Zöldinfó
AM: folyamatosan növekszik a magyar erdők területe és élőfakészlete
Az enyhe időjárás miatt idén előbb kezdődtek meg az Országfásítási Program keretében megvalósuló faültetések; folyamatosan növekszik a magyar erdők területe és élőfakészlete – közölte a Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.
A közlemény szerint Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárium, azon belül az erdőgazdálkodás egyik legfontosabb feladata a változó klímához való alkalmazkodás. Míg például az erdő felújításának és telepítésének ideje hagyományosan tavasz vagy ősz lenne, addig idén az enyhe időjárás következtében már januártól zajlanak a csemeteültetések több helyen, például a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.-nél is – írták. A bugaci erdőterületen mintegy 2,5 hektáron éppen az erdőgazdaság saját kertjében nevelt 10 500 akáccsemetét és 650 nemesnyár-dugványt ültetnek el.
A társaság éves szinten hozzávetőleg 1000 hektáron végez erdő újraültetési munkálatokat és további 20-30 hektár olyan terület van a közvetlen környéken, amelyre az Országfásítási Program keretében újabb erdőket is telepítenek – tette hozzá a közlemény szerint a miniszter. Mint írták, Nagy István arról is beszélt, hogy az erdők az orosz-ukrán háború és az “elhibázott brüsszeli szankciók” miatt kialakult energiaválságban vagy éppen a klímaváltozás vonatkozásában nem problémaforrásként jelennek meg, hanem a megoldást jelentik. Kifejtette, az elmúlt évszázadban Magyarország megduplázta erdőterületét, és a mostani erdőtelepítések is jelentős eredményt hoztak. A rendszerváltozás óta 200 ezer hektár új erdő létesült Magyarországon. Három éve pedig a kormány újabb lendületet adott az erdőtelepítéseknek, és további 50 ezer hektár új erdő létrehozásához biztosít támogatást. A fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően meglévő erdők élőfakészlete folyamatosan gyarapodik – sorolta a miniszter.
Kitért arra is, hogy az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig. Az erdőgazdálkodás a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Hangsúlyozta, Magyarország területének egynegyedét valamilyen fás vegetáció, azon belül is mintegy 22 százalékban erdő borítja. Az Agrárminisztérium által életre hívott Országfásítási Program és az állami erdőgazdaságok klímaváltozáshoz gyorsan alkalmazkodó tudatos erdőgazdálkodási tevékenysége is hozzájárul a kormány azon céljához, hogy 2030-ra 27 százalékra nőjön Magyarország fával borított területeinek aránya – húzta alá a miniszter a közlemény szerint.
Zöldinfó
A légkör megértése a jövő kulcsa lehet
A meteorológia hatásai a mobilitástól kezdve a mezőgazdaságon át az energiatermelésig fontos gazdasági rendszerek működését befolyásolják nap mint nap.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Raisz Anikó szerint a légköri jelenségek és folyamatok megértésével jobban fel lehet készülni az időjárási szélsőségekre, a meteorológia ezért nem csupán előrejelzés, hanem felelősség és lehetőség is egyben – írja az alternativenergia.hu. Az időjárás nem ismer határokat, mindenütt fontos figyelemmel kísérni és megérteni. A fejlesztések mögött megfigyelések és globális együttműködések sokasága áll, az ezekre épülő szabad és nyílt adatcsere teszi lehetővé a jelenségek megismerését. A tudományosan megalapozott döntések segíthetik a közösségek és a környezet védelmét, hozzájárulva a fenntartható jövőhöz – tette hozzá. 1950-ben március 23-án lépett hatályba a Meteorológiai Világszervezet alapító okmánya, ennek emlékére határoztak a meteorológiai világnap megtartásáról, az első jelentős nemzetközi megemlékezést 1961-ben tartották – emlékeztetett köszöntőjében a HungaroMet vezérigazgatója. Szanka Gábor elmondta, az évforduló azóta rendszeres alkalom arra, hogy a légkör kutatása, az éghajlat változása vagy a katasztrófamegelőzés a figyelem középpontjába kerüljön.
Hozzátette, hogy az idei világnap mottója, az “observing today, protecting tomorrow” (a jelen megfigyelései a holnap biztonságának szolgálatában) is ezt az üzenetet közvetíti. Az előrejelzésekhez mindenhonnan pontos adatok kellenek, ezeket egy ország sem képes egymaga biztosítani. A globális együttműködés, az adatmegosztás ma fontosabb, mint valaha, hiszen a szélsőséges időjárás egyre nagyobb kockázat, a korai figyelmeztetés pedig életeket menthet és jelentős károkat előzhet meg – hangsúlyozta. Magyarország folyamatosan fejleszti a megfigyelő rendszereit, a HungaroMet pedig fontosnak tartja, hogy a belföldi mérőhálózat megbízhatóan működjön és illeszkedjen a nemzetközi rendszerekhez.
A háttérben végzett munka, a hálózatüzemeltetők, az előrejelzők, a kutatók, a műszaki és informatikai szakemberek tevékenysége sokszor láthatatlan, mégis fontos, a meteorológia pedig közös küldetés, amely segít megérteni a változó légkört. Ezt szolgálja minden adat és együttműködés, hiszen a jövő biztonsága attól függ, mennyire pontosak a mostani megfigyelések – fejtette ki Szanka Gábor.
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAdócsökkentéssel mérsékelné az üzemanyagárakat a szerb kormány
