Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: befejeződtek a Településfásítási program tavaszi faültetései

A kormány célja, hogy 2030-ig 27 százalékra nőjön az ország fával borított területe, ezt szolgálja az Országfásítási és a Településfásítási program – jelentette be az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint az erdőkért felelős államtitkár a KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészetben.

Létrehozva:

|

Zambó Péter szerint a kezdeményezés sikerét jelzi, hogy meghirdetése óta több mint 50 ezer hektár új erdő telepítésére pályáztak a magyar gazdák. A Településfásítási programot az Országfásítási program részeként 2020-ban hirdette meg az AM hármas céllal: felhívni a figyelmet a fával borított területek növelésének szükségességére és a vidékfejlesztési program ehhez rendelkezésre álló pályázataira, a kistelepülések zöldítésére és az ország környezeti állapotának javítására, valamint a helyi közösségek erősítésére – írták. A Településfásítási program harmadik ütemében ismét a 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb, magyarországi települések igényelhettek fákat, melynek tavaszi faültetései a napokban zárultak. A rendelkezésre álló 10 ezer sorfából 2 ezret április 20-ig ültettek el 95 településen, 8 ezret pedig az őszi ültetési időszakban fognak kiszállítani a több mint 344 nyertes településeknek. Az államtitkár kiemelte, hogy a program országszerte komoly érdeklődést váltott ki. 2020 óta már 1800 eseményt regisztráltak a faültetésekhez kapcsolódóan.

Ehhez eddig 38 ezer sorfát szállított ki 19 vármegyébe a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Juniperus Parkerdészete. Itt a nyertes pályázókhoz eljuttatott konténeres csemeték 6-7 évet nevelkednek – tájékoztatott a közlemény szerint Benkőné Polner Katalin, a parkerdészet erdészeti igazgatója, aki a program koordinációját végzi. Évente több 100 ezer dísznövény kerül ki a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. parkerdészetéből, amibe beletartoznak a díszcserjék, örökzöldek, fák, akár 500 ezer darabot is értékesíthetnek. A Településfásítási program települései a pozitív visszajelzések mellett többször vásárolnak is a pályázaton nyert fák mellé továbbiakat kiegészíteni a fasort vagy cserjékkel bővíteni a településfásítást. Az államtitkár kijelentette, hogy a Településfásítási program a rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb és legátfogóbb belterületi fásítási programjává nőtte ki magát. A tavaszi időszak ültetéseihez 2023 februárja és áprilisa között, míg az őszi időszak ültetéseihez augusztus-november között szállítják a fákat, amit a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosít. A program lebonyolítását az Országos Erdészeti Egyesület segíti. Zambó Péter felhívta még a figyelmet az Újszülöttek erdeje program fatelepítéseire, amelyek a jövő generációk egészséges környezetének megteremtését és az ország klímasemlegességi céljainak elérését egyaránt szolgálják. Ennek keretében az állami erdőgazdaságok az adott megyében született gyerekek számával egyező csemetét ültetnek el évente, ami 600-700 hektár erdő gyarapodást eredményez az országban – emelte ki az államtitkár.

Advertisement

Zöldinfó

Fakivágás, fecskefészkek, gólyafészkek, fontos határidőre hívják fel a figyelmet

A természetvédők szerint a nem megfelelően időzített munkálatok évről évre komoly károkat okoznak a madárállományban és a biológiai sokféleségben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az év első negyedévben, márciusig végéig kellene elvégezni számos, természetvédelmi szempontból érzékeny munkát, például fák vagy bokrok kivágását, építési területen lévő fecskefészkek eltávolítását, vagy a sérült fehérgólya-fészkek biztonságossá tételét – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében. Az alternativenergia.hu a közleményében arra emlékezteti az önkormányzati és állami szerveket, a kivitelezőket és a lakosságot, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól, a költési időszak kezdetétől már veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre. A tapasztalatok alapján az egyik leggyakoribb olyan tevékenység, amely a nem megfelelő tervezés és ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoz, az a fák, bokrok kivágása. Ezen munkálatok elvégzése sok esetben indokolt és szükséges, mint például a bel- és árvízkár megelőzését szolgáló hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózatra felnővő fás szárú vegetáció eltávolítása vagy visszavágása. Mivel azonban ezek jól tervezhető és ütemezhető feladatok az őszi-téli időszakra, indokolatlan az egyébként is természetvédelmi és állatvédelmi törvénybe ütköző munkákat a madarak költési időszakára hagyni.

A másik gyakori tevékenység az épületfelújításokhoz kapcsolódó fecskefészek-eltávolítások engedélyeztetése, végrehajtása. A tulajdonosok, kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett fecskéket és denevéreket is érintő épületmunkák természetvédelmi hatósági engedélyeztetés-kötelesek, és csak a szaporodási időszak szünetében, ősztől tavaszig végezhetők el. Ezért hallani lakott fecskefészkek tömeges leveréséről nyaranta. A hatósági engedélyek kiállításakor különösen fontos lenne annak hangsúlyozása, hogy a fészkek eltávolítása után biztonságosan és hatékonyan kell megakadályozni a fecskék visszaköltözését a munkálatok ideje alatt, továbbá ezek befejezését követően műfészkekkel kell pótolni a megsemmisült fészkeket. A harmadik leggyakoribb munkálat a sérült vagy áramütés-veszélyes fehérgólya-fészkek biztonságossá tétele. A természetvédelmi oltalom alatt álló madarak fészkei is védettséget élveznek. A fokozottan védett fehér gólyák téli viharokban sérült vagy áramütésveszélyes módon, az elektromos hálózat oszlopain a vezetékekre épült fészkeinek magasító kosárra emeléséhez a megyei kormányhivatalok csak a költési időszakon kívül, március 31-ig adhatnak engedélyt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák