Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Algéria a földgázszállítás 50 százalékos növelését fontolgatja Franciaországba

Az algériai hatóságok a Franciaországba irányuló gázszállítás 50 százalékos növelésének lehetőségét tervezik, az erről szóló egyeztetések már zajlanak az Engie francia energiaipari vállalattal – számolt be az Europe 1 rádió vasárnap.

Létrehozva:

|

Franciaország ugyan nem függ jelentősebben az algériai gáztól, a szállítások 50 százalékos növelésének a lehetősége a jelenlegi körülmények között mégis hozzájárulna ahhoz, hogy Párizs részben megbirkózzon az oroszországi gázimport leállításával kapcsolatos gondokkal. Emmanuel Macron francia elnök szombaton befejezte háromnapos algíri látogatását. Ennek eredményeként a francia államfő és Abdel-Madzsid Tebbún algériai elnök közös nyilatkozatot írt alá az együttműködés megerősítéséről az energia, a biztonság, a kultúra és a sport területén.

Algériai útja során Macron azt mondta, hogy Franciaország energiamérlegének mintegy 20 százalékát teszi ki a földgáz, Algéria részesedése a teljes francia gázimportban jelenleg 8-9 százalék. Algéria a legnagyobb afrikai gázszállító Európába, az európai országok által fogyasztott gáz 11 százaléka származik az észak-afrikai országból.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

Lehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?

A technológia a működési költség mellett a kibocsátást is csökkentheti.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kínai Guangdong Power Grid vállalat szakemberei olyan megoldást javasolnak, amelyben a napelemeket kis moduláris atomreaktorokba integrálják – írja az alternativenergia.hu.  A csapat szerint a fókusz korábban vagy a megújuló energiaforrások által dominált mikrohálózatok működésén, vagy a nukleáris alapú energiarendszereken volt. Az új megközelítés holisztikus hibrid energiagazdálkodási keretrendszert jelent. A kutatás újdonsága a fotovoltaikus és a kis moduláris reaktorok általi termelés együttes optimalizálásában rejlik, amelyhez egy robusztus, a bizonytalanságokat figyelembe vevő terhelés-elosztási mechanizmus párosul. A javasolt rendszerben a napelemek és a moduláris reaktorok egymást kiegészítő, míg a generátor és az akkumulátor további energiaforrásokat biztosítanak. A hidrogént elektrolizátorok állítják elő a többletidőszakokban, és későbbi felhasználásra tárolják, a rendszer agya pedig az energiagazdálkodási rendszer (EMS), amely döntéseket hoz a valós idejű adatok alapján. A szakértők esettanulmányként egy rendszert szimuláltak, amelyhez egy 100 MW-os hibrid mikrohálózat tartozott. A létesítmény egyrészt egy átlagos igénybevételű, 85 MW-os ipari terhelést szolgál ki, amely akár napi 25 százalékot is elérő csúcsigény-ingadozásokkal bírt; másrészt kiszolgált egy átlagos terhelésű, 15 MW-os lakossági igénybevételi komponenst, amelynek csúcs-átlag aránya 1,6 volt.

A rendszer beépített fotovoltaikus kapacitása 40 MW, a napsugárzási adatok egyéves időjárási információkból származtak. A napenergia-változékonyságot normális eloszlással modellezték. A rendszerhez egy 20 MWh-s lítium-ion akkumulátor, valamint egy maximum 15 tonna kapacitású hidrogéntároló egység is tartozott.

Az elemzés alapján egyéves működés során a javasolt optimalizációs keretrendszer átlagosan körülbelül 18,7 százalékkal csökkentette a működés költségét, miközben a szén-dioxid-kibocsátás 37,1 százalékkal mérséklődött. A különféle rezilienciamutatók eközben 98 százalék fölé emelkedtek.

Advertisement

A szakértők szerint a rövid távú akkumulátoros és a hosszú távú hidrogén alapú tárolás összehangolása napi és szezonális szinten is képes kezelni az energiában fellépő egyensúlyproblémákat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák