Zöldinfó
Átadták az Európai hulladékcsökkentési hét díjait
Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az átállást a körforgásos gazdaságra az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Szentendrén, ahol átadta a 2022-es Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseit.
Raisz Anikó a magyar koordinátor, az ÉMI Szentendrei ipari parkjában tartott rendezvényen hangsúlyozta, a körforgásos gazdaság sokkal több, mint újrahasznosítás, hiszen a keletkező hulladék egy másik vállalat számára alapanyagot, értéket jelent. “Így zárul a kör, és alakul át a lineáris gazdaság körforgásossá, nem pazarolva a rendelkezésre álló erőforrásokat” – mondta. A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentése nemcsak a hulladékgyűjtés és -kezelés okos megszervezése, hanem magában foglalja a tudatos vásárlást és az élelmiszerhulladékok helyben komposztálását is – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Raisz Anikó beszélt arról is, hogy a fenntarthatóság nem csak politikai és kormányzati kérdés, a siker érdekében az egyes személyeknek, családoknak, üzleti vállalkozásoknak, civil szerveződéseknek is olyan célokat, értékeket kell követniük, oly módon kell meghozniuk mindennapos döntéseiket, és olyan kezdeményezésekbe kell belevágniuk, amelyek biztosíthatják a fenntartható társadalom elérését.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a környezettudatosság növelése érdekében a tárca évről évre számos környezeti nevelési programot, szemléletformáló eseményt szervez, illetve támogat. “Ahol jelentős társadalmi ügyről van szó, ott a társadalmi összefogás és az innováció is mindig helyet kér magának”, és erre kiváló példa a legutóbbi Európai hulladékcsökkentési hét programja – mondta. Ismertette, a programra Európa-szerte több mint 16 ezer résztvevő regisztrált. Magyarország az ötödik helyen végzett, és a program népszerűsége évről évre nő, 2021-hez képest 40 százalékkal emelkedett az akciók száma az országban – emelte ki, és különösen örömtelinek nevezte, hogy az oktatási intézményekben is egyre nagyobb figyelmet kapott a program. 2022 kiemelt témája a körforgásos és fenntartható textília volt, a középpontban a textilipar ökológiai lábnyomának csökkentése, a textilhulladék keletkezésének megelőzése, a textilek, ruhák újrahasználata, újrahasznosítása, élettartamuk növelése állt.
Buday-Malik Adrienn, az ÉMI vezérigazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy a körforgásos gazdaság és a környezet ügye közösséget teremt és olyan szereplőket köt össze, akiknek máskor talán kevés köze lenne egymáshoz. Önkormányzati képviselők, magánszemélyek, színművészek, kutatók, a tudományos élet képviselői, politikusok és a kormányzat képviselői ülnek egy asztalhoz és állnak egy ügy mellé. Az ÉMI építésügyi szakmai szervezetként olyan ügy mellé állt koordinátorként, ami mindenképp közös ügy – tette hozzá. A sajtóanyag tájékoztatása szerint akciómegvalósítóként öt kategóriában lehetett jelentkezni: közigazgatási szerv, hatóság; egyesület, civil szervezet; gazdálkodó, ipari szervezet; oktatási intézmény és magánszemély. A 2022-es programra 281 akcióterv érkezett az ország teljes területéről.
Európában 2009-ben indult el a kezdeményezés, Magyarország 2013 óta vesz részt benne, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. harmadik éve a hazai koordinátora. A programot minden év novemberének harmadik hetében rendezik. A 2022-es év tizenhat díjazottja között van például a Kétegyházi Márki Sándor Általános Iskola, a Humusz Szövetség, a Somogy Vármegyei Kormányhivatal vagy a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház.
Zöldinfó
Vegyszerek nélkül is működik: ezért különlegesek az ősi gabonák
A nagyüzemi termesztésű búzához képest az ősi gabonák élettani és környezeti hatásai is kedvezőbbek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János a műsorban a 2000-ben alapított NaturGold Hungária Kft. által végzett munkát mutatta be, kitérve a Magyarországon ismert tönkölybúza termelésére, feldolgozására és értékesítésére. Simon András kifejtette: az ember által létrehozott nagyüzemi termesztésű búzánál hozammaximalizálásra törekedtek, ezért ezek termesztése szinte elképzelhetetlen műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ezzel szemben az ősi gabonák maguktól alakultak ki, és sok ezer éve nem változtak.
Az ősi gabonák úgynevezett pelyvás gabonák, amelyeknél az értékes szemet egy védőburok veszi körül, amely megóvja azt a környezeti hatásoktól, például a gombafertőzéstől, kártevőktől, kórokozóktól és az időjárás viszonytagságaitól is. Ezért nincs szükségük és rosszul is viselik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. Ráadásul az ősi gabonák és a nagyüzemi termesztésű búza beltartalmában is jelentős az eltérés – emelte ki. Mindezek alapján Áder János rámutatott: ha valaki ősi gabonából készült terméket fogyaszt, akkor több vitaminhoz, aminosavhoz, fehérjéhez, rosthoz jut hozzá, mint az, aki a nagyüzemi termesztésű búzából készült termékeket fogyaszt. Simon András elmondása szerint az ősi gabonák fel tudják venni a talajból a számukra szükséges tápanyagokat, ezért tökéletes számukra az ökológiai gazdálkodás.
Áder János az ősi gabonák kedvező tulajdonságainak és hatásainak áttekintése után rákérdezett, hogy akkor miért nem ezt termesztjük. Simon András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ősi gabonák előnye egyben a hátrányuk is, mégpedig az a burok, amely a magot őrzi. Ez ugyanis a betakarításnál nem pereg ki a kalászból, hanem speciális géppel kell eltávolítani, ez a külön művelet pedig plusz költséggel és plusz energiával is jár. Áder János rámutatott arra is, hogy az ősi gabonáknál egy hektárra vetítve az átlagos hozamok kisebbek a hagyományos nagyüzemi termesztésű búzához képest.
Simon András elmondta, hogy most évente 10 ezer tonna tönköly búzát dolgoznak fel, és ez a mennyiség bővül, mert Magyarországon és külföldön is van a termékeikre kereslet. Legalább 150 féle terméket készítenek, köztük liszteket, leves- és körettésztákat. Magyarországon a termékeik országos szinten a bio- és reform boltokban érhetőek el, de webáruházzal és mintabolttal is rendelkeznek. A NaturGold Hungária Kft.-nél a termelés, a feldolgozás, az értékesítés egy kézben van – tájékoztatott a volt államfő, kitérve arra, hogy a NaturGold Hungária Kft. a korábbi alkalmakhoz hasonlóan az idei – február 25-én induló – Planet Budapest fenntarthatósági expón is részt vesz.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több elektromos autó jelenik meg a magyar használtautópiacon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKevés a használt elektromos autó, a tehetősek dominálnak a piacon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaLevegőszennyezettség miatt figyelmeztetést adott ki az önkormányzat
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
