Zöldinfó

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2021-09-22

Szerző:

Hell

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.

A Current Biology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra, ami lehetővé teszi ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztán tartását, valamint a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását – olvasható a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Általában azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak” – mondta Jan Langbein, az FNB kutatója, a tanulmány társszerzője. A kísérletben az állatok betanítását a kutatók fordítva kezdték, először jutalmazták a borjakat, ha a lekerített latrinába vizeltek, majd nem engedték, hogy az állatok megközelítsék a latrinát, amikor vizelniük kellett. Hogy az állatokat latrinahasználatra ösztönözzék, a kutatók el akarták érni, hogy a borjak a latrinán kívüli vizelést valami kellemetlen tapasztalattal kapcsolják össze. “Ha a latrinán kívül vizeltek, büntetésként először fülhallgatón keresztül borzalmas hangot játszottunk nekik. Azt gondoltuk, hogy ez nem túlságosan, de büntetni fogja őket, ám nem hatott. Ha lelocsoltuk őket vízzel, annak enyhén elrettentő hatása volt” – magyarázta a német kutató.

Hetek alatt a kutatócsoportnak sikerült a 11 borjúból hatot rászoktatnia a latrinahasználatra. A szakemberek szerint a borjak olyan szinten teljesítettek, mint a kisgyerekek, amikor bilire szoktatják őket. Langbein szerint további tréningezéssel a sikerességi arány növelhető. “Tíz, tizenöt, húsz év szarvasmarhakutatás után tudjuk, hogy az állatoknak személyiségük van, és a különböző dolgokat különféleképpen kezelik” – mondta. A kutatók a jövőben eredményeiket ki akarják próbálni valódi szarvasmarha-tenyészetekben és nemcsak az ólban, hanem a szabadban is. Langbein reméli, hogy néhány év múlva valamennyi szarvasmarha használni fogja az illemhelyet. Az állat ürülékében lévő ammónia nem közvetlenül befolyásolja a klímaváltozást, hanem amikor a talajba jut, a mikrobák kéjgázzá alakítják át, amely a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz a metán és a szén-dioxid után. A mezőgazdaság az ammóniakibocsátás legnagyobb forrása, az állattenyésztés adja ennek több mint a felét. Ha képesek vagyunk összegyűjteni a vizelet 10-20 százalékát, azzal már jelentősen csökkenteni tudjuk a gázkibocsátást – hangoztatta Douglas Elliffe, az Aucklandi Egyetem kutatója.

Kapcsolódó tartalom:ammónia co2 szervasmarha üvegházhatás

Zöld Energia

Változtak a lakossági napelemes támogatás szabályai

Frissítették a lakossági napelemes és elektromos fűtési rendszereket támogató pályázat feltételeit, amelyben szervezeti változás mellett a projektek befejezési határideje 2026. június 15-re tolódott.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-12

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Módosult a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” című, RRF-6.2.1-2021 kódszámú pályázati felhívás, amely a magyar háztartások számára biztosít támogatást napelemes rendszerek telepítésére és elektromos fűtési megoldások kiépítésére. A változások elsősorban az adminisztrációs folyamatokat, valamint a projektek megvalósításának határidejét érintik – ismertette az alternativenergia.hu.

Új lebonyolító szervezet került kijelölésre

A módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a pályázat lebonyolításában változás történt. A program végrehajtásához kapcsolódó feladatokat a jövőben a Nemzeti Fejlesztési Központ kijelölt szervezeti egysége látja el, amely a Nemzeti Hatóság nevében és megbízásából jár el.

Ez a szervezeti egység a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján végzi a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat. A pályázati felhívásban szereplő, a Nemzeti Hatóságra vonatkozó utalásokat az átruházott feladatok esetében ezentúl a lebonyolító szervként kijelölt szervezeti egységre kell érteni.

Meghosszabbították a beruházások határidejét

A pályázók számára fontos változás, hogy meghosszabbították a projektek megvalósítására rendelkezésre álló időt.

Az új szabály szerint a támogatott beruházásokat legkésőbb 2026. június 15-ig kell teljes mértékben megvalósítani. Ez a határidő vonatkozik mind a kizárólag napelemes rendszert tartalmazó projektekre, mind azokra a beruházásokra, amelyek napelemes rendszert és fűtéskorszerűsítést is tartalmaznak.

A teljes beruházás fizikai befejezését és az áramszolgáltatói átvételt követően 15 napon belül kell benyújtani a záró beszámolót és a kifizetési kérelmet. Amennyiben ez nem történik meg, a korábban kifizetett támogatási előleget vissza kell fizetni.

Előteljesítés továbbra is lehetséges

A pályázati szabályok szerint a projektek esetében előteljesítés továbbra is megengedett, vagyis a kedvezményezettek a támogatói okiratban szereplő határidő előtt is benyújthatják a záró beszámolót és a kifizetési igénylést, ha a beruházás korábban elkészül.

Változtak egyes adminisztratív részletek is

A módosítás több technikai és adminisztratív pontot is érint. A pályázat benyújtásához kapcsolódó részletes, képekkel illusztrált útmutató külön dokumentumban lesz elérhető a napelem.palyazat.gov.hu oldalon. A szállítói előleg igényléséhez szükséges dokumentumokat postai úton a 1539 Budapest, Postafiók 684 címre kell megküldeni. A kommunikációs tevékenységek megkezdése előtt a kedvezményezetteknek javasolt egyeztetni a lebonyolító szerv ügyfélszolgálatával.

Tovább olvasom