Zöldinfó
Akár az ablakunkkal is spórolhatunk a rezsiszámlán
Olyan ablak tervét vázolták, amely a hőmérsékletet figyelembe véve segíti elő az érintett ingatlan hűtését vagy fűtését.
A Holland Alkalmazott Tudományos Kutatási Szervezet (TNO) munkatársai olyan ablak tervét dolgozták ki, amely termokróm okosüvegen alapul – számol be a PV Magazine. Az eszköz a hőmérsékletet figyelembe véve blokkolja, illetve megköti a nap hőjét, a körülményektől függően ugyanis képes megváltoztatni az infravörös áteresztőképességét. Az elsötétülés az emberi szem számára nem érzékelhető. Paskal Buskens, a csapat tagja szerint technológiájukat akár napelemes ablakokkal is kombinálhatják. Ehhez az kell, hogy az adott fotovoltaikus megoldáshoz igazodva hangolják a megszűrt hullámhosszokat, hogy a termokróm üveg ne blokkolja a hasznos sugárzást.
A kutatók vanádium-dioxidot használtak funkcionális anyagként a pigmentált polimerbevonatban, ez a vegyület a magas hőmérséklet hatására megváltoztatja kristályszerkezetét, ennek révén pedig az optikai tulajdonságait. A termokróm réteget szabványos, alacsony kibocsátású bevonatú üveggel kombinálták. Buskens úgy véli, mérsékelt éghajlaton a technológia jelentősen lecsökkentheti a fűtéshez és hűtéshez köthető energiahasználatot.
A szakértők által megálmodott ablak a hideg időben elnyeli, a melegben pedig blokkolja a napból érkező hőt. Ily módon időjárástól függően az üveg hol melegíti, hol hűti az érintett épületet. „A legkedvezőbb átkapcsolási hőmérséklet 20 Celsius-fok körül van” – tette hozzá Buskens. A csapat szerint a megoldásnak köszönhetően akár 8 százalékos energiaspórolás is elérhető szabadon álló házak, kétegységes házak és sorházak esetén. Nagy ablakos lakásoknál az érték a 30 százalékot is megközelítheti, a befektetés ráadásul nem járna jelentős extraköltséggel. Az ablak hatékonysága és költsége természetesen megannyi tényezőtől függhet. Buskens szerint az alacsony alapanyagköltség és a nagy megtakarítási lehetőség miatt a technológia üzleti szempontból igen vonzó, a befektetés pedig a felhasználók számára nagyjából hét év alatt meg is térülhet.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
