Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: az erdőkre alapozó innováció válaszokat ad a klímaváltozásra

Az erdők az ország zöld vagyonának stratégiai fontosságú elemét jelentik, a kormányzat pedig kiemelten támogatja az erdőre alapozó innovációk megvalósulását, mivel azok közvetlenül hozzájárulnak az erdők megőrzéséhez és gyarapításához, ezen keresztül pedig a klímasemlegességi célok eléréséhez – mondta az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár csütörtökön, az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából rendezett konferencián.

Létrehozva:

|

Az ENSZ a 2024-es Erdők Nemzetközi Napja középpontjába az innovációt állította, amely Zambó Péter szerint kiemelt szerepet tölt be a belföldi erdőkezelés irányaiban. Nemcsak új technikai megoldásokat jelent, hanem új szemléletmódot, új szervezeti struktúrák kialakítását is kívánja. Mindezek a jogszabályokkal összhangban támogatják az innovatív megoldások gyakorlatba történő átültetését – írták. Az erdők fenntartható kezelésére alapozva tudatosan kell építeni az erdőalapú gazdaság rendszerét, amelyben a biodiverzitás növelése mellett a faipar és a faanyag-felhasználás fejlesztése, valamint a turisztika a leginkább kiemelt területek – hangsúlyozta a közlemény szerint az államtitkár, aki kifejtette, hogy az erdőkezelés célrendszerének túl kell mutatnia pusztán a gazdasági javak termelésén. Külön felhívta a figyelmet arra is, hogy az erdőknek nem a faanyag az egyetlen terméke, hanem ökoszisztémaként számos más szolgáltatást is nyújtanak. Ezek közül egyre több piaci termékként is kezdi megállni a helyét, ilyen a turisztika, és ilyen potenciál rejlik a széntárolási képességekben. Az erdő számos fontos haszna azonban nem piacosítható, fenntartásukat a gazdasági tevékenység eredményének kell fedeznie. Ilyenek például a természet védelméhez, az egészség- és klímavédelemhez vagy a biodiverzitás növeléséhez kapcsolódó szolgáltatások, amelyek ugyanolyan fontosak a társadalom számára.

Kiemelte: az innováció egyik legfontosabb terepe a klímavédelem és a szénmegkötés. Ez a terület kétségtelenül az erdőkkel kapcsolatos gondolkodás központi kérdése napjainkban. Magyarország klímasemlegesség terén megfogalmazott célkitűzéseiben jelentősen alapoz a meglévő erdőkre és a fával borított területek gyarapítására. Az erdők elnyelő képessége kell a 2050-re kitűzött zéró kibocsátási egyenleg eléréséhez. A sikerhez olyan innovációkra van szükség, amelyek a változó környezeti viszonyok között hozzájárulnak az erdők fenntartásához, a faanyag tartós szénraktárként történő hasznosításához, és a nagy karbonlábnyomú termékek faalapú helyettesítéséhez – világított rá.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az agrártárca alapvető célkitűzése a faanyagot használó teljes terméklánc együttes értékelése és kezelése. Fontos támogatni a faanyag tartós beépítésének gondolatkörét és a bioenergetikai felhasználás korszerűsítését, a volumen növelését. Az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából miniszteri kitüntetéseket vehettek át azok a magyar szakemberek, akik szakmai munkája szorosan kapcsolódik a világnap “Erdők és innováció – új megoldások egy jobb világért” gondolatköréhez. Az ünnepséggel összefüggésben rendezett szakmai konferencia bepillantást engedett az innováció irányaiba és a kortárs magyar erdőtudományba is, többek között a távérzékelés, a digitalizáció, a faépítészet és a körforgásos gazdaság finanszírozásának területén – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Advertisement

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák