Zöldinfó
Alakváltoztatással reagálnak a klímaváltozásra az állatok
A klímaváltozásra reagálva “alakot változtatnak” egyes állatok, hogy hűvösen tartsák testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle nagyobb lett, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat – állapították meg ausztrál tudósok.
A szakemberek azonban kiemelték, hogy a fizikai változások nem jelentik azt, hogy az állatok ezáltal meg tudnának birkózni a klímaváltozással. “Amikor a klímaváltozásról van szó, az emberek gyakran megkérdezik, hogyan kerekedhet ezen felül az ember, vagy hogy milyen technológia oldhatja ezt meg. Itt az idő azonban felismerni, hogy az állatoknak is alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz” – idézte Sara Rydingot, az ausztráliai Geelongban lévő Deakin Egyetem kutatóját a BBC hírportálja. Ha az állatok nem tudják szabályozni testhőmérsékletüket, túlhevülhetnek és elpusztulhatnak. Bizonyos állatoknak az idők folyamán nagyobb lett a csőrük vagy fülük, hogy könnyedén, több hőtől szabadulhassanak meg. Az apró állatok testméretéhez képest viszonylag nagyobb szárny, fül vagy csőr ugyanis nagyobb felszínen képes leadni a hőt. Az ausztrál papagájok több fajának csőrénél is 4-10 százalékos növekedést figyeltek meg 1871 óta, ami összefüggésbe hozható a nyári hőmérséklet növekedésével – olvasható a tanulmányban.
A közönséges erdeiegérnek (Apodemus sylvaticus) a farka lett hosszabb, az álarcos cickánynak a farka és a lábai, a meleg éghajlaton élő denevéreknek pedig a szárnyaik lettek nagyobbak. Bár ezek a változások jelenleg nagyon aprók, jóval jelentősebbek lehetnek, ha a Föld melegebbé válik – mondta Ryding. Megnövekedhetnek olyan jelentős testrészek, mint a fülek, így a nem is oly távoli jövőben élő Dumbókkal találkozhatunk – fogalmazott a kutató.
Zöldinfó
Közösségi összefogással létesült új városi minierdő Veszprémben
A „Nemzeti Faültetés Napja 2026” alkalmából közösségi faültetéssel hoztak létre egy 250 négyzetméteres Miyawaki minierdőt Veszprémben.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A kezdeményezést a VKSZ Zrt. indította el, a megvalósításhoz pedig több partner is hozzájárult, köztük a Greenman Kft – írja az alternativenergia.hu. A projekt pályázati támogatását a 10 millió fa Alapítvány biztosította. A közösségi ültetés során összesen 1000 növény – 500 fa és 500 cserje – került a talajba önkéntesek bevonásával, a Miyawaki-módszer elvei szerint. A Miyawaki-erdők szerepe egyre hangsúlyosabb a városi zöldfelületek fejlesztésében. Az őshonos fajokra épülő, sűrű telepítésű minierdők rövid időn belül zárt, ellenálló növényállományt alakítanak ki, miközben növelik a biodiverzitást, élőhelyet teremtenek a beporzóknak és a madaraknak, valamint hozzájárulnak a városi hősziget-hatás csökkentéséhez. A szakmai megközelítés szerint az ilyen fiatal erdők sikeres fejlődésében nemcsak a növényösszetétel, hanem a talajélet minősége is meghatározó. A mikroorganizmusok közössége kulcsszerepet játszik abban, hogy az erdő vegyszermentes és természetes módon tudjon megerősödni, alkalmazkodva a városi környezet sajátos terheléseihez.
Helyi felelősségvállalás és hosszú távú szemlélet
A Greenman az ültetéshez és az azt követő kezelésekhez professzionális készítményeket ajánlott fel, amelyek kifejezetten a talajélet támogatására és a gyökérfejlődés elősegítésére szolgálnak. A telepítés során Greenman AlgiNova, Greenman Agro és Greenman HuminCell készítmények kerültek alkalmazásra, támogatva az ifjú erdő egészséges fejlődését vegyszermentes, természetes módon. A helyi vállalkozás közreműködése nem merült ki a terméktámogatásban: a Greenman munkatársai önkéntesként személyesen is részt vettek a szombati ültetésben, bekapcsolódva a közösségi munkába és a helyszíni feladatokba.
Veszprémi vállalkozásként a Greenman számára különösen fontos, hogy olyan projektekhez kapcsolódjon, amelyek a közvetlen környezet hosszú távú élhetőségét szolgálják. A vállalat szemlélete szerint a fenntartható megoldások akkor válnak valódi értékké, ha azok helyi szinten is kézzelfogható eredményeket hoznak, és hozzájárulnak a közösségek életminőségének javításához. Az új Miyawaki minierdő jó példája annak, hogyan találkozhat egy önkormányzati kezdeményezés, a helyiek önkénteskedése és vállalati közreműködés egy közös, környezetileg és társadalmilag is értékes cél mentén, Veszprém fenntarthatóbb és élhetőbb jövőéért.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
