Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Átadták az Európai hulladékcsökkentési hét díjait

Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az átállást a körforgásos gazdaságra az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Szentendrén, ahol átadta a 2022-es Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseit.

Létrehozva:

|

Raisz Anikó a magyar koordinátor, az ÉMI Szentendrei ipari parkjában tartott rendezvényen hangsúlyozta, a körforgásos gazdaság sokkal több, mint újrahasznosítás, hiszen a keletkező hulladék egy másik vállalat számára alapanyagot, értéket jelent. “Így zárul a kör, és alakul át a lineáris gazdaság körforgásossá, nem pazarolva a rendelkezésre álló erőforrásokat” – mondta. A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentése nemcsak a hulladékgyűjtés és -kezelés okos megszervezése, hanem magában foglalja a tudatos vásárlást és az élelmiszerhulladékok helyben komposztálását is – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Raisz Anikó beszélt arról is, hogy a fenntarthatóság nem csak politikai és kormányzati kérdés, a siker érdekében az egyes személyeknek, családoknak, üzleti vállalkozásoknak, civil szerveződéseknek is olyan célokat, értékeket kell követniük, oly módon kell meghozniuk mindennapos döntéseiket, és olyan kezdeményezésekbe kell belevágniuk, amelyek biztosíthatják a fenntartható társadalom elérését.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a környezettudatosság növelése érdekében a tárca évről évre számos környezeti nevelési programot, szemléletformáló eseményt szervez, illetve támogat. “Ahol jelentős társadalmi ügyről van szó, ott a társadalmi összefogás és az innováció is mindig helyet kér magának”, és erre kiváló példa a legutóbbi Európai hulladékcsökkentési hét programja – mondta. Ismertette, a programra Európa-szerte több mint 16 ezer résztvevő regisztrált. Magyarország az ötödik helyen végzett, és a program népszerűsége évről évre nő, 2021-hez képest 40 százalékkal emelkedett az akciók száma az országban – emelte ki, és különösen örömtelinek nevezte, hogy az oktatási intézményekben is egyre nagyobb figyelmet kapott a program. 2022 kiemelt témája a körforgásos és fenntartható textília volt, a középpontban a textilipar ökológiai lábnyomának csökkentése, a textilhulladék keletkezésének megelőzése, a textilek, ruhák újrahasználata, újrahasznosítása, élettartamuk növelése állt.

Buday-Malik Adrienn, az ÉMI vezérigazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy a körforgásos gazdaság és a környezet ügye közösséget teremt és olyan szereplőket köt össze, akiknek máskor talán kevés köze lenne egymáshoz. Önkormányzati képviselők, magánszemélyek, színművészek, kutatók, a tudományos élet képviselői, politikusok és a kormányzat képviselői ülnek egy asztalhoz és állnak egy ügy mellé. Az ÉMI építésügyi szakmai szervezetként olyan ügy mellé állt koordinátorként, ami mindenképp közös ügy – tette hozzá. A sajtóanyag tájékoztatása szerint akciómegvalósítóként öt kategóriában lehetett jelentkezni: közigazgatási szerv, hatóság; egyesület, civil szervezet; gazdálkodó, ipari szervezet; oktatási intézmény és magánszemély. A 2022-es programra 281 akcióterv érkezett az ország teljes területéről.

Advertisement

Európában 2009-ben indult el a kezdeményezés, Magyarország 2013 óta vesz részt benne, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. harmadik éve a hazai koordinátora. A programot minden év novemberének harmadik hetében rendezik. A 2022-es év tizenhat díjazottja között van például a Kétegyházi Márki Sándor Általános Iskola, a Humusz Szövetség, a Somogy Vármegyei Kormányhivatal vagy a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház.

Advertisement

Zöldinfó

Planet Budapest: a víz és a fenntarthatóság áll a középpontban

A 21. század nagy kérdése, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vizet tudjunk biztosítani a lakosságnak, az iparnak és a mezőgazdaságnak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A volt államfő, Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a már megnyílt Planet Budapest rendezvényen elhangzottakkal összefüggésben emlékeztetett rá, hogy a megoldásra három éve letettek egy javalatot, egy magyar modellt az ENSZ asztalára – írja az alternativenergia.hu. Ghánában már három szennyvíztisztítót építettek magyar cégek, amelyek tapasztalata alapján kiszámítható: egy szennyvíztisztító és egy víztisztító egy főre eső költsége 85 euró, egymilliárd lakosra 85 milliárd euró, így az inflációval is számolva 100 milliárd euró lenne szükséges Afrika teljes szennyvíztisztítási és az ivóvíztisztítási problémájának megoldásához. Áder János megjegyezte: ez az összeg “kísértetiesen hasonlít” ahhoz az összeghez, amelyet az Európai Unió “éppen a háború folytatásához” akar adni Ukrajnának, a 90 milliárdos hiteléhez. A korábbi köztársasági elnök szerint ez a 90 milliárd a pusztítást, a háború elhúzódását, egy esztelen, véres konfliktus elhúzódását eredményezi, míg a másik összeg az afrikaiak otthonmaradását segítené elő, az életet szolgálná. Áder János a Planet Budapestről szólva kifejtette: a fenntarthatósági expó ötnapos szakmai része ma ér véget, de az élményalapú kiállítás és programok március 29-ig várják a családokat, a nagyközönséget.

Az expón száz magyar kiállító cég a fenntarthatóság különböző kérdéseire ad választ. Olyanokra, mint a korszerűbb öntözés kevesebb vízzel, kevesebb vegyszerrel, a drónos kártevőirtás, a műanyag- és elektronikai hulladékok, használt ruhák újrahasznosításának problémája, az élelmiszerpazarlás megelőzése. Az egy hónapon át tartó rendezvény holnaptól is látogatható részei közül felhívta a figyelmet a Planet Ride, Explorers és Heroes interaktív tereire. A Heroes fiataloknak szóló kalandpark, a Ride történetmesélés, 50 perces séta során az ipari forradalomtól mostanáig, az Explorersen pedig 12 témaszigeten beszélnek a víz problémájáról, a divatról, vagy a hulladék újrahasznosításáról – ismertette. Áder János a látogatást tervezőknek – a Planet Ride és a Planet Heroes esetében – javasolta az előzetes regisztrációt, ami nélkül sorállásra kell számítani a nagy érdeklődés miatt.

A Planet Budapest témái közül kiemelte a Bay Zoltán Kutatóintézet munkatársai által kidolgozott új magyar akkumulátor technológiát. Ennek a terméknek nagyobb az energiasűrűsége, kétszer annyi távolságot lehet vele megtenni, és gyorsabban lehet feltölteni. Biztonságosabb és környezetbarátabb, mint a korábbi akkumulátorok, alig használ vizet és vegyszert, és olyan anyagokat használ fel, amelyek könnyebben hozzáférhetőek, mint a most épített akkumulátoroké, mindemellett olcsóbb és adaptálható a meglévő gyártási technológiákhoz.

Advertisement

Ez külön-külön is nagy eredmény, de hogy együtt tudja mindezt egy magyar fejlesztés, az tényleg világszám – emlékeztetett Áder János. A fő kérdés most az, hogy ez magyar kézben maradjon, “szervezzünk meg egy magyar gyártókapacitást” – mondta, reményét fejezve ki, hogy megtalálják azokat a magyar befektetőket, akik ebben fantáziát látnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák