Zöldinfó
AM: egészséges erdők az egészséges emberekért
Az erdőkkel egy egészségesebb és jobb világot teremthetünk saját magunk és az utánunk következő generációk számára – emelte ki az Agrárminisztérium közleménye szerint köszöntő beszédében Zambó Péter az AM erdőkért felelős államtitkára a tárca konferenciáján, melyet az Erdők Világnapja alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián rendeztek.
A közlemény szerint az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány kiemelkedően fontosnak tartja az erdők egészségi állapotának megőrzését és javítását. Hangsúlyozta, a magyar erdők már napjainkban is a leglátogatottabb belföldi turisztikai célpontnak számítanak. Felkeresésük jelentősen megugrott a világjárvány időszakában, és azóta sem csökkent, meghaladja az évi 40-50 millió látogatási alkalmat. Zambó Péter fontos tapasztalatként említette, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak a látogatási szokások. Általánossá vált a napi rendszerességű ottlét az erdőben. A gyalogos kirándulás, a bakancsos turizmus mellett pedig a futás, a kerékpározás vagy éppen a lovas sportok is országszerte elterjedtek. A társadalom egyre nagyobb mértékben és egyre változatosabb formában igényli az erdei kikapcsolódás lehetőségét – írták.
Az államtitkár hozzátette, a magyar kormány elkötelezett abban, hogy minden magyar állampolgár élvezhesse az ország erdeinek hasznait. 2010 óta következetesen támogatják az aktív erdei turizmust. A Bejárható Magyarország Program, a Téry Ödön Turistaház Fejlesztési Program és számos egyéb kezdeményezés eredményeként Magyarország olyan erdei turisztikai infrastruktúrával rendelkezik, amely képes kiszolgálni az évi 40-50 millió látogató igényeit. Ennek a munkának az élén jár az állami erdőgazdasági cégcsoport, amelynek tagjai mintegy 33 milliárd forintot fordítottak az elmúlt időszakban turisztikai fejlesztésekre. Az államtitkár kitért a világnappal összefüggésben az erdők egészségi állapotára is, ahol kényes egyensúlyt kell fenntartani, hiszen minél több embernek kínálnak kikapcsolódást az erdőterületen, miközben magukat az erdőket is meg kell menteni a klímaváltozás káros hatásaitól. Az Agrárminisztérium éppen ezért a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében a korábbi időszaknál háromszor nagyobb, összesen mintegy 310 milliárd forint támogatási keretet irányzott elő a magyar erdőgazdálkodás fejlesztésére. Zambó Péter kifejtette, “a cél, hogy több erdőnk és jobb, egészségesebb erdeink legyenek, amelyeket ütős vállalkozások kezelnek. Ebben támogatják az erdőgazdálkodókat, hogy a társadalmi hasznot is jelentő tevékenységük a hazai és az európai piacokon is versenyképes legyen”. Kiemelte továbbá, hogy folytatódik az Országfásítási Program is, amelynek kézzelfogható eredménye, hogy az ország fával borított területe már eléri a 25,4 százalékot – olvasható az AM közleményében.
Zöldinfó
Három bagoly versenyez a 2027-es Év Madara címért
Július végéig lehet szavazni a 2027-es év madarára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Idén a gyöngybagoly, a macskabagoly és a füleskuvik versenyez a 2027-es év madara címért, a szavazatokat július 31. éjfélig várják a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján. A három jelölt közül 2026 nyarán a 2027-es év madarára lehet szavazni – írja az alternativenergia.hu. Az MME 1979-ben indította el az év madara programot azzal a céllal, hogy a nagyközönség számára is bemutassa a természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokat, csoportokat. A program rávilágít a védelmükkel kapcsolatos cselekvési lehetőségekre, valamint a társadalmi cselekvés fontosságára. A választás 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik.
A gyöngybagoly közepes testméretű, világos alapszínű és sötéten gyöngyözött mintázatú madár. Kizárólagos éjszakai életmódja és szórványos elterjedése ellenére is sokak számára ismerős, kedvelt madár. Alakja gyakran megjelenik mesékben, művészi alkotásokban. A költésre alkalmas padlásterek, templomtornyok lezárása miatt állománya lecsökkent és veszélyeztetetté vált. A hangja miatt a macskával összefüggésbe hozható macskabagoly azon kevés bagolyfaj közé tartozik Európában, melyek nem veszélyeztetettek. Nagyon alkalmazkodóképes, fakéreg mintázatú madár. Tél végétől éjszakánként erdőkből és városi parkokból hangzik kísérteties, több tagú huhogása és nyávogó kiáltása.
A füleskuvik a második legkisebb bagolyfajunk. Fakéreg mintázatú tollazatával tökéletesen simul környezetéhez, hangját szívesen hallatja, ezért sokak számára ismerős madár. Országszerte elterjedt, ahol megfelelő élőhelyet és nagy mennyiségű rovarzsákmányt talál.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
