Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

Létrehozva:

|

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.

A Current Biology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra, ami lehetővé teszi ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztán tartását, valamint a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását – olvasható a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Általában azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak” – mondta Jan Langbein, az FNB kutatója, a tanulmány társszerzője. A kísérletben az állatok betanítását a kutatók fordítva kezdték, először jutalmazták a borjakat, ha a lekerített latrinába vizeltek, majd nem engedték, hogy az állatok megközelítsék a latrinát, amikor vizelniük kellett. Hogy az állatokat latrinahasználatra ösztönözzék, a kutatók el akarták érni, hogy a borjak a latrinán kívüli vizelést valami kellemetlen tapasztalattal kapcsolják össze. “Ha a latrinán kívül vizeltek, büntetésként először fülhallgatón keresztül borzalmas hangot játszottunk nekik. Azt gondoltuk, hogy ez nem túlságosan, de büntetni fogja őket, ám nem hatott. Ha lelocsoltuk őket vízzel, annak enyhén elrettentő hatása volt” – magyarázta a német kutató.

Hetek alatt a kutatócsoportnak sikerült a 11 borjúból hatot rászoktatnia a latrinahasználatra. A szakemberek szerint a borjak olyan szinten teljesítettek, mint a kisgyerekek, amikor bilire szoktatják őket. Langbein szerint további tréningezéssel a sikerességi arány növelhető. “Tíz, tizenöt, húsz év szarvasmarhakutatás után tudjuk, hogy az állatoknak személyiségük van, és a különböző dolgokat különféleképpen kezelik” – mondta. A kutatók a jövőben eredményeiket ki akarják próbálni valódi szarvasmarha-tenyészetekben és nemcsak az ólban, hanem a szabadban is. Langbein reméli, hogy néhány év múlva valamennyi szarvasmarha használni fogja az illemhelyet. Az állat ürülékében lévő ammónia nem közvetlenül befolyásolja a klímaváltozást, hanem amikor a talajba jut, a mikrobák kéjgázzá alakítják át, amely a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz a metán és a szén-dioxid után. A mezőgazdaság az ammóniakibocsátás legnagyobb forrása, az állattenyésztés adja ennek több mint a felét. Ha képesek vagyunk összegyűjteni a vizelet 10-20 százalékát, azzal már jelentősen csökkenteni tudjuk a gázkibocsátást – hangoztatta Douglas Elliffe, az Aucklandi Egyetem kutatója.

Advertisement

Zöldinfó

Madáretetők, sünodúk és környezeti nevelés – zöld programokat támogat a Schneider Electric

A Schneider Electric támogatást ad a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítványnak környezeti nevelésre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A környezeti neveléshez kapcsolódó programokhoz kétmillió forint értékű anyagi támogatást nyújt a Schneider Electric dunavecsei Duna Smart Power Systems (DSPS) okosgyára a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítványnak (KNPA) – közölte az alternativenergia.hu. A támogatásról szóló végleges döntés áprilisban született meg, a megállapodás két évre szól. A DSPS által biztosított összeg egy részét fiatalok számára szervezett oktatási-szemléletformálási célú rendezvények megvalósítására fordítják majd. Emellett a támogatásból finanszírozzák a Natura 2000 ökológiai hálózat részét képező homoki erdőssztyepp élőhely, a Peszéri-erdő helyreállítási és területkezelési programjaiban a gyakorlaton résztvevő egyetemi hallgatók ellátását. A Schneider Electric és a KNPA, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) közötti együttműködés mintegy ötéves múltra tekint vissza. Az elmúlt 5 év alatt a DSPS 1,5 millió forinttal támogatta az alapítvány munkáját.

A cég felidézte, hogy a dunavecsei gyár tavaly kezdődött, 44 millió eurós beruházással megvalósuló bővítése kapcsán a telephely területén egy kisméretű tó kialakításában dolgoztak együtt a KNPI szakemberei és a Schneider Electric munkatársai. A távlati cél az, hogy felmérjék, milyen hatással lehet a helyi élővilágra egy ilyen, őshonos növényekkel betelepített tó kialakítása. 2025-ben a dunavecsei gyár szélesebb körben is elindított egy környezetvédelmi programot, amelybe szintén bevonták a KNPI munkatársait. A kezdeményezés részeként az üzem dolgozói madáretetőket, sünodúkat, illetve denevérlakokat készítettek, amelyeket nemcsak a létesítmény környékén helyeztek el, hanem felajánlották a környékbeli óvodáknak és iskoláknak is.

Oltvai Márton, a DSPS gyárigazgatója a közleményben jelezte, hogy a jövőben is szeretnék megvalósítani a környezeti neveléshez kapcsolódó együttműködéseket. Vadász Csaba a KNPI természetvédelmi őrkerület-vezetője szerint a Schneider Electric DSPS okosgyárával való együttműködés nagy jelentőséggel bír számukra. Emlékeztetett, hogy a cég munkatársai már többször végeztek önkéntes munkát az egyik legértékesebb hazai erdőssztyeppben, hozzájárulva annak kedvező természetvédelmi állapotának helyreállításához. A cég segítségével több száz gyermekhez és fiatal felnőtthöz tudták eljuttatni a legfontosabb üzeneteiket a természeti rendszerek és az önkéntes munka fontosságáról, valamint az élővilággal szembeni felelős viselkedés jelentőségéről. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata 1991 óta van jelen Magyarországon. Gyártóhellyel rendelkezik Zalaegerszegen, Gyöngyösön és Kunszentmiklóson, illetve Dunavecsén.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák