Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Anglia legszárazabb júliusa volt az idei 1935 óta

Létrehozva:

|

Anglia legszárazabb júliusa volt az idei 1935 óta – idézte a BBC hírportálja a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) friss jelentését.

Az egyelőre nem végleges adatok alapján Kelet-, Délkelet- és Dél-Angliában az idei július volt az eddigi legszárazabb. Az angliai folyók vízszintje jelenleg alacsony, aminek súlyos hatásai vannak a mezőgazdaságra, a természeti környezetre és a vadon élő állatokra. A vízszolgáltatók arra figyelmeztettek, hogy lehetséges a háztartások vízhasználatának korlátozása. Délkelet-Angliában és Dél-Anglia középső részén átlagosan mindössze öt milliméter eső esett, Anglia átlaga 23,2 milliméter volt. Az Egyesült Királyság átlaga júliusban 46,3 milliméter volt, ezzel 1936 óta a hónap a 19. legszárazabb július lett az országban. Az első locsolási tilalom augusztus 5-én lép életbe, a Southern Water vízszolgáltató ügyfeleit érinti Hampshire-ben és Wight szigetén. A fogyasztók nem tölthetnek fel kerti medencéket, nem locsolhatnak és nem moshatnak autót locsolócsővel.

A gazdák a szárazság pusztító hatásaira figyelmeztettek, a burgonya, a cukorrépa és a kukorica megszenvedi az esőhiányt, egyes gazdák a szokásosnál korábbi aratásra kényszerültek. A vadon élő állatok közül sokan nem alkalmazkodtak a melegebb, szárazabb körülményekhez. A tudósok arra figyelmeztettek, hogy egyes fajok – köztük a poszméhek és számos madárfaj – nagy nehézségek árán maradnak csak életben. Idén a januártól júniusig tartó időszak volt a legszárazabb az országban 1976 óta.

Advertisement

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Advertisement

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák