Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Akkumulátorcsere-szolgáltatásra építi piaci stratégiáját az elektromos autókat gyártó kínai NIO

A kínai NIO elektromosautó-gyártó vállalat az akkumulátorok lízingelésével és a töltőállomásokon azok azonnali cseréjével tervezi növelni piaci részesedését Európában.

Létrehozva:

|

A cég társalapítója és egyben jelenlegi elnöke Csin Li-hung (Quin Lihong) a Reuters hírügynökségnek adott telefoninterjúban elmondta, hogy 2025-ig cége mintegy ezer akkumulátorcsere-állomást kíván létesíteni Kínán kívül, többségében Európában. A NIO akkumulátorcsere-szolgáltatásával a járművezetők néhány perc alatt új, teljesen feltöltött akkumulátorral indulhatnak útnak a csereállomásról, ami gyorsabb megoldás bármely jelenleg rendelkezésre álló töltési technológiánál. Az elektromos járművek egyik legdrágább összetevője az akkumulátor egység. A NIO piaci stratégiája az akkumulátornak a jármű tulajdonjogától való leválasztására helyezi a hangsúlyt az elektromobilitás induló költségeinek a csökkentése érdekében. A járművek tulajdonosa az akkumulátorokat lízingeli és “töltőállomásokon” cseréli. A megoldás “hátránya” ugyanakkor, hogy az akkumulátor költségeit és használatának a kockázatait a járműgyártó cégekre hárítja. Ez az egyik oka annak, amiért a legtöbb autógyártó más utat keres az akkumulátorok költségeinek csökkentésére és a töltési hatékonyságuk növelésére. Kínában a NIO egy vállalatot hozott létre partnerekkel, köztük a CATL akkumulátorgyártó óriáscéggel, hogy megvásárolja az akkumulátorokat lízingelésre, majd előfizetési díjakat szedjen a NIO járművek tulajdonosaitól. Csin a Reuters hírügynökségnek a telefoninterjúban elmondta, hogy a NIO egy európai vagyonkezelő céggel is partnerségre kíván lépni egy akkumulátor-lízingcég létrehozásához. A cég már az idén megkezdi az akkumulátorok lízingelését. A NIO Norvégiában már végzett kísérleteket az akkumulátorok lízingelésével és cseréjével az ES8-as elektromos meghajtású SUV-modelljével. A NIO 800 SUV-modellt értékesített Norvégiában és két akkumulátorcsere-állomással rendelkezik. A NIO  energiagazdálkodásért felelős alelnökének elmondása szerint Norvégiában minden vásárló, Kínában pedig a vásárlók fele az akkumulátorlízing-megoldást választotta. A NIO ebben a hónapban Magyarországon nyitotta meg első tengerentúli üzemét akkumulátorcsere-állomások gyártására, amelyeket méretük miatt költséges lenne Kínából szállítani.

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöld Közlekedés

Szürke hidrogénből zöld jövő, a SUSGREEN program és a repülés forradalma

Repülőgépek meghajtását szolgáló szintetikus üzemanyag kifejlesztésében vesznek részt a PTE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy környezetkímélő, szintetikus repülőgép-üzemanyag kifejlesztését szolgáló, hároméven át zajló nemzetközi programban vesznek részt a Pécsi Tudományegyetem kutatói – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel. A Susgreen elnevezésű kutatási projekt célja, hogy a kőolaj alapú üzemanyagokat zöldebb alternatívákkal váltsa ki, és így csökkentse a repülés ökológiai lábnyomát – írta meg az alternativenergia.hu. E folyamatban kulcsszerep juthat a hidrogénnek, amellyel kapcsolatban a PTE Hidrogén Központjában is tudományos vizsgálatokat folytatnak – olvasható az egyetem közleményében. Mint írták, problémát jelent, hogy a ma használt hidrogén döntő többsége úgynevezett “szürke hidrogén”, amelyet jelentős szén-dioxid-kibocsátás mellett állítanak elő földgázból. A fenntarthatóbb megoldás a “zöld hidrogén”, amelyet vízbontással, megújuló energiaforrások felhasználásával nyernek. Európában azonban ennek aránya jelenleg még 5 százalék alatt van – emelték ki.

A Susgreen projekt célja, hogy a szintetikus üzemanyag előállításba minél több környezetbarát technológiát integráljon, ezért a PTE kutatói a holland, görög, török és spanyol partnerekkel a hidrogén fenntartható felhasználásának lehetőségeit vizsgálják, különösen az üzemanyag előállításához kapcsolódó folyamatokban.
Az Amszterdami Egyetem vezetésével megvalósuló, magyar oldalról a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból közel 60 millió forinttal támogatott projekt jelentős lépés lehet afelé, hogy a repülésben is egyre nagyobb teret nyerjenek a fenntarthatóbb üzemanyagok – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák