Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: az erdőkre alapozó innováció válaszokat ad a klímaváltozásra

Az erdők az ország zöld vagyonának stratégiai fontosságú elemét jelentik, a kormányzat pedig kiemelten támogatja az erdőre alapozó innovációk megvalósulását, mivel azok közvetlenül hozzájárulnak az erdők megőrzéséhez és gyarapításához, ezen keresztül pedig a klímasemlegességi célok eléréséhez – mondta az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár csütörtökön, az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából rendezett konferencián.

Létrehozva:

|

Az ENSZ a 2024-es Erdők Nemzetközi Napja középpontjába az innovációt állította, amely Zambó Péter szerint kiemelt szerepet tölt be a belföldi erdőkezelés irányaiban. Nemcsak új technikai megoldásokat jelent, hanem új szemléletmódot, új szervezeti struktúrák kialakítását is kívánja. Mindezek a jogszabályokkal összhangban támogatják az innovatív megoldások gyakorlatba történő átültetését – írták. Az erdők fenntartható kezelésére alapozva tudatosan kell építeni az erdőalapú gazdaság rendszerét, amelyben a biodiverzitás növelése mellett a faipar és a faanyag-felhasználás fejlesztése, valamint a turisztika a leginkább kiemelt területek – hangsúlyozta a közlemény szerint az államtitkár, aki kifejtette, hogy az erdőkezelés célrendszerének túl kell mutatnia pusztán a gazdasági javak termelésén. Külön felhívta a figyelmet arra is, hogy az erdőknek nem a faanyag az egyetlen terméke, hanem ökoszisztémaként számos más szolgáltatást is nyújtanak. Ezek közül egyre több piaci termékként is kezdi megállni a helyét, ilyen a turisztika, és ilyen potenciál rejlik a széntárolási képességekben. Az erdő számos fontos haszna azonban nem piacosítható, fenntartásukat a gazdasági tevékenység eredményének kell fedeznie. Ilyenek például a természet védelméhez, az egészség- és klímavédelemhez vagy a biodiverzitás növeléséhez kapcsolódó szolgáltatások, amelyek ugyanolyan fontosak a társadalom számára.

Kiemelte: az innováció egyik legfontosabb terepe a klímavédelem és a szénmegkötés. Ez a terület kétségtelenül az erdőkkel kapcsolatos gondolkodás központi kérdése napjainkban. Magyarország klímasemlegesség terén megfogalmazott célkitűzéseiben jelentősen alapoz a meglévő erdőkre és a fával borított területek gyarapítására. Az erdők elnyelő képessége kell a 2050-re kitűzött zéró kibocsátási egyenleg eléréséhez. A sikerhez olyan innovációkra van szükség, amelyek a változó környezeti viszonyok között hozzájárulnak az erdők fenntartásához, a faanyag tartós szénraktárként történő hasznosításához, és a nagy karbonlábnyomú termékek faalapú helyettesítéséhez – világított rá.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az agrártárca alapvető célkitűzése a faanyagot használó teljes terméklánc együttes értékelése és kezelése. Fontos támogatni a faanyag tartós beépítésének gondolatkörét és a bioenergetikai felhasználás korszerűsítését, a volumen növelését. Az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából miniszteri kitüntetéseket vehettek át azok a magyar szakemberek, akik szakmai munkája szorosan kapcsolódik a világnap “Erdők és innováció – új megoldások egy jobb világért” gondolatköréhez. Az ünnepséggel összefüggésben rendezett szakmai konferencia bepillantást engedett az innováció irányaiba és a kortárs magyar erdőtudományba is, többek között a távérzékelés, a digitalizáció, a faépítészet és a körforgásos gazdaság finanszírozásának területén – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Aszály, infláció és állatbetegségek: komoly kihívások előtt az agrárszektor

2026 a változások éve a mezőgazdaságban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A mezőgazdaságban 2026 a változások éve, a legnagyobb kihívást az energiaárak, az infláció, a forint árfolyamának alakulása, a klímaváltozás, az aszály, az állatbetegségek, valamint a tej- és sertésárak jelentik – hangsúlyozta Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon Hódmezővásárhelyen. Demeter Zoltán szerint e kihívások nem védhetők ki modernizáció, innováció és hatékonyságnövelés nélkül – írja az alternativenergia.hu. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Közös Agrárpolitika révén összesen több mint 5300 milliárd forint támogatás érkezik a magyar agrárszektorba, ami forrása lehet ennek.

Demeter Zoltán hangsúlyozta, hogy a bankrendszer kiszámítható, stabil ágazatnak tekinti a mezőgazdaságot. A mezőgazdasági szereplők bizalmi indexe az ágazat jövőjére vonatkozóan stagnál, de a piaci szereplők kivárnak, mert bizonytalanok a piac jövőjével kapcsolatban. Úgy véli, a támogatásoknak köszönhetően – még ha mérsékeltebb ütemben is – de el fognak indulni a beruházások a szektorban. Bodor Tibor, a K&H vállalati divízió vezetője azt hangsúlyozta: a gazdasági sikerek és a környezteti felelősségvállalás kéz a kézben jár. Ebben segítheti a gazdákat az Agrárközgazdasági Intézettel közösen kifejlesztett agrár széndioxid kalkulátoruk, amelynek segítségével a gazdák fel tudják mérni tevékenységük karbonlábnyomát.

Szólt a bank fenntartható agráriumiért ösztöndíjpályázatáról is, amely több mint tíz éve kínál lehetőséget az agrárfelsőoktatásban tanuló hallgatók számára, és célja a környezettudatos, fenntartható és innovatív mezőgazdasági megoldásokat kutató hallgatók anyagi támogatása. A K&H vállalati ügyfelei közül több mint 11 ezer működik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén – ismertette Bodor Tibor.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák