Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Áramkorlátozásokat vezettek be Kína Szecsuan tartományában

A tartós kánikula miatt energiatakarékossági programot vezettek be hétfőtől Kína Szecsuan tartományában.

Létrehozva:

|

A korlátozások főleg a tartomány fővárosát, Csengdut érintik, ahol a gyárak és vállalatok számára tervezett áramkimaradások vannak, amit a lakosság egy részére is kiterjesztettek. A Kína délnyugati részén található, több mint 20 millió lakosú nagyváros metróvonalain csökkentették a közvilágítást, a metrókocsikban és az állomásokon mérsékelték a légkondicionálást és lekapcsolták a világító reklámtáblákat. A csengdui önkormányzat keddtől csökkentette az utcai közvilágítást és szintén kikapcsoltatta fényreklámokat. Az energiatakarékossági intézkedések legfőbb oka, hogy Szecsuanban napok óta 40 Celsius-fok felett van a hőmérséklet. A kánikula miatt folyamatosan működnek a légkondicionálók. Az áramellátást veszélyezteti, hogy a régió vízforrásai elapadóban vannak, és a területet 80 százalékban a közeli vízlépcsők látják el árammal. A helyzet komoly fejtörést okoz a Kína gazdasági motorjaként emlegetett régiónak, mert a szomszédos Csiangszu és Csöcsiang tartományokat szintén Szecsuán látja el árammal.

Kínában nem ritkák a nyári hőhullámok, főleg a szárazabb nyugati és déli országrészekben. A meteorológusok szerint azonban ebben az évben szélsőséges az időjárás, amit a klímaváltozással magyaráznak. A Jangce folyó jelenlegi vízhozama csak 51 százaléka az elmúlt öt év átlagának, és az állami meteorológiai intézet közlése szerint 1961 óta az idei a leghosszabb hőségperiódus Kínában. Csiangszuban a 68 fokosra felforrósodott aszfalt miatt arra figyelmeztették az autósokat, hogy a gumiabroncsok tönkremehetnekAz ország északnyugati, száraz éghajlatú részét ugyanakkor szerda óta villámárvizek sújtják: a hirtelen lezúdult nagy mennyiségű eső a hegyes részeken földcsuszamlásokat okozott, 17-en életüket vesztették.

 

Advertisement

Zöldinfó

A tudomány élvonalában: három magyar kutatónő kiemelkedő eredményeit ismerték el

Baji Zsófia anyagtudós, Bálint Erika vegyészmérnök és Menyhart Otília bioinformatikus kapta A Nőkért és a Tudományért tudományos ösztöndíjat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Baji Zsófia anyagtudós a hatékonyabb mikrochipek fejlesztésében, Bálint Erika vegyészmérnök a fenntarthatóbb gyógyszergyártásban, Menyhart Otília bioinformatikus a személyre szabott rákterápiák fejlesztésében elért kiemelkedő kutatási eredményeiért nyerte el idén a L’Oréal és az UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű, magyar kutatónőknek meghirdetett ösztöndíját – közölték a szervezők az MTI-vel. Az elismerést 24. alkalommal adták át szerdán Budapesten. A díj alapítói azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert a pályáján – emelte ki az alternativenergia.hu. A méltatás szerint Baji Zsófia, az EK Energiatudományi Kutatóközpont anyagtudósa és fizikusa olyan atomi pontosságú technológián dolgozik, amely a jövő kisebb, hatékonyabb és környezetbarátabb mikrochipjeinek alapját adhatja. A kutató munkája során atomi rétegeleválasztással (ALD) foglalkozik, amely lehetővé teszi, hogy a mikrochipek rétegeit atomról atomra építsék fel. Ez a precizitás elengedhetetlen a mai, tíz-tizenöt atom vastagságú rétegek kialakításához.

Kutatása révén az anyagok tulajdonságai pontosan az adott eszközhöz szabhatók, a módszer pedig módszer alacsony hőmérsékleten is alkalmazható, így flexibilis elektronikai és biológiai – például biokompatibilis implantátumokban használt – eszközökhöz is használható – írták a közleményben. Szintén ösztöndíjban részesült Bálint Erika vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) munkatársa, aki a gyógyszergyártás energia-, oldószer- és időigényes, jelentős hulladékkal járó folyamataira keres fenntarthatóbb megoldásokat az áramlásos kémia eszközeivel.

Kutatócsoportjával több biológiailag aktív molekula zöld szintézisén dolgozik; egyik kiemelendő eredményük a kapszaicin – a csípős paprika hatóanyagának – fenntartható, folyamatos és környezetbarát szintetikus előállítása, amely a hagyományos, paprikából történő kivonásnál jóval kevesebb energiát igényel. A csapat emellett 3D nyomtatott áramlásos reaktorokat is fejleszt, amelyek a drága kereskedelmi berendezéseket válthatják ki, hozzájárulva egy fenntarthatóbb és biztonságosabb gyógyszeriparhoz – olvasható a méltatásban.

Advertisement

A harmadik díjazott Menyhart Otília, aki bioinformatikai módszerekkel, több ezer daganatos beteg génexpressziós adatait elemezve keresi a választ arra, milyen molekuláris mintázatok húzódnak meg annak hátterében, hogy ugyanaz a terápia betegenként eltérően hat. Munkájának célja, hogy pontosabb támpontokat adjon a gyógyszerfejlesztőknek hatékonyabb, személyre szabott rákterápiák kifejlesztéséhez – írták.

A tájékoztatás szerint az elmúlt huszonnégy évben hatvanhat magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, így a vállalat eddig több mint 100 millió forintot osztott szét a magyar tudósok között. Az elismerésekről akadémikusokból álló zsűri dönt, a program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák