Zöldinfó

AM: teremtett világunk megóvása közös kötelességünk

Magyarország elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az AIM for Climate konferencián, hétfőn Washingtonban az Agrárminisztérium (AM) által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-05-17

Szerző:

Vanessza

A tárcavezető beszédében kifejtette, a tavalyi év még a legszkeptikusabb magyar gazdákat is ráébresztette az aszály okozta károk súlyosságára, a szárazság és csapadékhiány ugyanis a teljes mezőgazdasági területek 30 százalékát tönkretette. Magyarország ezért még inkább elkötelezett az iránt, hogy részese legyen az amerikai agrárminisztérium AIM for Climate kezdeményezésnek, amely az agrárium klímakutatása iránt elkötelezett tagállamokat fogja össze. Mint elmondta, jól mutatja a magyar agrárium elkötelezettségét, hogy megkeresésükre nyolc egyetemi kar és öt kutatóintézet jelezte, hogy jelenleg több mint 200 kapcsolódó kutatási és innovációs projektet hajtanak végre, 50 millió dollár értékben. Tevékenységük elsősorban a szántóföldi növénytermesztés víz- és talajgazdálkodási technikáinak fejlesztésére összpontosul. A jelenlegi projektösszetétel jól tükrözi a mezőgazdaság fontosságát, de növelni kell a magán- és az európai finanszírozást is – mutatott rá Nagy István.

A miniszter kitért arra is, hogy támogatjuk a közigazgatás digitális innovációját is, például egy új távérzékeléses értékelési eszköz alkalmazását az állami kockázatkezelési rendszerünk számára. A nemzetközi együttműködések is kiemelten fontosak számunkra – hangsúlyozta. A miniszter példaként említette a BIOEAST kezdeményezést, ami tizenegy közép-kelet-európai mezőgazdasági minisztérium biogazdasági, kutatási és innovációs szövetsége. A miniszter fontos célnak nevezte egy uniós kutatási és innovációs partnerségi program kidolgozását. Nagy István kiemelte, az Agrárminisztérium elkötelezett a felnövekvő generáció támogatásában is, így köz- és magánösztöndíjas vagy start-up programokkal is együttműködik, és az európai biomassza alapú gazdasági ifjúsági nagykövetünkre is nagyon büszkék vagyunk. A tárcavezető az Egyesült Államokba történő látogatása során találkozik Tom Vilsack mezőgazdasági miniszterrel és Glenn Thompsonnal, a Kongresszus Mezőgazdasági Bizottságának elnökével, illetve egyeztetéseket folytat majd gazdaszervezetek vezetőivel is – olvasható az AM közleményében.

Kapcsolódó tartalom:csapadékhiány klímavédelem környezetvédelem mezőgazdaság

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom