Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Atommagkutató Intézet: a szárazföldek és az óceánok szén-dioxid elnyelő képessége változó

A szárazföldek és az óceánok szén-dioxid elnyelő képessége változó, ezért a fosszilis tüzelőanyagok általi kibocsátást kell drámai módon csökkenteni és nem a természetre bízni a probléma megoldását – hívta fel a figyelmet az Atommagkutó Intézet (ATOMKI) az ICOS (Integrált Szénmegfigyelő Rendszer) közleménye alapján.

Létrehozva:

|

Az ICOS adatai szerint nem stabilak a természetes szén-dioxid-nyelők, például az óceánok és az erdők, amelyeket a klímaváltozás még sérülékenyebbé tesz, így esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak. Ezzel pedig számolni kell a klímavédelmi célkitűzések és cselekvési tervek megalkotásakor. Kiemelték: az ökológiai rendszerek megkötik a légköri szén-dioxidot és elraktározzák a növényekben és a talajban. Ugyanakkor ki is bocsátanak szén-dioxidot a növények légzése vagy a tűzesetek következtében. Ha a megkötés mértéke nagyobb, mint a kibocsátásé, akkor az ökoszisztéma összességében szén-dioxid-nyelőként működik. Ez a kényes egyensúly érzékeny az éghajlati változásokra, de az emberi tevékenység is könnyen megzavarja. Utóbbira példaként említették az erdők kivágását, a zöld területek letarolását építkezés vagy útépítés céljából.  

Kitértek az óceánokra is, amelyek hatalmas szén-dioxid-nyelők; megkötik a fosszilis tüzelőanyagból származó mennyiség egynegyedét, így mérséklik a felmelegedést. Ugyanakkor hangsúlyozták: nem lehet tudni, milyen hosszú ideig marad meg ez a felvevőképesség, ha az éghajlat melegszik, ugyanis az emelkedő hőmérséklet és a változó klíma miatt megváltozik az óceánokban az oldott állapotban tárolt szén-dioxid mennyisége. A szén-dioxid többlet miatt bekövetkező klímaváltozást az ember okozza a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével, amely az elektromos áram előállításához, az ipari tevékenységhez, a közlekedéshez és a fűtéshez szükséges – szögezte le az ICOS. A közlemény szerint mindezek miatt szükség van egy széleskörű, a Föld egészére kiterjedő üvegházgáz-megfigyelő rendszer mielőbbi létrehozására, amelyhez az európai ICOS által működtetett infrastruktúra jó példaként szolgálhat.

Magyarország idén január 1-jétől vált az ICOS európai konzorciumának teljes jogú tagjává. Az ATOMKI működteti az ICOS mérőhálózatához tartozó, jelenleg egyetlen magyarországi mérőállomást a hegyhátsáli tévétornyon, az állomás az emberi tevékenység hatására a légkörbe kerülő szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid koncentrációjának alakulását vizsgálja.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Ezekben tér el az új otthonfelújítási program az előzőtől

Az új otthonfelújítási programban kötelező lesz kamatmentes hitelt is felvenni.

Létrehozva:

|

Szerző:

2021-2022 után előreláthatóan idén júniusban is elindul az otthonfelújítási program hazánkban, az új, 108 milliárdos pályázat feltételei viszont több szempontból is eltérnek a korábbi támogatási rendszerétől. A Portfolio most tíz fontos különbséget gyűjtött össze.

Az első jelentős eltérés, hogy míg az előző programban minden lakásként vagy lakóházként nyilvántartott ingatlannal lehetett pályázni, amely az igénylő és/vagy kiskorú gyermeke legalább 50%-os tulajdonában volt, addig az új támogatás ingatlanok jóval szűkebb körét érinti. A programba csak az 1990 előtt épült, a vezetékes gázhálózathoz csatlakozott családi házakkal lehet bekapcsolódni.

Szintén fontos különbség, hogy – a korábbi programmal ellentétben – lesz energetikai elvárás, így például szobafestéssel nem lehet pályázni. A támogatás csak a 30%-os energiamegtakarítást eredményező hőszigetelésre, nyílászárócserére, víz- és fűtésrendszercserére fordítható.

Noha a lakóingatlanok körét szűkítették, sokak számára kedvező lehet, hogy immár nem elvárás a gyermek megléte a pályázásnál. Az előző programnál követelmény volt, hogy az érintett háztartásban az igénylő legalább egy 25 év alatti gyermeket neveljen, ilyenről most nincs szó.

Kötelező lesz ugyanakkor hitelt felvenni. Az évekkel ezelőtti programban lehetőség volt arra, hogy a pályázó 100%-ban előfinanszírozza a felújítást, majd utólag igényelje akár a teljes projekt 50%-át, legfeljebb 3 millió forintot. Most azonban a támogatást csak a hitel aktuális tőketartozásának a mérséklésére lehet igénybe venni: először fel kell venni az akár 6 millió forintos kamatmentes hitelt, majd ennek tőketartozását a vissza nem térítendő támogatásból lehet csökkenteni – járástól függően maximum 2,5-3,5 millió forinttal. A hitel 8 évre vehető fel, törlesztőrészlete a támogatás igénybevétele után 26-36 ezer forint körül mozoghat.

Advertisement

Az előző támogatást akár önerő nélkül is igénybe vehető, hiszen a maximum 6 millió forintnyi elszámolható összeget akár 100%-ban elő lehetett finanszírozni a kereskedelmi bankoknál felvehető kamattámogatott otthonfelújítási hitellel. Az elszámolható beruházási összeg ezúttal 7 millió forintra emelkedik, ugyanis egy 1 millió forintos önerőt is elvár a kormány.

A hitelfeltétel és az önerő tehát szigorítást jelent a korábbi programhoz képest, ám a hitel kamatmentes lesz, ami egyértelmű könnyítés. Az előző otthonfelújítási hitelt az 5 éves állampapírhozam 1,3-szeresére rúgó kamattámogatás mellett, 3%-os ügyfélkamattal lehetett felvenni. Ha maradna a 3%-os kamat, akkor a támogatás igénybevétele után megmaradó 2,5-3,5 millió forintos hiteltartozás törlesztőrészlete 29-41 ezer forint lenne, ehelyett viszont csak 26-36 ezer forint lesz az összeg.

A korábbi otthonfelújítási hitelt bármely banknál fel lehetett venni, amely kínált ilyen terméket, a mostani körben viszont Magyar Fejlesztési Bank január 26-án március 8-ai ajánlattételi határidővel elindított közbeszerzési eljárásán nyertes hitelintézeteknél lesz elérhető. A nyertesek nevét még nem hirdették ki, de a Portfolio úgy tudja, hogy a Gránit Bank, az MBH Bank és az OTP Bank konzorciuma pályázott.

Fontos különbség továbbá, hogy míg az előző programban a feltételek minden régióban azonosak voltak, addig az új pályázatban a vissza nem térítendő támogatás összege az adott járás átlagjövedelmétől függ. Ahol eléri az átlagjövedelem az országos átlag 110 százalékát, ott 2,5 millió, 75 és 110 százalék között 3 millió, 75 százaléka alatt pedig 3,5 millió lesz az összeg.

A keretösszeget tekintve is beszélhetünk különbségről: a korábbi pályázat esetében ilyet nem határoztak meg, a két év alatt végül 295 ezer család összesen 620 milliárd forintnyi állami támogatást kapott. A mostani programot azonban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv REPowerEU fejezetéből finanszírozzák, keretösszege pedig 108 milliárd forint lesz, ebből mintegy 20 ezer családi ház energetikai korszerűsítése valósulhat meg.

Advertisement

Ezzel összhangban a program a keret kimerüléséig futhat majd. A korábbi pályázat az előre tervezett módon 2022 végéig élt, most viszont végső dátumot nem szabtak. Feltételezhető, hogy a keret viszonylag gyorsan kimerül majd, ezért érdemes már most, a program indulása előtt kivitelező után nézni.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!