Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: befejeződtek a Településfásítási program tavaszi faültetései

A kormány célja, hogy 2030-ig 27 százalékra nőjön az ország fával borított területe, ezt szolgálja az Országfásítási és a Településfásítási program – jelentette be az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint az erdőkért felelős államtitkár a KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészetben.

Létrehozva:

|

Zambó Péter szerint a kezdeményezés sikerét jelzi, hogy meghirdetése óta több mint 50 ezer hektár új erdő telepítésére pályáztak a magyar gazdák. A Településfásítási programot az Országfásítási program részeként 2020-ban hirdette meg az AM hármas céllal: felhívni a figyelmet a fával borított területek növelésének szükségességére és a vidékfejlesztési program ehhez rendelkezésre álló pályázataira, a kistelepülések zöldítésére és az ország környezeti állapotának javítására, valamint a helyi közösségek erősítésére – írták. A Településfásítási program harmadik ütemében ismét a 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb, magyarországi települések igényelhettek fákat, melynek tavaszi faültetései a napokban zárultak. A rendelkezésre álló 10 ezer sorfából 2 ezret április 20-ig ültettek el 95 településen, 8 ezret pedig az őszi ültetési időszakban fognak kiszállítani a több mint 344 nyertes településeknek. Az államtitkár kiemelte, hogy a program országszerte komoly érdeklődést váltott ki. 2020 óta már 1800 eseményt regisztráltak a faültetésekhez kapcsolódóan.

Ehhez eddig 38 ezer sorfát szállított ki 19 vármegyébe a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Juniperus Parkerdészete. Itt a nyertes pályázókhoz eljuttatott konténeres csemeték 6-7 évet nevelkednek – tájékoztatott a közlemény szerint Benkőné Polner Katalin, a parkerdészet erdészeti igazgatója, aki a program koordinációját végzi. Évente több 100 ezer dísznövény kerül ki a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. parkerdészetéből, amibe beletartoznak a díszcserjék, örökzöldek, fák, akár 500 ezer darabot is értékesíthetnek. A Településfásítási program települései a pozitív visszajelzések mellett többször vásárolnak is a pályázaton nyert fák mellé továbbiakat kiegészíteni a fasort vagy cserjékkel bővíteni a településfásítást. Az államtitkár kijelentette, hogy a Településfásítási program a rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb és legátfogóbb belterületi fásítási programjává nőtte ki magát. A tavaszi időszak ültetéseihez 2023 februárja és áprilisa között, míg az őszi időszak ültetéseihez augusztus-november között szállítják a fákat, amit a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosít. A program lebonyolítását az Országos Erdészeti Egyesület segíti. Zambó Péter felhívta még a figyelmet az Újszülöttek erdeje program fatelepítéseire, amelyek a jövő generációk egészséges környezetének megteremtését és az ország klímasemlegességi céljainak elérését egyaránt szolgálják. Ennek keretében az állami erdőgazdaságok az adott megyében született gyerekek számával egyező csemetét ültetnek el évente, ami 600-700 hektár erdő gyarapodást eredményez az országban – emelte ki az államtitkár.

Advertisement

Zöldinfó

A nukleáris energia lehet a klímacélok és az energiabiztonság egyik pillére

Az atomenergia garantálhatja az energetikai szuverenitást.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Emmanuel Macron szerint a polgári célú atomenergia az energetikai szuverenitás záloga egy olyan geopolitikai kontextusban, ahol a szénhidrogének destabilizáló eszközzé válhatnak – írja az alternativenergia.hu. A francia elnök a Párizsban rendezett második nukleáris csúcstalálkozón ezért arra ösztönözte a magánszektort és az állami szereplőket, hogy fektessenek be az ágazatba. A polgári célú atomenergia újjáélesztését célzó csúcstalálkozón, amely a második a 2024-es brüsszeli után, mintegy negyven ország képviselője vesz részt kedden Párizsban. A találkozónak külön aktualitás ad a közel-keleti háború, amely olaj- és gázárrobbanást okozott. “A nukleáris energia kulcsfontosságú ahhoz, hogy összhangba hozza a függetlenséget, azaz az energetikai szuverenitást, a dekarbonizációt, és így a 2050-es célú karbonsemlegességet, valamint a versenyképességet, és így a gazdaságaink munkahelyteremtését” – mondta megnyitó beszédében a francia államfő.

Emmanuel Macron arra szólított fel “minden köz- és magánszereplőt, hogy folytassa a befektetéseket” a nukleáris energia érdekében, amely szerinte egy “valódi jövőbeli szektor”, de amely sok tőkét igényel. A bankoknak és a befektetési alapoknak “erőfeszítéseket kell tenniük (…) a legkockázatosabb projektekért”- tette hozzá. A csúcstalálkozó megkezdését két Greenpeace-aktivista megpróbálta megzavarni azzal, hogy kifeszítettek egy transzparenst, amelyen az állt: nuclear power fuels Russia’s war (a nukleáris energia táplálja Oroszország háborúját), miközben a francia elnök fogadta a vendégeket a vörös szőnyegen.

A találkozót szervező Franciaország – ahol 57 reaktor a lakossági energiaellátás csaknem 70 százalékát biztosítja – világ egyik legjelentősebb polgári nukleáris hatalma. A második nukleáris csúcstalálkozón részt vevő negyven ország között képviselteti magát az Egyesült Államok és Kína is, valamint a legtöbb európai ország, köztük Magyarország, és a G7 országcsoport tagállamai. A nukleáris energia a világon termelt villamosenergia mintegy tíz százalékát teszi ki, körülbelül 450 reaktorral, harminc országban. A nukleáris csúcstalálkozóval párhuzamosan a G7 energiaügyi miniszterei is tanácskozást tartanak a Nemzetközi Energiaügynökség párizsi székhelyén a közel-keleti konfliktusnak az üzemanyagárakra gyakorolt hatásairól.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák