Zöldinfó
Áramkorlátozásokat vezettek be Kína Szecsuan tartományában
A tartós kánikula miatt energiatakarékossági programot vezettek be hétfőtől Kína Szecsuan tartományában.
A korlátozások főleg a tartomány fővárosát, Csengdut érintik, ahol a gyárak és vállalatok számára tervezett áramkimaradások vannak, amit a lakosság egy részére is kiterjesztettek. A Kína délnyugati részén található, több mint 20 millió lakosú nagyváros metróvonalain csökkentették a közvilágítást, a metrókocsikban és az állomásokon mérsékelték a légkondicionálást és lekapcsolták a világító reklámtáblákat. A csengdui önkormányzat keddtől csökkentette az utcai közvilágítást és szintén kikapcsoltatta fényreklámokat. Az energiatakarékossági intézkedések legfőbb oka, hogy Szecsuanban napok óta 40 Celsius-fok felett van a hőmérséklet. A kánikula miatt folyamatosan működnek a légkondicionálók. Az áramellátást veszélyezteti, hogy a régió vízforrásai elapadóban vannak, és a területet 80 százalékban a közeli vízlépcsők látják el árammal. A helyzet komoly fejtörést okoz a Kína gazdasági motorjaként emlegetett régiónak, mert a szomszédos Csiangszu és Csöcsiang tartományokat szintén Szecsuán látja el árammal.
Kínában nem ritkák a nyári hőhullámok, főleg a szárazabb nyugati és déli országrészekben. A meteorológusok szerint azonban ebben az évben szélsőséges az időjárás, amit a klímaváltozással magyaráznak. A Jangce folyó jelenlegi vízhozama csak 51 százaléka az elmúlt öt év átlagának, és az állami meteorológiai intézet közlése szerint 1961 óta az idei a leghosszabb hőségperiódus Kínában. Csiangszuban a 68 fokosra felforrósodott aszfalt miatt arra figyelmeztették az autósokat, hogy a gumiabroncsok tönkremehetnekAz ország északnyugati, száraz éghajlatú részét ugyanakkor szerda óta villámárvizek sújtják: a hirtelen lezúdult nagy mennyiségű eső a hegyes részeken földcsuszamlásokat okozott, 17-en életüket vesztették.
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
