Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Agrárminisztérium: továbbra is óriási az érdeklődés a települések fásítására

Idén már harmadik alkalommal jelentkezhettek az Agrárminisztérium (AM) Településfásítási programjára, a 10 ezer lakosúnál kisebb települések. Az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig ezernyolcszáz település 46 ezer fát igényelt – tájékoztatott keddi közleményében az AM.

Létrehozva:

|

 A harmadik ütemben 10 ezer sorfát igényelhettek ingyen a 10 ezer lakosúnál kisebb települések. Az érdeklődés hatalmas volt, a regisztrációs felület megnyitása után néhány óra alatt 450 település igényelt idén fát, melyeket a tavaszi és az őszi ültetési időszakban ültetnek majd el. A Program kiemelkedő környezeti hasznosságán túl szemléletformáló és közösségi élménnyel gazdagítja a települések lakóit, miközben felhívja a figyelmet a Vidékfejlesztési program erdősítési pályázataira.

A Településfásítási program nem csupán sorfákat biztosít a magyar kistelepülések számára, hanem egy komplex fásítási csomagot is ingyenesen. A 10 000 darab belterületi ültetésre alkalmas, 10-14 centiméter törzsátmérőjű, fafajtól függően 2-5 méter magas, 3-4 éves földlabdás vagy konténeres sorfák kiszállítását a támasztókaróval, törzsvédő hálóval, valamint takarómulccsal együtt a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. végzi. A program szakmai koordinátora az Országos Erdészeti Egyesület, amely az állami erdőgazdaságokkal egyeztetve erdész szakember jelenlétét is biztosítja az ültetésekkor. A hétfőn indult igénylés során a sikeresen pályázó kistelepülések 13 fafaj közül igényelhetnek, minimum 10 maximum 30 sorfát, például amerikai és ezüsthársat, fehér epret, hegyi és korai juhart, magas kőrist vagy puszta szilt. A fajok összeállításánál fontos szempont volt a különböző belterületi adottságok jó tűrőképességé, továbbá a kiválasztásnál nagy segítség volt a korábbi évek tapasztalata.

Advertisement

Zöldinfó

Kerékpáros turistákra építve fejlesztik a Balaton nyugati térségét

Elsősorban a kerékpáros és bakancsos turisták számára indulnak fejlesztések a Balaton-part zalai szakaszán és a Kis-Balaton térségében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Nagy Bálint, aki egyben a térség országgyűlési képviselője is, a projektindító rendezvényen arról beszélt, hogy a most induló Zala-Balaton kreatív-aktív hálózat elnevezésű projekt révén mintegy 700 millió forintos turisztikai fejlesztés valósulhat meg a következő két évben – ismertette az alternativenergia.hu. A Bakonyerdő részvételével és az érintett települések együttműködésében az itt élők és az ide látogató vendégek számára is minőségi szolgáltatásokat kínálnak majd az aktív turizmus kedvelői számára, hálózattá szervezve egyúttal az egyes fejlesztési pontokat – mondta. Nyul Zoltán, az ÉKM magasépítésért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a beruházás során figyelni kell arra, hogy a tervezett funkciók a környezet adottságainak maximális megőrzésével valósuljanak meg, gazdaságosak, fenntarthatóak és esztétikusak legyenek, és ne terheljék a térség természeti erőforrásait. Jagicza Attila, a Bakonyerdő Zrt. vagyongazdálkodási főmérnöke elmondta: a balatoni kerékpárút forgalomszámlálóinak adatai szerint 2023-ban Balatonedericsnél több mint 120 ezer, Keszthelynél csaknem 170 ezer, Fenékpusztánál pedig 80 ezret meghaladó számú kerékpárost regisztráltak.

A térségi projekt keretében a gyenesdiási Nagymezőn a környezet rendezése mellett kerékpártámaszokat, padokat és mozgásfejlesztő pályát állítanak fel, a vonyarcvashegyi Festetics élményponton hullámpadokat és kerékpártámaszokat helyeznek el, a balatongyöröki Bélapi élményponton pedig család- és gyerekbarát attrakciófejlesztést valósítanak meg. Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere (független) úgy fogalmazott: a Balaton legnagyobb lélekszámú nagyközsége “négyévszakos”, családbarát hely, ahol a kerékpáros, a bakancsos és a lovas turizmusnak egyaránt kiemelkedő szerepe van. A mostani projekt Zalaapátitól Balatongyörökig köti össze a Balaton és a Kis-Balaton térségében lévő településeket, a természeti környezet megismertetésének céljával.

Gyenesdiáson megújul a települési központ, a látógatóközpont, játszóterek és a balatoni sétány környezete, továbbá az 1551-ben épült Talabér-vízimalom. Hozzátette, hogy az ökoturisztika kitörési pontja lehet a Balatonnak és Zala vármegyének is. Pénzes Erszébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség szakmai vezetője arról beszélt, hogy a térségben elkészült kerékpárút-hálózatot, a balatoni bringakörutat és a BalatonBike 365 kijelölt kerékpáros úthálózatát egyaránt érintik a fejlesztések. Az útvonalak szolgáltatóhelyeit úgy fejlesztik, hogy azok minőségi kiszolgálást biztosítsanak a turistáknak, de ezzel együtt az is feladatuk, hogy információkat adjanak a háttérterületekről és a kerékpározók környezeti szemléletmódját is formálják.

Advertisement

 

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák