Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

Létrehozva:

|

Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá. Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.

Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá. Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.

Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése. Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik – közölte az államtitkár.

Advertisement

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz. Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.

Advertisement

Zöldinfó

Tartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés

Tovább nőtt a hazai kitermelés földgázból és kőolajból, a tavaly január-szeptemberi adatokat meghaladó mennyiségeket hoztak felszínre szénhidrogénekből az idei első három negyedévben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kőolaj esetében 2024-ben húszéves rekord dőlt meg, az időarányos előrehaladás alapján 2025. az évszázad legerősebb éve lehet – jelentette be kiadott közös közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH). Hozzátették, a hazai fogyasztók biztonságos ellátása érdekében a lehető legnagyobb mértékben érdemes a belföldön elérhető energiaforrásokra támaszkodni. 2025 első három negyedévében is nőtt a hazai szénhidrogén-kitermelés – írja az alternativenergia.hu. A nagyobb arányú növekedés a kőolajnál mutatható ki: a több mint 867 ezer tonnás kitermelés 12 százalék feletti bővülést jelent a megelőző esztendő azonos időszakához képest. A koncessziós területekről származó mennyiség közel 30 százalékkal haladta meg a tavalyit. Hozzávetőleg másfélszeres volt a bővülés Drávapalkonya és Dány koncessziós területeken, számottevő termelés indult be Bázakerettyénél is.

A hazai mezőkből közel 1,5 milliárd köbméter földgázt hoztak felszínre a harmadik negyedév végéig. A 2,7 százalékos növekedés a 2025 elejével bevezetett, kedvezményes bányajáradék szabályozásnak is köszönhető. A nem konvencionális eredetű földgáz-kitermelés közel megduplázódott a 2024 január-szeptemberi időszakhoz képest – részletezték a közleményben. Hangsúlyozták: az első kilenc havi mennyiségek alapján az éves adatok is felülmúlhatják a tavalyi eredményeket. Magyarország kőolaj-kitermelése 2024-ben húsz év után először haladta meg az 1 millió tonnát. Földgázból a múlt évben mintegy 1,9 milliárd köbmétert nyertek ki a hazai mezőkből. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a közlemény szerint elmondta:

“A 2024-es belföldi gázkitermelés az éves felhasználás több mint ötödét, a lakossági igények közel kétharmadát érte el. Megyünk tovább: a sikeresen lezárt koncessziós eljárások nyomán idén hat helyszínen kezdődött meg a szénhidrogének kutatása. A következő hónapokban újabb koncessziós területek meghirdetésével teszünk az önellátási képességeink erősítéséért. Az importkitettségek csökkentésével javul a magyar fogyasztók ellátásbiztonsága is.” A közlemény idézte Nagy Lászlót, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökét is, aki hozzátette: “A hazai szénhidrogén-kitermelés idei alakulása bizakodásra ad okot. Örömteli, hogy az iparág tartja a növekvő tendenciát, kiemelten kell szólni a kőolaj-kitermelésről, amelynek éves mennyisége várhatóan a tavalyi húszéves rekordot is túlszárnyalja. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a hazai kitermelés nemzeti szuverenitásunkat erősíti.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák