Zöldinfó

AM: mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-22

Szerző:

Vanessza

Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá. Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.

Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá. Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.

Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése. Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik – közölte az államtitkár.

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz. Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.

Kapcsolódó tartalom:erdő fa faipar fenntarthatóság környezetvédelem természet

Zöldinfó

Illegális hulladék borítja az erdőket: több ezer lerakót számoltak fel

2020 óta több mint 12 750 tonna illegális hulladékot számoltak fel a magyar erdőkben.

Létrehozva:

3 perc telt el a létrehozás óta

2026-08-22

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem 13 ezer tonna illegális hulladékot számoltak fel a magyar erdőkben az állami erdészeti társaságok 2020 óta – közölte az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKM) az MTI-vel. Az állami erdészeti társaságoknak továbbra is évről évre több száz illegális hulladéklerakást kell felszámolniuk – írja az alternativenergia.hu. 2020 eleje és 2026. július 27. között 4159 esetben 12 750 tonna hulladékot távolítottak el az általuk kezelt területekről – írták. 2025-ben 527 esetben több mint 2130 tonna, 2026. július 27-ig pedig újabb 308 esetben csaknem 637 tonna illegálisan elhelyezett hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el a társaságok. Az adatok világosan jelzik az ellentmondást a természeti értékek iránti növekvő társadalmi érzékenység és egyesek mindennapi magatartása között – figyelmeztet a közlemény.

Az ÉKM tájékoztatása szerint az illegális hulladék problémája térben és nagyságrendben is változatos. 2021 kiugró év volt: 803 felszámolási esetben több mint 5276 tonna hulladékot távolítottak el, ami a teljes vizsgált időszakban felszámolt mennyiség több mint 41 százaléka. Az egyes erdészeti társaságok adatai azt is megmutatják, hogy az esetszám önmagában nem árulja el egy-egy terület terhelésének nagyságát. A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. 82 felszámolási esetben több mint 5,1 ezer tonna hulladékot távolított el 2020 eleje és 2026. július 27. között. Ez a teljes hulladékmennyiség több mint 40 százaléka, miközben az összes esetnek alig 2 százalékát jelenti.

A Pilisi Parkerdő Zrt.-nél ezzel szemben 1280 felszámolási esetet regisztráltak, ami az országos esetszám közel 31 százaléka; az eltávolított hulladék mennyisége mintegy 2135 tonna volt. A kiugró egyedi lerakások nagyságát jól érzékelteti a Gemenc Zrt. 2026-os adata: július 27-ig mindössze három felszámolási esethez 408 tonna eltávolított hulladék kapcsolódott. Ez az országosan addig felszámolt mennyiség közel 64 százaléka. Mindez azt mutatja, hogy van, ahol a gyakran ismétlődő kisebb lerakások, máshol pedig néhány rendkívül nagy volumenű hulladékgóc felszámolása jelent komoly feladatot – összegez a közlemény.

Az állami erdészeti társaságok tapasztalatai szerint az egyik legnagyobb kihívás, hogy az illegális hulladék sok helyen újratermelődik, emiatt a felszámolás mellett a megelőzés is tartós feladat. A közlemény szerint a társaságok rendszeres területellenőrzéssel, sorompókkal és más fizikai akadályokkal, kamerás megfigyeléssel, hatósági együttműködéssel és szemléletformálással igyekeznek visszaszorítani az illegális lerakást. A súlyosabb esetek jelentős része nem kirándulás közben eldobott palackról vagy zacskóról szól: a nagyobb mennyiségű hulladékot sokszor gépjárművel szállítják az erdőszélekre, erdei utak, közutak és települések közelébe.

Tovább olvasom