Zöldinfó
AM: folyamatosan növekszik a magyar erdők területe és élőfakészlete
Az enyhe időjárás miatt idén előbb kezdődtek meg az Országfásítási Program keretében megvalósuló faültetések; folyamatosan növekszik a magyar erdők területe és élőfakészlete – közölte a Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.
A közlemény szerint Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárium, azon belül az erdőgazdálkodás egyik legfontosabb feladata a változó klímához való alkalmazkodás. Míg például az erdő felújításának és telepítésének ideje hagyományosan tavasz vagy ősz lenne, addig idén az enyhe időjárás következtében már januártól zajlanak a csemeteültetések több helyen, például a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.-nél is – írták. A bugaci erdőterületen mintegy 2,5 hektáron éppen az erdőgazdaság saját kertjében nevelt 10 500 akáccsemetét és 650 nemesnyár-dugványt ültetnek el.
A társaság éves szinten hozzávetőleg 1000 hektáron végez erdő újraültetési munkálatokat és további 20-30 hektár olyan terület van a közvetlen környéken, amelyre az Országfásítási Program keretében újabb erdőket is telepítenek – tette hozzá a közlemény szerint a miniszter. Mint írták, Nagy István arról is beszélt, hogy az erdők az orosz-ukrán háború és az “elhibázott brüsszeli szankciók” miatt kialakult energiaválságban vagy éppen a klímaváltozás vonatkozásában nem problémaforrásként jelennek meg, hanem a megoldást jelentik. Kifejtette, az elmúlt évszázadban Magyarország megduplázta erdőterületét, és a mostani erdőtelepítések is jelentős eredményt hoztak. A rendszerváltozás óta 200 ezer hektár új erdő létesült Magyarországon. Három éve pedig a kormány újabb lendületet adott az erdőtelepítéseknek, és további 50 ezer hektár új erdő létrehozásához biztosít támogatást. A fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően meglévő erdők élőfakészlete folyamatosan gyarapodik – sorolta a miniszter.
Kitért arra is, hogy az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig. Az erdőgazdálkodás a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Hangsúlyozta, Magyarország területének egynegyedét valamilyen fás vegetáció, azon belül is mintegy 22 százalékban erdő borítja. Az Agrárminisztérium által életre hívott Országfásítási Program és az állami erdőgazdaságok klímaváltozáshoz gyorsan alkalmazkodó tudatos erdőgazdálkodási tevékenysége is hozzájárul a kormány azon céljához, hogy 2030-ra 27 százalékra nőjön Magyarország fával borított területeinek aránya – húzta alá a miniszter a közlemény szerint.
Zöldinfó
A nukleáris energia lehet a klímacélok és az energiabiztonság egyik pillére
Az atomenergia garantálhatja az energetikai szuverenitást.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Emmanuel Macron szerint a polgári célú atomenergia az energetikai szuverenitás záloga egy olyan geopolitikai kontextusban, ahol a szénhidrogének destabilizáló eszközzé válhatnak – írja az alternativenergia.hu. A francia elnök a Párizsban rendezett második nukleáris csúcstalálkozón ezért arra ösztönözte a magánszektort és az állami szereplőket, hogy fektessenek be az ágazatba. A polgári célú atomenergia újjáélesztését célzó csúcstalálkozón, amely a második a 2024-es brüsszeli után, mintegy negyven ország képviselője vesz részt kedden Párizsban. A találkozónak külön aktualitás ad a közel-keleti háború, amely olaj- és gázárrobbanást okozott. “A nukleáris energia kulcsfontosságú ahhoz, hogy összhangba hozza a függetlenséget, azaz az energetikai szuverenitást, a dekarbonizációt, és így a 2050-es célú karbonsemlegességet, valamint a versenyképességet, és így a gazdaságaink munkahelyteremtését” – mondta megnyitó beszédében a francia államfő.
Emmanuel Macron arra szólított fel “minden köz- és magánszereplőt, hogy folytassa a befektetéseket” a nukleáris energia érdekében, amely szerinte egy “valódi jövőbeli szektor”, de amely sok tőkét igényel. A bankoknak és a befektetési alapoknak “erőfeszítéseket kell tenniük (…) a legkockázatosabb projektekért”- tette hozzá. A csúcstalálkozó megkezdését két Greenpeace-aktivista megpróbálta megzavarni azzal, hogy kifeszítettek egy transzparenst, amelyen az állt: nuclear power fuels Russia’s war (a nukleáris energia táplálja Oroszország háborúját), miközben a francia elnök fogadta a vendégeket a vörös szőnyegen.
A találkozót szervező Franciaország – ahol 57 reaktor a lakossági energiaellátás csaknem 70 százalékát biztosítja – világ egyik legjelentősebb polgári nukleáris hatalma. A második nukleáris csúcstalálkozón részt vevő negyven ország között képviselteti magát az Egyesült Államok és Kína is, valamint a legtöbb európai ország, köztük Magyarország, és a G7 országcsoport tagállamai. A nukleáris energia a világon termelt villamosenergia mintegy tíz százalékát teszi ki, körülbelül 450 reaktorral, harminc országban. A nukleáris csúcstalálkozóval párhuzamosan a G7 energiaügyi miniszterei is tanácskozást tartanak a Nemzetközi Energiaügynökség párizsi székhelyén a közel-keleti konfliktusnak az üzemanyagárakra gyakorolt hatásairól.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó24 óra telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
