Zöldinfó

Alakváltoztatással reagálnak a klímaváltozásra az állatok

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2021-09-13

Szerző:

Hell

A klímaváltozásra reagálva “alakot változtatnak” egyes állatok, hogy hűvösen tartsák testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle nagyobb lett, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat – állapították meg ausztrál tudósok.

A szakemberek azonban kiemelték, hogy a fizikai változások nem jelentik azt, hogy az állatok ezáltal meg tudnának birkózni a klímaváltozással. “Amikor a klímaváltozásról van szó, az emberek gyakran megkérdezik, hogyan kerekedhet ezen felül az ember, vagy hogy milyen technológia oldhatja ezt meg. Itt az idő azonban felismerni, hogy az állatoknak is alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz” – idézte Sara Rydingot, az ausztráliai Geelongban lévő Deakin Egyetem kutatóját a BBC hírportálja. Ha az állatok nem tudják szabályozni testhőmérsékletüket, túlhevülhetnek és elpusztulhatnak. Bizonyos állatoknak az idők folyamán nagyobb lett a csőrük vagy fülük, hogy könnyedén, több hőtől szabadulhassanak meg. Az apró állatok testméretéhez képest viszonylag nagyobb szárny, fül vagy csőr ugyanis nagyobb felszínen képes leadni a hőt. Az ausztrál papagájok több fajának csőrénél is 4-10 százalékos növekedést figyeltek meg 1871 óta, ami összefüggésbe hozható a nyári hőmérséklet növekedésével – olvasható a tanulmányban.

A közönséges erdeiegérnek (Apodemus sylvaticus) a farka lett hosszabb, az álarcos cickánynak a farka és a lábai, a meleg éghajlaton élő denevéreknek pedig a szárnyaik lettek nagyobbak. Bár ezek a változások jelenleg nagyon aprók, jóval jelentősebbek lehetnek, ha a Föld melegebbé válik – mondta Ryding. Megnövekedhetnek olyan jelentős testrészek, mint a fülek, így a nem is oly távoli jövőben élő Dumbókkal találkozhatunk – fogalmazott a kutató.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság klímaváltozás klímavédelem

Zöldinfó

Szélesebb körben támogatja a zöld beruházásokat az MNB

A jegybank egy évvel, 2027. december végéig meghosszabbította, illetve bővítette a hitelintézeteknek nyújtott zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjait.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-05

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az alternativenergia.hu szerint a programba bevont zöld hitelek és kötvények volumene tavaly meghaladta az 1500 milliárd forintot. A jegybank továbbá szélesítette a zöld lakossági tőkekövetelmény (ZLT) program korszerűsítési hatókörét, amelybe ezentúl az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer Katalógusban szereplő, lakóépületen végrehajtható energiahatékonysági intézkedések is bevonhatók. Közölték, hogy emellett bővítették a vállalati és önkormányzati hitelekre vonatkozó (ZVT) programot is, új zöld hitelcélokat meghatározva (például mezőgazdasági öntözésfejlesztés, vasúti közlekedés fejlesztése, körforgásos gazdaságra való átállást támogató tevékenységek); új típusú finanszírozási eszközöket bevonva (fenntarthatósághoz kötött hitelek és kötvények); továbbá új jogalanyként megnevezve az energiaközösségeket, akikkel szemben innentől kezdve szintén fennállhat kitettség.

Az MNB Zöld Programja részeként hirdette meg tőkekövetelmény-kedvezmény programjait a magyar székhelyű hitelintézetek számára az éghajlatváltozásból fakadó kockázatok kezelése, valamint a zöld finanszírozás ösztönzése céljából. A jegybank a programok révén úgy javítja a bankszektor környezeti kockázati profilját, és pozitív ösztönzőn keresztül úgy bátorítja a zöld hitelezést, hogy a részletes feltételrendszerben meghatározottaknak megfelelő, környezetileg fenntartható lakossági, vállalati és önkormányzati kitettségek (hitelek, kötvények) után képzendő adott évi tőkekövetelmény egy részét/egészét elengedi a tőkeszabályozás 2. pillérében – ismertették. Mindez csökkenti a klímaváltozás banki kockázatát és a hazai karbonkibocsátást is, miközben a kedvezményre vonatkozó limitek biztosítják a megfelelő tőkeszint fenntartását.

Az MNB zöld tőkekövetelmény programjában érintett összes hitelintézeti kitettség volumene tavaly a harmadik negyedév végén 1532 milliárd forintot tett ki, ebből 1144 milliárd forint vállalati hitel, 118 milliárd forint vállalati kötvény, továbbá 271 milliárd forint lakáscélú hitel volt.

Tovább olvasom