Zöldinfó
AM: mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig
Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.
Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá. Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.
Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá. Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.
Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése. Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik – közölte az államtitkár.
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz. Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.
Zöldinfó
2040-re 90 százalékkal csökkentenék az EU kibocsátását
Európa célja, hogy a világ első klímasemleges kontinensévé váljon.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Európa felgyorsítja a villamosítást és eltökélt célja, hogy a világ első klímasemleges kontinensévé váljon – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Antalyában, az ENSZ klímakonferenciáján. Beszédében az uniós vezető hangsúlyozta, hogy az átállás a tiszta energiaforrásokra csak úgy sikerülhet, ha az egész világ átáll, ezért az EU folytatja a partneri kapcsolatok erősítését világszerte – olvasható az alternativenergia.hu. Rámutatott arra is, hogy továbbra is az EU hozzájárulása a legnagyobb a klímafinanszírozáshoz, hozzátéve, hogy a blokk egyedül tavaly 32 milliárd euró támogatást biztosított nyilvános (köz-) forrásokból a fejlődő országok klímavédelmi és alkalmazkodási törekvéseinek támogatására. Az uniós vezető “az igazság nyarának” nevezte az idei nyarat, kiemelve a katasztrofális nepáli gleccserszakadást, a szárazságot “Szudántól Közép-Amerikáig”, illetve emlékeztetett az Európában pusztító erdőtüzekre is.
Felhívta a figyelmet továbbá az energiaellátási láncok meggyengülésére a Hormuzi-szorosban kialakult helyzet miatt, kiemelve: a világ mind az éghajlat, mind pedig az energiabiztonság szempontjából is “fordulóponthoz érkezett”. “Az ENSZ ezzel kapcsolatos jelentése világos: afelé haladunk, hogy átlépjük a globális átlaghőmérséklet-növekedés 1,5 Celsius-fokos küszöbét. Minden egyes tizedfok számít” – szögezte le, hozzátéve: Fel kell gyorsítani az erőfeszítéseket, és Európa ebben szerepet fog vállalni. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az EU a tervek szerint 2040-re több mint 90 százalékkal csökkentené a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását 1990-hez képest, 2050-re pedig meg akarja valósítani a klímasemlegességet.
Elmondta továbbá, hogy az unió támogatja a COP31 klímacsúcs egyik legfontosabb kiemelt kezdeményezésének számító globális villamosítási kötelezettségvállalást is, amelynek keretében a villamos energia arányát a világ teljes végső energiafelhasználásában a jelenlegi körülbelül 23 százalékról 2035-re 35 százalékra növelnék.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
