Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: teremtett világunk megóvása közös kötelességünk

Magyarország elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az AIM for Climate konferencián, hétfőn Washingtonban az Agrárminisztérium (AM) által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint.

Létrehozva:

|

A tárcavezető beszédében kifejtette, a tavalyi év még a legszkeptikusabb magyar gazdákat is ráébresztette az aszály okozta károk súlyosságára, a szárazság és csapadékhiány ugyanis a teljes mezőgazdasági területek 30 százalékát tönkretette. Magyarország ezért még inkább elkötelezett az iránt, hogy részese legyen az amerikai agrárminisztérium AIM for Climate kezdeményezésnek, amely az agrárium klímakutatása iránt elkötelezett tagállamokat fogja össze. Mint elmondta, jól mutatja a magyar agrárium elkötelezettségét, hogy megkeresésükre nyolc egyetemi kar és öt kutatóintézet jelezte, hogy jelenleg több mint 200 kapcsolódó kutatási és innovációs projektet hajtanak végre, 50 millió dollár értékben. Tevékenységük elsősorban a szántóföldi növénytermesztés víz- és talajgazdálkodási technikáinak fejlesztésére összpontosul. A jelenlegi projektösszetétel jól tükrözi a mezőgazdaság fontosságát, de növelni kell a magán- és az európai finanszírozást is – mutatott rá Nagy István.

A miniszter kitért arra is, hogy támogatjuk a közigazgatás digitális innovációját is, például egy új távérzékeléses értékelési eszköz alkalmazását az állami kockázatkezelési rendszerünk számára. A nemzetközi együttműködések is kiemelten fontosak számunkra – hangsúlyozta. A miniszter példaként említette a BIOEAST kezdeményezést, ami tizenegy közép-kelet-európai mezőgazdasági minisztérium biogazdasági, kutatási és innovációs szövetsége. A miniszter fontos célnak nevezte egy uniós kutatási és innovációs partnerségi program kidolgozását. Nagy István kiemelte, az Agrárminisztérium elkötelezett a felnövekvő generáció támogatásában is, így köz- és magánösztöndíjas vagy start-up programokkal is együttműködik, és az európai biomassza alapú gazdasági ifjúsági nagykövetünkre is nagyon büszkék vagyunk. A tárcavezető az Egyesült Államokba történő látogatása során találkozik Tom Vilsack mezőgazdasági miniszterrel és Glenn Thompsonnal, a Kongresszus Mezőgazdasági Bizottságának elnökével, illetve egyeztetéseket folytat majd gazdaszervezetek vezetőivel is – olvasható az AM közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák