Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

Létrehozva:

|

Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá. Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.

Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá. Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.

Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése. Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik – közölte az államtitkár.

Advertisement

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz. Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.

Advertisement

Zöldinfó

Folyamatosan mérik a levegő minőségét pécsi iskolákban és óvodákban

A beltéri levegő minőségét elemző rendszer működik Pécsen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hat pécsi oktatási-nevelési intézmény 73 tantermében és csoportszobájában működik már az a folyamatos beltéri levegőminőség-monitoring rendszer, amelyet a HungAIRy környezetvédelmi projekt eredményeként helyeztek üzembe – közölték az alternativenergia.hu. A HungaroMet Zrt. irányításával zajló program keretében a helyiségekben felszerelt érzékelők – egyebek mellett – a hőmérsékletet, a páratartalmat, valamint a levegő szén-dioxid- és szállópor-koncentrációját mérik. A programban négy pécsi óvoda és két általános iskola vesz részt, amelyekben összesen 73 beltéri mérőegység gyűjti az adatokat a helyiségek optimális levegőminőségének biztosítása érdekében.

A folyamatos mérések valós időben jelzik, mikor van szükség fokozott légcserére, így segítik az egészségesebb beltéri környezet fenntartását. Kifejtették: a szén-dioxid a beltéri levegő egyik legfontosabb indikátora, hiszen minél többen tartózkodnak egy helyiségben megfelelő légcsere nélkül, annál magasabb lesz ennek a koncentrációja. A közlemény szerint a tantermekben és a csoportszobákban eddig rögzített értékek azt mutatják, hogy hétköznapokon 8 és 16 óra között az átlagos szén-dioxid-koncentráció az egészségügyi irányérték alatt maradt.

A beltéri levegőminőség-monitoring a HungAIRy projekt pécsi pilotprogramjának része. A fejlesztés célja, hogy a folyamatos mérési adatok és a gyakorlati tapasztalatok segítségével támogassa az egészségesebb, energiahatékony és tudatosan működtetett köznevelési intézményi környezet kialakítását.

Advertisement

A hatvan százalékos – közel 16 millió eurós – európai uniós támogatással 2019 és 2026 között zajló HungAIRy program döntéstámogató, levegőminőség-modellező eszközök fejlesztésével, új légszennyezettségi mérőállomások telepítésével zajlik az ország tíz településén: Békéscsabán, Budapesten, Debrecenben, Egerben, Kaposváron, Karcagon, Miskolcon, Pécsen, Szolnokon és Tatabányán. A HungAIRy eredményeként megvalósult a települések levegőminőségi terveinek felülvizsgálata, de szemléletformáló, tájékoztató akciókat is tartottak, s országos tanácsadói hálózat működtetnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák