Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: befejeződtek a Településfásítási program tavaszi faültetései

A kormány célja, hogy 2030-ig 27 százalékra nőjön az ország fával borított területe, ezt szolgálja az Országfásítási és a Településfásítási program – jelentette be az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint az erdőkért felelős államtitkár a KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészetben.

Létrehozva:

|

Zambó Péter szerint a kezdeményezés sikerét jelzi, hogy meghirdetése óta több mint 50 ezer hektár új erdő telepítésére pályáztak a magyar gazdák. A Településfásítási programot az Országfásítási program részeként 2020-ban hirdette meg az AM hármas céllal: felhívni a figyelmet a fával borított területek növelésének szükségességére és a vidékfejlesztési program ehhez rendelkezésre álló pályázataira, a kistelepülések zöldítésére és az ország környezeti állapotának javítására, valamint a helyi közösségek erősítésére – írták. A Településfásítási program harmadik ütemében ismét a 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb, magyarországi települések igényelhettek fákat, melynek tavaszi faültetései a napokban zárultak. A rendelkezésre álló 10 ezer sorfából 2 ezret április 20-ig ültettek el 95 településen, 8 ezret pedig az őszi ültetési időszakban fognak kiszállítani a több mint 344 nyertes településeknek. Az államtitkár kiemelte, hogy a program országszerte komoly érdeklődést váltott ki. 2020 óta már 1800 eseményt regisztráltak a faültetésekhez kapcsolódóan.

Ehhez eddig 38 ezer sorfát szállított ki 19 vármegyébe a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Juniperus Parkerdészete. Itt a nyertes pályázókhoz eljuttatott konténeres csemeték 6-7 évet nevelkednek – tájékoztatott a közlemény szerint Benkőné Polner Katalin, a parkerdészet erdészeti igazgatója, aki a program koordinációját végzi. Évente több 100 ezer dísznövény kerül ki a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. parkerdészetéből, amibe beletartoznak a díszcserjék, örökzöldek, fák, akár 500 ezer darabot is értékesíthetnek. A Településfásítási program települései a pozitív visszajelzések mellett többször vásárolnak is a pályázaton nyert fák mellé továbbiakat kiegészíteni a fasort vagy cserjékkel bővíteni a településfásítást. Az államtitkár kijelentette, hogy a Településfásítási program a rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb és legátfogóbb belterületi fásítási programjává nőtte ki magát. A tavaszi időszak ültetéseihez 2023 februárja és áprilisa között, míg az őszi időszak ültetéseihez augusztus-november között szállítják a fákat, amit a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosít. A program lebonyolítását az Országos Erdészeti Egyesület segíti. Zambó Péter felhívta még a figyelmet az Újszülöttek erdeje program fatelepítéseire, amelyek a jövő generációk egészséges környezetének megteremtését és az ország klímasemlegességi céljainak elérését egyaránt szolgálják. Ennek keretében az állami erdőgazdaságok az adott megyében született gyerekek számával egyező csemetét ültetnek el évente, ami 600-700 hektár erdő gyarapodást eredményez az országban – emelte ki az államtitkár.

Advertisement

Zöldinfó

Miért jobb az élő fenyő a műfenyőnél? Környezetvédelmi szempontok karácsony előtt

Ökológiai szempontból jobb valódi fenyőfát vásárolni karácsonyra, mint műfenyőt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint érdemes alternatív karácsonyfa-megoldásokban is gondolkodni, de ha valaki élő fenyőt vásárol, akkor lehetőség szerint Magyarországon termesztett, ne túl nagyméretű fenyőt válasszon, amit az ünnepek után komposztál. “Fontos tisztázni, hogy a karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, tehát nem az őshonos erdőktől veszik el a területet, mint azt néhányan gondolják” – emeli ki az alternativenergia.hu. Ebben a tekintetben a karácsonyfa termesztése nem lóg ki a többi intenzív szántóföldi vagy erdőültetvény jellegű gazdálkodásból. Nincs jelentős különbség az ültetvényeken nevelt fenyőfák és más haszonnövények között: mindegyiket további emberi felhasználásra termelik. A műfenyő ezzel szemben a legkevésbé ajánlott megoldás karácsonyra – mondja a kutató.

“A műfenyők nagyrészt polivinil-kloridból (PVC) készülnek, ami nem lebomló műanyag. Így egy idő után a műfenyő olyan hulladék lesz, amely tovább szennyezi a környezetet. A szállításuk is jelentős terhelést jelent, hiszen a műfenyők többsége több ezer kilométeres távolságból érkezik a hazai boltokba, webáruházakba. Azt is figyelembe kell venni, hogy kutatások szerint a műfenyők mikroműanyagokkal szennyezik a környezetet és az emberi szervezetet” – részletezi. A közlemény szerint a termelői szempontokat is érdemes figyelembe venni.

“A fenyőfaültetvényeket a termelők éveken át gondozzák, és a fák eladásából származó bevétel családok megélhetését jelenti. Éppen ezért a termelőknek kifejezett gazdasági érdekük a fák pótlása. A növények évekig növekednek a földben, közben pedig értékes ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak. Megkötik a szén-dioxidot, a szálló port, tisztítják a levegőt, részt vesznek a lokális klímaszabályozásban, hozzájárulnak a talaj vízmegtartásához és élőhelyet biztosítanak sokféle élőlénycsoportnak” – írják a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák