Zöldinfó
Alakváltoztatással reagálnak a klímaváltozásra az állatok
A klímaváltozásra reagálva “alakot változtatnak” egyes állatok, hogy hűvösen tartsák testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle nagyobb lett, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat – állapították meg ausztrál tudósok.
A szakemberek azonban kiemelték, hogy a fizikai változások nem jelentik azt, hogy az állatok ezáltal meg tudnának birkózni a klímaváltozással. “Amikor a klímaváltozásról van szó, az emberek gyakran megkérdezik, hogyan kerekedhet ezen felül az ember, vagy hogy milyen technológia oldhatja ezt meg. Itt az idő azonban felismerni, hogy az állatoknak is alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz” – idézte Sara Rydingot, az ausztráliai Geelongban lévő Deakin Egyetem kutatóját a BBC hírportálja. Ha az állatok nem tudják szabályozni testhőmérsékletüket, túlhevülhetnek és elpusztulhatnak. Bizonyos állatoknak az idők folyamán nagyobb lett a csőrük vagy fülük, hogy könnyedén, több hőtől szabadulhassanak meg. Az apró állatok testméretéhez képest viszonylag nagyobb szárny, fül vagy csőr ugyanis nagyobb felszínen képes leadni a hőt. Az ausztrál papagájok több fajának csőrénél is 4-10 százalékos növekedést figyeltek meg 1871 óta, ami összefüggésbe hozható a nyári hőmérséklet növekedésével – olvasható a tanulmányban.
A közönséges erdeiegérnek (Apodemus sylvaticus) a farka lett hosszabb, az álarcos cickánynak a farka és a lábai, a meleg éghajlaton élő denevéreknek pedig a szárnyaik lettek nagyobbak. Bár ezek a változások jelenleg nagyon aprók, jóval jelentősebbek lehetnek, ha a Föld melegebbé válik – mondta Ryding. Megnövekedhetnek olyan jelentős testrészek, mint a fülek, így a nem is oly távoli jövőben élő Dumbókkal találkozhatunk – fogalmazott a kutató.
Zöldinfó
Új mintaprogram segíti a városi erdők megújulását a Koloska-völgyben
Az erdőkezelés kiemelt célja a biodiverzitás megőrzése, a klímavédelem és a környezet javítása.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Ezt a hármas célt szolgálja a Városerdő-kezelési mintaprogram is, amely mintegy hét hektárnyi területet érint a balatonfüredi Koloska-völgyben – hangsúlyozta az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Mocz András kiemelte, hogy a városi erdők jelentősége világszerte egyre nő, az itt történő beavatkozások egyszerre járulnak hozzá a klímavédelemhez, a biodiverzitás megőrzéséhez és a települési környezet javításához – ismertette az alternativenergia.hu. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy növekedjen az erdőborítású területek aránya, erdeink szerkezete és fajösszetétele alkalmazkodjon a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. Városierdő-fejlesztési mintaprogram ennek a szemléletnek a részeként valósul meg – szögezte le. Hozzátette: a városi erdők ma már a zöld infrastruktúra részét képezik, szerepük van a hősziget hatás mérséklésében, a levegőminőség javításában, a víz megtartásában, a biodiverzitás fenntartásában és a rekreációs lehetőségek biztosításában. Mint mondta, a program mögött részletes szakmai előkészítés áll. A területen digitális adatgyűjtés, lézer szkennelés, ökoszisztéma szolgáltatás értékelések és monitoring programok készültek.
Hozzátette: klímaadaptációs fórumot hoztak létre, a szakmai együttműködés lényege, hogy erdészek, kutatók, természetvédelmi szakemberek, vízügyi szakértők és döntéselőkészítéssel foglalkozó intézmények dolgoznak együtt. A fórum célja, hogy a klímaváltozás hatásaira adható válaszokat közösen, a különböző szakterületek tudására építve dolgozzák ki. A városi erdők fejlesztése jól mutatja, hogy a hazai erdész szakma egyszerre őrzi a több évszázados szakmai hagyományt és reagál a huszonegyedik század kihívásaira. Az erdők fenntartása ma már nemcsak erdőgazdálkodási feladat, hanem a társadalom és a környezet iránti felelősségvállalás része is – fűzte hozzá.
Váradi József, a Bakonyerdő Zrt. természetvédelmi és erdőgazdálkodási főmérnöke úgy fogalmazott, hogy a tavaly megkezdett mintaprogram keretében több kisebb beavatkozást hajtottak végre. Harminc, a biztonságra veszélyes, idős fát kivágtak, kétezer darab őshonos csemetét ültettek, eltakarították a faanyagot a területről. Hozzátette: minden évben rendszeresen új beavatkozások következnek majd, így válik lehetővé az erdőterület megújulása.
Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója fontos célnak nevezte, hogy a projekt megvalósítása során az ökológiai egyensúly és a biológiai sokféleség megmaradjon, az erdő egészséges legyen. Holczer András, Balatonfüred alpolgármestere úgy fogalmazott, hogy a faültetés a jövő iránti felelősséget fejezi ki, a jövőbe vetett hitről tesz tanúbizonyságot. Mint mondta, Magyarország területének 22 százalékát erdő fedi, a Bakonyerdő területe 62 ezer hektárnyi, ebből 60 ezer az erdő területe. Hegedűs Barbara országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy Balatonfüred városának, a Bakonyerdőnek és a civil szervezetek együttműködésének szép példája valósul meg a program révén, hozzátéve, hogy a fejlesztéseknél a klímavédelmem és a fenntartható fejlődés kiemelt szerepet kap.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
