Zöldinfó
Államtitkár: az egészséges, élhető környezet biztosítása és a fenntartható gazdasági fejlődés megvalósítása kiemelt feladat
Az egészséges, élhető környezet biztosítása és a fenntartható gazdasági fejlődés megvalósítása kiemelt feladat – hangoztatta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára pénteken Mosonmagyaróváron, az Ökopiknik és Zöldgazdasági konferencián.
Raisz Anikó köszöntőjében elmondta, hogy ezek elérését a gazdasági növekedés és a környezetvédelmi szempontok összehangolásában látják. Hozzátette: nagy jelentőséggel bír ebben a kérdésben a kutatás-fejlesztés, amelyben a kormány az egyetemeknek központi szerepet szán. Magyarország az Európai Unió (EU) azon tagállamai közé tartozik, amelyik a legintenzívebben támogatja az egyetemek működését és az innovációt – emelte ki. Ismertette, hogy 2010 és 2021 között a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma megduplázódott, 30 ezerről 60 ezerre, 2016 és 2020 között pedig szintén kétszeresére, 400 milliárdról 800 milliárd forintra nőtt az ilyen célú támogatások összege. Az átalakulás során az egyetemek költségvetése pedig a két és félszeresére nőtt – tette hozzá. Raisz Anikó kiemelte azt is, hogy Magyarország támogatja az innovációt, a magas hozzáadott értékű tervezést mind a hazai vállalkozások megerősítése, mind a tőkerős külföldi tőke behozásán keresztül.
Deli Daniella, a TIM klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára a klímavédelemről, energiahatékonyságról és energiabiztonságról szóló kerekasztal-beszélgetés vitaindítójában hangsúlyozta: napjaink egyik legégetőbb kérdése az, hogyan hozzuk összhangba az energiahatékonysági és az energiabiztonsági célokat. Magyarország világos és határozott stratégiai célokat tűzött ki maga elé, így stabil stratégiai keretre épül az energia- és klímapolitika – mondta. Részletezte, hogy elkészült a második Nemzeti éghajlatváltozási startégia, ami lefektette azokat a célkitűzéseket, amik megvalósításával az éghajlatváltozás által előidézett hatások hosszú távon kezelhetők. Megszületett a 2030-ig szóló Nemzeti energia és klíma terv, valamint az Új nemzeti energiastratégia is, amelyek középtávon elérendő célokat határoznak meg. Mindezeken túl Magyarország 2050-re eléri a klímasemlegességet – sorolta. Hangsúlyozta, hogy ezek a stratégiai célkitűzések továbbra is érvényben vannak. Az eddigi eredményeket sorolva elmondta: Magyarország európai és világviszonylatban is kiemelkedően teljesít a kibocsátáscsökkentés területén, mert 2000 óta úgy nőtt a GDP (bruttó hazai termék), hogy közben csökkent a szén-dioxid- kibocsátás, az 1990-es évekhez képest eddig már 34 százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás.
Deli Daniella kitért arra is, hogy az energiaellátás szempontjából az ország rendkívül kitett, ugyanakkor a hazai ellátás-biztonság megteremtésének sarokköve az uniós összehasonlításban is kiemelkedő földgáztároló kapacitás. A hét eleji adatok szerint az EU-ban a tárolói töltöttség átlagosan az éves fogyasztás 22 százalékán állt, Magyarországon 38 százalékon. A teljes kapacitást nézve a töltöttség mintegy 67 százalékos, ami a jelenlegi ipari és lakossági fogyasztással számolva mintegy 81 napra elegendő. A helyettes államtitkár szerint az energiabiztonság kérdése a tekintetben is vizsgálható, hogy az energia a lakosság számára megfizethető-e. Ezzel kapcsolatban leszögezte: a kormány célja, hogy fenntartsa a rezsicsökkentést, így az átlagfogyasztásig továbbra is fennmarad a korábbi tarifa, amellyel egy háztartás havonta közel 169 ezer forintot takaríthat meg. Keszthelyi Nikoletta, a TIM környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára vitaindítójában arról beszélt, hogy az ENSZ és az EU fenntarthatósági dokumentumai nem csak a környezetvédelmet érintik, hiszen ahhoz, hogy valóban zöldek legyünk, társadalmi, politikai és üzleti megoldásokra is szükség van. A Széchenyi István Egyetem által szervezett első Ökopiknik és Zöldgazdasági konferencián a fenntarthatóság aktuális kérdéseit járják körül a kormányzat, a gazdasági szféra, az akadémiai és kutatóintézetek, valamint a civil szféra és véleményvezérek bevonásával pénteken és szombaton.
mti
Zöldinfó
Aszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
A hőség és az aszály miatt Szerbia és Bosznia egyes részein vízkorlátozást vezettek be.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tartós hőség és a csapadékhiány miatt Szerbia és Bosznia-Hercegovina több térségében is vízellátási problémák alakultak ki, ezért a hatóságok rendkívüli intézkedéseket és vízkorlátozást vezettek be – írja az alternativenergia.hu. Szerbiában a nyugat-szerbiai Valjevóhoz tartozó településeken rendkívüli helyzetet hirdettek az ivóvízhiány miatt. Az intézkedés célja az ivóvíz, valamint a mezőgazdasághoz és az egészségügyi ellátáshoz szükséges víz eljuttatásának megszervezése azokra a településekre, ahol hiány van. A helyi önkormányzat a lakosságot takarékos vízhasználatra kérte. A szintén az ország nyugati részén fekvő Arilje községben is szombattól vízkorlátozást vezetnek be a Rzav csatornarendszer alacsony vízhozama miatt. A vízellátást meghatározott időszakokban szüneteltetik annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló készletek elegendők legyenek a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítésére. A helyi önkormányzat arra kérte a lakosokat, hogy a vezetékes vizet kizárólag ivásra, főzésre és tisztálkodásra használják.
Bosznia-Hercegovinában szintén egyre súlyosabb gondokat okoz az elhúzódó aszály és a rendkívüli hőség. A helyzet különösen Hercegovinában válságos, ahol a víztározók vízszintje jelentősen csökkent. Mostarban, Siroki Brijegben, Posusjeban, Tomislavgradban, Konjicban, Bihacban és Zvornikban is takarékos vízhasználatra szólították fel a lakosságot, több településen pedig időszakos vízkorlátozást vezettek be. A boszniai Szerb Köztársaság mezőgazdasági minisztériuma arra figyelmeztetett, hogy a csapadékhiány következtében apadnak a források és a folyók, valamint csökken a víztározók vízszintje, ezért a lakosságot, a gazdálkodókat és a vállalkozásokat takarékos vízhasználatra kérte. Banja Luka egyes részein szintén korlátozták a vízellátást, és a közműszolgáltatók arra figyelmeztettek, hogy az aszály folytatódása esetén Bosznia-Hercegovina további térségeiben is hasonló intézkedésekre lehet szükség.
A vízhiány súlyosságát jelzi, hogy a Duna vízállása is történelmi mélypontra süllyedt. A szerb Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet előrejelzése szerint a folyó szintje Bezdannál, ahol Horvátország felől belép Szerbiába, mínusz 170 centiméteren áll, ami a mérések kezdete óta a legalacsonyabb érték. Eddig a Duna legalacsonyabb vízállását 1909-ben mérték, amikor a vízszint mínusz 143 centiméter volt, míg a valaha feljegyzett legmagasabb vízállás elérte a 850 centimétert.
A rendkívül alacsony vízállás már a hajózást is akadályozza: a teherhajók jelenleg csupán rakományuk 25-30 százalékával közlekedhetnek, több hajó pedig zátonyra futott Gombos és Bezdan térségében. A Duna alacsony vízhozama miatt a Vaskapu 1 és 2 vízerőmű kapacitása mintegy negyedével működik, ugyanakkor a szerb áramszolgáltató (EPS) szerint az ország energiaellátása továbbra is biztosított. “Jelenleg nincs veszélyben Szerbia villamosenergia-ellátása” – jelentette ki Aleksandar Vucic államfő, de hozzátette, hogy a helyzet rendkívül összetett, és nehéz megjósolni, hogyan alakul a következő napokban.
Djuro Macut szerb miniszterelnök úgy értékelte, hogy a jelenlegi helyzet “nem egyszerű, de nem is ad okot aggodalomra”, egyúttal arra kérte a lakosságot, hogy takarékosan használja a villamos energiát és a vizet. Az állami vezetők megnyugtató nyilatkozataival szemben Milos Zdravkovic energetikai szakértő a FoNet hírügynökségnek azt mondta, hogy a következő hónapokban ellátási nehézségekre és akár áramkorlátozásra is számítani lehet. Véleménye szerint a problémák hátterében nemcsak a rendkívüli aszály áll, hanem az energetikai ágazat elmaradt beruházásai is. “Arra számítok, hogy egyre több hasonló probléma jelentkezik majd, télen pedig áramkorlátozások is lesznek, függetlenül attól, hogy ezeket hivatalosan bejelentik-e” – húzta alá.
A hidrológusok arra figyelmeztetnek, hogy augusztusban rendszerint tovább csökken a Duna vízszintje, és a következő hetekben sem várható jelentős javulás. A meteorológiai előrejelzések szerint a térségben a következő napokban is 35 Celsius-fok körüli hőmérséklet, helyenként annál is melegebb várható, jelentős csapadék pedig továbbra sem valószínű.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
