Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: tavaly soha nem látott mértékű természetvédelmi fejlesztések valósultak meg

Az Agrárminisztérium a nemzeti parki igazgatóságok munkája révén eddig példátlan mértékben valósított meg természetvédelmi célú fejlesztéseket, hiszen több mint 41 milliárd forintot fordított erre a célra a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint a források nagy része az élőhelyek helyreállítását célozta, az utóbbi években megvalósult és jelenleg záruló több mint 100 projektnek köszönhetően mintegy 180 ezer hektár területen javul a természeti területek állapota, a természetvédelmi kezelés és a természeti értékek megőrzésének feltétele. Hozzátették: a fejlesztések eredményeként 27 közösségi jelentőségű hazai faj és 7 közösségi jelentőségű hazai élőhelytípus esetében sikerült országos szintű javulást elérni. A 2022-ben lezárt 16 élőhely-rekonstrukciós beavatkozásnak köszönhetően csaknem 19 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota.

Tavaly a természetjárók számára is pozitív változások történtek a nemzeti parkokban, hiszen további fejlesztések valósultak meg az ökoturisztikai infrastruktúra és a környezeti nevelési tevékenység tekintetében. Számos nemzeti park területén fejlődött a természetvédelmibemutató-hálózat, illetve korszerűbbé vált a természetvédelmi őrszolgálat is. A nemzeti parkok vendégei 2022-től egyebek mellett már ellátogathatnak a Bükki Csillagdába, a Csárda Természetvédelmi Központba, illetve a Vízi Vándor Természetvédelmi, a Berek Világa és a Pál-völgyi Látogatóközpontba is. Ezen fejlesztések hatására a nemzeti parkok éves látogatószáma vonatkozásában rendkívüli növekedés volt tapasztalható – emelte ki az AM.

Az Agrárminisztérium a nemzeti park igazgatóságokkal 2022-ben többek között eredményesen működtette a Nemzeti Park Termék Védjegyrendszert, tovább erősítette a védett természeti területek hálózatát, valamint folytatta a Natura 2000 területek fenntartási terveinek elkészítését és jóváhagyását. Az állami természetvédelem erőfeszítéseinek köszönhetően elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe, illetve a hazai zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztésének módszertani kerete – írták. Ezen felül elindult 4 új LIFE projekt, támogatáshoz jutottak a hazai natúrparkok, és megvalósult a 2021-2030 közötti időszakra szóló 3. Biodiverzitás Stratégia előkészítése. A génmegőrzési feladatoknál nőtt az állami szerepvállalás, amivel Európa egyik legjelentősebb génbankját is sikerült fejleszteni – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Felülvizsgálják a jégkármérséklő rendszert: kamarai biztos vizsgálja a költségeket

A működési feltételek változása miatt módosult a jégkármérséklő rendszer költségbecslése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A működési feltételek folyamatos változása miatt módosult jelentős mértékben a jégkármérséklő rendszer idei költségbecslése – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel. A szervezet elsősorban a hatóanyagköltségek alakulásával magyarázta, hogy a novemberben készített költségvetés és az előző hónapban aktualizált számítás között 600 millió forint az eltérés – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Ebből ugyanis 390 millió forint a tervezettnél alacsonyabb hatóanyagköltség, vagyis ennyivel csökkent az ezüst és az aceton ára. Emellett az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium kérésére a jövő tavaszi indításhoz szükséges hatóanyag-szükséglet kikerült a pénzügyi tervből – írták. A közlemény szerint figyelembe kell venni a költségek számításakor az energia- és gyártási költségeket, továbbá a személyi jellegű kifizetéseket is, amelyek 100 millió forinttal csökkentették a költségeket. A NAK ezt azzal magyarázta, hogy az újabb költségbecslés csökkenő foglalkoztatással számol, több térségben ugyanis egyre nehezebb generátorkezelőt találni a fenyegetések és atrocitások miatt. Az időjárásnak szintén volt szerepe a költségek csökkenésében, mert a becsültnél kevesebb jégveszélyes zivatar alakult ki, így ritkábban kellett a rendszert bekapcsolni – olvasható a közleményben.

Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter hétfőn a közösségi oldalán jelentette be, hogy kamarai biztost neveznek ki a NAK átalakításához. Feladata lesz többek között kideríteni, miért került 2,5 milliárd forintba a rendszer működtetése, ha ugyanazt a szolgáltatási tartalmat most 1,9 milliárd forintért vállalta a kamara – tette hozzá Bóna Szabolcs. A NAK az állam megbízásából közfeladatként, a kormányzat által erre biztosított forrásból üzemelteti a jégkármérséklő rendszert, a szakmai felügyeletet az agrár szaktárca látja el.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák