Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

Létrehozva:

|

Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá. Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.

Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá. Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.

Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése. Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik – közölte az államtitkár.

Advertisement

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz. Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.

Advertisement

Zöldinfó

A klímától az áramtalanításig: így spóroltak energiát a magyar cégek

A magyar vállalkozások összefogása több mint 145 000 kilowattóra csúcsidei megtakarítást ért el.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar vállalkozások összefogása több mint 145 000 kilowattóra (kWh) csúcsidei megtakarítást ért el, köszönhetően olyan intézkedésnek, mint a klímahasználat csökkentése – közölte a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) az MTI-vel. A VOSZ által indított vállalkozói összefogáshoz néhány nap alatt csaknem 350 vállalkozás csatlakozott az ország 202 településéről, és vállalásaik több mint 145 000 kWh csúcsidei energiamegtakarítást jelentettek – írja az alternativenergia.hu.

A felhíváshoz a mikrovállalkozásoktól kezdve a több száz embert foglalkoztató cégek is csatlakoztak. Az érintettek 95 százaléka vállalt konkrét csúcsidei (17–22 óra közötti) fogyasztáscsökkentést, és átlagosan a fogyasztásuk mintegy egyötödével mérsékelték a felhasználást. A leggyakoribb a klímahasználat csökkentése volt, amelyet a résztvevők csaknem 59 százaléka alkalmazott, míg minden harmadik vállalkozás a teljes áramtalanítást is vállalta munkaidőn kívül.

A program eredményei túlmutatnak a vészhelyzet időszakán: a csatlakozó vállalkozások negyede már jelezte, hogy az energiatakarékossági intézkedéseket a krízis lezárása után is fenntartja. A nyáron bevezetett megoldások így hosszabb távon is beépülhetnek a vállalkozások mindennapi működésébe. A közlemény idézte Gazsi Attilát, a VOSZ elnökét, aki elmondta: a magyar vállalkozói szektor bizonyította, hogy ha valódi összefogásra kap lehetőséget, gyorsan és eredményesen tud reagálni egy nemzeti szintű kihívásra.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák