Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Algéria a földgázszállítás 50 százalékos növelését fontolgatja Franciaországba

Az algériai hatóságok a Franciaországba irányuló gázszállítás 50 százalékos növelésének lehetőségét tervezik, az erről szóló egyeztetések már zajlanak az Engie francia energiaipari vállalattal – számolt be az Europe 1 rádió vasárnap.

Létrehozva:

|

Franciaország ugyan nem függ jelentősebben az algériai gáztól, a szállítások 50 százalékos növelésének a lehetősége a jelenlegi körülmények között mégis hozzájárulna ahhoz, hogy Párizs részben megbirkózzon az oroszországi gázimport leállításával kapcsolatos gondokkal. Emmanuel Macron francia elnök szombaton befejezte háromnapos algíri látogatását. Ennek eredményeként a francia államfő és Abdel-Madzsid Tebbún algériai elnök közös nyilatkozatot írt alá az együttműködés megerősítéséről az energia, a biztonság, a kultúra és a sport területén.

Algériai útja során Macron azt mondta, hogy Franciaország energiamérlegének mintegy 20 százalékát teszi ki a földgáz, Algéria részesedése a teljes francia gázimportban jelenleg 8-9 százalék. Algéria a legnagyobb afrikai gázszállító Európába, az európai országok által fogyasztott gáz 11 százaléka származik az észak-afrikai országból.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák