Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

Létrehozva:

|

Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá. Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.

Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá. Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.

Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése. Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik – közölte az államtitkár.

Advertisement

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz. Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.

Advertisement

Zöldinfó

Erősödik a magyar juhtartás: támogatások és exportlehetőségek segítik az ágazatot

A juh- és bárányhús nemcsak egészséges, hanem környezetbarát választás is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tarpataki Tamás ismertette, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv forrásai és a kormányzati támogatások együttesen biztosítják az ágazat stabil működését, ösztönzik a termelés bővülését, erősítik a bárányhús belföldi és nemzetközi piaci pozícióját – írja az alternativenergia.hu. A támogatások a termeléstől a feldolgozáson át a teljes értékláncon segítik a fejlődést: jelentős források állnak rendelkezésre az állattartó telepek korszerűsítésére, élelmiszeripari beruházásokra, tenyésztési programokra, állatjóléti intézkedésekre és génmegőrzésre, miközben a nemzeti támogatások a tenyésztők és a tenyésztőszervezetek munkáját is segítik. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a magyar kiskérődző-tenyésztés megerősödött – fejtette ki a helyettes államtitkár.

A közlemény szerint Tarpataki Tamás elmondta, hogy a mostani rendezvény is a spanyol-magyar együttműködésben megvalósuló, 2027-ig tartó Celebrate-EULAMB program része, amelynek célja a juh- és bárányhús fogyasztásának növelése. Az Európai Unió promóciós pályázati rendszere kiemelten támogatja a több tagállam együttműködésével megvalósuló kampányokat. Az ilyen programok hozzájárulnak ahhoz, hogy a minőségi európai juh- és bárányhús erősebben jelenjen meg a piacon, és nőjön a kereslet külföldön és Magyarországon egyaránt. A helyettes államtitkár rámutatott, hogy az egy főre jutó éves bárányhúsfogyasztás jelenleg mindössze mintegy 0,2 kilogramm, miközben a termék kiváló tápértékű, könnyen emészthető, és jól illeszkedik az egészségtudatos étrendbe.

A legeltetésen alapuló juhtartás nemcsak kisebb környezeti terheléssel jár más állattenyésztési ágazatokhoz képest, ezért a bárányhús fogyasztása a fenntartható gazdálkodás támogatását is jelenti. A magyar juhágazat jelentős exportpotenciállal rendelkezik, ugyanakkor cél a belföldi fogyasztás növelése és a termelők jövedelmezőségének hosszú távú biztosítása. Az AM minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja, hogy a juh- és bárányhús ismét méltó helyére kerüljön a magyar gasztronómiában, és az ágazat tovább erősítse szerepét a fenntartható és versenyképes mezőgazdaságban – tette hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák