Zöldinfó
AM: az erdőkre alapozó innováció válaszokat ad a klímaváltozásra
Az erdők az ország zöld vagyonának stratégiai fontosságú elemét jelentik, a kormányzat pedig kiemelten támogatja az erdőre alapozó innovációk megvalósulását, mivel azok közvetlenül hozzájárulnak az erdők megőrzéséhez és gyarapításához, ezen keresztül pedig a klímasemlegességi célok eléréséhez – mondta az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár csütörtökön, az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából rendezett konferencián.
Az ENSZ a 2024-es Erdők Nemzetközi Napja középpontjába az innovációt állította, amely Zambó Péter szerint kiemelt szerepet tölt be a belföldi erdőkezelés irányaiban. Nemcsak új technikai megoldásokat jelent, hanem új szemléletmódot, új szervezeti struktúrák kialakítását is kívánja. Mindezek a jogszabályokkal összhangban támogatják az innovatív megoldások gyakorlatba történő átültetését – írták. Az erdők fenntartható kezelésére alapozva tudatosan kell építeni az erdőalapú gazdaság rendszerét, amelyben a biodiverzitás növelése mellett a faipar és a faanyag-felhasználás fejlesztése, valamint a turisztika a leginkább kiemelt területek – hangsúlyozta a közlemény szerint az államtitkár, aki kifejtette, hogy az erdőkezelés célrendszerének túl kell mutatnia pusztán a gazdasági javak termelésén. Külön felhívta a figyelmet arra is, hogy az erdőknek nem a faanyag az egyetlen terméke, hanem ökoszisztémaként számos más szolgáltatást is nyújtanak. Ezek közül egyre több piaci termékként is kezdi megállni a helyét, ilyen a turisztika, és ilyen potenciál rejlik a széntárolási képességekben. Az erdő számos fontos haszna azonban nem piacosítható, fenntartásukat a gazdasági tevékenység eredményének kell fedeznie. Ilyenek például a természet védelméhez, az egészség- és klímavédelemhez vagy a biodiverzitás növeléséhez kapcsolódó szolgáltatások, amelyek ugyanolyan fontosak a társadalom számára.
Kiemelte: az innováció egyik legfontosabb terepe a klímavédelem és a szénmegkötés. Ez a terület kétségtelenül az erdőkkel kapcsolatos gondolkodás központi kérdése napjainkban. Magyarország klímasemlegesség terén megfogalmazott célkitűzéseiben jelentősen alapoz a meglévő erdőkre és a fával borított területek gyarapítására. Az erdők elnyelő képessége kell a 2050-re kitűzött zéró kibocsátási egyenleg eléréséhez. A sikerhez olyan innovációkra van szükség, amelyek a változó környezeti viszonyok között hozzájárulnak az erdők fenntartásához, a faanyag tartós szénraktárként történő hasznosításához, és a nagy karbonlábnyomú termékek faalapú helyettesítéséhez – világított rá.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az agrártárca alapvető célkitűzése a faanyagot használó teljes terméklánc együttes értékelése és kezelése. Fontos támogatni a faanyag tartós beépítésének gondolatkörét és a bioenergetikai felhasználás korszerűsítését, a volumen növelését. Az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából miniszteri kitüntetéseket vehettek át azok a magyar szakemberek, akik szakmai munkája szorosan kapcsolódik a világnap “Erdők és innováció – új megoldások egy jobb világért” gondolatköréhez. Az ünnepséggel összefüggésben rendezett szakmai konferencia bepillantást engedett az innováció irányaiba és a kortárs magyar erdőtudományba is, többek között a távérzékelés, a digitalizáció, a faépítészet és a körforgásos gazdaság finanszírozásának területén – olvasható a közleményben.
Zöldinfó
Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének
Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.
Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.
Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.
A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:
„A Tudomány Fája
Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.
A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.
Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért