Zöldinfó
AM: az erdőkre alapozó innováció válaszokat ad a klímaváltozásra
Az erdők az ország zöld vagyonának stratégiai fontosságú elemét jelentik, a kormányzat pedig kiemelten támogatja az erdőre alapozó innovációk megvalósulását, mivel azok közvetlenül hozzájárulnak az erdők megőrzéséhez és gyarapításához, ezen keresztül pedig a klímasemlegességi célok eléréséhez – mondta az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár csütörtökön, az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából rendezett konferencián.
Az ENSZ a 2024-es Erdők Nemzetközi Napja középpontjába az innovációt állította, amely Zambó Péter szerint kiemelt szerepet tölt be a belföldi erdőkezelés irányaiban. Nemcsak új technikai megoldásokat jelent, hanem új szemléletmódot, új szervezeti struktúrák kialakítását is kívánja. Mindezek a jogszabályokkal összhangban támogatják az innovatív megoldások gyakorlatba történő átültetését – írták. Az erdők fenntartható kezelésére alapozva tudatosan kell építeni az erdőalapú gazdaság rendszerét, amelyben a biodiverzitás növelése mellett a faipar és a faanyag-felhasználás fejlesztése, valamint a turisztika a leginkább kiemelt területek – hangsúlyozta a közlemény szerint az államtitkár, aki kifejtette, hogy az erdőkezelés célrendszerének túl kell mutatnia pusztán a gazdasági javak termelésén. Külön felhívta a figyelmet arra is, hogy az erdőknek nem a faanyag az egyetlen terméke, hanem ökoszisztémaként számos más szolgáltatást is nyújtanak. Ezek közül egyre több piaci termékként is kezdi megállni a helyét, ilyen a turisztika, és ilyen potenciál rejlik a széntárolási képességekben. Az erdő számos fontos haszna azonban nem piacosítható, fenntartásukat a gazdasági tevékenység eredményének kell fedeznie. Ilyenek például a természet védelméhez, az egészség- és klímavédelemhez vagy a biodiverzitás növeléséhez kapcsolódó szolgáltatások, amelyek ugyanolyan fontosak a társadalom számára.
Kiemelte: az innováció egyik legfontosabb terepe a klímavédelem és a szénmegkötés. Ez a terület kétségtelenül az erdőkkel kapcsolatos gondolkodás központi kérdése napjainkban. Magyarország klímasemlegesség terén megfogalmazott célkitűzéseiben jelentősen alapoz a meglévő erdőkre és a fával borított területek gyarapítására. Az erdők elnyelő képessége kell a 2050-re kitűzött zéró kibocsátási egyenleg eléréséhez. A sikerhez olyan innovációkra van szükség, amelyek a változó környezeti viszonyok között hozzájárulnak az erdők fenntartásához, a faanyag tartós szénraktárként történő hasznosításához, és a nagy karbonlábnyomú termékek faalapú helyettesítéséhez – világított rá.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az agrártárca alapvető célkitűzése a faanyagot használó teljes terméklánc együttes értékelése és kezelése. Fontos támogatni a faanyag tartós beépítésének gondolatkörét és a bioenergetikai felhasználás korszerűsítését, a volumen növelését. Az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából miniszteri kitüntetéseket vehettek át azok a magyar szakemberek, akik szakmai munkája szorosan kapcsolódik a világnap “Erdők és innováció – új megoldások egy jobb világért” gondolatköréhez. Az ünnepséggel összefüggésben rendezett szakmai konferencia bepillantást engedett az innováció irányaiba és a kortárs magyar erdőtudományba is, többek között a távérzékelés, a digitalizáció, a faépítészet és a körforgásos gazdaság finanszírozásának területén – olvasható a közleményben.
Zöldinfó
Minusz tíz fok alatt: nő az import, apadnak a tározók Romániában
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szokatlanul hideg idő miatt január 20-án 663 GWh-ra nőtt Románia teljes gázfogyasztása – írja az alternativenergia.hu. Ennél nagyobb értékre legutóbb 2021. január 19-én volt példa, amikor az országos fogyasztás 673 GWh volt. Az országos gázelosztó hálózatot üzemeltető állami vállalat, a Transgaz valós idejű adatai azt mutatják, hogy 250 GWh-t a belső termelés fedez, 277 GWh-nak megfelelő mennyiségű földgázt a tározókból emelnek ki, mintegy 135 GWh pedig importból származik. Románia teljes importja 210 GWh (19,8 millió köbméter), míg az export hozzávetőleg 76 GWh (7,2 millió köbméter). Az importált földgáz Bulgárián (175,5 MWh, 16,8 millió köbméter) és Magyarországon (32 GWh, 3 millió köbméter) keresztül érkezik. Románia Moldovába (57 GWh, 5,4 millió köbméter) és Ukrajnába (19 GWh, 1,8 millió köbméter) exportál földgázt. A napi gázfogyasztás abszolút romániai rekordját a 2017. január 10-én mért 735 GWh jelenti. Akkor 300 GWh-t fedezett a belső termelés, 280 GWh származott a gáztározókból, 155 GWh pedig importból.
Január 18-án a romániai gáztározókban tárolt energia mennyisége 20,2 TWh volt, ami 59,8 százalékos telítettségnek felel meg. Ez hozzávetőleg 10 százalékkal haladta meg az Európai Unió átlagát, és közel 5 százalékkal az egy évvel korábbi romániai értéket. Január 19-éről 20-ára virradóra Románia nagy részén a hőmérséklet mínusz 10 C fok alá csökkent, s kedden napközben sem emelkedik fagypont fölé.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
