Zöldinfó
Anglia legszárazabb júliusa volt az idei 1935 óta
Anglia legszárazabb júliusa volt az idei 1935 óta – idézte a BBC hírportálja a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) friss jelentését.
Az egyelőre nem végleges adatok alapján Kelet-, Délkelet- és Dél-Angliában az idei július volt az eddigi legszárazabb. Az angliai folyók vízszintje jelenleg alacsony, aminek súlyos hatásai vannak a mezőgazdaságra, a természeti környezetre és a vadon élő állatokra. A vízszolgáltatók arra figyelmeztettek, hogy lehetséges a háztartások vízhasználatának korlátozása. Délkelet-Angliában és Dél-Anglia középső részén átlagosan mindössze öt milliméter eső esett, Anglia átlaga 23,2 milliméter volt. Az Egyesült Királyság átlaga júliusban 46,3 milliméter volt, ezzel 1936 óta a hónap a 19. legszárazabb július lett az országban. Az első locsolási tilalom augusztus 5-én lép életbe, a Southern Water vízszolgáltató ügyfeleit érinti Hampshire-ben és Wight szigetén. A fogyasztók nem tölthetnek fel kerti medencéket, nem locsolhatnak és nem moshatnak autót locsolócsővel.
A gazdák a szárazság pusztító hatásaira figyelmeztettek, a burgonya, a cukorrépa és a kukorica megszenvedi az esőhiányt, egyes gazdák a szokásosnál korábbi aratásra kényszerültek. A vadon élő állatok közül sokan nem alkalmazkodtak a melegebb, szárazabb körülményekhez. A tudósok arra figyelmeztettek, hogy egyes fajok – köztük a poszméhek és számos madárfaj – nagy nehézségek árán maradnak csak életben. Idén a januártól júniusig tartó időszak volt a legszárazabb az országban 1976 óta.
Zöldinfó
Veszélyes anyagot találtak több soproni utcában
Tizenkilenc önkormányzati út esetében mutatott ki a laborvizsgálat eltérő mennyiségű azbeszt tartalmú kőzetet Sopronban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
34 útszakaszt vizsgáltak meg a MAir-Scope Kft. szakemberei – írja az alternativenergia.hu. Azbeszt tartalmú kőzetet azonosítottak a Tőzike utcában, a Csőszhaz dűlőben, a Virágvölgyi és Remetelak utca kereszteződésében, az Erdburger dűlőben, a Boróka utca és Hubertusz utca kereszteződésében, a Nikolics Károly utcában, a Borbolya köz és Rozmaring utca kereszteződésében, a Kistómalom utcában, a Tómalom és a kerékpárút közötti padkában, a Sterbenz Karoly utcában, az Ady Endre út 87. előtt, a Dalárda utcában, a Dorosmai és Szőlőskert utca kereszteződésében, az Erdburger dűlő és Maurer dűlő kereszteződésében, az Ágoston Ernő utcában, a Papucsvirag utcában, a Menta utcában, a Régi Iskola soron, valamint a Vasút soron. Az önkormányzat az érintett utcákban sebességkorlátozást vezet be és behajtani tilos, kivéve lakók táblákat helyez ki. Gyors, átmeneti megoldásként az útburkolatok kálcium-klorid kezelést kapnak, ami pormentesíti a felületet. A polgármester szerint végleges megoldásként felületzárják az utakat, de ehhez a hatóságok állásfoglalása is szükséges.
A mintavételek eredményeit elküldik a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalnak további vizsgálatok és intézkedések céljából. Farkas Ciprián május 11-én jelezte, hogy az önkormányzat munkacsoportot állított fel annak érdekében, hogy “minden eshetőségre felkészülve, hatékony cselekvési terv álljon rendelkezésükre az osztrák azbeszt-üggyel kapcsolatban”. Létrehoztak egy központi e-mail címet is a lakossági bejelentésekhez, az oda érkező leveleket egyrészt továbbítjuk a kormányhivatalnak, másrészt saját hatáskörben is megválaszolják. A Greenpeace május 8-án közölte, hogy Sopronban két helyszínen is méréseket végeztek, amik azbesztszennyezettséget mutattak ki.
-
Zöld Közlekedés10 óra telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
