Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: tavaly soha nem látott mértékű természetvédelmi fejlesztések valósultak meg

Az Agrárminisztérium a nemzeti parki igazgatóságok munkája révén eddig példátlan mértékben valósított meg természetvédelmi célú fejlesztéseket, hiszen több mint 41 milliárd forintot fordított erre a célra a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint a források nagy része az élőhelyek helyreállítását célozta, az utóbbi években megvalósult és jelenleg záruló több mint 100 projektnek köszönhetően mintegy 180 ezer hektár területen javul a természeti területek állapota, a természetvédelmi kezelés és a természeti értékek megőrzésének feltétele. Hozzátették: a fejlesztések eredményeként 27 közösségi jelentőségű hazai faj és 7 közösségi jelentőségű hazai élőhelytípus esetében sikerült országos szintű javulást elérni. A 2022-ben lezárt 16 élőhely-rekonstrukciós beavatkozásnak köszönhetően csaknem 19 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota.

Tavaly a természetjárók számára is pozitív változások történtek a nemzeti parkokban, hiszen további fejlesztések valósultak meg az ökoturisztikai infrastruktúra és a környezeti nevelési tevékenység tekintetében. Számos nemzeti park területén fejlődött a természetvédelmibemutató-hálózat, illetve korszerűbbé vált a természetvédelmi őrszolgálat is. A nemzeti parkok vendégei 2022-től egyebek mellett már ellátogathatnak a Bükki Csillagdába, a Csárda Természetvédelmi Központba, illetve a Vízi Vándor Természetvédelmi, a Berek Világa és a Pál-völgyi Látogatóközpontba is. Ezen fejlesztések hatására a nemzeti parkok éves látogatószáma vonatkozásában rendkívüli növekedés volt tapasztalható – emelte ki az AM.

Az Agrárminisztérium a nemzeti park igazgatóságokkal 2022-ben többek között eredményesen működtette a Nemzeti Park Termék Védjegyrendszert, tovább erősítette a védett természeti területek hálózatát, valamint folytatta a Natura 2000 területek fenntartási terveinek elkészítését és jóváhagyását. Az állami természetvédelem erőfeszítéseinek köszönhetően elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe, illetve a hazai zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztésének módszertani kerete – írták. Ezen felül elindult 4 új LIFE projekt, támogatáshoz jutottak a hazai natúrparkok, és megvalósult a 2021-2030 közötti időszakra szóló 3. Biodiverzitás Stratégia előkészítése. A génmegőrzési feladatoknál nőtt az állami szerepvállalás, amivel Európa egyik legjelentősebb génbankját is sikerült fejleszteni – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Hagyományos módszerrel csökkentenék a tűzveszélyt Dalmáciában: jöhetnek a kecskék

Kecskékkel védekeznének az erdőtüzek ellen Dalmáciában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kecskék ellenőrzött legeltetése is segíthetne az erdő- és bozóttüzek megelőzésében Dalmáciában, mivel az állatok a nehezen megközelíthető karsztvidékeken jelentősen csökkenthetik a könnyen lángra kapó aljnövényzet mennyiségét – írja az alternativenergia.hu. A kecskék füvet, gyomokat, cserjéket és fiatal hajtásokat fogyasztanak, így olyan köves, meredek területeken is ritkíthatják a növényzetet, ahol gépekkel nehéz vagy lehetetlen elvégezni a bozótirtást. A hosszú, száraz időszakokban éppen ez az aljnövényzet válik az erdőtüzek egyik legfontosabb éghető anyagává. A kecsketartásnak nagy hagyománya volt a dalmáciai karsztvidéken, 1954-ben azonban az akkori jugoszláv hatóságok olyan szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag megtiltották a kecskék tartását és legeltetését. Az intézkedést az erdők védelmével indokolták, mert úgy vélték, hogy az állatok túlzott legelése és rágása károsítja a növényzetet, és akadályozza az erdők megújulását. A kecskeállomány ezt követően nagyrészt eltűnt Dalmáciából, és később sem érte el korábbi nagyságát.

Az állatok eltűnésével ugyanakkor megszűnt a növényzet karbantartásának egyik hagyományos módja is. A dalmáciai területek elbozótosodása azonban nem vezethető vissza kizárólag a kecsketartás korlátozására: ehhez hozzájárult a mezőgazdasági területek elhagyása, a vidéki térségek elnéptelenedése, a földhasználat megváltozása és az éghajlatváltozás is. A kontrollált legeltetés nem helyettesítené a tűzoltókat, a tűzvédelmi utakat, a légi tűzoltást vagy a növényzet gépi eltávolítását, hanem megelőző szerepet tölthetne be – olvasható a Slobodna Dalmacija cikkében. A módszer alkalmazásához szakmai felügyeletre lenne szükség, egyebek mellett meg kellene határozni a legeltetésre kijelölt területeket, az állatok számát és a legeltetés időtartamát, valamint gondoskodni kellene a talaj, az erdők és a biológiai sokféleség védelméről.

A horvát jogszabályok jelenleg lehetővé teszik az állami tulajdonban lévő erdőterületek egy részének legeltetési célú bérbeadását. A 2026 márciusa óta hatályos szabályozás szerint ilyen területeket nyilvános pályázaton legfeljebb tíz évre lehet bérbe venni. A legeltetés tehát nem tiltott, az állatokat azonban nem lehet engedély nélkül állami erdőterületre hajtani.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák