A Deutsche ReGas nevű energetikai vállalkozás beruházásában a balti-tengeri Lubminnál épített terminált szombaton avatta fel Olaf Scholz kancellár és Manuela Schwesig, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány miniszterelnöke. Olaf Scholz kiemelte, hogy Németország az Ukrajna elleni orosz támadás révén bekövetkezett földgázellátási változások ellenére sikeresen átvészeli a telet, így “mindenki tapasztalhatja az otthonában, hogy nem sérült a gázellátás”.

A kancellár rámutatott, hogy gazdasági válság sem sújtja az országot. Mint mondta, ez a százmilliárd eurós nagyságrendű támogatási programok mellett az energiaellátás biztonságát szolgáló erőfeszítéseknek tulajdonítható. A Deutsche ReGas úgynevezett úszó terminált épített, amelynek legfőbb eleme egy különleges hajó, hivatalos elnevezéssel úszó tároló és visszagázosító szerelvény. A terminálra tartályhajókon érkező LNG-t ezen a Neptune nevű hajón átalakítják gáz halmazállapotúvá, hogy betáplálhassák a szárazföldi vezetékrendszerbe. A terminál kapacitása évi 4,5 milliárd köbméter. Ennek legnagyobb részét, 3,6 milliárd köbmétert már le is kötöttek hosszú távra.

A szövetségi kormány szervezésében energetikai vállalatok hét ilyen úszó LNG-terminált fejlesztenek. Az elsőt 2022 decemberében avatták fel. A tervek szerint 2023 végére valamennyi működik majd. Kapacitásuk együttvéve meghaladja az évi 30 milliárd köbmétert. Ez nagyjából a fele annak a mennyiségnek, amely az Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtti utolsó évben, 2021-ben érkezett az Északi Áramlat-1 földgázvezetéken Oroszországból Németországba. A berlini vezetés tervei szerint három tengerparti LNG-terminált is építenek majd. Ezek a  beruházások legkorábban 2025-ben vagy 2026-ban készülhetnek el.

A szövetségi kormány tavasszal, röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás után határozta el az LNG-terminálok fejlesztését, hogy felszámolja Németország függőségét az orosz földgázimporttól. Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

A szövetségi közüzemi felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság legutóbbi, pénteki jelentése szerint “németországi gázellátás stabil” és “az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig meghaladja a 90 százalékot.