Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Átadták az Európai hulladékcsökkentési hét díjait

Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az átállást a körforgásos gazdaságra az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Szentendrén, ahol átadta a 2022-es Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseit.

Létrehozva:

|

Raisz Anikó a magyar koordinátor, az ÉMI Szentendrei ipari parkjában tartott rendezvényen hangsúlyozta, a körforgásos gazdaság sokkal több, mint újrahasznosítás, hiszen a keletkező hulladék egy másik vállalat számára alapanyagot, értéket jelent. “Így zárul a kör, és alakul át a lineáris gazdaság körforgásossá, nem pazarolva a rendelkezésre álló erőforrásokat” – mondta. A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentése nemcsak a hulladékgyűjtés és -kezelés okos megszervezése, hanem magában foglalja a tudatos vásárlást és az élelmiszerhulladékok helyben komposztálását is – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Raisz Anikó beszélt arról is, hogy a fenntarthatóság nem csak politikai és kormányzati kérdés, a siker érdekében az egyes személyeknek, családoknak, üzleti vállalkozásoknak, civil szerveződéseknek is olyan célokat, értékeket kell követniük, oly módon kell meghozniuk mindennapos döntéseiket, és olyan kezdeményezésekbe kell belevágniuk, amelyek biztosíthatják a fenntartható társadalom elérését.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a környezettudatosság növelése érdekében a tárca évről évre számos környezeti nevelési programot, szemléletformáló eseményt szervez, illetve támogat. “Ahol jelentős társadalmi ügyről van szó, ott a társadalmi összefogás és az innováció is mindig helyet kér magának”, és erre kiváló példa a legutóbbi Európai hulladékcsökkentési hét programja – mondta. Ismertette, a programra Európa-szerte több mint 16 ezer résztvevő regisztrált. Magyarország az ötödik helyen végzett, és a program népszerűsége évről évre nő, 2021-hez képest 40 százalékkal emelkedett az akciók száma az országban – emelte ki, és különösen örömtelinek nevezte, hogy az oktatási intézményekben is egyre nagyobb figyelmet kapott a program. 2022 kiemelt témája a körforgásos és fenntartható textília volt, a középpontban a textilipar ökológiai lábnyomának csökkentése, a textilhulladék keletkezésének megelőzése, a textilek, ruhák újrahasználata, újrahasznosítása, élettartamuk növelése állt.

Buday-Malik Adrienn, az ÉMI vezérigazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy a körforgásos gazdaság és a környezet ügye közösséget teremt és olyan szereplőket köt össze, akiknek máskor talán kevés köze lenne egymáshoz. Önkormányzati képviselők, magánszemélyek, színművészek, kutatók, a tudományos élet képviselői, politikusok és a kormányzat képviselői ülnek egy asztalhoz és állnak egy ügy mellé. Az ÉMI építésügyi szakmai szervezetként olyan ügy mellé állt koordinátorként, ami mindenképp közös ügy – tette hozzá. A sajtóanyag tájékoztatása szerint akciómegvalósítóként öt kategóriában lehetett jelentkezni: közigazgatási szerv, hatóság; egyesület, civil szervezet; gazdálkodó, ipari szervezet; oktatási intézmény és magánszemély. A 2022-es programra 281 akcióterv érkezett az ország teljes területéről.

Advertisement

Európában 2009-ben indult el a kezdeményezés, Magyarország 2013 óta vesz részt benne, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. harmadik éve a hazai koordinátora. A programot minden év novemberének harmadik hetében rendezik. A 2022-es év tizenhat díjazottja között van például a Kétegyházi Márki Sándor Általános Iskola, a Humusz Szövetség, a Somogy Vármegyei Kormányhivatal vagy a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház.

Advertisement

Zöldinfó

Energiaellátás-biztonság erősítése: nagyszabású kutatás indul a Mol vezetésével a Dél-Dunántúlon

Magyar-török szénhidrogén-kutatás kezdődött a Dunántúlon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Buzsák környékén megkezdte a szeizmikus méréseket a Mol-csoport és Törökország nemzeti kutatás-termelési cége, a Turkish Petroleum Corporation (TPAO) – írja az alternativenergia.hu. Azt vizsgálják, hogy a dél-dunántúli koncessziós területek alatt található-e ígéretes kőolaj- vagy földgázlelőhely – közölte a Mol-csoport az MTI-vel. Felidézték, hogy a két vállalat tavaly kötött stratégiai partnerségi megállapodást, amelyben közösen pályáztak és nyerték el a koncessziókat a magyar Energiaügyi Minisztérium (EM) pályázatán. A Mol öt koncesszióra nyújtott be pályázatot, négyet el is nyert. A Kiskőrös és Hatvan térségét lefedő két területre önállóan, míg a Buzsák és Tamási (Dél-Dunántúl) koncessziókra a Turkish Petroleum Corporation leányvállalatával, a TPOC Ltd-vel közösen pályázott. Rámutattak, hogy a Mol és a TPAO már korábban is együttműködik szénhidrogén-kitermelési projektekben Azerbajdzsánban, az ACG mélytengeri olajmezőn 2020 óta, valamint az oroszországi Baitugan olajmezőn 2014 óta. A két vállalat 2024 októberében írt alá szándéknyilatkozatot közös kutatási, mezőfejlesztési és kitermelési projektekről a Kaszpi-térségben, Törökországban, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Közép- és Kelet-Európában, a buzsáki szeizmikus mérés az első konkrét lépés azóta, amelyet hamarosan újabbak követhetnek.

A közlemény idézte Marton Zsombort, a Mol-csoport kutatás-termelés üzletágának ügyvezető igazgatóját, aki elmondta a partnerség a Turkish Petroleum Corporationnel lehetővé teszi, hogy a legmodernebb technológiákat alkalmazzák, miközben a kockázatokat és költségeket is megosztják. Kiemelték, hogy a Buzsák-koncesszió több mint 800 négyzetkilométer nagyságú kutatási terület, amely az év elején bejelentett somogysámsoni kőolaj-lelőhely szomszédságában helyezkedik el. A Mol szakemberei modern 3D szeizmikus mérést végeznek, ennek lényege, hogy mesterségesen rezgéshullámokat gerjesztenek, amelyek a föld mélyebben fekvő különféle rétegeiről visszaverődnek, amit érzékelve megalkotható egy háromdimenziós kép a felszín alatti geológiai szerkezetekről, így a szakértők a föld alá “pillanthatnak”. A Mol a legnagyobb szénhidrogén-kitermelő vállalat Magyarországon, mintegy 1300 olaj- és földgáz-kitermelőkúttal rendelkezik. 2024-ben a magyarországi nyersolajtermelés 47 százalékát, a földgáztermelésnek pedig több mint 80 százalékát biztosította.

Magyarország továbbra is a Mol-csoport szénhidrogén-kitermelési portfóliójának legfontosabb országa, jelenleg a teljes termelés mintegy 39 százalékát adja. A Mol prioritásként kezeli a magyarországi szénhidrogén-kutatást, hogy csökkentse az importfüggőséget és hozzájáruljon az ország, valamint a régió energiaellátás-biztonságához.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák