Zöldinfó
Átadták az idei Jedlik Ányos-díjakat
Idén öten kapták meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egyik legrangosabb elismerését, a Jedlik Ányos-díjat, amely a sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerését szolgálja.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
A díjat Grad-Gyenge Anikó jogász és egyetemi docens, Soós Tibor okleveles vegyész, Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, Zábori Zoltán gépészmérnök, valamint Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök vehette át csütörtökön Budapesten, az ELTE Egyetemi Könyvtárban. Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke a díjátadón kiemelte: Jedlik Ányos öröksége azt üzeni, hogy a tudás nem önmagáért való, akkor válik igazán értékessé, ha új megoldásokat teremt, előre viszi a társadalmat és a gazdaságot. Elmondta, hogy a díjjal nemcsak a kimagasló feltalálói tevékenységet ismerik el, hanem azt is, ha valaki elkötelezett a szellemi tulajdon védelme iránt, magas színvonalon műveli és ezt hirdeti is.
A díj megalapítása óta összesen 142-en részesültek ebben a rangos kitüntetésben: kiemelkedő iparjogvédelmi portfólióval rendelkező feltalálók, kutatók, fejlesztők, szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, jogi képviselők, valamint hivatali munkatársak – tette hozzá.
Gratulálok az idei díjazottaknak, akik munkásságukkal példaképként szolgálnak mindannyiunk, különösen a feltörekvő fiatal generáció, a jövő innovátorai és iparjogvédelmi szakemberei számára – mondta.
Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a díjjal olyan tudósokat, feltalálókat ismernek el, akik a legkiválóbb példái, hogy a tudomány és az innováció hogyan kapcsolódhat össze a találmányok piacra vezetésével. Hozzátette: a magyar gazdaság versenyképességének kulcsfaktora, hogy a tudásból hogyan lehet innovatív termékeket, szolgáltatásokat előállítani, és ezeket hogyan lehet kivinni a hazai és a külpiacokra. Mint hangsúlyozta, ennek nagyon fontos eleme a találmányok megóvása.
2025-ben Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki Grad-Gyenge Anikó jogászt, egyetemi docenst. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos és innovációs dékánhelyettese 2010 óta elkötelezetten támogatja a különböző szerzői jogi tevékenységeket végző civil szervezetek munkáját. A szellemi tulajdonvédelem területén végzett kutatásai és oktatási tevékenysége révén generációkat inspirál és segít eligazodni a szerzői jog világában, de a hazai jogalkotásban és az európai uniós jogharmonizációban is aktív szerepet vállal – hangzott el a méltatásban. Jedlik Ányos-díjban részesült Soós Tibor okleveles vegyész, aki a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontjában a Szerves Kémiai Intézet Organokatalízis Kutatócsoportjának vezetőjeként kimagasló eredményeket ért el a katalizátorok fejlesztése terén. Szabadalmai és kutatásai jelentős hatással vannak a vegyiparra és a gyógyszeriparra egyaránt.
Egyik legkiemelkedőbb találmánya egy olyan katalizátor, amely környezetbarát módon segíti a vegyipari folyamatokat. Eredményeit nemcsak a tudományos világ ismeri el, hanem ipari szereplők is alkalmazzák fejlesztéseit. Jedlik Ányos-díjat kapott dr. Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Az idegtudományok kiemelkedő szakértőjeként kutatásai az agy ingerületátvitelének megértését célozzák. Az általa elért tudományos eredmények segítik a neurológiai betegségek kezelését és a gyógyszerfejlesztést. Számos nemzetközi szabadalom fűződik a nevéhez, amelyek az orvostudomány területén nyitnak új lehetőségeket. Tudományos életműve és innovációs munkája egyaránt hozzájárul a modern orvoslás fejlődéséhez.
A 2025-ös Jedlik-díjazottak között szerepel Zábori Zoltán gépészmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a BME Kandó Kálmán Doktori Iskola tagja és oktatója, 2010 óta az SZTNH Hatósági Ügyviteli Főosztály vezetője. Jelenleg is a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság tagja, felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamokon, valamint a Műegyetemen oktat, ahol több évtizede A szellemitulajdon-védelem tantárgy felelőse. Munkájával nagymértékben hozzájárul az iparjogvédelmi kultúra megalapozásához a műszaki felsőoktatásban is. Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnököt, a környezettudományok doktorát, a Pannon Egyetemen a Soós Ernő KFK Megújuló Energiaforrások Kutatócsoport tudományos főmunkatársát. Mérnökként és kutatóként az energiagazdálkodás és a megújuló energiaforrások területén végzett munkája kiemelkedő jelentőségű. Az energiatermelés optimalizálására irányuló kutatásai új lehetőségeket nyitnak a fenntartható fejlődés terén.
A Jedlik Ányos-díj átadására első ízben 1996-ban, a magyar szabadalmi rendszer centenáriumi évében került sor, idén pedig már 29. alkalommal osztották ki az elismerést.
A díjazottakról készült videók megtekinthetők az SZTNH Facebook-oldalán.
Zöldinfó
Új korszak jöhet a vízgazdálkodásban: Magyarország Kínával működik együtt
Vízügyi szakmai tapasztalatcsere kezdődött Magyarország és Kína között.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Vízügyi szakmai tapasztalatcsere indult Magyarország és Kína között: a résztvevők megosztják tapasztalataikat és gyakorlati megoldásaikat az aszály, az árvíz, a folyók védelme és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról – írja az alternativenergia.hu. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a honlapján számolt be az együttműködésről, amely során a szakértők megosztják egymással a Tisza és a Hancsiang folyó vízgazdálkodása során szerzett tapasztalataikat. Azt írták: úgy tűnhet, a közép-európai Tisza és a kínai Hancsiang folyó között alig van közös pont, mivel több ezer kilométer választja el őket egymástól, és kezelésük nagyon eltérő földrajzi és intézményi keretek között zajlik. Azonban a két folyó vízgyűjtőterülete hasonló kihívásokkal néz szembe: azzal, miként lehet biztosítani, hogy elegendő víz álljon rendelkezésre a lakosság, a mezőgazdaság és a gazdaság számára, miközben a folyókat és a természetet is meg kell védeni. Az éghajlatváltozás pedig egyre nehezebbé teszi ennek az egyensúlynak a megtalálását.
Mint írták, Magyarországon a vízgazdálkodóknak súlyos aszályokkal, változó talajvízszintekkel és olyan helyzetekkel kellett megbirkózniuk, amikor ugyanazon vízgyűjtő területen belül egyszerre fordulhat elő aszály és árvíz. A legújabb tendenciák pedig azt mutatják, hogy a párolgás és a növények vízfelhasználása meghaladhatja a csapadékmennyiséget, így az aszály egyre nagyobb aggodalomra ad okot. A Hancsiang folyó a Jangce középső szakaszának legnagyobb mellékfolyója és Kína több ezer kilométernyi gátat, nagy víztározókat és vízügyi projektek hálózatát építette ki a vízkészletek kezelésére és az árvízkockázatok csökkentésére a folyó medencéjében. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet a vízminőségre, az ökológiai védelemre, valamint a folyókban és tavakban lévő vízmennyiség fenntartására is. Tapasztalataik megmutatják, hogyan lehet a nagyszabású vízügyi infrastruktúrát összekapcsolni a környezetvédelmi erőfeszítésekkel – közölték.
A beszámoló szerint a Hancsiang és a Tisza vízgyűjtő-medencéinek testvérkapcsolatát elindító találkozón, augusztusban a kínai szakértők bemutatták a Hancsiang folyó medencéjében szerzett tapasztalataikat az adaptív vízgazdálkodás terén. A vízgazdálkodók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a víztakarékosságra, a vízügyi projektek összehangolására, a vészhelyzetekre való felkészülésre és a víz elosztásának javítására, aminek az új technológiák is egyre inkább részévé válnak. A magyar szakemberek pedig bemutatták a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszert, amelyet a vízhiányos időszakokban a vízelosztás koordinálására terveztek.
A beszámoló szerint a vízgyűjtő-területi testvérkapcsolat lehetőséget teremt a felek tapasztalatainak hasznosítására: Magyarország megoszthatja tapasztalatait a vízgyűjtő-területi gazdálkodásról, az európai vízpolitikáról, az ökológiai megközelítésekről és a természetalapú megoldásokról. Kína pedig a nagyszabású vízgazdálkodás, az infrastruktúra, a víz elosztása és a digitális technológiák alkalmazása terén szerzett tapasztalatait.
Ezek alapján a szakemberek át tudják gondolni, hogyan kell megváltoztatni a hagyományos vízgazdálkodási megközelítéseket, miközben az éghajlat egyre kevésbé kiszámíthatóvá válik. Példaként említették, hogy továbbra is elengedhetetlen az emberek árvíz elleni védelme, de a folyógazdálkodásnak figyelembe kell vennie az ökoszisztémákat is. Fontos a mezőgazdaság vízellátása, de a biológiai sokféleség fenntartása érdekében a víznek a folyókban és a vizes élőhelyeken is meg kell maradnia. Az infrastruktúra ugyan csökkenthet bizonyos kockázatokat, de a hosszú távú ellenálló képesség a természetes folyamatok helyreállításától és a természettel való együttműködéstől is függhet. A kezdeményezés az EU által finanszírozott, hároméves “EU-Kína vízügyi együttműködési projekt” része, amelyet az EU-Kína Vízügyi Platform (CEWP) támogat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
