Zöldinfó

AM: a fenntartható növényvédelem megvalósítása a cél

Az agrárkormányzat egyetért a fenntartható növényvédelem megvalósításával, a környezeti terhelés csökkentésével, a növényvédőszer-használatból fakadó kockázatok mérséklésével, szögezte le Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusán, Keszthelyen – tájékoztatta a minisztérium az MTI-t csütörtökön.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-22

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint az államtitkár hozzátette, a jelenlegi élelmezésbiztonsági és inflációs helyzetben, amikor háború dúl, aszály van és járvány után vagyunk, nem fogadható el sem a termelési költségek további növelése, sem pedig a termelés csökkentése. Ennek ugyanis egyenes következménye lenne az import növekedése, ami komoly élelmiszerbiztonsági kockázattal járna.

Magyarország azt szorgalmazza, hogy a kémiai növényvédőszerek használatával és kockázatával kapcsolatos kötelező nemzeti célértékek meghatározásánál vegyék figyelembe a tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit. Magyarországon évek óta az uniós átlag alatti a növényvédőszer-használat 1 hektárra vetítve: 2020-ban például az uniós átlag hatóanyagban kifejezve 2,1 kilogramm volt hektáronként, míg ez a szám Magyarországon 1,7 kilogrammot tett ki – tette hozzá. Ez is azt mutatja, hogy Magyarország mindig is amellett állt, hogy óvja a környezetet, és kevesebb növényvédőszert használjon – áll a közleményben.

Az AM szerint, ha ezt a rendeletet elfogadják, még jobban drágulna az élelmiszer, nehezebben lehetne hozzájutni, és “nekünk azokról a magyar családokról is gondoskodnunk kell, akiknek az élelem megvásárlása sokkal nehezebb”. Nobilis Márton arra is kitért, hogy a tagállamok többsége tanácsi határozatban kérte az Európai Bizottságot a növényvédőszerek csökkentésére vonatkozó javaslatához kapcsolódó hatástanulmány kiegészítésére. “Ugyanis a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy a javaslat elfogadása esetén mennyivel kell majd többet fizetniük az élelmiszerekért. Ráadásul nem hozható felelős döntés addig, amíg nem ismert, hogy a bizottság javaslata következtében mennyivel csökken az unió mezőgazdasági termelése” – fogalmazott a közlemény szerint.

Az államtitkár hangsúlyozta, olyan megállapodásra van szükség, amely megtalálja a kényes egyensúlyt az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok között. A fenntartható növényvédelem megvalósításához a technológiai fejlesztés mellett nagyon fontos a megfelelő szaktudás: a hagyományainknak, illetve a kiváló képzőhelyeinknek köszönhetően jó szakembereink vannak a növényvédelem területén. A növényvédelmi szakemberek együttműködése és az integrált növényvédelmi módszerek együttes alkalmazása biztosítja a növényvédőszerek maradványaitól mentes, egészséges élelmiszerek előállítását. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézete ezen a területen lát el nélkülözhetetlen feladatot. Nobilis Márton kiemelte, hogy az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett a szakma magasabb szintre emelése mellett, hogy a jövőben a növényvédők is megkaphassák a doktori címet – áll a közleményben.

Kapcsolódó tartalom:élélmiszer fenntarhatóság gazdálkodás környezet környezetvédelem növényvédő szerek természet

Zöldinfó

Újabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve

A legmelegebb és a legnaposabb év volt 2025.

Létrehozva:

17 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A brit meteorológiai intézet beszámolója szerint kettős rekordot döntött a tavalyi év: 2025 volt a legmelegebb és a legnaposabb esztendő a rendszeres feljegyzések 182 ével ezelőtti kezdete óta – írja az alternativenergia.hu. A szolgálat közölte: előzetes adatai alapján az országos átlaghőmérséklet 10,09 fok volt, vagyis megdöntötte a 2022-ben feljegyzett 10,03 fokos előző rekordot. Az intézet hangsúlyozta azt is, hogy 1884 – a modern tudományos módszerekkel végzett mérések kezdete – óta 2025 volt mindössze a második olyan év 2022 után, amikor az éves középhőmérséklet meghaladta a 10 fokot Nagy-Britanniában. Az adatsorból kiderül mindemellett, hogy az 1884 óta mért, éves szintre számított négy legmagasabb középhőmérsékletet a legutóbbi öt évben jegyezték fel, és a tíz legmelegebb év mindegyike az elmúlt két évtizedben volt. A XXI. század kezdete óta hat éves melegrekordot mértek: az éves középhőmérséklet alapján 2002, 2003, 2006, 2014, 2022 és immár 2025 is megdöntötte az addigi rekordokat – áll a brit meteorológia pénteki tájékoztatásában.

Az intézet kiemelte: tavaly március és augusztus között mindegyik hónapban legalább 1 fokkal magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint az 1991-2020 közötti időszak azonos hónapjaiban. A szolgálat már szeptemberben jelezte, hogy a rendszeres mérések kezdete óta a tavalyi nyár volt a legforróbb Nagy-Britanniában. Az akkori ismertetés szerint 2025. június 1. és augusztus 31. között 16,1 fok volt a középhőmérséklet az országban, 1,51 fokkal magasabb a hosszú távú meteorológiai átlagnál. Ezzel megdőlt az előző rekord, amelyet 2018 nyarán mértek 15,76 fokos középhőmérséklettel. A tavalyi új rekord azt is jelenti, hogy a rendszeres mérések óta feljegyzett öt eddigi legforróbb brit nyár mindegyike a 2000 utáni időszakra esett. A tavalyi rekordnyár előtt a felső ötös mezőnyben szerepelt még 1976 hírhedten meleg és aszályos nyara is 15,7 fokos középhőmérséklettel, ez azonban a 2025-ben elért új nyári rekorddal kiesett ebből a csoportból.

A tavaly nyári hónapokban mért legmagasabb napi hőmérséklet 35,8 fok volt. Ez ugyan elmaradt az eddigi rekordtól, amelyet 2022 júliusában jegyeztek fel 40,3 fokkal, de a kánikula tartóssága miatt összességében mégis 2025 nyara volt a legmelegebb a modern brit meteorológia történetében. A tavalyi év egészéről pénteken közzétett mérési statisztika szerint 2025 a legnaposabb év rekordját is megdöntötte: tavaly összesen 1648,5 napfényes órát észleltek a meteorológiai szolgálat műszerei, 61,4 órával többet, mint a 2003-as előző rekordévben. Mark McCarthy, a brit meteorológiai szolgálat klímatudományi igazgatója a pénteki tájékoztatáshoz fűzött elemzésében úgy fogalmazott: a tavalyi nagyon meleg év is igazolja az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás következményeivel kapcsolatos várakozásokat.

Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy mindegyik év új melegrekordot hoz, de a meteorológiai megfigyelésekből és a klímamodellekből egyértelműen kitűnik, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés Nagy-Britannia éghajlatát is befolyásolja.

Tovább olvasom