Zöldinfó
AM: az erdőkre alapozó innováció válaszokat ad a klímaváltozásra
Az erdők az ország zöld vagyonának stratégiai fontosságú elemét jelentik, a kormányzat pedig kiemelten támogatja az erdőre alapozó innovációk megvalósulását, mivel azok közvetlenül hozzájárulnak az erdők megőrzéséhez és gyarapításához, ezen keresztül pedig a klímasemlegességi célok eléréséhez – mondta az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár csütörtökön, az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából rendezett konferencián.
Az ENSZ a 2024-es Erdők Nemzetközi Napja középpontjába az innovációt állította, amely Zambó Péter szerint kiemelt szerepet tölt be a belföldi erdőkezelés irányaiban. Nemcsak új technikai megoldásokat jelent, hanem új szemléletmódot, új szervezeti struktúrák kialakítását is kívánja. Mindezek a jogszabályokkal összhangban támogatják az innovatív megoldások gyakorlatba történő átültetését – írták. Az erdők fenntartható kezelésére alapozva tudatosan kell építeni az erdőalapú gazdaság rendszerét, amelyben a biodiverzitás növelése mellett a faipar és a faanyag-felhasználás fejlesztése, valamint a turisztika a leginkább kiemelt területek – hangsúlyozta a közlemény szerint az államtitkár, aki kifejtette, hogy az erdőkezelés célrendszerének túl kell mutatnia pusztán a gazdasági javak termelésén. Külön felhívta a figyelmet arra is, hogy az erdőknek nem a faanyag az egyetlen terméke, hanem ökoszisztémaként számos más szolgáltatást is nyújtanak. Ezek közül egyre több piaci termékként is kezdi megállni a helyét, ilyen a turisztika, és ilyen potenciál rejlik a széntárolási képességekben. Az erdő számos fontos haszna azonban nem piacosítható, fenntartásukat a gazdasági tevékenység eredményének kell fedeznie. Ilyenek például a természet védelméhez, az egészség- és klímavédelemhez vagy a biodiverzitás növeléséhez kapcsolódó szolgáltatások, amelyek ugyanolyan fontosak a társadalom számára.
Kiemelte: az innováció egyik legfontosabb terepe a klímavédelem és a szénmegkötés. Ez a terület kétségtelenül az erdőkkel kapcsolatos gondolkodás központi kérdése napjainkban. Magyarország klímasemlegesség terén megfogalmazott célkitűzéseiben jelentősen alapoz a meglévő erdőkre és a fával borított területek gyarapítására. Az erdők elnyelő képessége kell a 2050-re kitűzött zéró kibocsátási egyenleg eléréséhez. A sikerhez olyan innovációkra van szükség, amelyek a változó környezeti viszonyok között hozzájárulnak az erdők fenntartásához, a faanyag tartós szénraktárként történő hasznosításához, és a nagy karbonlábnyomú termékek faalapú helyettesítéséhez – világított rá.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az agrártárca alapvető célkitűzése a faanyagot használó teljes terméklánc együttes értékelése és kezelése. Fontos támogatni a faanyag tartós beépítésének gondolatkörét és a bioenergetikai felhasználás korszerűsítését, a volumen növelését. Az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából miniszteri kitüntetéseket vehettek át azok a magyar szakemberek, akik szakmai munkája szorosan kapcsolódik a világnap “Erdők és innováció – új megoldások egy jobb világért” gondolatköréhez. Az ünnepséggel összefüggésben rendezett szakmai konferencia bepillantást engedett az innováció irányaiba és a kortárs magyar erdőtudományba is, többek között a távérzékelés, a digitalizáció, a faépítészet és a körforgásos gazdaság finanszírozásának területén – olvasható a közleményben.
Zöldinfó
A Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
Sok épületüzemeltető úgy érzi, hogy a legionella elleni védekezés egy kipipálható adminisztratív feladat, amely évről évre ugyanúgy zajlik. A valóság azonban az, hogy a kockázat jóval összetettebb, és rengeteg olyan részletből áll össze, amelyekkel kevesen foglalkoznak. A legionella jelenléte nem látványos, ezért sokszor csak egy vizsgálat mutat rá a rendszer gyenge pontjaira — addigra azonban már késő lehet.
A kockázatelemzés nem papírmunka, hanem önvédelem
A legionella kockázatelemzést az épületek többségében egyszeri kötelező dokumentumként kezelik, amit elkészítenek, lefűznek, majd hosszú ideig elő sem vesznek. Ez a hozzáállás viszont rendkívül veszélyes, mert a vízrendszerek állapota folyamatosan változik: a hőmérséklet-ingadozás, a karbantartási hiányosságok, a csövek öregedése és az időszakos használat mind módosítják a kockázatot. Ha a dokumentum nem követi ezeket a változásokat, már nem nyújt valós védelmet. Sok üzemeltető csak akkor érti meg a helyzet súlyát, amikor pozitív legionella eredményt kap. A rendszeresen frissített, szakmailag pontos kockázatelemzés viszont képes időben jelezni, hol van szükség beavatkozásra. Ez az egyetlen biztos módja annak, hogy elkerülhető legyen a később jelentkező probléma.
Pangó víz: a csendes kockázat, ami hónapokig rejtve marad
A pangó víz kialakulása a legionella terjedésének egyik legfőbb oka, mégis az egyik leggyakrabban figyelmen kívül hagyott tényező. Az épületekben rengeteg olyan csaptelep, zuhany, szelep és vízvételi pont található, amelyet ritkán vagy egyáltalán nem használnak. Ezekben a víz hosszú ideig áll, felmelegszik a baktérium számára kedvező tartományba, és így optimális környezetet alakít ki a szaporodáshoz. Sok üzemeltető csak akkor végzi el az öblítést, amikor a vizsgálat közeleg, ám ez már nem oldja meg a problémát. A pangó víz nemcsak a távoli pontokon alakulhat ki, hanem a kevésbé ismert rendszerelemekben is, például vakágakban vagy elfeledett ágakban. Ezeket kockázatelemzés nélkül szinte lehetetlen felfedezni. A rendszer folyamatos ellenőrzése és karbantartása nélkül a legionella észrevétlenül terjeszkedik tovább.
A hőmérsékleti tartományok félreismerése komoly veszélyt jelent
Sokan úgy hiszik, hogy a legionella csak a melegvízben jelent kockázatot, ám a valóság mást mutat. A baktérium a 25–45 °C közötti tartományban érzi magát a legjobban, és ez a hőmérséklet gyakran a hidegvíz-hálózatban is előfordul, különösen nyáron vagy rosszul szigetelt épületekben. A hibás hőmérséklet-ellenőrzések és a hiányos mérések sok üzemeltetőt hamis biztonságérzetbe ringatnak. Előfordul, hogy egy-egy hőmérsékleti mérés megfelelő eredményt mutat, de a hálózat más pontjai már a kockázatos tartományban vannak — csak senki nem méri őket. A kockázatelemzés egyik fontos feladata éppen az, hogy feltárja ezeket a kritikus szakaszokat. Ha ez elmarad, az épület tulajdonképpen teljesen védtelen marad a baktériummal szemben.
Aqua Solutions Kft. – gyors és pontos szakmai támogatás Legionella ellen
Az épületüzemeltetők számára sokszor az jelenti a legnagyobb bizonytalanságot, hogy nem tudják, hol kezdjék a vizsgálatot, és milyen pontok számítanak valódi kockázati területnek. Az Aqua Solutions Kft. a Legionella kockázatelemzésben is kiemelkedő szakmai támogatást kínál: a cég gyors és precíz vízminta vizsgálat szolgáltatással, valamint részletes, érthető kockázatelemzéssel segíti az üzemeltetőket. A szakértőik pontosan tudják, milyen rendszerelemek hajlamosak problémát okozni, és ezeket célzottan vizsgálják. A gyors eredménykiadás különösen fontos olyan épületekben, ahol a késlekedés növelheti a fertőzésveszélyt. Az Aqua Solutions Kft. gyakorlati tapasztalata biztosítja, hogy az üzemeltetők ne csak papír szerint legyenek megfelelők, hanem valós biztonságot teremtsenek a rendszerben.
A kockázat nem látványos – épp ezért veszélyes
A legionella jelenléte teljesen észrevétlen marad a mindennapokban: nincs szaga, nincs színe, és semmilyen látható jele nincs annak, hogy a vízrendszerben elszaporodott. Mivel sok épületüzemeltető csak a kézzelfogható problémákat tartja veszélynek, a legionella fenyegetése gyakran háttérbe szorul. A rendszer viszont hónapokig működhet úgy, hogy a baktérium lassan, de folyamatosan terjed. A probléma legtöbbször csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor már pozitív vízminta-vizsgálati eredmény érkezik. Ezért is létfontosságú a rendszeres kockázatelemzés és a szakértői ellenőrzés — mert a veszély pontosan azért súlyos, mert rejtve marad. A tudatos és alapos megelőzés az egyetlen megoldás arra, hogy az épület valóban biztonságos maradjon.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
