Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Átadták a második németországi LNG-terminált

Átadták Németországban a második tengeri terminált, amely cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására szolgál.

Létrehozva:

|

A Deutsche ReGas nevű energetikai vállalkozás beruházásában a balti-tengeri Lubminnál épített terminált szombaton avatta fel Olaf Scholz kancellár és Manuela Schwesig, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány miniszterelnöke. Olaf Scholz kiemelte, hogy Németország az Ukrajna elleni orosz támadás révén bekövetkezett földgázellátási változások ellenére sikeresen átvészeli a telet, így “mindenki tapasztalhatja az otthonában, hogy nem sérült a gázellátás”.

A kancellár rámutatott, hogy gazdasági válság sem sújtja az országot. Mint mondta, ez a százmilliárd eurós nagyságrendű támogatási programok mellett az energiaellátás biztonságát szolgáló erőfeszítéseknek tulajdonítható. A Deutsche ReGas úgynevezett úszó terminált épített, amelynek legfőbb eleme egy különleges hajó, hivatalos elnevezéssel úszó tároló és visszagázosító szerelvény. A terminálra tartályhajókon érkező LNG-t ezen a Neptune nevű hajón átalakítják gáz halmazállapotúvá, hogy betáplálhassák a szárazföldi vezetékrendszerbe. A terminál kapacitása évi 4,5 milliárd köbméter. Ennek legnagyobb részét, 3,6 milliárd köbmétert már le is kötöttek hosszú távra.

A szövetségi kormány szervezésében energetikai vállalatok hét ilyen úszó LNG-terminált fejlesztenek. Az elsőt 2022 decemberében avatták fel. A tervek szerint 2023 végére valamennyi működik majd. Kapacitásuk együttvéve meghaladja az évi 30 milliárd köbmétert. Ez nagyjából a fele annak a mennyiségnek, amely az Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtti utolsó évben, 2021-ben érkezett az Északi Áramlat-1 földgázvezetéken Oroszországból Németországba. A berlini vezetés tervei szerint három tengerparti LNG-terminált is építenek majd. Ezek a  beruházások legkorábban 2025-ben vagy 2026-ban készülhetnek el.

Advertisement

A szövetségi kormány tavasszal, röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás után határozta el az LNG-terminálok fejlesztését, hogy felszámolja Németország függőségét az orosz földgázimporttól. Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

A szövetségi közüzemi felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság legutóbbi, pénteki jelentése szerint “németországi gázellátás stabil” és “az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig meghaladja a 90 százalékot.

Advertisement

Zöld Energia

Drámai múlt, zöld jövő: Csernobil energia-termelő központtá válhat

Napelemparkot építenek a csernobili erőmű területén, így biztosítva a létesítmény áramellátását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A napelemek egy hónapon belül megkezdik a villamos energia előállítását – írja az alternativenergia.hu. Szerhij Tarakanov, a nukleáris létesítmény vezérigazgatója az UNIAN ukrán hírügynökségnek pénteken elmondta, hogy szinte kész a két megawatt teljesítményű napelempark. “Még egy hónap, és üzembe helyezzük az állomást”. Ez lehetővé teszi, hogy a villamosenergia-költségek csökkentését, amelyek jelentős részét teszik ki az objektum költségvetésének – közölte. Megjegyezte, egyelőre nincs szó arról, hogy belépjenek a villamosenergia-piacra, de nem zárja ki, hogy ilyen tervek is felmerülhetnek a jövőben. “A kormány megbízott bennünket az erőművi blokkok leszerelésével és a szarkofág átalakításával, hogy biztonságos legyen a környezetére, most ezen dolgozunk” – tette hozzá a szakember, aki a csernobili atomerőmű és a körülötte lévő tiltott zóna jövőjét abban látja, ha a területet fejlesztési övezetté alakítják. “Itt elegendő hely van például a zöld energiatermelés számára. Emellett megvan az infrastruktúra új atomerőművi blokkok telepítéséhez is. Elegendő vízkészlettel rendelkezünk és kiterjedt energiahálózatunk van. Az engedélyezési folyamat is egyszerűbb lesz, mivel a tiltott zónában nincs szükség lakossági meghallgatásokra. Ezt az egyedülálló területet a jövőben ki kell használni” – mondta Tarakanov.

Ugyanakkor a vezérigazgató elmondta: nem gondolja, hogy az erőmű energetikai potenciálja helyreállítható lenne kis moduláris reaktorokkal (SMR). Közölte: az 1986 áprilisában történt csernobili baleset tanulságait figyelembe véve kizárólag kipróbált technológiákkal kell dolgozni; célszerűbb lenne nagy teljesítményű, bevált és magas biztonsági szintű reaktorokat építeni. Az UNIAN hozzáfűzte, hogy a régi szarkofág fölé épített új biztonsági burkolat, amelyet egy orosz drón megrongált, sürgős javításra szorul. A 2025 februári drónbecsapódás és az azt követő tűz miatt a biztonsági burkolat elvesztette teljes tömítettségét. Helyreállításának teljes költsége elérheti az 500 millió eurót, és a munka akár 2030-ig is eltarthat. Az összeg egy részét Ukrajna nyugati partnerei már átutalták. Az orosz rakéták és drónok folyamatos fenyegetést jelentenek az objektum biztonságára. A világ egyetlen atomerőművét sem tervezték arra, hogy tartósan drón- vagy rakétatámadásoknak legyen kitéve – közölte, rámutatva arra, hogy a szarkofág megsemmisülne, ha Iszkander, Kinzsal vagy Kalibr típusú rakéta csapódna bele.

Az épület leomlását követően a védőburkolat alatti több száz tonnányi üzemanyag-maradvány, valamint por a levegőbe jutna és felhőt képezne, amelyet a szél bármilyen irányba elsodorhat – mondta Szerhij Tarakanov. Hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs közvetlen kockázata a régi szarkofág beomlásának, amely a közvetlenül az 1986-ban felrobbant négyes reaktor fölött található. A tavalyi orosz dróntámadás jellege arra utal, hogy az incidens szándékos volt. A támadás célja feltehetően az objektum ellenállóképességének és a nemzetközi közösség reakciójának tesztelése volt. Egyetlen atomerőmű sem lehet harctér, a csernobili sem. Ez nukleáris terrorizmus Oroszország részéről – mondta a vezérigazgató.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák