Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Átadták az idei Jedlik Ányos-díjakat

Idén öten kapták meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egyik legrangosabb elismerését, a Jedlik Ányos-díjat, amely a sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerését szolgálja.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)

A díjat Grad-Gyenge Anikó jogász és egyetemi docens, Soós Tibor okleveles vegyész, Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, Zábori Zoltán gépészmérnök, valamint Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök vehette át csütörtökön Budapesten, az ELTE Egyetemi Könyvtárban. Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke a díjátadón kiemelte: Jedlik Ányos öröksége azt üzeni, hogy a tudás nem önmagáért való, akkor válik igazán értékessé, ha új megoldásokat teremt, előre viszi a társadalmat és a gazdaságot. Elmondta, hogy a díjjal nemcsak a kimagasló feltalálói tevékenységet ismerik el, hanem azt is, ha valaki elkötelezett a szellemi tulajdon védelme iránt, magas színvonalon műveli és ezt hirdeti is.

A díj megalapítása óta összesen 142-en részesültek ebben a rangos kitüntetésben: kiemelkedő iparjogvédelmi portfólióval rendelkező feltalálók, kutatók, fejlesztők, szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, jogi képviselők, valamint hivatali munkatársak – tette hozzá.

Gratulálok az idei díjazottaknak, akik munkásságukkal példaképként szolgálnak mindannyiunk, különösen a feltörekvő fiatal generáció, a jövő innovátorai és iparjogvédelmi szakemberei számára – mondta.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a díjjal olyan tudósokat, feltalálókat ismernek el, akik a legkiválóbb példái, hogy a tudomány és az innováció hogyan kapcsolódhat össze a találmányok piacra vezetésével. Hozzátette: a magyar gazdaság versenyképességének kulcsfaktora, hogy a tudásból hogyan lehet innovatív termékeket, szolgáltatásokat előállítani, és ezeket hogyan lehet kivinni a hazai és a külpiacokra. Mint hangsúlyozta, ennek nagyon fontos eleme a találmányok megóvása.

Advertisement

2025-ben Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki Grad-Gyenge Anikó jogászt, egyetemi docenst. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos és innovációs dékánhelyettese 2010 óta elkötelezetten támogatja a különböző szerzői jogi tevékenységeket végző civil szervezetek munkáját. A szellemi tulajdonvédelem területén végzett kutatásai és oktatási tevékenysége révén generációkat inspirál és segít eligazodni a szerzői jog világában, de a hazai jogalkotásban és az európai uniós jogharmonizációban is aktív szerepet vállal – hangzott el a méltatásban. Jedlik Ányos-díjban részesült Soós Tibor okleveles vegyész, aki a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontjában a Szerves Kémiai Intézet Organokatalízis Kutatócsoportjának vezetőjeként kimagasló eredményeket ért el a katalizátorok fejlesztése terén. Szabadalmai és kutatásai jelentős hatással vannak a vegyiparra és a gyógyszeriparra egyaránt.

Egyik legkiemelkedőbb találmánya egy olyan katalizátor, amely környezetbarát módon segíti a vegyipari folyamatokat. Eredményeit nemcsak a tudományos világ ismeri el, hanem ipari szereplők is alkalmazzák fejlesztéseit. Jedlik Ányos-díjat kapott dr. Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Az idegtudományok kiemelkedő szakértőjeként kutatásai az agy ingerületátvitelének megértését célozzák. Az általa elért tudományos eredmények segítik a neurológiai betegségek kezelését és a gyógyszerfejlesztést. Számos nemzetközi szabadalom fűződik a nevéhez, amelyek az orvostudomány területén nyitnak új lehetőségeket. Tudományos életműve és innovációs munkája egyaránt hozzájárul a modern orvoslás fejlődéséhez.

Advertisement

A 2025-ös Jedlik-díjazottak között szerepel Zábori Zoltán gépészmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a BME Kandó Kálmán Doktori Iskola tagja és oktatója, 2010 óta az SZTNH Hatósági Ügyviteli Főosztály vezetője. Jelenleg is a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság tagja, felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamokon, valamint a Műegyetemen oktat, ahol több évtizede A szellemitulajdon-védelem tantárgy felelőse. Munkájával nagymértékben hozzájárul az iparjogvédelmi kultúra megalapozásához a műszaki felsőoktatásban is. Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnököt, a környezettudományok doktorát, a Pannon Egyetemen a Soós Ernő KFK Megújuló Energiaforrások Kutatócsoport tudományos főmunkatársát. Mérnökként és kutatóként az energiagazdálkodás és a megújuló energiaforrások területén végzett munkája kiemelkedő jelentőségű. Az energiatermelés optimalizálására irányuló kutatásai új lehetőségeket nyitnak a fenntartható fejlődés terén.

A Jedlik Ányos-díj átadására első ízben 1996-ban, a magyar szabadalmi rendszer centenáriumi évében került sor, idén pedig már 29. alkalommal osztották ki az elismerést.

Advertisement

A díjazottakról készült videók megtekinthetők az SZTNH Facebook-oldalán.

Advertisement

Zöldinfó

Bemutatták a debreceni Magyar Természettudományi Múzeum látványterveit

Cannes-ban mutatták be a Debrecenben épülő Természettudományi Múzeum terveit.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A világ legnagyobb ingatlan- és városfejlesztési eseményén, a cannes-i MIPIM-en mutatták be nemzetközi közönség előtt a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenben épülő új kiállítóépületének látványterveit és a komplexumot bemutató videót – írja az alternativenergia.hu. A közleményben kiemelték, hogy a nemzetközi szakmai közönség nagy érdeklődéssel fogadta a projektet, amelyet a világhírű Bjarke Ingels Group és a magyar Vikár és Lukács Építész Stúdió tervezett. Mint írták, több szakértő szerint a koncepció jó eséllyel követheti a magyar múzeumépítészet elmúlt éveinek nemzetközi sikereit, mint a budapesti Magyar Zene Háza vagy a Néprajzi Múzeum, amelyek számos rangos nemzetközi építészeti díjat nyertek. A videón – amely a youtubeon tekinthető meg – a közönség virtuálisan is bejárhatja a leendő múzeumot: bemutatják a zöldtetőt, a kiállítótereket, a közösségi tereket és azt is, hogyan kapcsolódik majd az épület a Nagyerdő környezetéhez.

A tájékoztatás szerint a múzeumfejlesztés jól illeszkedik a MIPIM fő tematikájába, amely a városi terek újrahasznosítását és a technológiai innovációt helyezi a középpontba, valamint a városi környezet fenntarthatóságát tűzi ki célként. Ahogy a közleményben fogalmaztak, a beruházás nemcsak megőrzi az ország legnagyobb nemzeti természettudományos gyűjteményét, hanem új, élményszerű és interaktív formában tárja azt a nagyközönség elé. A Természettudományi Múzeum új, debreceni kiállítóhelye nemcsak fenntartható módon épül, hanem aktívan hozzájárul a Nagyerdő ökológiai megújulásához is. A tervek szerint az egykori Oláh Gábor utcai stadion helyén létrejövő, 23 ezer négyzetméteres komplexum jelentős része belső kertként funkcionál, a zöldtető pedig őshonos növényekkel borítva természetes módon terjeszti ki az erdő lombkoronáját. Az épület formája és tömege szervesen illeszkedik a környezetbe, minimális vizuális terhelést jelentve, ösztönözve az állat- és növényvilág visszatérését.

A múzeum a Nagyerdő és a Hortobágy világörökségi helyszínének közelségében épül, így lehetőséget kínál a természetvédelem, az oktatás és a tudomány összekapcsolására. A kiállítóterek mellett látogatói központ, kutatói szállás és üzemeltetési terek, valamint parkoló is helyet kap az épületben. Az intézmény a természetvédelmi szemléletformálás központja lesz, amely egyszerre szolgálja a tudományos ismeretterjesztést, a közösségi élményeket és a fenntartható jövő építését, példájaként annak, hogy az építészet kulturális tájelemként és az ökológiai helyreállítás eszközeként is működhet.

Advertisement

A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye a Kárpát-medence legnagyobb természetrajzi és embertani kollekciója, melyben több mint 11 millió természeti objektum található, köztük 360 ezer faj – ezzel Európa legjelentősebb természettudományi gyűjteményei közé tartozik – hangsúlyozták a közleményben. Kiemelték, hogy az új Természettudományi Múzeum nemcsak kiállítótér, hanem élő, nyitott közösségi tér lesz: a tetőkert, a tematikus játszótér, az interaktív installációk és a szabadtéri színpad egyaránt ideális helyszínt biztosítanak családoknak, iskolai csoportoknak, turistáknak és tudományos közösségeknek.

Az épület előcsarnoka és kertje nyitott találkozóhelyként funkcionál majd, amely a nyitvatartási időn túl is ingyenesen látogatható, így a múzeum újfajta közösségi élménytérré válhat. A leendő kiállítások pihenőzónákkal, szabadtéri programhelyszínekkel és akadálymentes hozzáféréssel egészülnek ki, biztosítva a felfedezés lehetőségét minden látogató, köztük a speciális igényűek számára is – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák