Zöldinfó
AM: mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig
Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.
Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá. Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.
Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá. Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.
Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése. Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik – közölte az államtitkár.
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz. Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.
Zöldinfó
Újabb mérföldkő a Kárpátok ökológiai helyreállításában: útnak indul a keselyű-visszatelepítési program
A Romániából 70 éve eltűnt fakó keselyűk visszatelepítését célzó programot indítanak a Fogarasi-havasokban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A faj a XX. század közepén tűnt el Romániából: vadászták, lelőtték, megmérgezték, mert károsnak tartották, a tojásokat összeszedték, ezek magángyűjteményekbe kerültek – írja az alternativenergia.hu. A fakó keselyűk újbóli visszatelepítése több szakaszban történik, román és nemzetközi szakértők bevonásával, tudományos kutatások és európai szabályozás alapján. Az első keselyűpéldányokat a Vulture Conservation Foundation (VCF) támogatásával Spanyolországból hozzák a Fogarasi-havasokba, ahol a keselyűfajok bemutatására szolgáló látogatóközpontot is létesítenek. Az európai szervezet nagy tapasztalattal rendelkezik a keselyűk védelmezésében és visszatelepítésében. Az első példányok a következő hónapokban érkezhetnek Romániába. A fiatal madarak hat hónapos akklimatizációs időszakon mennek keresztül a Rucar környékén, Arges megyében kialakított különleges röpdében. Az akklimatizációs időszak után a keselyűket fokozatosan engedik szabadon természetes élőhelyükön. A VCF tapasztalata szerin a madarak általában a kiengedés helyének közelében maradnak, és rendszeresen visszatérnek az etetőhelyekre.
A keselyű a döglött állatok elfogyasztásával hozzájárul a természetes környezet tisztán tartásához és a betegségek terjedésének megakadályozásához. Jelenléte egészséges és kiegyensúlyozott környezetet jelez, kiterjedt élőhelyekkel és gazdag állatvilággal. Ezek a madarak nem jelentenek veszélyt sem a háziállatokra, sem az emberekre, kizárólag dögevők – mutatott rá az alapítvány. A keselyű visszatelepítése új szakaszt jelent a Conservation Carpathia Alapítvány 2020-ban indított széleskörű ökológiai helyreállítási programjában, amely már eddig is valós előnyöket hozott a Fogarasi-havasok környékén élők számára. A bölények visszatelepítése után az állatok a helyi identitás egyik elemévé váltak – emlékeztetett a Maszol.ro portál.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
