Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Anglia legszárazabb júliusa volt az idei 1935 óta

Létrehozva:

|

Anglia legszárazabb júliusa volt az idei 1935 óta – idézte a BBC hírportálja a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) friss jelentését.

Az egyelőre nem végleges adatok alapján Kelet-, Délkelet- és Dél-Angliában az idei július volt az eddigi legszárazabb. Az angliai folyók vízszintje jelenleg alacsony, aminek súlyos hatásai vannak a mezőgazdaságra, a természeti környezetre és a vadon élő állatokra. A vízszolgáltatók arra figyelmeztettek, hogy lehetséges a háztartások vízhasználatának korlátozása. Délkelet-Angliában és Dél-Anglia középső részén átlagosan mindössze öt milliméter eső esett, Anglia átlaga 23,2 milliméter volt. Az Egyesült Királyság átlaga júliusban 46,3 milliméter volt, ezzel 1936 óta a hónap a 19. legszárazabb július lett az országban. Az első locsolási tilalom augusztus 5-én lép életbe, a Southern Water vízszolgáltató ügyfeleit érinti Hampshire-ben és Wight szigetén. A fogyasztók nem tölthetnek fel kerti medencéket, nem locsolhatnak és nem moshatnak autót locsolócsővel.

A gazdák a szárazság pusztító hatásaira figyelmeztettek, a burgonya, a cukorrépa és a kukorica megszenvedi az esőhiányt, egyes gazdák a szokásosnál korábbi aratásra kényszerültek. A vadon élő állatok közül sokan nem alkalmazkodtak a melegebb, szárazabb körülményekhez. A tudósok arra figyelmeztettek, hogy egyes fajok – köztük a poszméhek és számos madárfaj – nagy nehézségek árán maradnak csak életben. Idén a januártól júniusig tartó időszak volt a legszárazabb az országban 1976 óta.

Advertisement

Zöldinfó

Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten

A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.

Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák