Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Akár az ablakunkkal is spórolhatunk a rezsiszámlán

Létrehozva:

|

Olyan ablak tervét vázolták, amely a hőmérsékletet figyelembe véve segíti elő az érintett ingatlan hűtését vagy fűtését.

A Holland Alkalmazott Tudományos Kutatási Szervezet (TNO) munkatársai olyan ablak tervét dolgozták ki, amely termokróm okosüvegen alapul – számol be a PV Magazine. Az eszköz a hőmérsékletet figyelembe véve blokkolja, illetve megköti a nap hőjét, a körülményektől függően ugyanis képes megváltoztatni az infravörös áteresztőképességét. Az elsötétülés az emberi szem számára nem érzékelhető. Paskal Buskens, a csapat tagja szerint technológiájukat akár napelemes ablakokkal is kombinálhatják. Ehhez az kell, hogy az adott fotovoltaikus megoldáshoz igazodva hangolják a megszűrt hullámhosszokat, hogy a termokróm üveg ne blokkolja a hasznos sugárzást.

A kutatók vanádium-dioxidot használtak funkcionális anyagként a pigmentált polimerbevonatban, ez a vegyület a magas hőmérséklet hatására megváltoztatja kristályszerkezetét, ennek révén pedig az optikai tulajdonságait. A termokróm réteget szabványos, alacsony kibocsátású bevonatú üveggel kombinálták. Buskens úgy véli, mérsékelt éghajlaton a technológia jelentősen lecsökkentheti a fűtéshez és hűtéshez köthető energiahasználatot.

Advertisement

A szakértők által megálmodott ablak a hideg időben elnyeli, a melegben pedig blokkolja a napból érkező hőt. Ily módon időjárástól függően az üveg hol melegíti, hol hűti az érintett épületet. „A legkedvezőbb átkapcsolási hőmérséklet 20 Celsius-fok körül van” – tette hozzá Buskens. A csapat szerint a megoldásnak köszönhetően akár 8 százalékos energiaspórolás is elérhető szabadon álló házak, kétegységes házak és sorházak esetén. Nagy ablakos lakásoknál az érték a 30 százalékot is megközelítheti, a befektetés ráadásul nem járna jelentős extraköltséggel. Az ablak hatékonysága és költsége természetesen megannyi tényezőtől függhet. Buskens szerint az alacsony alapanyagköltség és a nagy megtakarítási lehetőség miatt a technológia üzleti szempontból igen vonzó, a befektetés pedig a felhasználók számára nagyjából hét év alatt meg is térülhet.

Advertisement

Zöldinfó

Őshonos növényfajokat szoríthat ki az indiai lótusz – figyelmeztet a vízügyi igazgatóság

A vízi ökoszisztémára veszélyes indiai lótusz jelent meg az Alcsi Holt-Tiszán.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarországi vizek őshonos vízi ökoszisztémáira veszélyes indiai lótusz jelent meg az Alcsi Holt-Tiszán a stégek közvetlen környezetében, feltehetően valaki szándékosan telepítette be a növényt- közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) a honlapján. Az igazgatóság felhívta a figyelmet arra, hogy – a vízkiállás elhelyezésének céljából kötött bérleti szerződéshez kapcsolódó kötelezettség szerint – a bérlő köteles betartani a terület használata során a természet és a környezet védelmét szolgáló jogszabályokat, hatósági előírásokat – írja az alternativenergia.hu. A védett természeti értéket jogellenesen nem veszélyeztetheti, károsíthatja, nem pusztíthatja el és tevékenységével a védett természeti terület állapotát, minőségét nem veszélyeztetheti, rongálhatja, abban kárt nem okozhat. A bérlő vállalja, hogy jogellenes magatartás esetén mindennemű felelősség, illetve az illetékes hatóság által előírt kötelezettség őt terheli.

Az Invazív faj megjelenése, szabálytalan telepítése esetén a mentesítés feltételeinek biztosítása érdekében indokolt esetben az igazgatóság az érintett partszakaszon a bérleti szerződéseket felmondhatja – figyelmeztettek. A Kötivizig minden stégtulajdonost arra kér, hogy ha a növény megjelenését tapasztalják, jelezzék az igazgatóságnak, illetve terjedésének megakadályozásában működjenek közre. A leghatékonyabb védekezés a lótusz rizómáinak (gyöktörzseinek) és hajtásainak teljes körű kiásása. Mivel a növény az iszapban megbúvó gyökerekből újraindulhat, a gyérítést és a maradványok folyamatos ellenőrzését évekig ismételni kell, magjai akár 1300 évig is megőrzik csíraképességüket. Azt írták, az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) a magyarországi természetes vizekben nemkívánatos, idegenhonos. Ázsiából származik és agresszív terjedésével veszélyezteti az őshonos vízi ökoszisztémákat. Gyorsan terjed, hatalmas levelei és vastag, akár karvastagságú gyöktörzsei (rizómái) vannak, amelyekkel sűrű monokultúrákat alakít ki. Az iszapban mélyen húzódva még a vastag jégpáncél alatt is képes átvészelni a téli hideget.

A növény kiszorítja az olyan védett vagy értékes őshonos magyar növényeket, mint a fehér tündérrózsa, a tündérfátyol vagy a vízitök, és radikálisan átalakítja a sekély tavak, holtágak életfeltételeit. Ezért tilos természetes vizekbe, holtágakba vagy védett tavakba lótuszt ültetni, mert kiszorítja az őshonos növényfajokat – emelték ki.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák