Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Átadták az Európai hulladékcsökkentési hét díjait

Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az átállást a körforgásos gazdaságra az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Szentendrén, ahol átadta a 2022-es Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseit.

Létrehozva:

|

Raisz Anikó a magyar koordinátor, az ÉMI Szentendrei ipari parkjában tartott rendezvényen hangsúlyozta, a körforgásos gazdaság sokkal több, mint újrahasznosítás, hiszen a keletkező hulladék egy másik vállalat számára alapanyagot, értéket jelent. “Így zárul a kör, és alakul át a lineáris gazdaság körforgásossá, nem pazarolva a rendelkezésre álló erőforrásokat” – mondta. A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentése nemcsak a hulladékgyűjtés és -kezelés okos megszervezése, hanem magában foglalja a tudatos vásárlást és az élelmiszerhulladékok helyben komposztálását is – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Raisz Anikó beszélt arról is, hogy a fenntarthatóság nem csak politikai és kormányzati kérdés, a siker érdekében az egyes személyeknek, családoknak, üzleti vállalkozásoknak, civil szerveződéseknek is olyan célokat, értékeket kell követniük, oly módon kell meghozniuk mindennapos döntéseiket, és olyan kezdeményezésekbe kell belevágniuk, amelyek biztosíthatják a fenntartható társadalom elérését.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a környezettudatosság növelése érdekében a tárca évről évre számos környezeti nevelési programot, szemléletformáló eseményt szervez, illetve támogat. “Ahol jelentős társadalmi ügyről van szó, ott a társadalmi összefogás és az innováció is mindig helyet kér magának”, és erre kiváló példa a legutóbbi Európai hulladékcsökkentési hét programja – mondta. Ismertette, a programra Európa-szerte több mint 16 ezer résztvevő regisztrált. Magyarország az ötödik helyen végzett, és a program népszerűsége évről évre nő, 2021-hez képest 40 százalékkal emelkedett az akciók száma az országban – emelte ki, és különösen örömtelinek nevezte, hogy az oktatási intézményekben is egyre nagyobb figyelmet kapott a program. 2022 kiemelt témája a körforgásos és fenntartható textília volt, a középpontban a textilipar ökológiai lábnyomának csökkentése, a textilhulladék keletkezésének megelőzése, a textilek, ruhák újrahasználata, újrahasznosítása, élettartamuk növelése állt.

Buday-Malik Adrienn, az ÉMI vezérigazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy a körforgásos gazdaság és a környezet ügye közösséget teremt és olyan szereplőket köt össze, akiknek máskor talán kevés köze lenne egymáshoz. Önkormányzati képviselők, magánszemélyek, színművészek, kutatók, a tudományos élet képviselői, politikusok és a kormányzat képviselői ülnek egy asztalhoz és állnak egy ügy mellé. Az ÉMI építésügyi szakmai szervezetként olyan ügy mellé állt koordinátorként, ami mindenképp közös ügy – tette hozzá. A sajtóanyag tájékoztatása szerint akciómegvalósítóként öt kategóriában lehetett jelentkezni: közigazgatási szerv, hatóság; egyesület, civil szervezet; gazdálkodó, ipari szervezet; oktatási intézmény és magánszemély. A 2022-es programra 281 akcióterv érkezett az ország teljes területéről.

Advertisement

Európában 2009-ben indult el a kezdeményezés, Magyarország 2013 óta vesz részt benne, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. harmadik éve a hazai koordinátora. A programot minden év novemberének harmadik hetében rendezik. A 2022-es év tizenhat díjazottja között van például a Kétegyházi Márki Sándor Általános Iskola, a Humusz Szövetség, a Somogy Vármegyei Kormányhivatal vagy a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház.

Advertisement

Zöldinfó

Hattyúk és teknősök a leggyakoribb áldozatok a magyar vizekben

Több mint 60 állatfajra veszélyesek Magyarországon az elhagyott horgászeszközök egy vizsgálat szerint.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon legalább 64 állatfajt fenyeget a járulékos fogásnak nevezett jelenség, amikor olyan állatból lesz zsákmány, amely nem célpontja a horgászatnak: az elhagyott horgászeszközök elsősorban a madarakat és hüllőket veszélyeztetik amellett, hogy szennyezik az édesvizeket – hívja fel a figyelmet a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-hez eljuttatott közleményében. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportjának vezetésével elkészült egy átfogó vizsgálat arról, hogy mely élőlénycsoportokra jelenthetnek természetvédelmi kockázatot az elveszített vagy aktívan használt horgászfelszerelések – írja az alternativenergia.hu.

A leggyakrabban madarak estek csapdába, őket követték a hüllők, míg a többi állatcsoport együttesen az esetek kicsit több mint 10 százalékát tette ki. A madarak között a leggyakoribb áldozat a bütykös hattyú (Cygnus olor) volt, míg a hüllők közül a mocsári teknős (Emys orbicularis) sérült meg legtöbbször, általában a horogra szúrt horgászpellet bekapása következtében. Az érintett egyedek több mint 70 százaléka védett fajhoz tartozott. Az esetek túlnyomó többsége mindössze kétféle eszközhöz kapcsolódott: horgászzsinórhoz és/vagy horoghoz. Az elvesztett horgászeszközök okozták a járulékos fogások többségét, de az aktívan használt felszerelések is hasonló nagyságrendben voltak felelősek. A leginkább fenyegetett élőhelyek a folyópartok, a természetes és a mesterséges tavak.

A kutatás során a járulékos fogás által érintett egyedek kevesebb mint 10 százalékát jegyezték fel elhullottként, a pusztulási ráta azonban ennél jóval nagyobb lehet, mivel a késleltetett elhullás vagy a nem halálos de káros következmények, például a mozgásképesség romlása, a ragadozóknak való fokozott kitettség nem jelennek meg az adatokban. A felméréshez a kutatók 40 évet felölelő médiaelemzéssel 200 esetet dokumentáltak, és úgy látják, hogy szükséges lenne online kérdőíves elemzéssel, a horgászok tapasztalatait összegyűjtve folytatni a kutatást.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák