Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Állami támogatás érkezhet a napelemes háztartások számára energiatárolóra

Ismét dolgozik a kormány azon a támogatási konstrukción, amely a napelemes háztartások akkumulátoros energiatárolóinak telepítését segítené, hogy a bruttó elszámolás miatt lassuló megtérülést ellensúlyozza és a hálózatot tehermentesítse.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újra napirendre került az a kormányzati terv, amely a napelemes háztartások számára akkumulátoros energiatárolók telepítését segítené – értesült az alternativenergia.hu . A támogatási konstrukció kidolgozását célzó háttérmunka információk szerint ismét megkezdődött az Energiaügyi Minisztériumban. A cél az, hogy azok a háztartások, amelyek a korábbi szaldó elszámolásból tíz év után átkerülnek a jóval kedvezőtlenebb bruttó rendszerbe, támogatást kapjanak energiatárolóik kiépítéséhez. A magyar háztartások egy részében ma már működnek akkumulátoros energiatárolók, de ezek döntő többsége napelemes pályázatok révén, állami támogatással épült ki. Piaci alapon egy ilyen rendszer ára még mindig nehezen térül meg, különösen a rezsicsökkentett energiaárak mellett. Ezért a szakma régóta sürgeti, hogy a kormány külön programmal segítse a már működő napelemes rendszerek „hibridizációját” – vagyis akkumulátorral való kiegészítését. A 10 évig működő szaldó elszámolási rendszer 2024-től fokozatosan megszűnik. Korábban a napelemes felhasználók a hálózatba betáplált és onnan vételezett áramot azonos áron számolhatták el, így a közcélú hálózat gyakorlatilag ingyenes „virtuális akkumulátorként” működött. Az új, bruttó elszámolásban azonban a megtermelt és a felhasznált energia külön-külön kerül elszámolásra, így a napelemes rendszer megtérülése sokkal lassabbá vált – az eddigi 5–7 éves idő helyett akár 12–15 évre is nőhet.

A változás több tízezer háztartást érinthet a következő években. 2015 végén mintegy 15 ezer szaldós napelemes rendszer működött Magyarországon, amelyek közül soknál 2025-ben jár le a tízéves időszak. 2026 végére ez a szám meghaladhatja a 20 ezret, 2034-re pedig a 300 ezret is elérheti. Ezek a háztartások így fokozatosan átkerülnek a bruttó elszámolásba, ami jelentős bevételkiesést okozhat számukra.

A tervezett támogatási program éppen ezt a problémát orvosolná: az akkumulátoros energiatároló telepítése lehetővé tenné, hogy a háztartások a napelemeik által termelt energia nagyobb részét helyben használják fel. Ez nemcsak a megtérülést javítaná, hanem a zöldenergia arányát is növelné a hazai fogyasztásban, miközben csökkentené a hálózat terhelését és stabilizálná az ellátást.

Advertisement

Lantos Csaba energiaügyi miniszter már 2024 tavaszán jelezte, hogy a kormány ilyen programot kíván indítani, de a bejelentést eddig nem követte konkrét pályázati kiírás. A Portfolio.hu értesülései szerint most ismét elővették a koncepciót, és megkezdődött a támogatási konstrukció újratervezése. A program elsődlegesen azok számára lehetne elérhető, akik a szaldós rendszerből kikerülnek, de az iparági szereplők szerint indokolt lenne, ha a bruttó elszámolásban induló új napelemesek is pályázhatnának rá.

A napelemes piac szempontjából ez kulcsfontosságú lépés lenne, mivel az új elszámolási rendszer bevezetése után drasztikusan visszaesett a háztartási napelem-telepítések száma. A legtöbben ma már csak akkor vágnak bele a beruházásba, ha valamilyen állami támogatás is elérhető.

Advertisement

Bár a Napenergia Plusz Program 2024 elején lezárult, az új akkumulátor-támogatás újra lendületet adhatna a piacnak, és segíthetné Magyarország energiaátállását. A források azonban korlátozottak, így egyelőre nem tudni, mikor jelenhet meg a konkrét kiírás.

Az biztos, hogy a háztartási energiatárolók elterjedése a magyar villamosenergia-rendszer számára is előnyös lenne: segítenék a termelés és fogyasztás összehangolását, csökkentenék a csúcsterhelést, és javítanák az ellátásbiztonságot. A szakértők szerint a támogatási program nemcsak a napelemes háztartásoknak, hanem a teljes villamosenergia-hálózatnak is kedvezne – ezért az új pályázat megjelenését a piac szereplői nagy várakozással figyelik.

Advertisement

Zöld Energia

Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul

4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.

A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.

A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.

Advertisement

Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.

Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák