Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: új ökoturisztikai központot adtak át Vas megyében

Az erdei ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztése a fenntarthatóságot szolgálja – emelte ki az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Káld-Hidegkúti ökoturisztikai központjának ünnepélyes átadóján az Agrárminisztérium (AM) szerdai közleménye szerint.

Létrehozva:

|

Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az állami erdőgazdaságok az erdőkezelésbe integrált módon, a védelmi és gazdasági törekvésekkel összhangban bővítik a turisztikai hálózatot. Kifejtette, hogy a kormány elvárásainak megfelelően az erdészetek nemcsak a főváros térségében, hanem az ország minden pontján gondot fordítanak az erdei szálláshelyek, pihenők, ökoturisztikai központok megújítására, hálózatba foglalt fejlesztésére. A magyarországi erdők egyre nagyobb kihívások előtt állnak, mivel a klímaváltozás megváltoztatja a termőhelyeket, a háború és a szankciók okozta energiaválság pedig alapjaiban írja át a gazdasági környezet eddigi állandóit. Az erdők mégis megoldásokat kínálnak, ha “képesek vagyunk működésüket és kezelésüket egységben szemlélni és szervezni” – fogalmazott az államtitkár.

A közlemény szerint az állami erdőkben több mint 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút-hálózatot használhatnak a kirándulók. Emellett mintegy 1200 kilométer kerékpározásra és csaknem 400 kilométer lovaglásra kijelölt erdei út várja az érdeklődőket. Vas megye legnagyobb, több mint 7000 hektáros összefüggő erdőtömbje eddig is jó lehetőséget kínált a kikapcsolódásra, és igyekezett hozzájárulni a közjóléti funkció egyre színvonalasabb kiszolgálásához. A térség állami erdőgazdálkodója, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által 2022 végére megvalósított fejlesztés tovább növelte a szolgáltatások színvonalát és a térség turisztikai vonzerejét, újabb 16 fővel bővítve az elszállásolható vendégek számát a Kék túra útvonalán fekvő szálláshelyen. Az állami erdőgazdasági cégcsoport évente legalább 2 milliárd forintot fordít közvetlen természetvédelmi célú feladatokra, további 4 milliárd forintot pedig az ökoturisztikai hálózat elemeinek fenntartására. Ezek az összegek befektetést jelentenek a jövőnkbe – közölte az államtitkár. A karantén idején megnövekedett látogatószám az elmúlt évekre is jellemző maradt. Évente kétszer-háromszor több alkalommal látogatnak el a magyar emberek az erdőkbe, mint korábban. Éppen ezért a kormány az erdőgazdaságok számára továbbra is elvárásként fogalmazza meg az ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztését és megfelelő színvonalú fenntartását – olvasható az AM közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

Forradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából

Új magyar termék és technológia a szalmapaplan.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy új magyar termékről és technológiáról, a szalmapaplan táblásított szigetelőanyag előnyeiről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök vendégével a Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető. Az adásban elhangzott: a szalmapaplan előnyei közé tartozik a tartósság és alapanyag is bőven rendelkezésre áll, mert Magyarországon 2 millió tonna szalma marad felhasználatlanul évente, ami 20 ezer családi ház külső szigetelésére lenne alkalmas – írja az alternativenergia.hu. Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőtársa Stverteczky Tímea volt, akivel a Planet Budapest rendezvényen találkozott, és aki fejlesztőmérnök férjével hozta létre az SSH-System családi vállalkozást. Stverteczky Tímea elmondta, férjével néhány éve egy Waldorf-iskola kísérleti építési projektjében ismerkedtek meg a szalmával mint építőanyaggal. A tömör szigetelőanyagot préseléssel, varrással hozzák létre, a technológiában nem használnak kémiai vagy cementes kötőanyagot, a táblák testsűrűsége köbméterenként 80 kilogramm – ismertette.

Az első gyártósor két év alatt készült el, a magyar találmány felhasználható homlokzatra, födémre, tetők, padlók, válaszfalak szigetelésére is, jó hangszigetelő képessége kiemeli más szigetelőanyagokhoz képest. Áder János felvetette, hogy Magyarországon 2 millió tonna szalma marad felhasználatlanul évente, ez a vállalkozás számításai szerint 20 ezer családi ház külső szigetelésére lenne alkalmas. A szalmapaplan előnyei között sorolta, hogy nincs a termelés során károsanyag-kibocsátás, tartós, a ma használt anyagokhoz hasonló hőtechnikai tulajdonsággal bír. Stverteczky Tímea elmondta, hogy a homlokzatra kerülő szalmapaplant habarcsréteg védi, a tetőbe, padlóra kerülő szigetelőt pedig égéskésletető bevonattal látják el, ezt a technológiát is ők fejlesztették ki. Ez a rágcsálókat, bogarakat, élősködőket is távol tartja, de fontos, hogy minden szigetelést mechanikusan le kell zárni, és ha megsérül, javítani kell. A nedvességtől azért nem kell tartani, mert a szalmapaplanban jól közlekedik a pára, segít megelőzni a penészesedést – tette hozzá.

Elmondta azt is, termékük középáras, szigetelésük az elmúlt három évben mintegy 120 házra került fel. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozás rendelkezik az Európai Unió ETA építőipari minősítésével, a termék uniós piacon forgalmazható. Elhangzott, hogy a szalmapaplanra Magyarországon kívül is van érdeklődés, például Olaszországban egy partner elkezdte az értékesítést, megrendelte az első varrógépet, két hónapja pedig ezzel szigeteltek egy nyaralót Elba szigetén. Vannak érdeklődők Romániából, Szlovákiából, Bulgáriából, Hollandiából is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák