

Zöldinfó
AM: az erdőkre alapozó innováció válaszokat ad a klímaváltozásra
Az erdők az ország zöld vagyonának stratégiai fontosságú elemét jelentik, a kormányzat pedig kiemelten támogatja az erdőre alapozó innovációk megvalósulását, mivel azok közvetlenül hozzájárulnak az erdők megőrzéséhez és gyarapításához, ezen keresztül pedig a klímasemlegességi célok eléréséhez – mondta az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár csütörtökön, az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából rendezett konferencián.
Az ENSZ a 2024-es Erdők Nemzetközi Napja középpontjába az innovációt állította, amely Zambó Péter szerint kiemelt szerepet tölt be a belföldi erdőkezelés irányaiban. Nemcsak új technikai megoldásokat jelent, hanem új szemléletmódot, új szervezeti struktúrák kialakítását is kívánja. Mindezek a jogszabályokkal összhangban támogatják az innovatív megoldások gyakorlatba történő átültetését – írták. Az erdők fenntartható kezelésére alapozva tudatosan kell építeni az erdőalapú gazdaság rendszerét, amelyben a biodiverzitás növelése mellett a faipar és a faanyag-felhasználás fejlesztése, valamint a turisztika a leginkább kiemelt területek – hangsúlyozta a közlemény szerint az államtitkár, aki kifejtette, hogy az erdőkezelés célrendszerének túl kell mutatnia pusztán a gazdasági javak termelésén. Külön felhívta a figyelmet arra is, hogy az erdőknek nem a faanyag az egyetlen terméke, hanem ökoszisztémaként számos más szolgáltatást is nyújtanak. Ezek közül egyre több piaci termékként is kezdi megállni a helyét, ilyen a turisztika, és ilyen potenciál rejlik a széntárolási képességekben. Az erdő számos fontos haszna azonban nem piacosítható, fenntartásukat a gazdasági tevékenység eredményének kell fedeznie. Ilyenek például a természet védelméhez, az egészség- és klímavédelemhez vagy a biodiverzitás növeléséhez kapcsolódó szolgáltatások, amelyek ugyanolyan fontosak a társadalom számára.
Kiemelte: az innováció egyik legfontosabb terepe a klímavédelem és a szénmegkötés. Ez a terület kétségtelenül az erdőkkel kapcsolatos gondolkodás központi kérdése napjainkban. Magyarország klímasemlegesség terén megfogalmazott célkitűzéseiben jelentősen alapoz a meglévő erdőkre és a fával borított területek gyarapítására. Az erdők elnyelő képessége kell a 2050-re kitűzött zéró kibocsátási egyenleg eléréséhez. A sikerhez olyan innovációkra van szükség, amelyek a változó környezeti viszonyok között hozzájárulnak az erdők fenntartásához, a faanyag tartós szénraktárként történő hasznosításához, és a nagy karbonlábnyomú termékek faalapú helyettesítéséhez – világított rá.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az agrártárca alapvető célkitűzése a faanyagot használó teljes terméklánc együttes értékelése és kezelése. Fontos támogatni a faanyag tartós beépítésének gondolatkörét és a bioenergetikai felhasználás korszerűsítését, a volumen növelését. Az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából miniszteri kitüntetéseket vehettek át azok a magyar szakemberek, akik szakmai munkája szorosan kapcsolódik a világnap “Erdők és innováció – új megoldások egy jobb világért” gondolatköréhez. Az ünnepséggel összefüggésben rendezett szakmai konferencia bepillantást engedett az innováció irányaiba és a kortárs magyar erdőtudományba is, többek között a távérzékelés, a digitalizáció, a faépítészet és a körforgásos gazdaság finanszírozásának területén – olvasható a közleményben.

Zöldinfó
A szitakötők is jelzik: változik a Balkán ökoszisztémája
Új szitakötőfaj jelent meg Szerbiában, az ország dél-keleti részén figyelték meg a Lindenia tetraphylla, azaz a levelespotrohú szitakötő mozgását.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A megfigyelést a tudósok a legismertebb szerbiai tudományos kiadványban, az Acta Entemologica Serbicában tették közzé, és egyben közölték, ezzel hetvenre nőtt a Szerbiában észlelt szitakötőfajok száma – írja az alternativenergia.hu. A megfigyelést a szakemberek a 2024-es és 2025-ös esztendők során végezték, és nem tartják kizártnak, hogy a szitakötő az adott térségben nemcsak megjelent, hanem elkezdett szaporodni. A leírás szerint a levelespotrohú szitakötő ritka fajnak számít Európában, és nemzetközi védelem alatt áll. Egyik fontos tulajdonsága, hogy nagy távolságokat tud megtenni új élőhelyek felfedezése érdekében. A szakértők szerint a faj megjelenése Szerbiában rámutat, hogy a klímaváltozás egyre inkább alakítja az ökoszisztéma megjelenését és összetételét, és lehetővé teszi új fajok betelepülését.
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Tesla, BYD, Volvo a dobogón – tarol a vállalati elektromosautó-program Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett