Zöldinfó
Atommagkutató Intézet: a szárazföldek és az óceánok szén-dioxid elnyelő képessége változó
A szárazföldek és az óceánok szén-dioxid elnyelő képessége változó, ezért a fosszilis tüzelőanyagok általi kibocsátást kell drámai módon csökkenteni és nem a természetre bízni a probléma megoldását – hívta fel a figyelmet az Atommagkutó Intézet (ATOMKI) az ICOS (Integrált Szénmegfigyelő Rendszer) közleménye alapján.
Az ICOS adatai szerint nem stabilak a természetes szén-dioxid-nyelők, például az óceánok és az erdők, amelyeket a klímaváltozás még sérülékenyebbé tesz, így esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak. Ezzel pedig számolni kell a klímavédelmi célkitűzések és cselekvési tervek megalkotásakor. Kiemelték: az ökológiai rendszerek megkötik a légköri szén-dioxidot és elraktározzák a növényekben és a talajban. Ugyanakkor ki is bocsátanak szén-dioxidot a növények légzése vagy a tűzesetek következtében. Ha a megkötés mértéke nagyobb, mint a kibocsátásé, akkor az ökoszisztéma összességében szén-dioxid-nyelőként működik. Ez a kényes egyensúly érzékeny az éghajlati változásokra, de az emberi tevékenység is könnyen megzavarja. Utóbbira példaként említették az erdők kivágását, a zöld területek letarolását építkezés vagy útépítés céljából.
Kitértek az óceánokra is, amelyek hatalmas szén-dioxid-nyelők; megkötik a fosszilis tüzelőanyagból származó mennyiség egynegyedét, így mérséklik a felmelegedést. Ugyanakkor hangsúlyozták: nem lehet tudni, milyen hosszú ideig marad meg ez a felvevőképesség, ha az éghajlat melegszik, ugyanis az emelkedő hőmérséklet és a változó klíma miatt megváltozik az óceánokban az oldott állapotban tárolt szén-dioxid mennyisége. A szén-dioxid többlet miatt bekövetkező klímaváltozást az ember okozza a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével, amely az elektromos áram előállításához, az ipari tevékenységhez, a közlekedéshez és a fűtéshez szükséges – szögezte le az ICOS. A közlemény szerint mindezek miatt szükség van egy széleskörű, a Föld egészére kiterjedő üvegházgáz-megfigyelő rendszer mielőbbi létrehozására, amelyhez az európai ICOS által működtetett infrastruktúra jó példaként szolgálhat.
Magyarország idén január 1-jétől vált az ICOS európai konzorciumának teljes jogú tagjává. Az ATOMKI működteti az ICOS mérőhálózatához tartozó, jelenleg egyetlen magyarországi mérőállomást a hegyhátsáli tévétornyon, az állomás az emberi tevékenység hatására a légkörbe kerülő szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid koncentrációjának alakulását vizsgálja.
mti
Zöld Energia
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
A kormány 57 ezer napelemes háztartás számára biztosít energiatároló-támogatást, amellyel 285 MW új kapacitás létesülhet, miközben a kivitelezési szerződések megkötésének határidejét 2027 februárjáig meghosszabbítják.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Ötvenhétezer napelemes háztartás kaphat vissza nem térítendő támogatást akkumulátorok beszerzéséhez, ezzel 285 megawatt új tárolói kapacitás létesülhet – jelentette be a gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán. Kapitány István kiemelte, hogy a kivitelezési szerződések megkötésének határidejét 2027 februárjáig tolják ki, a program kiadásainak nagy részét a jövő évi költségvetésből fedezik – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Kitért arra is, hogy az év elején meghirdetett lakossági energiatároló program célja helyes: a napközben megtermelt tiszta áramot a háztartások eltárolják és később használják fel, de ehhez az előző kormány nem biztosított forrásokat.
Az új kormány a pályázatot úgy módosította, hogy az eredetileg 42 ezer, nyertesnek kihirdetett pályázó helyett 57 ezren, mintegy harmadával többen juthatnak támogatáshoz. Kapitány István szerint a megújuló energiaforrások hatékony hasznosításához elengedhetetlen a tárolási kapacitások bővítése. Hozzátette, hogy az akkumulátorok tárolókapacitása szeptemberben már meghaladta az 1000 megawattot a 2025 végi 146 megawatthoz képest.
A kormány terve, hogy 2030-ra a jelenleginél háromszor-négyszer több energiatároló tegye kiegyensúlyozottabbá és gazdaságosabbá a nap- és szélenergia használatát – zárta bejegyzését a tárcavezető.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó19 óra telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
