Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

Létrehozva:

|

Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá. Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.

Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá. Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.

Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése. Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik – közölte az államtitkár.

Advertisement

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz. Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.

Advertisement

Zöldinfó

Rekordigény az otthonfelújításra: 73 milliárdos keret kötött ki a lakosságnál

Több mint tízezer ingatlan energiakorszerűsítéséhez járulhat hozzá az Otthonfelújítási Program

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Élénk érdeklődés kísérte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) koordinációjában megvalósuló, uniós társfinanszírozású energiahatékonysági Otthonfelújítási Programokat; a rendelkezésre álló 73 milliárd forint keretösszegű programok forrásait lekötötték, így várhatóan több mint tízezer otthonban valósulhatnak meg energiahatékonysági korszerűsítések – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Tájékoztatásuk szerint a 2025 január óta elérhető KEHOP Plusz Otthonfelújítási Program népszerűsége folyamatos volt. Tavaly októbertől pedig az elérhető finanszírozási összeg (ezzel a vissza nem térítendő támogatás) emelése, a megnövekedett futamidő, valamint az önerő mérséklése is ösztönzően hatott, ezért jelentősen nőtt a pályázók száma. A lakossági igényekhez igazodó változtatásokkal még több magánszemély döntött a korszerűsítés mellett, így kétszeresére emelkedett a heti átlagos igénylésszám a korábbiakhoz képest – írták. Március második felétől a heti befogadott kérelmek száma tízszeresére nőtt. A legtöbb kérelem Pest vármegyében és a Dél-Alföldi Régióban lévő ingatlanok korszerűsítésére érkezett. Az átlagos finanszírozási igény 7,3 millió forint volt, amely a tavalyi módosításokkal 5,6 millió forintról októbert követően 8,6 millió forintra nőtt.

A korszerűsíteni tervezett ingatlanok 88 százaléka 1950 és 2000 között épült. A lakóépületek 78 százaléka a három legalacsonyabb energetikai besorolásba esik (G-I). A megvalósuló korszerűsítések után az ingatlanok energetikai besorolása várhatóan átlagosan három kategóriát javul. Az igénylők többsége hőszigetelésre, nyílászáró cserére pályázott, fűtéskorszerűsítés az ügyletek 16 százalékában szerepelt a tervezett célok között – ismertették. A KEHOP Plusz energiahatékonysági Otthonfelújítási Programokra több mint 12 ezer kérelmet fogadott be a lakossági MFB Pont Plusz fiókhálózat, több mint 95 milliárd forint értékben, így az ezen programokat megelőzően rendelkezésre álló RRF-REP-10.13.1-24 Otthonfelújítási Programmal együtt csaknem 13 ezer lakóingatlan korszerűsítésének támogatása valósulhat meg az MFB szerint. Az MFB 2016-ban kezdte az uniós hitelprogramok közvetítését, melyre hatékony és egyedi megoldást dolgozott ki az MFB Pontok, majd az MFB Pont Plusz hálózat formájában. Az MFB a kereskedelmi bankfiókokban biztosított szakértő segítséggel továbbra is a lehető legegyszerűbb formában és az igénylők lakóhelyéhez legközelebb kívánja biztosítani a kedvezményes forrásokat a vállalkozások, illetve a magánszemélyek számára – közölték.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák