Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Átadták az Európai hulladékcsökkentési hét díjait

Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az átállást a körforgásos gazdaságra az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Szentendrén, ahol átadta a 2022-es Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseit.

Létrehozva:

|

Raisz Anikó a magyar koordinátor, az ÉMI Szentendrei ipari parkjában tartott rendezvényen hangsúlyozta, a körforgásos gazdaság sokkal több, mint újrahasznosítás, hiszen a keletkező hulladék egy másik vállalat számára alapanyagot, értéket jelent. “Így zárul a kör, és alakul át a lineáris gazdaság körforgásossá, nem pazarolva a rendelkezésre álló erőforrásokat” – mondta. A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentése nemcsak a hulladékgyűjtés és -kezelés okos megszervezése, hanem magában foglalja a tudatos vásárlást és az élelmiszerhulladékok helyben komposztálását is – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Raisz Anikó beszélt arról is, hogy a fenntarthatóság nem csak politikai és kormányzati kérdés, a siker érdekében az egyes személyeknek, családoknak, üzleti vállalkozásoknak, civil szerveződéseknek is olyan célokat, értékeket kell követniük, oly módon kell meghozniuk mindennapos döntéseiket, és olyan kezdeményezésekbe kell belevágniuk, amelyek biztosíthatják a fenntartható társadalom elérését.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a környezettudatosság növelése érdekében a tárca évről évre számos környezeti nevelési programot, szemléletformáló eseményt szervez, illetve támogat. “Ahol jelentős társadalmi ügyről van szó, ott a társadalmi összefogás és az innováció is mindig helyet kér magának”, és erre kiváló példa a legutóbbi Európai hulladékcsökkentési hét programja – mondta. Ismertette, a programra Európa-szerte több mint 16 ezer résztvevő regisztrált. Magyarország az ötödik helyen végzett, és a program népszerűsége évről évre nő, 2021-hez képest 40 százalékkal emelkedett az akciók száma az országban – emelte ki, és különösen örömtelinek nevezte, hogy az oktatási intézményekben is egyre nagyobb figyelmet kapott a program. 2022 kiemelt témája a körforgásos és fenntartható textília volt, a középpontban a textilipar ökológiai lábnyomának csökkentése, a textilhulladék keletkezésének megelőzése, a textilek, ruhák újrahasználata, újrahasznosítása, élettartamuk növelése állt.

Buday-Malik Adrienn, az ÉMI vezérigazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy a körforgásos gazdaság és a környezet ügye közösséget teremt és olyan szereplőket köt össze, akiknek máskor talán kevés köze lenne egymáshoz. Önkormányzati képviselők, magánszemélyek, színművészek, kutatók, a tudományos élet képviselői, politikusok és a kormányzat képviselői ülnek egy asztalhoz és állnak egy ügy mellé. Az ÉMI építésügyi szakmai szervezetként olyan ügy mellé állt koordinátorként, ami mindenképp közös ügy – tette hozzá. A sajtóanyag tájékoztatása szerint akciómegvalósítóként öt kategóriában lehetett jelentkezni: közigazgatási szerv, hatóság; egyesület, civil szervezet; gazdálkodó, ipari szervezet; oktatási intézmény és magánszemély. A 2022-es programra 281 akcióterv érkezett az ország teljes területéről.

Advertisement

Európában 2009-ben indult el a kezdeményezés, Magyarország 2013 óta vesz részt benne, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. harmadik éve a hazai koordinátora. A programot minden év novemberének harmadik hetében rendezik. A 2022-es év tizenhat díjazottja között van például a Kétegyházi Márki Sándor Általános Iskola, a Humusz Szövetség, a Somogy Vármegyei Kormányhivatal vagy a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház.

Advertisement

Zöldinfó

Akár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték

Vizsgálják a Paksi Atomerőmű hulladékhőjének a fővárosi távfűtésben történő hasznosítását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe eljuttatása lehetőségéről készül döntéselőkészítő tanulmány, amelynek kidolgozásáról megbízási szerződést kötött a Budapest távhőrendszerét a FŐTÁV divíziója keretében üzemeltető Budapesti Közművek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel – közölte a Budapesti Közművek az MTI-vel. Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a Budapesti Közművek finanszírozásában megvalósuló vizsgálat során a BME és a BKM szakemberei közösen elemzik azt, hogy a Paksi Atomerőmű és a Budapesti Közművek távfűtési hálózata között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni. A vizsgálat lezárulása idén a negyedik negyedévben várható. Jelezték: a távfűtés mint technológia nem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks város lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat. Ha megépül a Paks 2, akkor az atomerőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd. A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát.

Kifejtették, az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát. A különlegesen szigetelt, 1000 milliméter átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is vezetne, nem járna érdemi bontással, kisajátítással, és környezetvédelmi szempontból sem jelentene érdemi terhelést, az élővilágot nem befolyásolja. A földbe fektethető vezeték köré helyben honos növényzet telepíthető – írták a közleményben. Rámutattak arra is, hogy a fővárosi távhőrendszer stabil piacot jelentene a projekt számára, a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 megawatt (MW) új fogyasztó csatlakozott a távhőszolgáltatáshoz. A fővárosi távhőrendszer téli csúcsigénye mintegy 1000 MW hőteljesítmény, míg a nyári használati melegvíz hőigény is jelentős, 100 MW körül alakul. Ezen igények érdemi részét tudná a Paksról származó hő egész évben biztosítani.

A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 kilométer, és érintheti Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet. Ezekben a városokban jelenleg is üzemel távhőszolgáltatás. Az új vezetékből juthat hő ezekbe a rendszerekbe is, ami a beruházás gyorsabb megtérülését segítheti. A távhővezetékre felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, ami tovább javítja a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.

Advertisement

A beruházással jelentős mennyiségű földgázimport váltható ki, csökkentve ezáltal Magyarország importenergia-függőségét. A kormány által sikeresen megszerzett EU-s források esetleges bevonásával az európai unió klímapolitikai, környezetvédelmi és energiafüggetlenséget célzó törekvései teljesülnek – emelték ki a közleményben. A távhőberuházás révén az atomerőmű blokkjai által évente termelt hő számottevő hányada hasznosulna a távfűtésben. Előzetes becslések szerint ez akár 300 millió köbméter földgázimport kiváltását is lehetővé tehetné – hangsúlyozták a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák