Zöldinfó
Alakváltoztatással reagálnak a klímaváltozásra az állatok
A klímaváltozásra reagálva “alakot változtatnak” egyes állatok, hogy hűvösen tartsák testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle nagyobb lett, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat – állapították meg ausztrál tudósok.
A szakemberek azonban kiemelték, hogy a fizikai változások nem jelentik azt, hogy az állatok ezáltal meg tudnának birkózni a klímaváltozással. “Amikor a klímaváltozásról van szó, az emberek gyakran megkérdezik, hogyan kerekedhet ezen felül az ember, vagy hogy milyen technológia oldhatja ezt meg. Itt az idő azonban felismerni, hogy az állatoknak is alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz” – idézte Sara Rydingot, az ausztráliai Geelongban lévő Deakin Egyetem kutatóját a BBC hírportálja. Ha az állatok nem tudják szabályozni testhőmérsékletüket, túlhevülhetnek és elpusztulhatnak. Bizonyos állatoknak az idők folyamán nagyobb lett a csőrük vagy fülük, hogy könnyedén, több hőtől szabadulhassanak meg. Az apró állatok testméretéhez képest viszonylag nagyobb szárny, fül vagy csőr ugyanis nagyobb felszínen képes leadni a hőt. Az ausztrál papagájok több fajának csőrénél is 4-10 százalékos növekedést figyeltek meg 1871 óta, ami összefüggésbe hozható a nyári hőmérséklet növekedésével – olvasható a tanulmányban.
A közönséges erdeiegérnek (Apodemus sylvaticus) a farka lett hosszabb, az álarcos cickánynak a farka és a lábai, a meleg éghajlaton élő denevéreknek pedig a szárnyaik lettek nagyobbak. Bár ezek a változások jelenleg nagyon aprók, jóval jelentősebbek lehetnek, ha a Föld melegebbé válik – mondta Ryding. Megnövekedhetnek olyan jelentős testrészek, mint a fülek, így a nem is oly távoli jövőben élő Dumbókkal találkozhatunk – fogalmazott a kutató.
Zöldinfó
Európa egyedülálló városi madárpihenőhelye újra megtelik élettel
Madármegfigyelésekkel, bemutatókkal, előadásokkal várja az érdeklődőket szombaton a 25. Tatai Vadlúd Sokadalom.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az MME Komárom-Esztergom vármegyei csoportja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület közös szervezésében megvalósuló programsorozat részeként a sok ezer lúd, valamint a récék, sirályok és rétisasok teleszkópos megfigyelése mellett egész nap változatos programok várják az érdeklődőket a tatai Öreg-tónál – írja az alternativenergia.hu. A rendezvényen számos szakmai szervezet jelenik meg standdal a tóparton. Akik személyesen nem tudnak jelen lenni, azok a vadludsokadalom.hu/webkamera oldalon keresztül online, akár otthonról is figyelemmel követhetik a Vadlúd Sokadalom fő attrakcióját, a vadludak reggeli ki- és délutáni behúzását, továbbá a vízen tartózkodó madarak viselkedését. Új fejlesztésként elindul a LÚD FM 91,9 MHz, amely a sokadalom idején közvetíti az eseményeket. A rendezvény idei díszvendégei a Ramsari városok 4. kerekasztalának résztvevői, továbbá Magyarország nemzetipark-igazgatóságai és natúrparkjai.
A tájékoztató szerint a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott ramsari egyezmény hatálya alá tartozó tatai Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely Európában, amit egy város szinte teljesen körülvesz.
A tavon telelő vadludak akár 5-6 ezer kilométeres távolságból, Skandinávia és Szibéria északi térségeiből érkeznek hozzánk. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelőterületeikre. Az elmúlt hetekben a Tata környéki vizes élőhelyek alkotta ramsari területre már folyamatosan érkeztek a madarak, ezen belül csak a tatai Öreg-tavon már 46 900 vadlúd tartózkodik. A ludak többsége nagy lilik, a második legszámosabb faj a nyári lúd, de a madártömegben globálisan veszélyeztetett vörösnyakú ludak és kis lilikek is rendszeresen feltűnnek.
A tavon napközben több ezer réce, sztyeppi és dankasirály is látható. Ez a madárlétszám rendkívül gyorsan, akár egy-két nap alatt is további ezrekkel emelkedhet. Csúcsidőszakban, november végén és december elején, a tavon éjszakázó vadlibák száma akár az 65 ezret is elérheti – ismertették.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
