Zöldinfó
Átadták az idei Jedlik Ányos-díjakat
Idén öten kapták meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egyik legrangosabb elismerését, a Jedlik Ányos-díjat, amely a sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerését szolgálja.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
A díjat Grad-Gyenge Anikó jogász és egyetemi docens, Soós Tibor okleveles vegyész, Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, Zábori Zoltán gépészmérnök, valamint Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök vehette át csütörtökön Budapesten, az ELTE Egyetemi Könyvtárban. Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke a díjátadón kiemelte: Jedlik Ányos öröksége azt üzeni, hogy a tudás nem önmagáért való, akkor válik igazán értékessé, ha új megoldásokat teremt, előre viszi a társadalmat és a gazdaságot. Elmondta, hogy a díjjal nemcsak a kimagasló feltalálói tevékenységet ismerik el, hanem azt is, ha valaki elkötelezett a szellemi tulajdon védelme iránt, magas színvonalon műveli és ezt hirdeti is.
A díj megalapítása óta összesen 142-en részesültek ebben a rangos kitüntetésben: kiemelkedő iparjogvédelmi portfólióval rendelkező feltalálók, kutatók, fejlesztők, szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, jogi képviselők, valamint hivatali munkatársak – tette hozzá.
Gratulálok az idei díjazottaknak, akik munkásságukkal példaképként szolgálnak mindannyiunk, különösen a feltörekvő fiatal generáció, a jövő innovátorai és iparjogvédelmi szakemberei számára – mondta.
Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a díjjal olyan tudósokat, feltalálókat ismernek el, akik a legkiválóbb példái, hogy a tudomány és az innováció hogyan kapcsolódhat össze a találmányok piacra vezetésével. Hozzátette: a magyar gazdaság versenyképességének kulcsfaktora, hogy a tudásból hogyan lehet innovatív termékeket, szolgáltatásokat előállítani, és ezeket hogyan lehet kivinni a hazai és a külpiacokra. Mint hangsúlyozta, ennek nagyon fontos eleme a találmányok megóvása.
2025-ben Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki Grad-Gyenge Anikó jogászt, egyetemi docenst. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos és innovációs dékánhelyettese 2010 óta elkötelezetten támogatja a különböző szerzői jogi tevékenységeket végző civil szervezetek munkáját. A szellemi tulajdonvédelem területén végzett kutatásai és oktatási tevékenysége révén generációkat inspirál és segít eligazodni a szerzői jog világában, de a hazai jogalkotásban és az európai uniós jogharmonizációban is aktív szerepet vállal – hangzott el a méltatásban. Jedlik Ányos-díjban részesült Soós Tibor okleveles vegyész, aki a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontjában a Szerves Kémiai Intézet Organokatalízis Kutatócsoportjának vezetőjeként kimagasló eredményeket ért el a katalizátorok fejlesztése terén. Szabadalmai és kutatásai jelentős hatással vannak a vegyiparra és a gyógyszeriparra egyaránt.
Egyik legkiemelkedőbb találmánya egy olyan katalizátor, amely környezetbarát módon segíti a vegyipari folyamatokat. Eredményeit nemcsak a tudományos világ ismeri el, hanem ipari szereplők is alkalmazzák fejlesztéseit. Jedlik Ányos-díjat kapott dr. Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Az idegtudományok kiemelkedő szakértőjeként kutatásai az agy ingerületátvitelének megértését célozzák. Az általa elért tudományos eredmények segítik a neurológiai betegségek kezelését és a gyógyszerfejlesztést. Számos nemzetközi szabadalom fűződik a nevéhez, amelyek az orvostudomány területén nyitnak új lehetőségeket. Tudományos életműve és innovációs munkája egyaránt hozzájárul a modern orvoslás fejlődéséhez.
A 2025-ös Jedlik-díjazottak között szerepel Zábori Zoltán gépészmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a BME Kandó Kálmán Doktori Iskola tagja és oktatója, 2010 óta az SZTNH Hatósági Ügyviteli Főosztály vezetője. Jelenleg is a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság tagja, felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamokon, valamint a Műegyetemen oktat, ahol több évtizede A szellemitulajdon-védelem tantárgy felelőse. Munkájával nagymértékben hozzájárul az iparjogvédelmi kultúra megalapozásához a műszaki felsőoktatásban is. Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnököt, a környezettudományok doktorát, a Pannon Egyetemen a Soós Ernő KFK Megújuló Energiaforrások Kutatócsoport tudományos főmunkatársát. Mérnökként és kutatóként az energiagazdálkodás és a megújuló energiaforrások területén végzett munkája kiemelkedő jelentőségű. Az energiatermelés optimalizálására irányuló kutatásai új lehetőségeket nyitnak a fenntartható fejlődés terén.
A Jedlik Ányos-díj átadására első ízben 1996-ban, a magyar szabadalmi rendszer centenáriumi évében került sor, idén pedig már 29. alkalommal osztották ki az elismerést.
A díjazottakról készült videók megtekinthetők az SZTNH Facebook-oldalán.
Zöldinfó
Védett területeket is érintenek a palagáz-kutatási koncessziók
Leállíttatná a palagázkitermelést a Magyar Természetvédők Szövetsége.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A palagáz feltárását és kitermelését Magyarországon is be kell szüntetni a súlyos kockázatok és káros hatások miatt – véli a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ). A környezetvédelmi szervezet szerdán online sajtótájékoztatón kifejtette: a nagy mélységben elhelyezkedő szénhidrogének kinyerése olyan környezeti, egészségügyi és gazdasági veszélyekkel jár, amelyek meghaladják az abból származó előnyöket – írja az alternativenergia.hu. A palagázkitermelés folyamatos beruházást igényel, következményei ellentétesek az éghajlatvédelmi célokkal, ezek teljes kiszűrésére a környezeti hatásvizsgálatok nem alkalmasak – hangsúlyozták. A változtatást azért is szükségesnek tartják, mert az idén megjelent koncessziós felhívások mindegyike érint védett területeket, olyanokat is, amelyek évek óta rendkívül aszályosak, a vízkészletük korlátozott. A palagáz kitermelése ugyanakkor vízigényes technológia, a létesítményekhez tartozó utak, vezetékek ráadásul a természetes élőhelyeket is feldarabolják – mutattak rá.
A szövetség felhívja a figyelmet, hogy a mezőgazdaságot ugyancsak érintik az összetett ökológiai kockázatok, veszélyeztetve az élelmiszertermelés biztonságát. A Magyar Természetvédők Szövetsége nehezményezi, hogy Magyarországon még mindig jelentős a palagázkitermelés, miközben az európai államok korlátozták vagy be is tiltották.
A szervezet teljes körű kockázatfelmérést és társadalmi egyeztetést sürget, a kormánytól pedig azt kérik, hogy ne kössenek további koncessziós szerződéseket kutatásra, feltárásra és kitermelésre. A moratórium bevezetése érdekében levelet küldtek Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek, valamint az érintett térségek országgyűlési képviselőinek. A kezdeményezést eddig csaknem 50 civil szervezet támogatta – tájékoztattak.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia15 óra telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
