Zöldinfó
AM: folyamatosan növekszik a magyar erdők területe és élőfakészlete
Az enyhe időjárás miatt idén előbb kezdődtek meg az Országfásítási Program keretében megvalósuló faültetések; folyamatosan növekszik a magyar erdők területe és élőfakészlete – közölte a Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.
A közlemény szerint Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárium, azon belül az erdőgazdálkodás egyik legfontosabb feladata a változó klímához való alkalmazkodás. Míg például az erdő felújításának és telepítésének ideje hagyományosan tavasz vagy ősz lenne, addig idén az enyhe időjárás következtében már januártól zajlanak a csemeteültetések több helyen, például a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.-nél is – írták. A bugaci erdőterületen mintegy 2,5 hektáron éppen az erdőgazdaság saját kertjében nevelt 10 500 akáccsemetét és 650 nemesnyár-dugványt ültetnek el.
A társaság éves szinten hozzávetőleg 1000 hektáron végez erdő újraültetési munkálatokat és további 20-30 hektár olyan terület van a közvetlen környéken, amelyre az Országfásítási Program keretében újabb erdőket is telepítenek – tette hozzá a közlemény szerint a miniszter. Mint írták, Nagy István arról is beszélt, hogy az erdők az orosz-ukrán háború és az “elhibázott brüsszeli szankciók” miatt kialakult energiaválságban vagy éppen a klímaváltozás vonatkozásában nem problémaforrásként jelennek meg, hanem a megoldást jelentik. Kifejtette, az elmúlt évszázadban Magyarország megduplázta erdőterületét, és a mostani erdőtelepítések is jelentős eredményt hoztak. A rendszerváltozás óta 200 ezer hektár új erdő létesült Magyarországon. Három éve pedig a kormány újabb lendületet adott az erdőtelepítéseknek, és további 50 ezer hektár új erdő létrehozásához biztosít támogatást. A fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően meglévő erdők élőfakészlete folyamatosan gyarapodik – sorolta a miniszter.
Kitért arra is, hogy az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig. Az erdőgazdálkodás a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Hangsúlyozta, Magyarország területének egynegyedét valamilyen fás vegetáció, azon belül is mintegy 22 százalékban erdő borítja. Az Agrárminisztérium által életre hívott Országfásítási Program és az állami erdőgazdaságok klímaváltozáshoz gyorsan alkalmazkodó tudatos erdőgazdálkodási tevékenysége is hozzájárul a kormány azon céljához, hogy 2030-ra 27 százalékra nőjön Magyarország fával borított területeinek aránya – húzta alá a miniszter a közlemény szerint.
Zöldinfó
Megosztja az európaiakat az élelmiszer-innováció: a válaszadók 51 százaléka bizalmatlan
Az európaiak több mint fele negatív véleménnyel van az innovatív élelmiszerekről.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az európaiak több mint fele negatív véleménnyel van az innovatív élelmiszerekről – derült ki az Európai Bizottság megbízásából készített és közzétett Eurobarométer-felmérésből. Brüsszeli közleményében az uniós bizottság emlékeztetett: az innovatív élelmiszerek olyan új vagy jelentősen módosított élelmiszeripari termékek, melyek fejlesztése során modern technológiákat, vagy újszerű összetevőket használnak fel – írja az alternativenergia.hu. Céljuk általában a környezeti terhelés csökkentése, az egészség megőrzése, vagy a változó fogyasztói igények, köztük ételintoleranciák kiszolgálása. Az uniós bizottság szerint az élelmiszer-innováció erősítheti az európai élelmiszerrendszer ellenálló képességét, szélesítheti a termelési lehetőségeket, támogathatja az élelmezésbiztonságot és segíthet kielégíteni a változó fogyasztói igényeket.
A felmérésben a válaszadók 51 százaléka negatív, 39 százaléka pozitív véleményt fogalmazott meg az innovatív élelmiszerekről. Míg a 39 év alattiak jobban elfogadják (50 százalék) az ilyen termékeket, az 55 éves, vagy annál idősebbeknek mindössze 34 százaléka van így ezzel. Hasonló arány figyelhető meg a lakóhely szerint is: a nagyvárosokban élők több mint fele fogadja el a modern technikákkal előállított élelmiszereket, szemben a falvakban vagy vidéki területeken élőkkel. A tájékozottabb válaszadók 72 százaléka, a kevésbé tájékozottak 27 százaléka fogyasztana ilyen élelmiszert – írták.
A felmérés szerint a válaszadók 68 százaléka egyetért azzal, hogy az élelmiszer-innováció segítheti a gazdálkodókat és az élelmiszer-termelőket az olyan kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás, a kártevők elleni küzdelem, az erőforráshiány és az ellátási zavarok. A felmérésben felsorolt innovatív élelmiszerek közül a legmagasabb elfogadottsági szintet az aszályhoz, a kártevőkhöz vagy a szélsőséges időjáráshoz alkalmazkodott növényekből származó gyümölcsök és zöldségek érték el. A válaszadók fele (50 százalék) mondta, hogy szívesen fogyasztana ilyen termékeket.
A felmérés eredménye szerint a válaszadók 85 százaléka egyetért azzal, hogy az innovatív élelmiszereknek egyértelmű megnevezéssel kell rendelkezniük, és érthető információkat kell adni arról, hogyan állították elő azokat, mit tartalmaznak és honnan származnak – derült ki az uniós bizottság felméréséből.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöldinfó14 óra telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKormány bejelntése: 15 millió is járhat napelem telepítésre
