Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Átadták az idei Jedlik Ányos-díjakat

Idén öten kapták meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egyik legrangosabb elismerését, a Jedlik Ányos-díjat, amely a sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerését szolgálja.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)

A díjat Grad-Gyenge Anikó jogász és egyetemi docens, Soós Tibor okleveles vegyész, Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, Zábori Zoltán gépészmérnök, valamint Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök vehette át csütörtökön Budapesten, az ELTE Egyetemi Könyvtárban. Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke a díjátadón kiemelte: Jedlik Ányos öröksége azt üzeni, hogy a tudás nem önmagáért való, akkor válik igazán értékessé, ha új megoldásokat teremt, előre viszi a társadalmat és a gazdaságot. Elmondta, hogy a díjjal nemcsak a kimagasló feltalálói tevékenységet ismerik el, hanem azt is, ha valaki elkötelezett a szellemi tulajdon védelme iránt, magas színvonalon műveli és ezt hirdeti is.

A díj megalapítása óta összesen 142-en részesültek ebben a rangos kitüntetésben: kiemelkedő iparjogvédelmi portfólióval rendelkező feltalálók, kutatók, fejlesztők, szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, jogi képviselők, valamint hivatali munkatársak – tette hozzá.

Gratulálok az idei díjazottaknak, akik munkásságukkal példaképként szolgálnak mindannyiunk, különösen a feltörekvő fiatal generáció, a jövő innovátorai és iparjogvédelmi szakemberei számára – mondta.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a díjjal olyan tudósokat, feltalálókat ismernek el, akik a legkiválóbb példái, hogy a tudomány és az innováció hogyan kapcsolódhat össze a találmányok piacra vezetésével. Hozzátette: a magyar gazdaság versenyképességének kulcsfaktora, hogy a tudásból hogyan lehet innovatív termékeket, szolgáltatásokat előállítani, és ezeket hogyan lehet kivinni a hazai és a külpiacokra. Mint hangsúlyozta, ennek nagyon fontos eleme a találmányok megóvása.

Advertisement

2025-ben Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki Grad-Gyenge Anikó jogászt, egyetemi docenst. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos és innovációs dékánhelyettese 2010 óta elkötelezetten támogatja a különböző szerzői jogi tevékenységeket végző civil szervezetek munkáját. A szellemi tulajdonvédelem területén végzett kutatásai és oktatási tevékenysége révén generációkat inspirál és segít eligazodni a szerzői jog világában, de a hazai jogalkotásban és az európai uniós jogharmonizációban is aktív szerepet vállal – hangzott el a méltatásban. Jedlik Ányos-díjban részesült Soós Tibor okleveles vegyész, aki a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontjában a Szerves Kémiai Intézet Organokatalízis Kutatócsoportjának vezetőjeként kimagasló eredményeket ért el a katalizátorok fejlesztése terén. Szabadalmai és kutatásai jelentős hatással vannak a vegyiparra és a gyógyszeriparra egyaránt.

Egyik legkiemelkedőbb találmánya egy olyan katalizátor, amely környezetbarát módon segíti a vegyipari folyamatokat. Eredményeit nemcsak a tudományos világ ismeri el, hanem ipari szereplők is alkalmazzák fejlesztéseit. Jedlik Ányos-díjat kapott dr. Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Az idegtudományok kiemelkedő szakértőjeként kutatásai az agy ingerületátvitelének megértését célozzák. Az általa elért tudományos eredmények segítik a neurológiai betegségek kezelését és a gyógyszerfejlesztést. Számos nemzetközi szabadalom fűződik a nevéhez, amelyek az orvostudomány területén nyitnak új lehetőségeket. Tudományos életműve és innovációs munkája egyaránt hozzájárul a modern orvoslás fejlődéséhez.

Advertisement

A 2025-ös Jedlik-díjazottak között szerepel Zábori Zoltán gépészmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a BME Kandó Kálmán Doktori Iskola tagja és oktatója, 2010 óta az SZTNH Hatósági Ügyviteli Főosztály vezetője. Jelenleg is a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság tagja, felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamokon, valamint a Műegyetemen oktat, ahol több évtizede A szellemitulajdon-védelem tantárgy felelőse. Munkájával nagymértékben hozzájárul az iparjogvédelmi kultúra megalapozásához a műszaki felsőoktatásban is. Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnököt, a környezettudományok doktorát, a Pannon Egyetemen a Soós Ernő KFK Megújuló Energiaforrások Kutatócsoport tudományos főmunkatársát. Mérnökként és kutatóként az energiagazdálkodás és a megújuló energiaforrások területén végzett munkája kiemelkedő jelentőségű. Az energiatermelés optimalizálására irányuló kutatásai új lehetőségeket nyitnak a fenntartható fejlődés terén.

A Jedlik Ányos-díj átadására első ízben 1996-ban, a magyar szabadalmi rendszer centenáriumi évében került sor, idén pedig már 29. alkalommal osztották ki az elismerést.

Advertisement

A díjazottakról készült videók megtekinthetők az SZTNH Facebook-oldalán.

Advertisement

Zöldinfó

Tisztább levegőt akar az EU: bővíteni kell a magyar mérőhálózatot is

Szigorúbb követelményeket határoz meg az új európai uniós levegőminőségi szabályozási irányelv.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szigorúbb határértékeket, a mérőhálózat bővítését és problémák esetére cselekvési tervek kidolgozását írja elő az új európai uniós levegőminőségi szabályozási irányelv, amelyről a Magyar Meteorológiai Társaság levegőkörnyezeti szakosztálya által rendezett előadóülésen beszéltek a HungaroMet Nonprofit Zrt. szakértői Budapesten. Az egyik szakértő, Varga Judit előadásában hangsúlyozta: Magyarországon 8-12 ezer, idő előtti halálozásért felel a légszennyezettség, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az európai lakosság nagy része egészségkárosító hatású légszennyezettségi környezetben él – írja az alternativenergia.hu. Az új, 2024-ben elfogadott irányelvvel az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig 2005-höz viszonyítva 55 százalékkal csökkenti a légszennyezés egészségre gyakorolt hatását – ismertette.

Hozzátette, az irányelv fő célja az emberi egészség védelme, majd arról beszélt, hogy az uniós szabályban meghatározzák a mérőhálózatot, a modellezést, a levegőminőségi határértékeket, a végrehajtás érdekében szükséges terveket és programokat, a nyilvánosság tájékoztatásának módját, valamint a szankcionálás és az időszakos mentesség szabályrendszerét. Dézsi Viktor, a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ igazgatója a jogszabályi követelmények ismertetése után elmondta: a levegőt szennyező legfontosabb komponenseket 56 automata mérőállomás és több mintavételi pont méri ma Magyarországon.

Jelezte: az új irányelv egyrészt szigorúbb határértékeket vezet be, másrészt új légszennyező anyagok – például az ultrafinom részecskék vagy az ammónia – mérését is megköveteli. Ehhez új műszerek beszerzésére és a mérési pontok fejlesztésére is szükség van, ezért a jelenlegi rendszer bővítése szükséges – jelentette ki. Ferenczi Zita a levegőminőség modellezéséről szólva kiemelte: a modellezéssel azt is előre jelezhetik, hogy a légköri közegbe bekerült szennyezőanyagok hogyan tudnak terjedni. A modellezés szerepe az új levegőminőségi irányelvben egyszerre tér ki a levegőminőség értékelésére, a térbeli reprezentativitás bemutatására, az előrejelzésre, a kibocsátási források azonosítására és az intézkedések hatásainak tervezésére – foglalta össze.

Advertisement

Hangsúlyozta, hogy a modellezés és a mérés nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást. Kis-Kovács Gábor előadásában a légszennyező anyagok kibocsátóiról szólt, amelyek ismerete alapfeltétele a levegőminőség védelmének. Ismertette a nemzeti kibocsátási leltárak tartalmát, és kitért az energiatermelés során, a háztartásokban, a közlekedésben vagy épp a mezőgazdaságban képződő légszennyező anyagokra is. Bezegh Barbara a 2019-ben kezdődött HungAIRy LIFE integrált projektről beszélt. A mintegy 16 millió eurós, 60 százalékban európai uniós, 40 százalékban állami finanszírozású program célja a levegőminőségi tervek megvalósításának támogatása – mondta, kitérve a projekt több, már megvalósult elemére.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák