Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

Létrehozva:

|

Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá. Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.

Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá. Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.

Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése. Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik – közölte az államtitkár.

Advertisement

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz. Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.

Advertisement

Zöldinfó

A talajvédelemért fogtak össze a biogazdaságok

Elindítja a Világítótorony Ökogazdaságok Hálózatát az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hálózat célja, hogy láthatóbbá és hozzáférhetőbbé tegye a már működő, bevált hazai ökológiai termelési gyakorlatokat – írja az alternativenergia.hu. A kezdeményezés egyben kapcsolódik a nemzetközi Talaj Misszió célkitűzéseihez is, amely Európa-szerte támogatja a talajvédelmet szolgáló úgynevezett élő laboratóriumok és jó gyakorlatok elterjedését. Kiemelték, hogy az ökológiai gazdálkodás fenntartható alternatívát kínál a környezet- és egészségtudatos vásárlók és gazdálkodók számára, miközben fontos célja a talajtermékenység és az élővilág megőrzése. A biogazdálkodásra való átállás ugyanakkor tudást és tapasztalatot igényel, hiszen az új szemlélet sokszor kockázatokkal jár.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) által kezdeményezett Világítótorony Ökogazdaságok Hálózata azzal a céllal indul útjára, hogy kézzelfogható példákat és személyes kapcsolódási lehetőséget nyújtson a gazdálkodóknak, szaktanácsadóknak és fogyasztóknak a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokhoz. A hálózatba bevont gazdaságok szántóföldi, kertészeti, szőlészeti és állattenyésztési területeken bizonyítják az ökológiai szemlélet működőképességét. A 2026-2027 közt zajló program keretében a Világítótorony Ökogazdaságok tapasztalataikat saját gazdaságaikban megvalósított szakmai eseményeken, nyílt napokon, valamint online tartalmakon – például videókon és közösségi médiafelületeken – keresztül osztják meg.

A program keretében már az idén nyáron is számos szakmai esemény valósul meg. Így például június 10-én a szári Csoroszlya Farmon szántóföldi terepnap várja az érdeklődőket, június 22-én a Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok szakmai napján a résztvevők betekintést nyerhetnek az ökológiai szőlőtermesztésbe. A 2011-ben alapított Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó, önálló kutatóintézet, küldetése az ökológiai mezőgazdaság fejlesztése és szélesebb körű megismertetése. Olyan kutatási és innovációs feladatokon dolgozik, melyek a gyakorlatban is alkalmazható eredményeket hoznak, és biztosítják az ökológiai gazdálkodás és élelmiszertermelés hosszútávú versenyképességét. Munkájukat az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) tagjaként végzik.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák