Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: Szavazzon Magyarország legszebb erdejére! – Indul az Agrárminisztérium Facebook játéka

Szavazzon Magyarország legszebb erdejére! címmel a Facebook oldalán indít játékot az Agrárminisztérium.

Létrehozva:

|

A tárca pénteki, az MTI-nel eljuttatott közleményében azt írta ,” Keressük Magyarország legkedveltebb erdei helyét, természeti kincsét, a 22 héten át zajló szavazás résztvevői nyereményjátékban vehetnek részt, amelyen ajándékcsomagokat nyerhetnek”. Ismertetik, hogy az Agrárminisztérium 2023. február 11-én induló sorozatában hetente bemutat egy állami erdőgazdaságot.

“Az Agrárminisztérium Facebook oldalán hetente megosztunk 8 javasolt helyszínt az adott állami erdőgazdaság területén, amelyre a közösségi oldalon szavazni lehet” – írták a közleményben. Kiemelték, “erdeink természeti kincsei minden évszakban csodálatosak, így bármikor érdemes meglátogatni őket”. Ismertették, Magyarországon az állami tulajdonban lévő erdőgazdaságok több mint 1 millió hektár erdőt kezelnek, amely stratégiai jelentőségű az ország környezeti állapota, klímavédelmi célkitűzései és a lakosság jóléte szempontjából. Az erdőgazdálkodás célja az erdők védelme és a fenntartható gazdálkodás. Eredményeképpen az erdők megőrzik biológiai változatosságukat, termő- és felújuló képességüket, valamint megfelelnek a társadalom közjóléti és ökoturisztikai céljainak is – olvasható a közleményben.

A 21 társaság nemcsak a főváros térségi erdőkben, hanem az ország minden pontján gondot fordít az erdei szálláshelyek, pihenők, ökoturisztikai központok megújítására, hálózatba foglalt fejlesztésére. Az állami erdőkben több mint 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút-hálózatot használhatnak jelenleg a kirándulók. Emellett mintegy 1200 kilométer kerékpározásra és közel 400 kilométer lovaglásra kijelölt erdei út várja a kikapcsolódási lehetőséget keresőket. Az állami erdőgazdasági cégcsoport évente legalább 2 milliárd forintot fordít természetvédelmi célú feladatokra, további 4 milliárd forintot pedig az ökoturisztikai hálózat elemeinek fenntartására – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

Advertisement

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Advertisement

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák