Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: a fenntartható növényvédelem megvalósítása a cél

Az agrárkormányzat egyetért a fenntartható növényvédelem megvalósításával, a környezeti terhelés csökkentésével, a növényvédőszer-használatból fakadó kockázatok mérséklésével, szögezte le Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusán, Keszthelyen – tájékoztatta a minisztérium az MTI-t csütörtökön.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint az államtitkár hozzátette, a jelenlegi élelmezésbiztonsági és inflációs helyzetben, amikor háború dúl, aszály van és járvány után vagyunk, nem fogadható el sem a termelési költségek további növelése, sem pedig a termelés csökkentése. Ennek ugyanis egyenes következménye lenne az import növekedése, ami komoly élelmiszerbiztonsági kockázattal járna.

Magyarország azt szorgalmazza, hogy a kémiai növényvédőszerek használatával és kockázatával kapcsolatos kötelező nemzeti célértékek meghatározásánál vegyék figyelembe a tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit. Magyarországon évek óta az uniós átlag alatti a növényvédőszer-használat 1 hektárra vetítve: 2020-ban például az uniós átlag hatóanyagban kifejezve 2,1 kilogramm volt hektáronként, míg ez a szám Magyarországon 1,7 kilogrammot tett ki – tette hozzá. Ez is azt mutatja, hogy Magyarország mindig is amellett állt, hogy óvja a környezetet, és kevesebb növényvédőszert használjon – áll a közleményben.

Az AM szerint, ha ezt a rendeletet elfogadják, még jobban drágulna az élelmiszer, nehezebben lehetne hozzájutni, és “nekünk azokról a magyar családokról is gondoskodnunk kell, akiknek az élelem megvásárlása sokkal nehezebb”. Nobilis Márton arra is kitért, hogy a tagállamok többsége tanácsi határozatban kérte az Európai Bizottságot a növényvédőszerek csökkentésére vonatkozó javaslatához kapcsolódó hatástanulmány kiegészítésére. “Ugyanis a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy a javaslat elfogadása esetén mennyivel kell majd többet fizetniük az élelmiszerekért. Ráadásul nem hozható felelős döntés addig, amíg nem ismert, hogy a bizottság javaslata következtében mennyivel csökken az unió mezőgazdasági termelése” – fogalmazott a közlemény szerint.

Advertisement

Az államtitkár hangsúlyozta, olyan megállapodásra van szükség, amely megtalálja a kényes egyensúlyt az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok között. A fenntartható növényvédelem megvalósításához a technológiai fejlesztés mellett nagyon fontos a megfelelő szaktudás: a hagyományainknak, illetve a kiváló képzőhelyeinknek köszönhetően jó szakembereink vannak a növényvédelem területén. A növényvédelmi szakemberek együttműködése és az integrált növényvédelmi módszerek együttes alkalmazása biztosítja a növényvédőszerek maradványaitól mentes, egészséges élelmiszerek előállítását. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézete ezen a területen lát el nélkülözhetetlen feladatot. Nobilis Márton kiemelte, hogy az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett a szakma magasabb szintre emelése mellett, hogy a jövőben a növényvédők is megkaphassák a doktori címet – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák