Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM-államtitkár: az új KAP-stratégia egyszerre szolgálja a fenntarthatóságot és a magyar gazdák érdekeit

Létrehozva:

|

A Közös Agrárpolitika (KAP) magyar stratégiai tervében olyan tartalmi megállapodásokat kötött a magyar kormány Brüsszellel, amelyek egyszerre szolgálják a környezeti fenntarthatósági célokat és a magyar gazdálkodók érdekeit – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Phylazonit Kft. új lombtrágya és növénykondicionáló üzemének átadásán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Beszterecen szerdán.

Feldman Zsolt arról beszélt, a 2027-ig tartó új programozási időszak számos újdonságot tartalmaz a magyar mezőgazdaság számára, de egyben igényli azt is, hogy a magyar gazdaember “előszedje a legjobb alkalmazkodóképességét, megújulásra való nyitottságát és a jó értelemben vett innovatív részét”, mivel ezekkel a tulajdonságokkal lehet a leginkább megfelelni az új szabályozásnak és a korábbinál eredményesebb gazdálkodást folytatni. Jövő év elejétől már az új támogatási-elosztási rendszerben érkeznek az agrárium számára biztosított források, a magyar gazdálkodók jövedelembiztonságát szolgáló közvetlen támogatások nagyságrendje pedig annak ellenére sem csökkent, hogy az EU-s közös agrárpolitika számára megítélt források összességében csökkentek – emlékeztetett Feldman Zsolt. Megjegyezte, a 2027-ig felhasználható, tervezési árfolyamon számolt 2465 milliárd forintos közvetlen támogatás óriási összeg az agrárium számára. Kifejtette, a felhasználási szabályok keretrendszere megváltozott az előző ciklushoz képest, aminek az egyik legfontosabb eleme, hogy a kis- és közepes gazdaságok számára nyújtható forrás nagyságrendileg 14 százalékát újraelosztó támogatással visszaosztják. Az eddig alap- és zöldítési támogatásokként ismert dotációk egybeolvadnak és közös feltételrendszerben működnek tovább.

Hozzátette, ezzel emelkedik a feltételszint, amit korábban csak az alaptámogatásnál kellett teljesíteni, és erre fog ráépülni az az agrár-ökológiai program, amely az eddiginél hangsúlyosabb környezet- és klímavédelmi szempontokat tartalmaz. Változás lesz az elektronikus gazdálkodási napló bevezetése, amely alapvető eszköz lesz a környezeti feltételek teljesítésének ellenőrzésében, az erre vonatkozó részletszabályozást most készíti elő az AM – közölte az államtitkár. Elmondta, a területalapú támogatások alapösszege hektáronként 147 euró (csaknem 60 ezer forint) körül várható, kis- és közepes gazdaságok újraelosztási támogatásának összege a terület nagyságától függően hektáronként 80 euró (több mint 30 ezer forint), illetve 40 euró lehet az alaptámogatáson felül. Vajda Péter, a baktériumtrágyák előállításával foglalkozó Phylazonit Kft. ügyvezető igazgatója a besztereci beruházásról szólva az MTI-nek elmondta, a társaság félmilliárd forintos saját forrásból építette fel új talaj- és növénykondicionáló, illetve lombtrágya előállításra képes gyáregységét, a fejlesztés során a társaság meglévő baktériumkészítmény gyárában is végrehajtottak egy kisebb kapacitásbővítő beruházást.

Zöldinfó

Spanyolország törvénnyel próbálja csökkenteni az élelmiszer-pazarlást

Élelmiszer-pazarlás elleni törvényt fogadott el a spanyol parlament, hogy csökkentse a dél-európai országban évente szemétbe kerülő élelem mennyiségét, amely jelenleg 1,2 millió tonnára rúg.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A jogszabály az éttermek számára előírja, hogy ajánlják fel és díjmentesen, lehetőleg újrahasznosítható csomagolásban biztosítsák vendégeiknek a maradék hazavitelének lehetőségét. Kötelezi az élelmiszerboltokat, hogy az egészségügyi előírásoknak megfelelő, csupán tökéletlen termékeket is értékesítsék, és kedvezménnyel ösztönözzék a lejárat közeli áruk megvásárlását. A megmaradó termékeket pedig ajánlják fel társadalmi szervezeteknek, vagy ha emberi fogyasztásra már nem alkalmasak, akkor állati takarmányozásra, illetve bioüzemanyag előállítására. A törvény értelmében az élelmiszerlánc minden szereplőjének, tehát a termelésben, a feldolgozásban, az élelmiszer-elosztásban, valamint a vendéglátásban részt vevő vállalatoknak veszteség- és hulladékmegelőzési terveket kell kidolgozniuk.

Ignacio García Magarzo, az Asedas forgalmazói szövetség főigazgatója az El País című napilapnak kifejtette: “az ilyen típusú tervek diagnosztizálják, hogy miért keletkezik hulladék, és műszakilag, környezetileg és gazdaságilag életképes alternatívákat keresnek annak csökkentésére, időszakos ellenőrzési intézkedésekkel”. A jogszabály ezer eurótól 100 ezer euróig terjedő bírságösszegeket állapít meg a törvényi kötelezettségeket nem teljesítő cégekkel szemben. A törvény előírja továbbá a Földművelésügyi, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztériumnak, hogy egyfajta menetrendként készítsen élelmiszerveszteség- és hulladékellenőrzési tervet, amely tartalmazza az ellenőrzési feladatok általános célkitűzéseit és prioritásait. Az intézkedések lényege, hogy a kiskereskedelemben, valamint a fogyasztóknál keletkező élelmiszer-pazarlást a felére, míg a termelésben és forgalmazásban 20 százalékkal csökkentsék 2030-ra.

A törvény három célt teljesít: a szociális célt, mert elkerüli az élelmiszerek pazarlását; a környezetvédelmi célt, mert az élelmiszerek előállítása víz-, energia- és hulladékgazdálkodással jár, valamint a gazdasági célt is, mivel a szemétbe kerülés a gazdálkodás hatékonyságának csökkenését jelenti – érvelt Paloma Sánchez Pello, a Spanyol Élelmiszer- és Italipari Szövetség (FIAB) versenyképességi igazgatója az El Paísnak.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák