Zöldinfó
Akár az ablakunkkal is spórolhatunk a rezsiszámlán
Olyan ablak tervét vázolták, amely a hőmérsékletet figyelembe véve segíti elő az érintett ingatlan hűtését vagy fűtését.
A Holland Alkalmazott Tudományos Kutatási Szervezet (TNO) munkatársai olyan ablak tervét dolgozták ki, amely termokróm okosüvegen alapul – számol be a PV Magazine. Az eszköz a hőmérsékletet figyelembe véve blokkolja, illetve megköti a nap hőjét, a körülményektől függően ugyanis képes megváltoztatni az infravörös áteresztőképességét. Az elsötétülés az emberi szem számára nem érzékelhető. Paskal Buskens, a csapat tagja szerint technológiájukat akár napelemes ablakokkal is kombinálhatják. Ehhez az kell, hogy az adott fotovoltaikus megoldáshoz igazodva hangolják a megszűrt hullámhosszokat, hogy a termokróm üveg ne blokkolja a hasznos sugárzást.
A kutatók vanádium-dioxidot használtak funkcionális anyagként a pigmentált polimerbevonatban, ez a vegyület a magas hőmérséklet hatására megváltoztatja kristályszerkezetét, ennek révén pedig az optikai tulajdonságait. A termokróm réteget szabványos, alacsony kibocsátású bevonatú üveggel kombinálták. Buskens úgy véli, mérsékelt éghajlaton a technológia jelentősen lecsökkentheti a fűtéshez és hűtéshez köthető energiahasználatot.
A szakértők által megálmodott ablak a hideg időben elnyeli, a melegben pedig blokkolja a napból érkező hőt. Ily módon időjárástól függően az üveg hol melegíti, hol hűti az érintett épületet. „A legkedvezőbb átkapcsolási hőmérséklet 20 Celsius-fok körül van” – tette hozzá Buskens. A csapat szerint a megoldásnak köszönhetően akár 8 százalékos energiaspórolás is elérhető szabadon álló házak, kétegységes házak és sorházak esetén. Nagy ablakos lakásoknál az érték a 30 százalékot is megközelítheti, a befektetés ráadásul nem járna jelentős extraköltséggel. Az ablak hatékonysága és költsége természetesen megannyi tényezőtől függhet. Buskens szerint az alacsony alapanyagköltség és a nagy megtakarítási lehetőség miatt a technológia üzleti szempontból igen vonzó, a befektetés pedig a felhasználók számára nagyjából hét év alatt meg is térülhet.
Zöldinfó
Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének
Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.
Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.
Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.
A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:
„A Tudomány Fája
Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.
A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.
Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért