Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Állami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat

Meghaladta a 75 milliárd forintot az energetikai otthonfelújítási programra beérkezett támogatási kérelmek összege.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pályázaton 2007 előtt épült családi házak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítéséhez igényelhető akár 10 millió forint állami hozzájárulás – írja az alternativenergia.hu. A támogatás felerészben vissza nem térítendő, a másik fele kamatmentes hitel. A lehívható összesen 10 millió forint elsősorban külső szigetelésre, nyílászárókra, a fűtési vagy melegvíz-rendszerre fordítható. Az alapvető elvárás, hogy a dokumentált kiinduló és a fejlesztéssel elért állapot alapján legalább 30 százalékkal csökkenjen az ingatlan energiafogyasztása – idézték föl a bejegyzésben. Az energetikai otthonfelújítási program feltételrendszere a lehetséges igénybevevők javára változott. Az elnyerhető forrásmennyiség 6 millióról 10 millió forintra nőtt. Meghosszabbodott a futamidő, így alacsonyabbak lettek a havi törlesztőrészletek is, amelyek költsége akár a rezsin megspórolt forintokban is megtérülhet. Csökkent az elvárt önerő aránya, mindössze néhány százezer forint saját forrással bele lehet vágni a felújításokba – sorolta az EM.

A bejegyzésben kiemelték: az indulás óta módosult a program finanszírozási háttere is. Az eddigi kölcsönkérelmek összegéből csaknem 25 milliárd forint még a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaira érkezett be. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszban ezen felül áll rendelkezésre további 73 milliárd forint támogatás. A KEHOP Plusz keretre mostanáig mintegy 50 milliárd forint igény futott be, ennek nagyjából felét kötötték le már szerződésekben. A szabad keret tehát így is, úgy is több tízmilliárd forintban mérhető. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az ország minden részében elérhető támogatásra változatlanul megéri jelentkezni. A még kedvezőbb feltételekkel kínált lehetőséggel élőknek biztosítékot nem kell nyújtaniuk, nincs jelzálog, kezelési költséget sem kell fizetni. Ha valaki egyszerre vesz részt az energetikai és a vidéki otthonfelújítási programokban, az kistelepülésen álló családi háza esztétikai helyreállításán túl rezsiterheiből is sokat faraghat – jegyezte meg az EM.

Advertisement

Zöldinfó

Klímavédelem helyben: új erdők javítják a levegőt és az életminőséget

A városi erdő fejlesztések amellett, hogy a helyben élő lakosságot szolgálják, hozzájárulnak hazánk klímavédelmi céljainak eléréséhez is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésével indított Városierdő-fejlesztési Mintaprogramban öt helyszínen dolgoznak egyszerre: Balatonfüreden, Budapesten, Sárváron, Tatán és Kecskeméten – ismertette az alternativenergia.hu. A városi és városközeli erdők ma már nem kiegészítő zöldfelületek, hanem a települések működésének részei. Hatással vannak a hőmérsékleti viszonyokra, a levegő minőségére, a víz körforgására és a biológiai sokféleségre, emellett pedig a lakosság életminőségére is – írták. A fejlesztéseket minden helyszínen adatgyűjtések, termőhelyi vizsgálatok előzték meg, ezért a program a zöldinfrastruktúra-kezeléssel kapcsolatos tudást állítja a települések szolgálatába – tette hozzá.

Mocz András kifejtette, Kecskeméten a több mint fél évszázados Csalánosi Parkerdőben a felelős, adatalapú megközelítés gyakorlati megvalósulása látható, amelyet a helyi állami erdészeti társaság, a KEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. fordít le konkrét tevékenységekre. A Városierdő-fejlesztési Mintaprogram öt helyszíne közül a legélesebben itt jelennek meg az erdő fennmaradásával kapcsolatos kérdések. Az Alföldön ugyanis nem lehet átvenni más térségek erdőkezelési mintáit. A vízmegtartás, a talajállapot, a fafajválasztás és az erdőszerkezet kérdései más súllyal jelennek meg.

Az a munka, amely ezen a helyen zajlik, azt célozza, hogy az erdő szerkezete és működése igazodjon ezekhez a feltételekhez. Új élőhelyi elemeket alakítanak ki, őshonos fajokkal váltják ki a pusztuló fenyőket, rönkgátak épülnek, növelik a holtfa mennyiségét. Az így kezelt növényzet ellenállóbb lesz a klímaváltozás negatív hatásaival szemben, és a megmaradó erdőkre lehet alapozni a rekreációs szolgáltatásokat: eltávolították a veszélyes fákat, kitisztították az elhagyatott sétautak nyomvonalát, felújították az információs táblákat. A munka eredményeként a Parkerdő a kecskeméti zöldinfrastruktúra értékes eleme maradhat – áll a közleményben.

Advertisement

Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének eredményeként öt év alatt több mint 11 millió facsemetével, és több mint kétezer hektár új erdővel bővült hazánk zöldvagyona, a Mintafásítás és Újszülöttek Erdeje Program folytán. Továbbá klímavédelmi kutatások, erdőállapot-monitoring rendszerek és erdőtűz-megelőzési fejlesztések is indultak, emellett hangsúlyosan jelennek meg az erdővel, környezetünkkel kapcsolatos szemléletformáló kampányok is – tették hozzá. A tárcák közötti együttműködés keretében most megvalósuló országos Városierdő-fejlesztési Mintaprogram ezzel a szemlélettel szolgálja az érintett településeken élők jóllétét – húzta alá Mocz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák