Zöldinfó
AM: egészséges erdők az egészséges emberekért
Az erdőkkel egy egészségesebb és jobb világot teremthetünk saját magunk és az utánunk következő generációk számára – emelte ki az Agrárminisztérium közleménye szerint köszöntő beszédében Zambó Péter az AM erdőkért felelős államtitkára a tárca konferenciáján, melyet az Erdők Világnapja alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián rendeztek.
A közlemény szerint az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány kiemelkedően fontosnak tartja az erdők egészségi állapotának megőrzését és javítását. Hangsúlyozta, a magyar erdők már napjainkban is a leglátogatottabb belföldi turisztikai célpontnak számítanak. Felkeresésük jelentősen megugrott a világjárvány időszakában, és azóta sem csökkent, meghaladja az évi 40-50 millió látogatási alkalmat. Zambó Péter fontos tapasztalatként említette, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak a látogatási szokások. Általánossá vált a napi rendszerességű ottlét az erdőben. A gyalogos kirándulás, a bakancsos turizmus mellett pedig a futás, a kerékpározás vagy éppen a lovas sportok is országszerte elterjedtek. A társadalom egyre nagyobb mértékben és egyre változatosabb formában igényli az erdei kikapcsolódás lehetőségét – írták.
Az államtitkár hozzátette, a magyar kormány elkötelezett abban, hogy minden magyar állampolgár élvezhesse az ország erdeinek hasznait. 2010 óta következetesen támogatják az aktív erdei turizmust. A Bejárható Magyarország Program, a Téry Ödön Turistaház Fejlesztési Program és számos egyéb kezdeményezés eredményeként Magyarország olyan erdei turisztikai infrastruktúrával rendelkezik, amely képes kiszolgálni az évi 40-50 millió látogató igényeit. Ennek a munkának az élén jár az állami erdőgazdasági cégcsoport, amelynek tagjai mintegy 33 milliárd forintot fordítottak az elmúlt időszakban turisztikai fejlesztésekre. Az államtitkár kitért a világnappal összefüggésben az erdők egészségi állapotára is, ahol kényes egyensúlyt kell fenntartani, hiszen minél több embernek kínálnak kikapcsolódást az erdőterületen, miközben magukat az erdőket is meg kell menteni a klímaváltozás káros hatásaitól. Az Agrárminisztérium éppen ezért a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében a korábbi időszaknál háromszor nagyobb, összesen mintegy 310 milliárd forint támogatási keretet irányzott elő a magyar erdőgazdálkodás fejlesztésére. Zambó Péter kifejtette, “a cél, hogy több erdőnk és jobb, egészségesebb erdeink legyenek, amelyeket ütős vállalkozások kezelnek. Ebben támogatják az erdőgazdálkodókat, hogy a társadalmi hasznot is jelentő tevékenységük a hazai és az európai piacokon is versenyképes legyen”. Kiemelte továbbá, hogy folytatódik az Országfásítási Program is, amelynek kézzelfogható eredménye, hogy az ország fával borított területe már eléri a 25,4 százalékot – olvasható az AM közleményében.
Zöldinfó
Kína új csatornája évente csökkentheti a szállítási költségeket
Új hajózási útvonal köti össze Kína délnyugati részét a tengerrel.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megnyitották Kína délnyugati részén a Pinglu-csatornát, amely közvetlenebb vízi összeköttetést teremt a térség és a tenger között, és rövidebb útvonalat biztosít az áruszállítás számára a délkelet-ázsiai piacok felé – írja az alternativenergia.hu. A 134,2 kilométer hosszú csatorna a Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület székhelyétől, Nanningtől vezet a Pejpu-öbölig. A 72,7 milliárd jüanból (mintegy 3,4 ezer milliárd forintból) megépült létesítmény a Kínát Délkelet-Ázsiával és más nemzetközi piacokkal összekötő új nemzetközi szárazföldi-tengeri kereskedelmi folyosó része. A csatorna a legfeljebb 5000 tonnás hajók számára hajózható, és több mint 560 kilométerrel rövidíti le a délnyugat-kínai térségek és a tenger közötti vízi szállítás útvonalát a Kuangtung tartomány kikötőin át vezető korábbi útvonalakhoz képest. A kínai állami hírügynökség szerint a beruházás várhatóan 18-30 százalékkal csökkenti a logisztikai költségeket, és évente több mint 5 milliárd jüan szállítási költséget takaríthat meg.
A jelentés szerint a beruházás több mint négy év alatt készült el. A munkálatok jelentős részében meglévő vízi utakat szélesítettek, mélyítettek és egyenesítettek ki, míg egy rövidebb szakaszt hegyvidéki terepen kellett újonnan kialakítani. A csatorna mentén három, egyenként két hajózsilippel ellátott hajózási csomópontot építettek ki a 65 méteres szintkülönbség leküzdésére. Kiemelték, hogy a beruházás során környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vettek: a kitermelt mintegy 315 millió köbméternyi föld és kőzet több mint 98 százalékát újra felhasználták. A csatorna egy több mint 480 méter hosszú hallépcsőt, valamint a szárazföldi állatok számára kialakított átjárót is magában foglal.
A csatorna különösen a kínai délnyugati tartományok számára lehet jelentős, amelyek az ország keleti partvidékénél kevésbé fejlettek, és az exportáruk tengeri kikötőkbe juttatása korábban magasabb költségekkel járt. A térségből többek között szenet, érceket, gabonát, az újenergia-iparhoz szükséges anyagokat és autóipari alkatrészeket szállíthatnak az új útvonalon. Kína legnagyobb kereskedelmi partnere az ASEAN, vagyis a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége. A két fél közötti kereskedelem tavaly először haladta meg az ezermilliárd dollárt, 2026 első hét hónapjában pedig 744,41 milliárd dollárt tett ki, ami 24,7 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaOlcsóbb tűzifával segítenék a fával fűtő háztartásokat
