Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

Létrehozva:

|

Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá. Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.

Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá. Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.

Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése. Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik – közölte az államtitkár.

Advertisement

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz. Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.

Advertisement

Zöldinfó

Zöld tanösvény a természetért: megnyílt a Zümmögő sétány

Beporzóbarát kerttel bővült a budapesti Állatkert növénykerti része.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megnyílt a Fővárosi Állat- és Növénykertben szombaton a BeporZOOna elnevezésű új kert, amely a növényeket beporzó rovarok védelme mellett oktatási célokat is szolgál – írja az alternativenergia.hu. Az intézmény MTI-hez elküldött közleménye szerint az új kert menedéket és táplálékot nyújt a vadméheknek, poszméheknek, fadongóknak, lepkéknek, zengőlegyeknek és más viráglátogató rovaroknak. A tanösvényként is működő területen információs felületek segítik a látogatókat abban, hogy megismerjék a beporzók szerepét, valamint a védelmük lehetőségeit. A tájékoztató szerint a BeporZOOna kialakításánál a beporzó rovarok igényeit vették figyelembe. Ennek részeként olyan növényeket telepítettek, amelyek kora tavasztól késő őszig folyamatosan biztosítanak virágzó táplálékforrást. Előnyben részesítették az őshonos fajokat, emellett vegyszermentes fenntartást alkalmaznak. A kertbe rovarhotelek, holtfák, avarsávok, csupasz talajfoltok és biztonságos itatóhelyek is kerültek, hogy a rovarok számára megfelelő élőhelyet biztosítsanak.

A BeporZOOna része a Zümmögő sétány elnevezésű tanösvény, amely a méhekről és a méhészetről nyújt ismereteket. A fejlesztést az állatkert, pedagógusok számára rendezett szombati nyílt napján mutatták be. A beporzók védelme ugyanis kiemelt téma az intézmény zoopedagógiai programjaiban is – hangsúlyozzák a közleményben. A projekt megvalósításában az Állatkert az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel, a BKM FŐKERT-tel és az Állatkerti Alapítvánnyal működött együtt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák