Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Akkumulátorcsere-szolgáltatásra építi piaci stratégiáját az elektromos autókat gyártó kínai NIO

A kínai NIO elektromosautó-gyártó vállalat az akkumulátorok lízingelésével és a töltőállomásokon azok azonnali cseréjével tervezi növelni piaci részesedését Európában.

Létrehozva:

|

A cég társalapítója és egyben jelenlegi elnöke Csin Li-hung (Quin Lihong) a Reuters hírügynökségnek adott telefoninterjúban elmondta, hogy 2025-ig cége mintegy ezer akkumulátorcsere-állomást kíván létesíteni Kínán kívül, többségében Európában. A NIO akkumulátorcsere-szolgáltatásával a járművezetők néhány perc alatt új, teljesen feltöltött akkumulátorral indulhatnak útnak a csereállomásról, ami gyorsabb megoldás bármely jelenleg rendelkezésre álló töltési technológiánál. Az elektromos járművek egyik legdrágább összetevője az akkumulátor egység. A NIO piaci stratégiája az akkumulátornak a jármű tulajdonjogától való leválasztására helyezi a hangsúlyt az elektromobilitás induló költségeinek a csökkentése érdekében. A járművek tulajdonosa az akkumulátorokat lízingeli és “töltőállomásokon” cseréli. A megoldás “hátránya” ugyanakkor, hogy az akkumulátor költségeit és használatának a kockázatait a járműgyártó cégekre hárítja. Ez az egyik oka annak, amiért a legtöbb autógyártó más utat keres az akkumulátorok költségeinek csökkentésére és a töltési hatékonyságuk növelésére. Kínában a NIO egy vállalatot hozott létre partnerekkel, köztük a CATL akkumulátorgyártó óriáscéggel, hogy megvásárolja az akkumulátorokat lízingelésre, majd előfizetési díjakat szedjen a NIO járművek tulajdonosaitól. Csin a Reuters hírügynökségnek a telefoninterjúban elmondta, hogy a NIO egy európai vagyonkezelő céggel is partnerségre kíván lépni egy akkumulátor-lízingcég létrehozásához. A cég már az idén megkezdi az akkumulátorok lízingelését. A NIO Norvégiában már végzett kísérleteket az akkumulátorok lízingelésével és cseréjével az ES8-as elektromos meghajtású SUV-modelljével. A NIO 800 SUV-modellt értékesített Norvégiában és két akkumulátorcsere-állomással rendelkezik. A NIO  energiagazdálkodásért felelős alelnökének elmondása szerint Norvégiában minden vásárló, Kínában pedig a vásárlók fele az akkumulátorlízing-megoldást választotta. A NIO ebben a hónapban Magyarországon nyitotta meg első tengerentúli üzemét akkumulátorcsere-állomások gyártására, amelyeket méretük miatt költséges lenne Kínából szállítani.

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöld Közlekedés

Robottaxik jöhetnek Magyarországra? Már közúton tesztelik az önvezető autókat

Az önvezető autók a közlekedésbiztonság szempontjából is előrelépést jelentenek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az önvezető autók a tapasztalatok alapján a közlekedésbiztonság szempontjából is nagy előrelépést jelentenek – jelentette ki a tudományos és technológiai miniszter szombaton Zalaegerszegen, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. autonóm járművek közúti tesztelését bemutató sajtóeseményén. Tanács Zoltán azt mondta: az önvezető járművek technológiája az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment keresztül, de széles körben még nem terjedt el. Amerikában és világszerte 2020 óta működnek hasonló képességű önvezető járművek – írja az alternativenergia.hu. A Waymo (a világ vezető robottaxi-üzemeltetője) hasonló szolgáltatásában több mint 300 millió kilométert tettek már meg önvezető autók az elmúlt években, mindezt 80-90 százalékkal kevesebb súlyos balesettel, mint az ember vezette járművek – hangsúlyozta a tárcavezető. Tanács Zoltán a jövő egyik meghatározó technológiájának nevezte az önvezető járműveket, amelyek képességeit Zalaegerszegen élőben is demonstrálják. Örömét fejezte ki, hogy Magyarország részt vesz a technológia fejlesztésében, hiszen Európában is kevés hasonló szolgáltatás működik.

A kormány a ZalaZONE szakembereivel egyetértésben szeretné, ha Magyarország is élen tudna járni ennek a technológiának a fejlesztésében és elterjesztésében. Ehhez olyan jogi környezetet kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy ezek a szolgáltatások biztonságosan, üzemszerűen és kereskedelmi szinten is működhessenek. Tanács Zoltán reményét fejezte ki, hogy egy-két éven belül Magyarországon is elindulhatnak az önvezetésen alapuló szolgáltatások.

Lerchner István, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. projektvezetője közölte: a Green Traffic Cloud – magyarul zöld közlekedési felhő – projektben olyan önvezető járművek közúti tesztelését kezdik meg, amelyek a jövő robottaxi-, illetve igényvezérelt közösségi közlekedési szolgáltatásainak alapját képezhetik. A projektben számos egyetemmel és kutatóintézettel is együttműködnek: a Debreceni Egyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel közösen a technológia társadalmi kérdéseit, valamint az utasokra gyakorolt hatását is vizsgálják.

Advertisement

Mivel a járművek környezetfelismerése mesterséges intelligencia alapú modellekre épül, a Gábor Dénes Egyetem mesterséges intelligencia tudásközpontjával is dolgoznak, a SZTAKI kutatóintézettel pedig járműszabályozás-technikai kutatásokat fejlesztenek – emelte ki. Lerchner István jelezte: a közúti tesztelést zárt pályás tesztelés előzte meg a ZalaZONE területén. Tájékoztatása szerint első körben Zalaegerszegen jelennek meg az autók, ahol kisebb és kevésbé forgalmas városi környezetben tesztelik őket, a következő állomás Debrecen lesz összetettebb környezetben, majd Budapest következik még komplexebb közlekedési viszonyok között.

Amikor megkezdik a közúti teszteket, minden esetben biztonsági járművezető felügyeli az önvezető autók működését, aki szükség esetén be tud avatkozni – hangsúlyozta a projektvezető. Hozzátette: a fejlesztési programban a későbbiekben robottaxi-szolgáltatás bevezetését, valamint a járművek igényvezérelt közösségi közlekedésbe állítását is tervezik.

Advertisement

Hamar Zoltán, az AVL-ZalaZONE Kft. ügyvezetője elmondta: Zalaegerszegen olyan önvezető járművek tesztelését is lehetővé tevő környezetet építettek ki, amelyben gyakorlatilag Európa összes autógyártójával dolgoznak, nagyszériás modelleken és sportautókon egyaránt. A tesztpálya működési modelljéről szólva közöte: a tulajdonos az állam, az üzemeltető társaság pedig Európa egyik legnagyobb mérnöki szolgáltató vállalatával, a grazi központú AVL-lel működik együtt a pálya hosszú távú üzemeltetésében.

A szolgáltatásaik között szerepel a 13 különböző elemű tesztpálya bérbeadása, irodákkal és járműlaborokkal, mérnökeik a járművek és környezetük közötti interakciókat is tesztelik, valamint vezetéstechnikai tréningeket tartanak – ismertette Hamar Zoltán. A sajtótájékoztató után a résztvevők Zalaegerszegen maguk is kipróbálták az önvezető járműveket. Tanács Zoltán a tesztkört követően az MTI kérdésére elmondta: nyugodt volt az út, nem érzett bizonytalanságot, az autó határozottan gyorsított és fékezett, megfelelő biztonsági távolságot tartott, valamint kiszámíthatóan közlekedett.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák