Zöldinfó

AM: teremtett világunk megóvása közös kötelességünk

Magyarország elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az AIM for Climate konferencián, hétfőn Washingtonban az Agrárminisztérium (AM) által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-05-17

Szerző:

Vanessza

A tárcavezető beszédében kifejtette, a tavalyi év még a legszkeptikusabb magyar gazdákat is ráébresztette az aszály okozta károk súlyosságára, a szárazság és csapadékhiány ugyanis a teljes mezőgazdasági területek 30 százalékát tönkretette. Magyarország ezért még inkább elkötelezett az iránt, hogy részese legyen az amerikai agrárminisztérium AIM for Climate kezdeményezésnek, amely az agrárium klímakutatása iránt elkötelezett tagállamokat fogja össze. Mint elmondta, jól mutatja a magyar agrárium elkötelezettségét, hogy megkeresésükre nyolc egyetemi kar és öt kutatóintézet jelezte, hogy jelenleg több mint 200 kapcsolódó kutatási és innovációs projektet hajtanak végre, 50 millió dollár értékben. Tevékenységük elsősorban a szántóföldi növénytermesztés víz- és talajgazdálkodási technikáinak fejlesztésére összpontosul. A jelenlegi projektösszetétel jól tükrözi a mezőgazdaság fontosságát, de növelni kell a magán- és az európai finanszírozást is – mutatott rá Nagy István.

A miniszter kitért arra is, hogy támogatjuk a közigazgatás digitális innovációját is, például egy új távérzékeléses értékelési eszköz alkalmazását az állami kockázatkezelési rendszerünk számára. A nemzetközi együttműködések is kiemelten fontosak számunkra – hangsúlyozta. A miniszter példaként említette a BIOEAST kezdeményezést, ami tizenegy közép-kelet-európai mezőgazdasági minisztérium biogazdasági, kutatási és innovációs szövetsége. A miniszter fontos célnak nevezte egy uniós kutatási és innovációs partnerségi program kidolgozását. Nagy István kiemelte, az Agrárminisztérium elkötelezett a felnövekvő generáció támogatásában is, így köz- és magánösztöndíjas vagy start-up programokkal is együttműködik, és az európai biomassza alapú gazdasági ifjúsági nagykövetünkre is nagyon büszkék vagyunk. A tárcavezető az Egyesült Államokba történő látogatása során találkozik Tom Vilsack mezőgazdasági miniszterrel és Glenn Thompsonnal, a Kongresszus Mezőgazdasági Bizottságának elnökével, illetve egyeztetéseket folytat majd gazdaszervezetek vezetőivel is – olvasható az AM közleményében.

Kapcsolódó tartalom:csapadékhiány klímavédelem környezetvédelem mezőgazdaság

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

20 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom