Zöldinfó

Állatokról szóló választható tantárgy bevezetését tervezik Romániában

Romániában a 2026-27-es tanévtől kezdőden egy állatokról szóló választható tantárgyat vezethetnek be az átalános iskolákban.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-05-07

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Arra tanítanák a gyerekeket, hogy felelősen, empátiával és tisztelettel viszonyuljanak a környezetükben élő házi- és vadállatokhoz. A témáról az Edupedu.ro oktatási hírportál készített interjút Hilde Tudorával, az Ilfov megyei önkormányzat állatvédelmi igazgatóságának vezetőjével, aki a – Bukarest elővárosait magába foglaló – megye iskoláiban kísérleti jelleggel már bevezetett oktatási program tapasztalatait ismertette. Elmondta: a civilszervezetek, állatorvosi rendelők, állatmenhelyek bevonásával tartott “Állatokkal és állatokért” órákra a meghívott szakértők gyakran hoztak egy-egy örökbe fogadható, menhelyi kisállatot, vagy idomított rendőrkutyát – a gyerekek nagy örömére.

Olyan is volt, hogy egy tyúkot vittünk, Berthát, ő az egyik házi kedvencünk, vagy az irodánk félszemű macskáját, Willyt. Tudja, mit tanultak ebből a gyerekek? Azt, hogy mindegy, hogy nézünk ki, minden állat és minden ember megérdemli a tiszteletet és szeretetet – magyarázta a kezdeményező.

Kifejtette: az órákon nem általánosságokat tanítanak az állatokról, nem elefántokról és oroszlánokról beszélnek a gyerekkel, hanem olyan tudással próbálják felvértezni őket, amelyre a mindennapi életben lehet szükségük. Például, hogy a hegyi túrákon nem szabad a kukázó medvéket etetni, hogy a házi kedvenceket ivartalantani kell, hogy az állatkínzás bűncselekmény, hogy a szabad levegőn nevelt tyúkok tojásai egészségesebbek – részletezte.

Az állatokkal kapcsolatos és segítségükkel megtanulható viselkedési szabályokról, a közösségi létről és felelősségről szóló tananyag leadásához nincs szükség szaktanárokra, ezekről a témákról akár az osztályfőnök, a biológia-, a földrajztanár, vagy a vallásoktató is elbeszélgethet a tanulókkal – vélekedett a kezdeményező. Az állatvédelmi szakember szerint a választható tantárgyat eredetileg az 5. és 6. osztály számára szánták, de hatalmas érdeklődést tapasztaltak az alsó tagozatos tanítók, szülők és gyerekek részéről is. Hilde Tudora szerint Daniel David, a decemberben hivatalba lépett új bukaresti kormány oktatási minisztere támogatásáról biztosította a kezdeményezőket, és azt tervezik, hogy 2026 februárjáig kidolgozzák és elfogadtatják a tantervet és végigjárják a tantárgy országos bevezetéséhez szükséges valamennyi bürokratikus eljárást.

Kapcsolódó tartalom:állat állatvédelem iskola környezetvédelem tanév tantárgy

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom