Zöldinfó
AM: mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig
Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.
Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá. Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.
Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá. Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.
Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése. Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik – közölte az államtitkár.
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz. Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.
Zöldinfó
Extrém hőség és aszály: Hollandia történetének legmelegebb nyara jött el
Az idei volt Hollandia eddigi legmelegebb nyara.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Noha még nincs vége augusztusnak, már most világos, hogy a 2026-os volt Hollandia eddigi legmelegebb nyara a hőmérsékleti adatok rögzítésének 1901-es kezdete óta – közölte a holland királyi meteorológiai intézet (KNMI) jelentését ismertetve az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál. A jelentés szerint az átlagos nyári középhőmérséklet Hollandia közepének számító De Bilt község közelében 19,3 fok volt idén, ami meghaladta a 2018-as 18,9 fokos rekordot – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Emlékeztettek, hogy az idei nyarat szélsőséges hőség és extrém aszály jellemezte. Júniusban a holland királyi meteorológiai intézet az ország történetében első alkalommal vörös riasztást adott ki, különösen az ország déli részén jelentkező hőhullámok miatt. A folyók vízszintje rekordalacsony szintre apadt – írták. Peter Siegmund, a KNMI klímaszakértője közölte, a hűmérséklet nyáron gyakran haladta meg a 35 Celsius-fokot, a trópusi hőségben eltelt napok száma pedig még soha nem volt ennyire magas. Az éjszakai hőmérséklet gyakran 22 Celsius-fok vagy annál magasabb volt.
Megjegyezte, az átlagos nyári hőmérséklet az utóbbi években mindig magasabb volt, mint ahogy azt a KNMI valószínűsítette, a melegedés pedig már júniusban elkezdődött. Egy átlagos nyár 2050 körül az ideihez hasonlatos lesz a hőmérséklet szempontjából – mondta Siegmund. A KNMI számításai szerint ilyen meleg nyár körülbelül ötévente várható, amennyiben azonban a globális felmelegedés folytatódik, az ötéves periódus lerövidülhet. Az, hogy a meleg és száraz nyarat vajon egy szintén szélsőségesen meleg ősz követi-e, még kérdéses – jegyezték meg. Általánosságban a holland ősz az elmúlt évszázadban melegebbé, de csapadékosabbá vált. A tenger jelenleg rendkívül meleg, ami a következő időszakban heves záporokhoz vezethet – tették hozzá.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
