Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

Létrehozva:

|

Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá. Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.

Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá. Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.

Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése. Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik – közölte az államtitkár.

Advertisement

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz. Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.

Advertisement

Zöldinfó

Paraszti bölcsesség, modern válaszok: fenntarthatósági tárlat nyílt Szentendrén

A fenntarthatóságról nyílt kiállítás a szentendrei Skanzenben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Együtt a fenntarthatóságért! címmel nyílt kiállítás a szentendrei Skanzen Magtár épületében szerdán – írja az alternativenergia.hu. A tárlat a maradékmentes háztartás, a mértékletes vízhasználat, a helyben elérhető alapanyagok használata, valamint a tárgyak javításának és újrahasznosításának gyakorlatát mutatja be. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleménye szerint az intézmény második éve szervezi programjait és kiállításait a fenntarthatóság jegyében. A Zöld Skanzen tematika üzenetét legátfogóbban bemutató új tárlat – amelyet Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány alapító kuratóriumi elnöke szerdán nyitott meg – alapgondolata a 2015-ben elfogadott ENSZ-programból indul ki – tették hozzá. A kezdeményezés célja, hogy élhetőbb jövő felé vezesse a világot, ahol a társadalmi egyenlőség és integráció, az igazságos gazdasági fejlődés és a természeti környezet megóvása egymást erősítve valósul meg. Ennek érdekében 17, úgynevezett fenntartható fejlődési célt határoztak meg – írták.

A közlemény idézi Áder Jánost, aki köszöntőjében rámutatott, hogy a fenntarthatóság nem csupán modern fogalom, hanem mélyen gyökerezik a hagyományos életformákban. “A régi paraszti kultúra mindennapjai olyan természetes megoldásokat kínáltak – a takarékos anyaghasználattól az újrahasznosításon át a közösségi munkáig -, amelyek ma új jelentést nyernek. Ahogyan akkoriban mondták: jó lesz ez még valamire, ma úgy fogalmazunk, körforgásos gazdálkodás; amit egykor praktikának hívtak, azt ma innovációnak nevezzük” – fogalmazott Áder János.

Kiemelte, a kiállítás egyik fontos üzenete, hogy a jövő fenntarthatósága részben abban rejlik, hogy az emberek újra felfedezzék és tudatosan alkalmazzák ezeket a bevált, józan megoldásokat. “Az ötlet innen szinte magától adódott: az évek során a múzeum olyan tudást halmozott fel, amely nemcsak bemutatja, hogyan éltek elődeink, hanem arra is alkalmas, hogy egyes elemeit a jelenben is alkalmazzuk” – idézi a közlemény Nagyné Batári Zsuzsanna vezető kurátort, a skanzen tudományos főigazgató helyettesét, aki úgy fogalmazott: az egyszerű paraszti megoldások ma is inspirációt nyújthatnak, ha azokat a mai igényekhez és körülményekhez igazítják, elősegítve ezzel a fenntarthatóság minél teljesebb megvalósulását. A tájékoztatás szerint a kiállítás 17 kurátora a 17 fenntartható fejlődési célhoz egy-egy olyan megoldási javaslatot kapcsolt, amely a paraszti kultúrában a mindennapi élet természetes része volt. A látogatók így gyakorlati tippeket kaphatnak, amelyeket akár alkalmazhatnak is saját életükben is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák