Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Átadták az idei Jedlik Ányos-díjakat

Idén öten kapták meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egyik legrangosabb elismerését, a Jedlik Ányos-díjat, amely a sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerését szolgálja.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)

A díjat Grad-Gyenge Anikó jogász és egyetemi docens, Soós Tibor okleveles vegyész, Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, Zábori Zoltán gépészmérnök, valamint Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök vehette át csütörtökön Budapesten, az ELTE Egyetemi Könyvtárban. Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke a díjátadón kiemelte: Jedlik Ányos öröksége azt üzeni, hogy a tudás nem önmagáért való, akkor válik igazán értékessé, ha új megoldásokat teremt, előre viszi a társadalmat és a gazdaságot. Elmondta, hogy a díjjal nemcsak a kimagasló feltalálói tevékenységet ismerik el, hanem azt is, ha valaki elkötelezett a szellemi tulajdon védelme iránt, magas színvonalon műveli és ezt hirdeti is.

A díj megalapítása óta összesen 142-en részesültek ebben a rangos kitüntetésben: kiemelkedő iparjogvédelmi portfólióval rendelkező feltalálók, kutatók, fejlesztők, szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, jogi képviselők, valamint hivatali munkatársak – tette hozzá.

Gratulálok az idei díjazottaknak, akik munkásságukkal példaképként szolgálnak mindannyiunk, különösen a feltörekvő fiatal generáció, a jövő innovátorai és iparjogvédelmi szakemberei számára – mondta.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a díjjal olyan tudósokat, feltalálókat ismernek el, akik a legkiválóbb példái, hogy a tudomány és az innováció hogyan kapcsolódhat össze a találmányok piacra vezetésével. Hozzátette: a magyar gazdaság versenyképességének kulcsfaktora, hogy a tudásból hogyan lehet innovatív termékeket, szolgáltatásokat előállítani, és ezeket hogyan lehet kivinni a hazai és a külpiacokra. Mint hangsúlyozta, ennek nagyon fontos eleme a találmányok megóvása.

Advertisement

2025-ben Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki Grad-Gyenge Anikó jogászt, egyetemi docenst. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos és innovációs dékánhelyettese 2010 óta elkötelezetten támogatja a különböző szerzői jogi tevékenységeket végző civil szervezetek munkáját. A szellemi tulajdonvédelem területén végzett kutatásai és oktatási tevékenysége révén generációkat inspirál és segít eligazodni a szerzői jog világában, de a hazai jogalkotásban és az európai uniós jogharmonizációban is aktív szerepet vállal – hangzott el a méltatásban. Jedlik Ányos-díjban részesült Soós Tibor okleveles vegyész, aki a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontjában a Szerves Kémiai Intézet Organokatalízis Kutatócsoportjának vezetőjeként kimagasló eredményeket ért el a katalizátorok fejlesztése terén. Szabadalmai és kutatásai jelentős hatással vannak a vegyiparra és a gyógyszeriparra egyaránt.

Egyik legkiemelkedőbb találmánya egy olyan katalizátor, amely környezetbarát módon segíti a vegyipari folyamatokat. Eredményeit nemcsak a tudományos világ ismeri el, hanem ipari szereplők is alkalmazzák fejlesztéseit. Jedlik Ányos-díjat kapott dr. Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Az idegtudományok kiemelkedő szakértőjeként kutatásai az agy ingerületátvitelének megértését célozzák. Az általa elért tudományos eredmények segítik a neurológiai betegségek kezelését és a gyógyszerfejlesztést. Számos nemzetközi szabadalom fűződik a nevéhez, amelyek az orvostudomány területén nyitnak új lehetőségeket. Tudományos életműve és innovációs munkája egyaránt hozzájárul a modern orvoslás fejlődéséhez.

Advertisement

A 2025-ös Jedlik-díjazottak között szerepel Zábori Zoltán gépészmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a BME Kandó Kálmán Doktori Iskola tagja és oktatója, 2010 óta az SZTNH Hatósági Ügyviteli Főosztály vezetője. Jelenleg is a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság tagja, felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamokon, valamint a Műegyetemen oktat, ahol több évtizede A szellemitulajdon-védelem tantárgy felelőse. Munkájával nagymértékben hozzájárul az iparjogvédelmi kultúra megalapozásához a műszaki felsőoktatásban is. Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnököt, a környezettudományok doktorát, a Pannon Egyetemen a Soós Ernő KFK Megújuló Energiaforrások Kutatócsoport tudományos főmunkatársát. Mérnökként és kutatóként az energiagazdálkodás és a megújuló energiaforrások területén végzett munkája kiemelkedő jelentőségű. Az energiatermelés optimalizálására irányuló kutatásai új lehetőségeket nyitnak a fenntartható fejlődés terén.

A Jedlik Ányos-díj átadására első ízben 1996-ban, a magyar szabadalmi rendszer centenáriumi évében került sor, idén pedig már 29. alkalommal osztották ki az elismerést.

Advertisement

A díjazottakról készült videók megtekinthetők az SZTNH Facebook-oldalán.

Advertisement

Zöldinfó

Az erdők klímavédelmi szerepe megelőzi a gazdasági érdekeket

Az erdők klímavédelmi funkciója vált elsődlegessé.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az erdők klímavédelmi funkciója vált elsődlegessé az erdőgazdálkodásban – jelentette ki az élő környezetért felelős miniszter Nyíregyházán, az Országos Erdészeti Egyesület 156. Vándorgyűlésén – írja az alternativenergia.hu. Gajdos László úgy fogalmazott, a klímaváltozás miatt új prioritásokra van szükség, a természetvédelmi és ökológiai szempontok megelőzik a gazdasági érdekeket. Hozzátette: a biodiverzitás növelése a klímaváltozás kihívásaira adott egyik legfontosabb válasz. A tárcavezető kiemelte, az erdőgazdálkodás megújítását az erdészekkel együtt kívánják végrehajtani. Mint mondta, az nem valósítható meg egyik napról a másikra, és nincs minden erdőre alkalmazható egységes megoldás. A miniszter partnerséget ajánlott az Országos Erdészeti Egyesületnek és a magyar erdésztársadalomnak. Hangsúlyozta, ha a társadalom azt várja el az erdőgazdálkodóktól, hogy több vizet tartsanak meg az erdőkben, növeljék a biológiai sokféleséget és szélesebb körben alkalmazzanak természetközeli módszereket, akkor ehhez megfelelő szabályozási, finanszírozási és szakmai feltételeket is biztosítani kell.

Gajdos László felidézte, a magyar erdészet története mindig a társadalmi igények és a természeti erőforrások közötti egyensúly megteremtéséről szólt. Hangsúlyozta, hogy korábban a faanyag biztosítása, a kopár területek fásítása vagy a háborúk után az erdők helyreállítása állt a középpontban, napjainkban azonban a klímaváltozás miatt új szemléletre van szükség. Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntőjében kiemelte, a 160 éves szakmai szervezet másfél évszázada szolgálja a magyar erdőket, miközben az erdészeknek napjainkban a klímaváltozás jelentette kihívásokra is választ kell adniuk.

Elmondta, Magyarország erdőterülete az elmúlt száz évben csaknem megkétszereződött, ma már meghaladja a kétmillió hektárt, ugyanakkor az erdők által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások értéke a gazdasági mutatókban nem jelenik meg. Hozzátette, egy friss kutatás szerint a magyar erdők évente mintegy ezer milliárd forint értékű szolgáltatást nyújtanak a szénmegkötés, a víz- és levegőminőség javítása, a biodiverzitás fenntartása és az emberi egészség megőrzése révén. Hangsúlyozta, olyan, a helyi adottságokhoz alkalmazkodó erdőgazdálkodásra van szükség, amely egyszerre szolgálja a klímavédelmet, a vízmegtartást, a biodiverzitás megőrzését és a fenntartható faanyag-termelést.

Advertisement

Kiss László jelezte, az Országos Erdészeti Egyesület részt vett a civil klímatörvény-javaslat kidolgozásában, amely az erdőket az ország egyik legfontosabb természetes szénelnyelőjeként kezeli. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az erdő nem csupán kitermelhető nyersanyag, hanem nemzeti érték és generációkon átívelő örökség. A fenntartható erdőgazdálkodás Magyarországon működő gyakorlat, az országban a korábbiaknál kevesebb fát termelnek ki. Az erdészet és a természetvédelem nem egymással szemben álló terület, hanem közös céljuk az erdők hosszú távú megőrzése. Hidas Tibor, a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója a rendezvény házigazdájaként arról beszélt, hogy az állami erdőgazdaságok egyszerre szolgálják az erdőket és a társadalmat, miközben a klímaváltozás, az új kártevők és az állami feladatok egyre összetettebb kihívásokat jelentenek számukra. Közölte, a vándorgyűlés szakmai programjai során a résztvevők az alföldi, ezen belül a nyírségi erdőgazdálkodás sajátosságaival, valamint az akácgazdálkodás gyakorlatával is megismerkedhetnek.

Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP), Nyíregyháza polgármestere köszöntőjében kiemelte, a város és a Nyírerdő Zrt. hosszú évek óta együttműködik a település erdeinek kezelésében és fejlesztésében. Jelezte, egyik közös projektjük legfontosabb célja az, hogy a klímaváltozás és a talajvízszint csökkenése mellett is hosszú távon biztosítható legyen a nyírségi erdők fennmaradása.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák