Zöldinfó
AM: új ökoturisztikai központot adtak át Vas megyében
Az erdei ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztése a fenntarthatóságot szolgálja – emelte ki az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Káld-Hidegkúti ökoturisztikai központjának ünnepélyes átadóján az Agrárminisztérium (AM) szerdai közleménye szerint.
Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az állami erdőgazdaságok az erdőkezelésbe integrált módon, a védelmi és gazdasági törekvésekkel összhangban bővítik a turisztikai hálózatot. Kifejtette, hogy a kormány elvárásainak megfelelően az erdészetek nemcsak a főváros térségében, hanem az ország minden pontján gondot fordítanak az erdei szálláshelyek, pihenők, ökoturisztikai központok megújítására, hálózatba foglalt fejlesztésére. A magyarországi erdők egyre nagyobb kihívások előtt állnak, mivel a klímaváltozás megváltoztatja a termőhelyeket, a háború és a szankciók okozta energiaválság pedig alapjaiban írja át a gazdasági környezet eddigi állandóit. Az erdők mégis megoldásokat kínálnak, ha “képesek vagyunk működésüket és kezelésüket egységben szemlélni és szervezni” – fogalmazott az államtitkár.
A közlemény szerint az állami erdőkben több mint 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút-hálózatot használhatnak a kirándulók. Emellett mintegy 1200 kilométer kerékpározásra és csaknem 400 kilométer lovaglásra kijelölt erdei út várja az érdeklődőket. Vas megye legnagyobb, több mint 7000 hektáros összefüggő erdőtömbje eddig is jó lehetőséget kínált a kikapcsolódásra, és igyekezett hozzájárulni a közjóléti funkció egyre színvonalasabb kiszolgálásához. A térség állami erdőgazdálkodója, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által 2022 végére megvalósított fejlesztés tovább növelte a szolgáltatások színvonalát és a térség turisztikai vonzerejét, újabb 16 fővel bővítve az elszállásolható vendégek számát a Kék túra útvonalán fekvő szálláshelyen. Az állami erdőgazdasági cégcsoport évente legalább 2 milliárd forintot fordít közvetlen természetvédelmi célú feladatokra, további 4 milliárd forintot pedig az ökoturisztikai hálózat elemeinek fenntartására. Ezek az összegek befektetést jelentenek a jövőnkbe – közölte az államtitkár. A karantén idején megnövekedett látogatószám az elmúlt évekre is jellemző maradt. Évente kétszer-háromszor több alkalommal látogatnak el a magyar emberek az erdőkbe, mint korábban. Éppen ezért a kormány az erdőgazdaságok számára továbbra is elvárásként fogalmazza meg az ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztését és megfelelő színvonalú fenntartását – olvasható az AM közleményében.
Zöldinfó
Megdupláznák a medvekilövési kvótát Romániában
A román államfő az alkotmánybírósághoz fordult a medveállomány ritkítására vonatkozó törvény kapcsán
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nicusor Dan szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos, valamint a román alaptörvény mellett európai szabályokat is sérthet – számolt be az alternativenergia.hu. Nicusor Dan beadványában attól tart, hogy a romániai barnamedve-állomány szabályozására vonatkozó, megelőzési céllal idén 859 barnamedve kilövését engedélyező törvényben megállapított kvóta aránytalan intézkedésnek minősülhet, amennyiben nem bizonyítható tudományosan, hogy túlszaporodott a populáció, valamint az, hogy az ökológiai egyensúly és a lakosság biztonsága érdekében hozott egyéb intézkedések nem elégségesek. A törvény ebben a formában európai szabályokat is sérthet – figyelmeztet az államfő. Megítélése szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos. Például bár tiltja a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvék kilövését, az előírás megszegése esetén nem ír elő szankciókat, így ez a cikkely kötelező érvényű jogi norma helyett pusztán erkölcsi ajánlássá válik – mutat rá.
Nicusor Dan azon aggodalmának is hangot ad, hogy nincs egy valós idejű, minden érintett számára hozzáférhető adatbázis a kvóta alakulásáról, így az több példány kilövését is lehetővé tenné, mint a megszabott felső határ. “Az a tény, hogy a megszabott kvóta túllépése esetén semmilyen szankció nem alkalmazandó, azt bizonyítja, hogy a jogalkotó az uniós előírásokkal ellentétben nem a faj tényleges védelmét tűzte ki célul, hanem egy engedékeny, jogi szigorral nem rendelkező keretet hozott létre” – idézi a beadványt az Agerpres. Az államfő azt is állítja, hogy a román parlament túllépte törvényhozói hatáskörét, amikor számszerűsítette a vadászati kvótákat, szerinte a kilőhető egyedszámokat a végrehajtó hatalomnak, a környezetvédelmi minisztériumnak kellene megszabni.
Romániában április 22-én fogadta el döntő házként a képviselőház a barnamedve-állomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által előterjesztett törvénytervezet a korábbi 426 helyett 2026-ra és 2027-re évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal. A jogszabály a sürgősségi kilövések számát is az eddigi kétszeresére – 55 helyett 110-re – emeli. Előírja továbbá, hogy a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvéket nem szabad kilőni, és a trófeavadászat is tilos. Az előterjesztő RMDSZ szerint az intézkedés célja az emberi élet és a mezőgazdasági tevékenységek védelme a Romániában védettnek minősülő nagyvadaktól, valamint a túlszaporodott állomány tudományos alapú szabályozása.
Az indoklása szerint az intézkedésre azért volt szükség, mivel Romániában az utóbbi két évtizedben 26 ember életét vesztette medvetámadások következtében, és több mint 274-en megsérültek. A román hatóságok az elmúlt időszakban a településekre bejáró medvék számának növekedésére figyelmeztettek. Erdélyben az elmúlt két hétben több alkalommal támadt emberre medve, Beszterce-Naszód és Hargita megyéből egy-egy halálos támadást is jelentettek. Utóbbi nyomán 22 székelyföldi polgármester kérte az államfőtől a vadászati kvótákra vonatkozó törvény mielőbbi kihirdetését. Romániában a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményei a barnamedvék túlszaporodását mutatják. Eszerint az országban élő nagyvadak száma 10 419 és 12 770 közöttire tehető, míg szakértők szerint az optimális egyedszám 4000 lenne.
A Digi24 hírportál szerint az alkotmánybíróság június 24-én tárgyalja az államfő beadványát. A törvénytervezetet kezdeményező Tánczos Barna szenátor, volt környezetvédelmi miniszter aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a román államfő a törvény kihirdetése helyett alkotmányossági kifogást emelt a jogszabály ellen. “A törvényben olyan arányos megelőzési és beavatkozási kvótákat javasoltunk, amelyeket a tavaly lezárult genetikai populációfelmérés eredményeire alapoztunk, azzal a céllal, hogy megfékezzük a medvék túlszaporodását, védve az emberi életet és a mezőgazdasági tevékenységet. Ugyanakkor a tudományos alapon meghatározott arányos beavatkozás összhangban van a faj védelméről szóló rendelkezésekkel és más európai gyakorlatokkal” – írta Facebook-oldalán Tánczos. Az RMDSZ politikusa hozzátette: abban bízik, hogy az alkotmánybíróság a legrövidebb időn belül megállapítja, hogy a jogszabály nem sérti az alaptörvényt, és az még a nyár folyamán megjelenhet a Hivatalos Közlönyben.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaSzupergyors töltőket és új márkát hoz Magyarországra a BYD
