Zöldinfó
Átadták az idei Jedlik Ányos-díjakat
Idén öten kapták meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egyik legrangosabb elismerését, a Jedlik Ányos-díjat, amely a sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerését szolgálja.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
A díjat Grad-Gyenge Anikó jogász és egyetemi docens, Soós Tibor okleveles vegyész, Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, Zábori Zoltán gépészmérnök, valamint Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök vehette át csütörtökön Budapesten, az ELTE Egyetemi Könyvtárban. Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke a díjátadón kiemelte: Jedlik Ányos öröksége azt üzeni, hogy a tudás nem önmagáért való, akkor válik igazán értékessé, ha új megoldásokat teremt, előre viszi a társadalmat és a gazdaságot. Elmondta, hogy a díjjal nemcsak a kimagasló feltalálói tevékenységet ismerik el, hanem azt is, ha valaki elkötelezett a szellemi tulajdon védelme iránt, magas színvonalon műveli és ezt hirdeti is.
A díj megalapítása óta összesen 142-en részesültek ebben a rangos kitüntetésben: kiemelkedő iparjogvédelmi portfólióval rendelkező feltalálók, kutatók, fejlesztők, szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, jogi képviselők, valamint hivatali munkatársak – tette hozzá.
Gratulálok az idei díjazottaknak, akik munkásságukkal példaképként szolgálnak mindannyiunk, különösen a feltörekvő fiatal generáció, a jövő innovátorai és iparjogvédelmi szakemberei számára – mondta.
Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a díjjal olyan tudósokat, feltalálókat ismernek el, akik a legkiválóbb példái, hogy a tudomány és az innováció hogyan kapcsolódhat össze a találmányok piacra vezetésével. Hozzátette: a magyar gazdaság versenyképességének kulcsfaktora, hogy a tudásból hogyan lehet innovatív termékeket, szolgáltatásokat előállítani, és ezeket hogyan lehet kivinni a hazai és a külpiacokra. Mint hangsúlyozta, ennek nagyon fontos eleme a találmányok megóvása.
2025-ben Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki Grad-Gyenge Anikó jogászt, egyetemi docenst. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos és innovációs dékánhelyettese 2010 óta elkötelezetten támogatja a különböző szerzői jogi tevékenységeket végző civil szervezetek munkáját. A szellemi tulajdonvédelem területén végzett kutatásai és oktatási tevékenysége révén generációkat inspirál és segít eligazodni a szerzői jog világában, de a hazai jogalkotásban és az európai uniós jogharmonizációban is aktív szerepet vállal – hangzott el a méltatásban. Jedlik Ányos-díjban részesült Soós Tibor okleveles vegyész, aki a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontjában a Szerves Kémiai Intézet Organokatalízis Kutatócsoportjának vezetőjeként kimagasló eredményeket ért el a katalizátorok fejlesztése terén. Szabadalmai és kutatásai jelentős hatással vannak a vegyiparra és a gyógyszeriparra egyaránt.
Egyik legkiemelkedőbb találmánya egy olyan katalizátor, amely környezetbarát módon segíti a vegyipari folyamatokat. Eredményeit nemcsak a tudományos világ ismeri el, hanem ipari szereplők is alkalmazzák fejlesztéseit. Jedlik Ányos-díjat kapott dr. Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Az idegtudományok kiemelkedő szakértőjeként kutatásai az agy ingerületátvitelének megértését célozzák. Az általa elért tudományos eredmények segítik a neurológiai betegségek kezelését és a gyógyszerfejlesztést. Számos nemzetközi szabadalom fűződik a nevéhez, amelyek az orvostudomány területén nyitnak új lehetőségeket. Tudományos életműve és innovációs munkája egyaránt hozzájárul a modern orvoslás fejlődéséhez.
A 2025-ös Jedlik-díjazottak között szerepel Zábori Zoltán gépészmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a BME Kandó Kálmán Doktori Iskola tagja és oktatója, 2010 óta az SZTNH Hatósági Ügyviteli Főosztály vezetője. Jelenleg is a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság tagja, felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamokon, valamint a Műegyetemen oktat, ahol több évtizede A szellemitulajdon-védelem tantárgy felelőse. Munkájával nagymértékben hozzájárul az iparjogvédelmi kultúra megalapozásához a műszaki felsőoktatásban is. Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnököt, a környezettudományok doktorát, a Pannon Egyetemen a Soós Ernő KFK Megújuló Energiaforrások Kutatócsoport tudományos főmunkatársát. Mérnökként és kutatóként az energiagazdálkodás és a megújuló energiaforrások területén végzett munkája kiemelkedő jelentőségű. Az energiatermelés optimalizálására irányuló kutatásai új lehetőségeket nyitnak a fenntartható fejlődés terén.
A Jedlik Ányos-díj átadására első ízben 1996-ban, a magyar szabadalmi rendszer centenáriumi évében került sor, idén pedig már 29. alkalommal osztották ki az elismerést.
A díjazottakról készült videók megtekinthetők az SZTNH Facebook-oldalán.
Zöldinfó
Víztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
El kell érni, hogy maradjon víz és élet a Tisza-völgyben.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Lantos Csaba a Félhalmi-holtág tározási célú fejlesztéséről szóló projektindítón elmondta, különböző műszaki megoldásokkal el kell érni, hogy a Dunából egy kis-Tiszányi vizet áthozzanak a térségbe – írja az alternativenergia.hu. Kijelentette, a terv kész “a nagyléptékű program megvalósítására”, kell Tiszalöknél, Kiskörénél és az Alsó-Tiszán egy medertározó mű, a törökbecsei már elkészült – jegyezte meg. Hozzátette, kiemelt célterület a Homokhátság is, ott nem gravitációs megoldással, hanem szivattyúzásal lehet feljuttatni a vizet, amihez az energiát a napelemekkel termelt áram biztosítani tudja. A miniszter felidézte, hogy a békéssszentandrási duzzasztó építését Kállai Miklós még nem miniszterelnökként kezdeményezte, mert már akkor látták, hogy nem lesz elég víz. Ha nincs víz, nincs élet sem, a víz megtartása, amit a Vizet a tájba! program is céloz, ökológiai szempontból is fontos – húzta alá. Trianon után azzal szembesültek, hogy már nemcsak nyugatról, hanem északról és keletről sem lehet szabályozni a vizet. Napjainkban a globális felmelegedés és a csapadékhiány mutatja meg ennek fontosságát – mondta a tárcavezető, megjegyezve, hogy az Alföldön mintegy 400 milliméter csapadék hiányzik, a vízszint már egy méterrel lejjebb húzódik.
Lantos Csaba emlékeztetett, Románia sok víztározót épített az utóbbi időszakban, fél Balatonnyi vizet tudnak megtartani, tehát “már az sem jön le”, ezért van szükség Magyarországon új tározók építésére és a meglévő létesítmények karbantartására. Dankó Béla (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője elmondta, a békésszentandrási duzzasztó segítségével a Hármas-Körös medrében több mint 24 millió köbméter vizet tároznak, a vízkészletet 1400 négyzetkilométeres hatásterületen hasznosítják, így a projekt céljául szolgáló Félhalmi-holtágon is. Békés agrármegye, csaknem 427 ezer hektárnyi mezőgazdaság területtel rendelkezik, amelynek 7,3 százaléka öntözhető. Ezt növelni szeretnék, mert látszik, hogy “a mezőgazdaság sok nehézséggel küzd, öntözés nélkül nehéz boldogulni – jelentette ki a politikus.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese a Félhalmi-holtág revitalizációjáról szólva elmondta, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (Kehop) Plusz keretéből, 7,7 milliárd forint értékben, várhatóan 2027 második fél évétől 2029 végéig végzik el a projektet. Gacsályi József hangsúlyozta, nem öntözésfejlesztési, hanem komplex vízgazdálkodási programról van szó, ami igaz a Homokhátság területére is. Hozzátette, fontos kérdés az üzemeltetés is, a létesítmények megközelíthetőségét is javítani kell, mérő- és munka-, valamint informatikai eszközök beszerzésére is szükség van. A műszaki főigazgató-helyettes szerint szükség van egy új szemlélet elterjedésére is az ágazaton belül. Megjegyezte, az illetékes Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság máris a korábbi belvízvédelmi szintek felett 40 centiméterrel üzemelteti a meglévő infrastruktúrát. “Nekünk is nagyobb bátorságra és kockázatvállalásra van szükségünk” – fogalmazott.
A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyag szerint a Félhalmi-holtág a Körösök-völgyének harmadik legnagyobb holtága, csaknem egymillió köbméter víz tározására biztosít lehetőséget, vízkészletére támaszkodva mintegy 4000 hektáron számos rendszer látható el friss vízzel. Azonban a holtág tárolókapacitása a feliszapolódás miatt csökkent; előzetes felmérések szerint a holtágból kitermelt föld és iszap mennyisége meghaladja majd a 30 ezer négyzetmétert. Azt egy arra megvásárolt területen helyezik majd el, ahol – a szikkadást követően – mintegy 50 ezer facsemetét terveznek ültetni.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
