Zöldinfó
AM: mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig
Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.
Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá. Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.
Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá. Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.
Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése. Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik – közölte az államtitkár.
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz. Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.
Zöldinfó
Ellenállóbb és természetesebb erdők jöhetnek a városok köré
Összefogással teremtünk fenntartható városi erdőket.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az erdők jövőjét nem szemlélni kell, hanem felelősen, szakmai alapon és országos léptékű gondolkodással kell alakítani – közölte Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára a tatai Öreg-Tó partján, a Városierdő-fejlesztési Mintaprogram keretében rendezett közösségi faültetésen a tárca MTI-nek küldött közleményében. Mocz András hangsúlyozta, hogy azokban az erdőállományokban, ahol invazív fafajok dominálnak, az erdőszerkezet egyoldalú, fokozódik a klímakockázat, valamint jelentős a használati terhelés, a szükséges beavatkozások elmaradása súlyos mulasztásnak tekinthető – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte: a tatai Öreg-tó partján megvalósult fejlesztés egy új erdészeti és környezeti logikát erősít. Ez a megközelítés abból indul ki, hogy a városi és városkörnyéki erdők nem csupán esztétikai szerepet töltenek be, hanem a települések működő infrastruktúrájának szerves részét képezik. A városi erdők hűtik a települési környezetet, javítják a levegő minőségét, visszatartják a vizet, mérséklik a szélsőséges időjárási viszonyokat, élőhelyet biztosítanak számos faj számára, és közben jelentős szerepet játszanak a lakosság életminőségének javításában.
A helyettes államtitkár a közlemény szerint hozzátette: a Vérteserdő Zrt. szakmai alapon, kizárólag természetközeli szemlélettel nyúl a területhez. A Tatán elinduló mintaprogram nem egyszeri beavatkozás, hanem egy hosszú távú, több évtizedes szerkezetátalakítás kezdete. A fejlesztés célja túlmutat a terület rendezésén: olyan ellenállóbb, természetesebb és fenntarthatóbb erdőszerkezet kialakítása, amely egyszerre szolgálja a helyben élő lakosság érdekeit, valamint a természetközeli, aktív kikapcsolódást kereső családok rekreációs igényeit. Kitért arra is, hogy a városi erdők a jövő településpolitikájának és környezetpolitikájának szerves része, ebben a munkában pedig kiemelt szerepe van az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének. A tárcák közötti együttműködés keretében Balatonfüreden, Budapesten, Kecskeméten, Sárváron és Tatán megvalósuló Városierdő-fejlesztési Mintaprogram ezzel a szemlélettel szolgálja az érintett településeken élők jóllétét – áll a tárca közleményében.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
