Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Államtitkár: az egészséges, élhető környezet biztosítása és a fenntartható gazdasági fejlődés megvalósítása kiemelt feladat

Az egészséges, élhető környezet biztosítása és a fenntartható gazdasági fejlődés megvalósítása kiemelt feladat – hangoztatta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára pénteken Mosonmagyaróváron, az Ökopiknik és Zöldgazdasági konferencián.

Létrehozva:

|

Raisz Anikó köszöntőjében elmondta, hogy ezek elérését a gazdasági növekedés és a környezetvédelmi szempontok összehangolásában látják. Hozzátette: nagy jelentőséggel bír ebben a kérdésben a kutatás-fejlesztés, amelyben a kormány az egyetemeknek központi szerepet szán. Magyarország az Európai Unió (EU) azon tagállamai közé tartozik, amelyik a legintenzívebben támogatja az egyetemek működését és az innovációt – emelte ki. Ismertette, hogy 2010 és 2021 között a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma megduplázódott, 30 ezerről 60 ezerre, 2016 és 2020 között pedig szintén kétszeresére, 400 milliárdról 800 milliárd forintra nőtt az ilyen célú támogatások összege. Az átalakulás során az egyetemek költségvetése pedig a két és félszeresére nőtt – tette hozzá. Raisz Anikó kiemelte azt is, hogy Magyarország támogatja az innovációt, a magas hozzáadott értékű tervezést mind a hazai vállalkozások megerősítése, mind a tőkerős külföldi tőke behozásán keresztül.

Deli Daniella, a TIM klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára a klímavédelemről, energiahatékonyságról és energiabiztonságról szóló kerekasztal-beszélgetés vitaindítójában hangsúlyozta: napjaink egyik legégetőbb kérdése az, hogyan hozzuk összhangba az energiahatékonysági és az energiabiztonsági célokat. Magyarország világos és határozott stratégiai célokat tűzött ki maga elé, így stabil stratégiai keretre épül az energia- és klímapolitika – mondta. Részletezte, hogy elkészült a második Nemzeti éghajlatváltozási startégia, ami lefektette azokat a célkitűzéseket, amik megvalósításával az éghajlatváltozás által előidézett hatások hosszú távon kezelhetők. Megszületett a 2030-ig szóló Nemzeti energia és klíma terv, valamint az Új nemzeti energiastratégia is, amelyek középtávon elérendő célokat határoznak meg. Mindezeken túl Magyarország 2050-re eléri a klímasemlegességet – sorolta. Hangsúlyozta, hogy ezek a stratégiai célkitűzések továbbra is érvényben vannak. Az eddigi eredményeket sorolva elmondta: Magyarország európai és világviszonylatban is kiemelkedően teljesít a kibocsátáscsökkentés területén, mert 2000 óta úgy nőtt a GDP (bruttó hazai termék), hogy közben csökkent a szén-dioxid- kibocsátás, az 1990-es évekhez képest eddig már 34 százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás.

Deli Daniella kitért arra is, hogy az energiaellátás szempontjából az ország rendkívül kitett, ugyanakkor a hazai ellátás-biztonság megteremtésének sarokköve az uniós összehasonlításban is kiemelkedő földgáztároló kapacitás. A hét eleji adatok szerint az EU-ban a tárolói töltöttség átlagosan az éves fogyasztás 22 százalékán állt, Magyarországon 38 százalékon. A teljes kapacitást nézve a töltöttség mintegy 67 százalékos, ami a jelenlegi ipari és lakossági fogyasztással számolva mintegy 81 napra elegendő. A helyettes államtitkár szerint az energiabiztonság kérdése a tekintetben is vizsgálható, hogy az energia a lakosság számára megfizethető-e. Ezzel kapcsolatban leszögezte: a kormány célja, hogy fenntartsa a rezsicsökkentést, így az átlagfogyasztásig továbbra is fennmarad a korábbi tarifa, amellyel egy háztartás havonta közel 169 ezer forintot takaríthat meg. Keszthelyi Nikoletta, a TIM környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára vitaindítójában arról beszélt, hogy az ENSZ és az EU fenntarthatósági dokumentumai nem csak a környezetvédelmet érintik, hiszen ahhoz, hogy valóban zöldek legyünk, társadalmi, politikai és üzleti megoldásokra is szükség van. A Széchenyi István Egyetem által szervezett első Ökopiknik és Zöldgazdasági konferencián a fenntarthatóság aktuális kérdéseit járják körül a kormányzat, a gazdasági szféra, az akadémiai és kutatóintézetek, valamint a civil szféra és véleményvezérek bevonásával pénteken és szombaton.

Advertisement

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Vízügyi beruházás indul a Nyírségben – 140 helyszínen avatkoznak be

Vízvisszatartási program indul a Nyírségben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Mintegy 22 milliárd forint értékű vízvisszatartási és vízpótlási projekt indul el a Nyírségben – közölte az élő környezetért felelős miniszter egy szakmai előadáson Nyíregyházán. Gajdos László elmondta: a jelenleg a közbeszerzési fázisnál tartó program keretében 140 helyszínen fognak beavatkozni a szakemberek annak érdekében, hogy elkezdődjön egy vízvisszatartási folyamat a térségben, valamint megvalósuljon a Tisza vizének a tájba történő kivezetése – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető emlékeztetett: elkészült a hatszáz oldalas Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv, ami a következő négy évben meghatározza Magyarország vízügyi stratégiáját. A szakmai dokumentum több mint ezermilliárd forint értékű beruházást tartalmaz, amelyet az Európai Unió segítségével szeretne megvalósítani a kormány.

Most egy olyan anyag van a kormány előtt tárgyaláson, amelyben körülbelül 980-1000 beavatkozás és komoly vízügyi építkezés szerepel, ezek a későbbiekben biztosíthatják, stabilizálhatják Magyarország vízgazdálkodását – fogalmazott a miniszter. Gajdos László hangsúlyozta: a gazdáknak másképp kell gazdálkodniuk a területeiken, a vízmegtartás érdekében át kell alakítani a termelési szerkezetet és ebben támogatni fogja a kormány a termelőket. Elmondta: a belvízelvezető csatornarendszereket – eredeti céljától eltérően – a tájba történő vízkivezetés és víztározás eszközeivé kell tenni. A tárca emellett szeretne egy olyan akciót elindítani, amelyben vízgyűjtő edényeket biztosítanak a lakosságnak, és támogatja, ha a gazdák vízmegtartásra átadják földjeiket a vízügyi igazgatóságoknak.

Az ivóvízhálózat fejlesztésével kapcsolatban Gajdos László kitért arra: 3700 milliárd forintot kellene fordítani arra, hogy Magyarország hálózata “normális” helyzetbe kerüljön. A kormány ezt a munkát egy 50 milliárd forint értékű uniós pályázattal már elkezdte, a tárca pedig azon dolgozik, hogy legalább évi 200 milliárdot tudjon biztosítani a víziközmű-szolgáltatóknak az ivóvízhálózatok megújítására és fejlesztésére, ezzel megakadályozva például a vízpazarlást – ismertette a tárcavezető. A miniszter előadásában kitért az erdőgazdálkodás kérdésére: elmondta, szeretnének egy ökológiai típusú erdőgazdálkodást kialakítani Magyarországon, ehhez csökkenteni kell a fakivágásokat.

Advertisement

Meg kell vizsgálni, hogy kell-e évente 600 ezer köbméter fát exportálnia az országnak – hangoztatta, majd megjegyezte: 6-700 ezer köbméter fát használnak el az erőművek, 1,3-1,4 millióra az iparnak és a fafeldolgozóknak van szüksége, további 1,4 milliót pedig a lakosság használ el fűtésre. Nagy dolognak nevezte, hogy idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termeltek ki, mint amit az erdőtervek tartalmaztak. Jó az irány, de jövőre szeretnének egymillió köbméterrel kevesebb fát kitermelni, ebben pedig a huszonegy állami erdőgazdaság átalakításának fontos szerepe lesz azzal, ha nem a profittermelésben, vagyis a fa eladásában lesznek érdekeltek – összegzett a miniszter.

Hozzátette: ha jelentősen csökkentik a költségeiket és európai mintára egy központi erdészetté és néhány kisebb vállalattá alakítják át a jelenlegi erdőgazdálkodási struktúrát, az sokkal hatékonyabbá teszi a működésüket, illetve nem lesznek rákényszerítve arra, hogy “meggondolatlanul” vágják ki és kereskedjenek a fával. A szakmai előadáson Gajdos László arról beszélt: a következő években 40 milliárd forintot fordítanak egy településfásítási program elindítására, létrehozzák a klímával és a környezetvédelemmel foglalkozó hatóságot, több mint kétmilliárd forintot biztosítanak a jövő évi költségvetésben az állatmenhelyek felújítására.

Advertisement

A tárcavezető a minisztériumhoz tartozó társaságok és hatóságok vezetőcseréiről szólva elmondta: most zárult a nemzeti parkok igazgatói pályázata, hamarosan megjelennek az erdőgazdaságok vezetői pályázatai. Hasonló folyamat zajlik az Országos Vízügyi Igazgatóságnál, a Hungarometnél és a hortobágyi génmegőrző társaságnál is – tette hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák