Zöldinfó
AM: az erdőkre alapozó innováció válaszokat ad a klímaváltozásra
Az erdők az ország zöld vagyonának stratégiai fontosságú elemét jelentik, a kormányzat pedig kiemelten támogatja az erdőre alapozó innovációk megvalósulását, mivel azok közvetlenül hozzájárulnak az erdők megőrzéséhez és gyarapításához, ezen keresztül pedig a klímasemlegességi célok eléréséhez – mondta az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár csütörtökön, az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából rendezett konferencián.
Az ENSZ a 2024-es Erdők Nemzetközi Napja középpontjába az innovációt állította, amely Zambó Péter szerint kiemelt szerepet tölt be a belföldi erdőkezelés irányaiban. Nemcsak új technikai megoldásokat jelent, hanem új szemléletmódot, új szervezeti struktúrák kialakítását is kívánja. Mindezek a jogszabályokkal összhangban támogatják az innovatív megoldások gyakorlatba történő átültetését – írták. Az erdők fenntartható kezelésére alapozva tudatosan kell építeni az erdőalapú gazdaság rendszerét, amelyben a biodiverzitás növelése mellett a faipar és a faanyag-felhasználás fejlesztése, valamint a turisztika a leginkább kiemelt területek – hangsúlyozta a közlemény szerint az államtitkár, aki kifejtette, hogy az erdőkezelés célrendszerének túl kell mutatnia pusztán a gazdasági javak termelésén. Külön felhívta a figyelmet arra is, hogy az erdőknek nem a faanyag az egyetlen terméke, hanem ökoszisztémaként számos más szolgáltatást is nyújtanak. Ezek közül egyre több piaci termékként is kezdi megállni a helyét, ilyen a turisztika, és ilyen potenciál rejlik a széntárolási képességekben. Az erdő számos fontos haszna azonban nem piacosítható, fenntartásukat a gazdasági tevékenység eredményének kell fedeznie. Ilyenek például a természet védelméhez, az egészség- és klímavédelemhez vagy a biodiverzitás növeléséhez kapcsolódó szolgáltatások, amelyek ugyanolyan fontosak a társadalom számára.
Kiemelte: az innováció egyik legfontosabb terepe a klímavédelem és a szénmegkötés. Ez a terület kétségtelenül az erdőkkel kapcsolatos gondolkodás központi kérdése napjainkban. Magyarország klímasemlegesség terén megfogalmazott célkitűzéseiben jelentősen alapoz a meglévő erdőkre és a fával borított területek gyarapítására. Az erdők elnyelő képessége kell a 2050-re kitűzött zéró kibocsátási egyenleg eléréséhez. A sikerhez olyan innovációkra van szükség, amelyek a változó környezeti viszonyok között hozzájárulnak az erdők fenntartásához, a faanyag tartós szénraktárként történő hasznosításához, és a nagy karbonlábnyomú termékek faalapú helyettesítéséhez – világított rá.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az agrártárca alapvető célkitűzése a faanyagot használó teljes terméklánc együttes értékelése és kezelése. Fontos támogatni a faanyag tartós beépítésének gondolatkörét és a bioenergetikai felhasználás korszerűsítését, a volumen növelését. Az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából miniszteri kitüntetéseket vehettek át azok a magyar szakemberek, akik szakmai munkája szorosan kapcsolódik a világnap “Erdők és innováció – új megoldások egy jobb világért” gondolatköréhez. Az ünnepséggel összefüggésben rendezett szakmai konferencia bepillantást engedett az innováció irányaiba és a kortárs magyar erdőtudományba is, többek között a távérzékelés, a digitalizáció, a faépítészet és a körforgásos gazdaság finanszírozásának területén – olvasható a közleményben.
Zöldinfó
Nem állhat le teljesen a krskói atomerőmű, a hálózat stabilitása a tét
A szlovén kormány üzemben tartja a krskói atomerőművet a hálózat stabilitására hivatkozva.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elrendelte a szlovén kormány, hogy az átviteli hálózat stabilitásának megőrzése érdekében a szlovén-horvát tulajdonú Krsko Atomerőmű (NEK) legalább minimális teljesítménnyel maradjon üzemben, egyúttal kihirdette az energiaellátás alacsony szintű veszélyeztetettségét – írja az alternativenergia.hu. A döntést azt követően hozták meg, hogy az erőmű a Száva alacsony vízhozama és magas vízhőmérséklete miatt megkezdte reaktora teljesítményének csökkentését. A kabinet szerint nem az ország villamosenergia-ellátása forog kockán, hanem az átviteli hálózat stabilitása. Az Eles szlovén villamosenergia-átviteli rendszerirányító elemzései alapján a krskói atomerőmű leállása esetén importból elegendő villamos energia állna rendelkezésre, ugyanakkor nehézséget okozhatna a 400 kilovoltos hálózat megfelelő feszültségszintjének fenntartása, mert a vezetékeken túl magas feszültség alakulhatna ki.
A kormány határozata szerint az atomerőműnek valamennyi biztonsági előírás betartása mellett legalább minimális kapacitással kell működnie a villamosenergia-rendszer zavartalan üzemeltetése és a folyamatos ellátás érdekében. A határozat a Száva hőmérséklete és vízhozama mellett még biztonságosan és megbízhatóan fenntartható minimális üzemet írja elő. A kormány közleménye nem tesz említést környezetvédelmi korlátozások alóli felmentésről. Tomaz Zagar, az energiaügyi minisztérium államtitkára szerda este a szlovén köztelevíziónak azt mondta: nem a rendelkezésre álló villamos energia mennyisége, hanem a hálózat stabilitása jelent gondot, amely az atomerőmű teljes leállása esetén tovább súlyosbodhatna.
Közölte: szerda délután a krskói atomerőmű fedezte a szlovéniai villamosenergia-felhasználás mintegy felét. A fogyasztás jelenleg viszonylag alacsony, mert sokan szabadságon vannak, és az ipari termelés is elmarad a szokásostól. Az esti órákban már importra is szükség volt, amelynek aránya a jelenlegi helyzet fennmaradása esetén tovább nőhet. Zagar szerint ez emelheti a villamos energia piaci árát, de nem érinti közvetlenül a háztartásokat és a rögzített áras szerződéssel rendelkező fogyasztókat.
Elsősorban azok a vállalatok lehetnek kitéve az áremelkedésnek, amelyeknek nincs az év végéig vagy a következő évre szóló villamosenergia-vásárlási szerződésük. Az államtitkár becslése szerint a cégeknek mindössze mintegy ötöde rendelkezik ilyen megállapodással. A kormány azért is fokozottan figyeli a helyzetet, mert tervezett karbantartást végeznek az Olaszország felé vezető egyik távvezetéken, és ugyancsak karbantartás alatt áll a sostanji hőerőmű hatos blokkja. A távvezeték várhatóan hamarosan ismét üzembe áll, a hőerőművi blokk karbantartása azonban meghibásodás miatt elhúzódhat.
Zagar szerint a hőség, az aszály, valamint a korlátozottan rendelkezésre álló termelő- és átviteli kapacitások miatt nehéz augusztusra lehet számítani. A krskói atomerőmű szerdán jelentette be, hogy első lépésben 80 százalékra csökkenti a reaktor teljesítményét, szükség esetén pedig tovább mérsékli. Az erőmű akkor tér vissza a teljes kapacitású működéshez, amikor a hidrológiai és időjárási viszonyok lehetővé teszik. A NEK működését a Száva felmelegedésére vonatkozó környezetvédelmi előírások korlátozzák. A folyó napi átlaghőmérséklete az erőmű alatti ellenőrzési ponton nem haladhatja meg a 28 Celsius-fokot, az erőmű pedig legfeljebb 3 Celsius-fokkal növelheti a víz hőmérsékletét.
Alacsony vízhozam és magas vízhőmérséklet esetén az erőmű hűtőtornyokkal hűti a Szávába visszavezetett vizet. Mivel ez már nem elegendő az előírt határértékek betartásához, csökkenteni kell a reaktor teljesítményét, így kevesebb elvezetendő hő keletkezik. A NEK közölte: ha a jelenlegi hidrológiai és meteorológiai viszonyok fennmaradnak vagy tovább romlanak, további teljesítménycsökkentésre lehet szükség.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
