Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: folyamatosan növekszik a magyar erdők területe és élőfakészlete

Az enyhe időjárás miatt idén előbb kezdődtek meg az Országfásítási Program keretében megvalósuló faültetések; folyamatosan növekszik a magyar erdők területe és élőfakészlete – közölte a Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárium, azon belül az erdőgazdálkodás egyik legfontosabb feladata a változó klímához való alkalmazkodás. Míg például az erdő felújításának és telepítésének ideje hagyományosan tavasz vagy ősz lenne, addig idén az enyhe időjárás következtében már januártól zajlanak a csemeteültetések több helyen, például a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.-nél is – írták. A bugaci erdőterületen mintegy 2,5 hektáron éppen az erdőgazdaság saját kertjében nevelt 10 500 akáccsemetét és 650 nemesnyár-dugványt ültetnek el.

A társaság éves szinten hozzávetőleg 1000 hektáron végez erdő újraültetési munkálatokat és további 20-30 hektár olyan terület van a közvetlen környéken, amelyre az Országfásítási Program keretében újabb erdőket is telepítenek – tette hozzá a közlemény szerint a miniszter. Mint írták, Nagy István arról is beszélt, hogy az erdők az orosz-ukrán háború és az “elhibázott brüsszeli szankciók” miatt kialakult energiaválságban vagy éppen a klímaváltozás vonatkozásában nem problémaforrásként jelennek meg, hanem a megoldást jelentik. Kifejtette, az elmúlt évszázadban Magyarország megduplázta erdőterületét, és a mostani erdőtelepítések is jelentős eredményt hoztak. A rendszerváltozás óta 200 ezer hektár új erdő létesült Magyarországon. Három éve pedig a kormány újabb lendületet adott az erdőtelepítéseknek, és további 50 ezer hektár új erdő létrehozásához biztosít támogatást. A fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően meglévő erdők élőfakészlete folyamatosan gyarapodik – sorolta a miniszter.

Kitért arra is, hogy az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig. Az erdőgazdálkodás a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Hangsúlyozta, Magyarország területének egynegyedét valamilyen fás vegetáció, azon belül is mintegy 22 százalékban erdő borítja. Az Agrárminisztérium által életre hívott Országfásítási Program és az állami erdőgazdaságok klímaváltozáshoz gyorsan alkalmazkodó tudatos erdőgazdálkodási tevékenysége is hozzájárul a kormány azon céljához, hogy 2030-ra 27 százalékra nőjön Magyarország fával borított területeinek aránya – húzta alá a miniszter a közlemény szerint.

Advertisement

Zöldinfó

Védett, mégis fogy: a klímaváltozás hatása a fürge gyíkra

A fürge gyíkot választotta az év hüllőjének 2026-ban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu kiemelte, hogy a fürge gyík egyike a klímaváltozás veszteseinek, az élőhelyét jelentő üde, nedves rétek és hegyi kaszálók – a csapadék hiánya és a melegedő hőmérséklet következtében – kiszáradnak, megváltoznak. A faj Magyarországon általánosan elterjedt az üde réteken, főként tavak, vízfolyások mentén az alföldi vízjárta gyepektől a nedves erdőszegélyeken át a hegyvidéki kaszálókig, erdei tisztásokig. Táplálékát elsősorban ízeltlábúak alkotják. Közepes termetű faj, kisebb, mint a zöld gyík, de nagyobb, mint a homoki gyík. Teljes hossza 20-23 centiméter, ennek jóval több, mint a felét a farok teszi ki. Nagy-Britannia déli részétől Belső-Ázsián át a Bajkálig előfordul. A fürge gyíkok a téli hibernációból március végén bújnak elő, párzásuk áprilisban és májusban történik. A hímek harcolnak egymással, amiben egyikük vagy mindkettőjük elveszítheti a farkát.

A nőstény tavasz végén, nyár elején fűcsomók alá rakja 5-12, pergamenes héjú tojását. A kis gyíkok július végén és augusztus első felében kelnek ki. Nappali életmódot folytatnak, az éjszakát földalatti üregekben vagy fatörzsek alatt töltik. Egész nap aktívak, de a forró, aszályos napokon aktivitásuk a hűvösebb órákra korlátozódik. A felnőtt egyedek már szeptember közepén visszahúzódnak téli pihenőjükre, a fiatalok még október közepén, végén is aktívak lehetnek. A tájékoztatás szerint a faj számára a legfontosabb civilizációs veszélyeztető tényezők az élőhelyeik leromlása, a gyepek intenzív művelése, valamint a klímaváltozás és az elhibázott vízgazdálkodás nyomán kialakuló szárazság. Utóbbi okból Magyarországon csökken a számuk, helyüket a zöld gyík veszi át.

A fürge gyík az országban 1974 óta védett, pénzben kifejezett értéke 25 ezer forint. A fürge gyíkkal – egyben minden más Magyarországon előforduló kétéltű- és hüllőfajjal – kapcsolatos észleléseket az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezési Program honlapjára várják, ami a https://herpterkep.mme.hu/ linken található meg – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák