Zöldinfó

AM: mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-22

Szerző:

Vanessza

Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá. Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.

Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá. Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.

Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése. Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik – közölte az államtitkár.

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz. Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.

Kapcsolódó tartalom:erdő fa faipar fenntarthatóság környezetvédelem természet

Zöldinfó

Megugrott az érdeklődés az új építésű ingatlanok iránt februárban

A gyengébb január után februárban élénkülésnek indult a lakáspiaci kereslet.

Létrehozva:

17 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-05

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Eltérő pályára kerültek a használt és az új építésű ingatlanok: a kereslet bővülésének motorját az új építésű lakások és házak adták – közölte az alternativenergia.hu. Hozzátették, hogy az év második hónapjában több mint 270 ezer telefonos érdeklődés érkezett eladó lakóingatlanokra, ez naptárhatással korrigálva 7,8 százalékos növekedés az előző havihoz hasonlítva. Bár éves összevetésben 17,3 százalékos volt a visszaesés, érdemi javulást jelent a januárban mért 24 százalékos éves csökkenéshez képest. A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta: a korábbi években az erős januárt gyengébb február követte a keresleti oldalon, idén viszont fordítva történt. A használt és új lakások iránti kereslet már két teljesen eltérő pályán mozog. Amíg januárhoz képest a használt lakóingatlanok iránt 7,5 százalékkal, addig az új építésűek iránti kereslet 18 százalékkal nőtt februárban. Éves összevetésben a használtaknál még 18 százalékos visszaesés volt februárban, míg az újak iránti kereslet tavaly februárhoz képest 2,5 százalékos pluszba került.

A szakember szerint az új lakások iránti kiugró kereslet egyértelműen a megfizethetőbb és folyamatosan bővülő új építésű lakáskínálatnak köszönhető, annak hogy a használt lakások átlagos négyzetméterárai nagyon közel kerültek az új építésűekéhez. Ilyen feltételek mellett pedig a vevők is inkább korszerűbb, új építésű ingatlanba költöznének. Budapesten az új lakások iránti kereslet 30 százalékkal nőtt januárhoz képest, miközben éves alapon még 9 százalékos visszaesés történt a magas bázis miatt. A közleményben Balogh László megjegyezte, 2025 elején ugyanis a fővárosi új lakás vásárlások felpörögtek az állampapírokból kiszálló befektetőknek köszönhetően.

Rámutattak, hogy a községekben és a kisebb városokban az új lakások iránti kereslet egy hónap alatt csaknem 20 százalékkal élénkült, és éves összevetésben is 12-33 százalékos növekedést mértek. A megyei jogú városokban ezzel szemben havi és éves alapon 3, illetve 6 százalékos visszaesést tapasztaltak az új lakások iránti keresletben.

Közölték, hogy februárban az ingatlantulajdonosok és -közvetítők 32 500 eladó lakóingatlan-hirdetést adtak fel, amelyekben eladó lakások és házak szerepeltek. Ez a naptárhatással korrigált adatok alapján 15 százalékos bővülést jelent, éves alapon viszont 4,5 százalékos csökkenést. A hónap végén 137 400 eladó lakóingatlan-hirdetés szerepelt a kínálatban, ami 7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Most az látszik, hogy a kivárás hónapjai után a kereslet egyre inkább az új lakások irányába mozdul el, a növekvő aktivitás pedig az eladási kedvet is élénkíti. Sokan ugyanis a meglévő lakásuk értékesítéséből finanszíroznák a következő otthonukat, ami növeli a használt lakások piacán a kínálatot, ugyanakkor javítja a vevők alkupozícióit is – ismertette Balogh László az ingatlanhirdetési portál közleményében.

Tovább olvasom