Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

Létrehozva:

|

Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá. Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.

Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá. Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.

Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése. Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik – közölte az államtitkár.

Advertisement

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz. Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.

Advertisement

Zöldinfó

Az energiahatékonyság javítását sürgetik az európai lakhatási válság kezelésére

Ajánlásokat fogadott el az uniós lakhatási válság megoldására az Európai Parlament.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Plenáris ülésének keretében ajánlásokat fogadott el az Európai Parlament az uniós lakhatási válság megoldására, amelyben az EP-képviselők uniós kezdeményezésekre szólítanak fel, hogy az építkezések és felújítások támogatásával segítsék a növekvő árak és a lakáshiány problémáján – írja az alternativenergia.hu. A 367 szavazattal, 166 ellenszavazat és 84 tartózkodás mellett Strasbourgban elfogadott ajánlás hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság megfizethető lakhatási terve külön forrásokat különítsen el a felújításra, a lakóépületek energiahatékonyságának javítására és az energiaszegénység elleni küzdelemre. Az EP szerint minden új lakásnak meg kell felelnie a szigetelésre, az energiahatékonyságra és a levegőminőségre vonatkozó előírásoknak. Az EP-képviselők azt kérik, hogy a készülő jogszabály teremtsen egyensúlyt a turizmus fejlesztése és a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés biztosítása között. A vonatkozó jogszabálynak uniós szintű közös célkitűzéseket kell meghatároznia, ugyanakkor rugalmasságot kell hagynia az uniós országok, régiók és helyi önkormányzatok számára ahhoz, hogy a sajátos területi realitásaikhoz és lakáspiacaikhoz igazított intézkedéseket tervezzenek és hajtsanak végre – fejtették ki.

Az EP-képviselők szeretnék, ha az uniós városokban megfelelő arányban álljanak rendelkezésre állami és szociális lakások, hogy a rászorulók számára megfizethetőbbé és elérhetőbbé váljon a lakhatás. Elítélték a házak és lakások jogellenes elfoglalását, és szigorúbb intézkedéseket követeltek a tulajdonosok védelme érdekében. Sürgették ugyanakkor a tagállamokat, hogy erősítsék a bérlők jogainak védelmét, biztosítva a tisztességes feltételeket és megakadályozva a bérleti díjak aránytalan emelését. Az EP egyebek mellett adóintézkedéseket is szorgalmaz az alacsony és közepes jövedelmű háztartások támogatására, továbbá a magas regisztrációs adók jelentette akadályok felszámolására az első vásárlók számára, valamint olyan adófeltételek bevezetését, amelyek a hosszú távú bérleti díjakat megfizethetőbbé teszik.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák