicégek – az Auchan, a Metro és a Müller – polcain voltak elérhetőek, most további láncok bevonásán dolgoznak, hogy a lakossági piaci jelenlétüket erősítsék.

A társaság az évek során folyamatosan növelte a környezetbarát tisztítószerek gyártását, amelynek havi kapacitása eléri a 750 ezer kilót. Jelenleg a tisztítószereiknél a lakossági részesedés az értékesítésben 20 százalék, az üzleti szektor 80 százalékos arányt képvisel. Juhász András ismertette: a cég tevékenysége az évek során kibővült 100 százalékban lebomló bioműanyag csomagolások gyártásával, és 2019-ben a vállalat világelsőként vezette be piacra teljesen lebomló, saját fejlesztésű biotisztítószer-utántöltő csomagolását.

Elmondása szerint ebben az üzletágban is folyamatosak a fejlesztések, éppen most vezetik be a komposztálás nélkül lebomló repoharat, amely egyebek között a fesztiválok számára hasznos megoldás. A 2026-os kutatás-fejlesztési programon belül a cég tartós élelmiszerek csomagolására alkalmas bioműanyag csomagolóanyagokat, valamint a gyógyszeripar számára táplálékkiegészítők és gyógyszerek csomagolását kezdi el fejleszteni, 10 százalékban növényi és ásványi alapanyagokból – jelezte Juhász András. A cég évente átlagosan 50-60 millió forintot fordít kutatás-fejlesztésre, amelyet teljes egészében saját forrásból finanszíroz – jegyezte meg.

A vállalat dolgozik egy új biotechnológiai üzletág kiépítésén, amely a szerves hulladék helyszíni feldolgozását oldja meg. A fejlesztés során olyan komposztáló rendszereket telepítenek hotelekhez és éttermekhez, amelyek képesek rövid idő alatt a konyhai hulladékot újrahasznosítható, egyben magasabb értékű komposztkoncentrátummá alakítani. Az így nyert terméket kertészeti áruházaknak és agrárcégeknek értékesítik. A tervek szerint ez az üzletág a következő három évben az árbevételhez viszonyítva 25-35 százalékos részesedést érhet el. A cégvezető kitért arra, hogy gyártási tevékenységük nemrégiben egy 600 négyzetméteres csarnokkal bővült Dunakeszin, ahol bioműanyag alapanyagokat és késztermékeket állítanak elő. Bioszívószálak, száz százalékban lebomló bioműanyag evőeszközök, élelmiszeripari csomagolóanyagok készülnek itt.

A Bibo Franchise komplex szolgáltatása magában foglalja a fenntartható működéshez kapcsolódó tanácsadást, az ESG-előírásokhoz igazodó változásmenedzsmentet, valamint az üzemeltetési folyamatok támogatását is – tette hozzá Juhász András. Szólt arról is, hogy a cég rövidesen kilép a nemzetközi piacra, franchise-modellben terjeszkedik Spanyolországban, terveik között szerepel az európai piacon való megjelentés is. A Bibo Franchise Kft. tulajdonosa kétharmados aránnyal maga Juhász András, tavaly egyharmados részesedést szerzett Gerendai Károly.

Tovább olvasom