Zöldinfó

AM: a fenntartható növényvédelem megvalósítása a cél

Az agrárkormányzat egyetért a fenntartható növényvédelem megvalósításával, a környezeti terhelés csökkentésével, a növényvédőszer-használatból fakadó kockázatok mérséklésével, szögezte le Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusán, Keszthelyen – tájékoztatta a minisztérium az MTI-t csütörtökön.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-22

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint az államtitkár hozzátette, a jelenlegi élelmezésbiztonsági és inflációs helyzetben, amikor háború dúl, aszály van és járvány után vagyunk, nem fogadható el sem a termelési költségek további növelése, sem pedig a termelés csökkentése. Ennek ugyanis egyenes következménye lenne az import növekedése, ami komoly élelmiszerbiztonsági kockázattal járna.

Magyarország azt szorgalmazza, hogy a kémiai növényvédőszerek használatával és kockázatával kapcsolatos kötelező nemzeti célértékek meghatározásánál vegyék figyelembe a tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit. Magyarországon évek óta az uniós átlag alatti a növényvédőszer-használat 1 hektárra vetítve: 2020-ban például az uniós átlag hatóanyagban kifejezve 2,1 kilogramm volt hektáronként, míg ez a szám Magyarországon 1,7 kilogrammot tett ki – tette hozzá. Ez is azt mutatja, hogy Magyarország mindig is amellett állt, hogy óvja a környezetet, és kevesebb növényvédőszert használjon – áll a közleményben.

Az AM szerint, ha ezt a rendeletet elfogadják, még jobban drágulna az élelmiszer, nehezebben lehetne hozzájutni, és “nekünk azokról a magyar családokról is gondoskodnunk kell, akiknek az élelem megvásárlása sokkal nehezebb”. Nobilis Márton arra is kitért, hogy a tagállamok többsége tanácsi határozatban kérte az Európai Bizottságot a növényvédőszerek csökkentésére vonatkozó javaslatához kapcsolódó hatástanulmány kiegészítésére. “Ugyanis a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy a javaslat elfogadása esetén mennyivel kell majd többet fizetniük az élelmiszerekért. Ráadásul nem hozható felelős döntés addig, amíg nem ismert, hogy a bizottság javaslata következtében mennyivel csökken az unió mezőgazdasági termelése” – fogalmazott a közlemény szerint.

Az államtitkár hangsúlyozta, olyan megállapodásra van szükség, amely megtalálja a kényes egyensúlyt az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok között. A fenntartható növényvédelem megvalósításához a technológiai fejlesztés mellett nagyon fontos a megfelelő szaktudás: a hagyományainknak, illetve a kiváló képzőhelyeinknek köszönhetően jó szakembereink vannak a növényvédelem területén. A növényvédelmi szakemberek együttműködése és az integrált növényvédelmi módszerek együttes alkalmazása biztosítja a növényvédőszerek maradványaitól mentes, egészséges élelmiszerek előállítását. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézete ezen a területen lát el nélkülözhetetlen feladatot. Nobilis Márton kiemelte, hogy az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett a szakma magasabb szintre emelése mellett, hogy a jövőben a növényvédők is megkaphassák a doktori címet – áll a közleményben.

Kapcsolódó tartalom:élélmiszer fenntarhatóság gazdálkodás környezet környezetvédelem növényvédő szerek természet

Zöldinfó

A mai gyerekek már egy teljesen más éghajlatba születnek bele

Az egymást követő generációk egyre több extrém meleg nappal találkoznak.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: a 2013-2025 között született Alfa-generáció születési időszakában közel annyi forró nap fordult elő, mint a megelőző X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve – írja az alternativenergia.hu. A bejegyzésben rögzítették: forró napnak az a nap számít, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot. Ezeknek a forró napoknak az előfordulása az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált. Mint írták, a különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg. Az X-generáció (1965-1980 között születettek) születési időszakában mindössze 3, az Y-generációnál (1981-1996 között születettek) 27, a Z-generációnál (1997-2012 között születettek) 56, az Alfa-generációnál (2013-2025 között születettek) pedig már 92 olyan nap fordult elő, amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 Celsius-fokot. Ez jól mutatja, hogy a mai gyerekek már egy más jellegű éghajlatba születnek bele – jegyezték meg.

Közölték azt is: az Alfa-generáció születési időszakában közel annyi (92) forró nap fordult elő, mint az X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve (86). Vagyis minden újabb generáció egyre több extrém meleg nappal találkozott már élete első éveiben, ezért fordulhat elő, hogy ugyanarról a “nyárról” egészen más emlékeink vannak – írták. A bejegyzésben Budapest belterületének 1901 és 2025 közötti adatsorán bemutatták azt is, hogyan változott a hőségterhelés az elmúlt több mint száz évben. Rögzítették: hőhullámnak az számít, amikor legalább három napig a napi középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot. Az elemzés szerint a korábbi évtizedekben ritkábban fordultak elő erősebb hőhullámos időszakok, az utóbbi években azonban ezek egyre gyakoribbak és egyre erősebbek.

Bemutatták azt is, hogy május 15. és szeptember 15. között mely napokon jelentkezett hőség. Ezek az adatok azt mutatják, hogy nemcsak több lett a hőségnap, de ezek egyre gyakrabban rendeződnek hosszabb, összefüggő időszakokba. Ez azért fontos, mert a tartós hőség nagyobb terhelést jelenthet a szervezet számára, különösen városi környezetben – írták. Kiemelték: a hosszú adatsorok alapján jól látszik, hogy Budapesten a hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem tartósabbá és intenzívebbé is váltak az elmúlt évtizedekben.

Felhívták a figyelmet arra: a hőhullámos időszakoknál nemcsak az számít, mennyire meleg van, hanem az is, hogy a hőség mennyi ideig tart. A klímacsíkok és a hőségnapokat bemutató ábrák pedig azt mutatják, hogy az elmúlt években nemcsak több lett a kiugróan magas hőmérsékletű nap, hanem gyakoribbá váltak a tartós, nagy hőterheléssel járó időszakok is. Budapest belterületén 1991 óta több hosszú hőhullám is előfordult: a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018-ban alakult ki, míg a 2024-es hőhullám volt a legintenzívebb. Az idei első hőségperiódus június 29-én tetőzött, amikor Budapest belterületén a napi középhőmérséklet elérte a 34 Celsius-fokot – írták.

Tovább olvasom