Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: új ökoturisztikai központot adtak át Vas megyében

Az erdei ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztése a fenntarthatóságot szolgálja – emelte ki az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Káld-Hidegkúti ökoturisztikai központjának ünnepélyes átadóján az Agrárminisztérium (AM) szerdai közleménye szerint.

Létrehozva:

|

Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az állami erdőgazdaságok az erdőkezelésbe integrált módon, a védelmi és gazdasági törekvésekkel összhangban bővítik a turisztikai hálózatot. Kifejtette, hogy a kormány elvárásainak megfelelően az erdészetek nemcsak a főváros térségében, hanem az ország minden pontján gondot fordítanak az erdei szálláshelyek, pihenők, ökoturisztikai központok megújítására, hálózatba foglalt fejlesztésére. A magyarországi erdők egyre nagyobb kihívások előtt állnak, mivel a klímaváltozás megváltoztatja a termőhelyeket, a háború és a szankciók okozta energiaválság pedig alapjaiban írja át a gazdasági környezet eddigi állandóit. Az erdők mégis megoldásokat kínálnak, ha “képesek vagyunk működésüket és kezelésüket egységben szemlélni és szervezni” – fogalmazott az államtitkár.

A közlemény szerint az állami erdőkben több mint 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút-hálózatot használhatnak a kirándulók. Emellett mintegy 1200 kilométer kerékpározásra és csaknem 400 kilométer lovaglásra kijelölt erdei út várja az érdeklődőket. Vas megye legnagyobb, több mint 7000 hektáros összefüggő erdőtömbje eddig is jó lehetőséget kínált a kikapcsolódásra, és igyekezett hozzájárulni a közjóléti funkció egyre színvonalasabb kiszolgálásához. A térség állami erdőgazdálkodója, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által 2022 végére megvalósított fejlesztés tovább növelte a szolgáltatások színvonalát és a térség turisztikai vonzerejét, újabb 16 fővel bővítve az elszállásolható vendégek számát a Kék túra útvonalán fekvő szálláshelyen. Az állami erdőgazdasági cégcsoport évente legalább 2 milliárd forintot fordít közvetlen természetvédelmi célú feladatokra, további 4 milliárd forintot pedig az ökoturisztikai hálózat elemeinek fenntartására. Ezek az összegek befektetést jelentenek a jövőnkbe – közölte az államtitkár. A karantén idején megnövekedett látogatószám az elmúlt évekre is jellemző maradt. Évente kétszer-háromszor több alkalommal látogatnak el a magyar emberek az erdőkbe, mint korábban. Éppen ezért a kormány az erdőgazdaságok számára továbbra is elvárásként fogalmazza meg az ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztését és megfelelő színvonalú fenntartását – olvasható az AM közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem

A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.

Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.

Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.

Advertisement

A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.

Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák