

Zöldinfó
Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat
Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.
A Current Biology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra, ami lehetővé teszi ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztán tartását, valamint a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását – olvasható a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Általában azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak” – mondta Jan Langbein, az FNB kutatója, a tanulmány társszerzője. A kísérletben az állatok betanítását a kutatók fordítva kezdték, először jutalmazták a borjakat, ha a lekerített latrinába vizeltek, majd nem engedték, hogy az állatok megközelítsék a latrinát, amikor vizelniük kellett. Hogy az állatokat latrinahasználatra ösztönözzék, a kutatók el akarták érni, hogy a borjak a latrinán kívüli vizelést valami kellemetlen tapasztalattal kapcsolják össze. “Ha a latrinán kívül vizeltek, büntetésként először fülhallgatón keresztül borzalmas hangot játszottunk nekik. Azt gondoltuk, hogy ez nem túlságosan, de büntetni fogja őket, ám nem hatott. Ha lelocsoltuk őket vízzel, annak enyhén elrettentő hatása volt” – magyarázta a német kutató.
Hetek alatt a kutatócsoportnak sikerült a 11 borjúból hatot rászoktatnia a latrinahasználatra. A szakemberek szerint a borjak olyan szinten teljesítettek, mint a kisgyerekek, amikor bilire szoktatják őket. Langbein szerint további tréningezéssel a sikerességi arány növelhető. “Tíz, tizenöt, húsz év szarvasmarhakutatás után tudjuk, hogy az állatoknak személyiségük van, és a különböző dolgokat különféleképpen kezelik” – mondta. A kutatók a jövőben eredményeiket ki akarják próbálni valódi szarvasmarha-tenyészetekben és nemcsak az ólban, hanem a szabadban is. Langbein reméli, hogy néhány év múlva valamennyi szarvasmarha használni fogja az illemhelyet. Az állat ürülékében lévő ammónia nem közvetlenül befolyásolja a klímaváltozást, hanem amikor a talajba jut, a mikrobák kéjgázzá alakítják át, amely a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz a metán és a szén-dioxid után. A mezőgazdaság az ammóniakibocsátás legnagyobb forrása, az állattenyésztés adja ennek több mint a felét. Ha képesek vagyunk összegyűjteni a vizelet 10-20 százalékát, azzal már jelentősen csökkenteni tudjuk a gázkibocsátást – hangoztatta Douglas Elliffe, az Aucklandi Egyetem kutatója.

Zöld Energia
Napelemes rendszerük van, de horrorvillanyszámlát fizetnek! Mi történt Budakeszin?
A budakeszi napelemek túltermelése miatt ingadozó hálózati feszültség sorra károsítja a háztartási készülékeket és megbénítja a napelemes rendszerek működését.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Budakeszi Makkosmária városrészében az utóbbi hónapokban súlyos problémákat okozott a helyi elektromos hálózat túlterheltsége. A gondok forrása – ahogy azt a helyi lakók, az E.ON, valamint az érintett hatóság is elismeri – a körzetben üzemelő, egyre nagyobb számban telepített háztáji napelemes rendszerek. Az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a napelemek száma Budakeszin: 2020-ban még csak 140, 2025-re viszont már 782 lakossági napelemet telepítettek a városban. Ez a növekedés azonban meghaladta a helyi villamosenergia-hálózat kapacitását, írja a nepszava.hu. A rendszer túlterheltsége miatt egyes háztartásokban sorra füstölnek el az elektromos eszközök – számolt be lapnak egy helyi olvasó, aki több károsulttal is kapcsolatban áll. A panaszokat követően az E.ON mérésekkel igazolta a túlzott feszültségingadozást, és ötezer forintos kötbért fizetett az érintetteknek. A feszültségingadozás oka az, hogy verőfényes napokon a háztáji napelemek egyszerre túl sok áramot próbálnak feltáplálni a hálózatba, amit az elosztórendszer – különösen az egyetlen trafóállomás – már nem tud kezelni. Ilyenkor a feszültség ingadozása akár olyan mértékű is lehet, hogy az tönkreteszi a régebbi vagy érzékenyebb elektromos készülékeket, és még a ház vezetékrendszere is károsodhat.
További gondot jelent, hogy az ilyen esetekben a napelemekhez csatlakozó inverterek automatikusan leválasztják a rendszert a hálózatról, hogy megóvják azt a túlfeszültségtől. Ez viszont azt is jelenti, hogy a rendszer nem termel áramot – jellemzően éppen napközben, amikor a legtöbb energiát lehetne előállítani. Az egyik panaszos arról számolt be, hogy napeleme február óta reggeltől estig nem tud termelni, mivel az inverter folyamatosan veszélyesnek ítéli a hálózati feszültséget. Emiatt a család a szokásosnál több százezer forinttal magasabb villanyszámlát kapott.
A helyzet nemcsak azokat sújtja, akik aktívan használják napelemeiket: a túlzott feszültségingadozás minden, az adott transzformátorállomásra kötött háztartást érinthet – függetlenül attól, hogy van-e napelemes rendszerük. A kártérítések ügyében ugyan lehetőség van panasz benyújtására, de az E.ON csak akkor köteles megtéríteni a károkat, ha egyértelműen bizonyítható a felelőssége.
A hálózati kapacitáskorlátok miatt jelenleg az érintett budakeszi körzetben új napelemes rendszerek csatlakoztatására sem adnak ki engedélyt – ezt a vállalat hivatalosan is megerősítette. Az E.ON Hungária Csoport tájékoztatása szerint Budakeszin már történt trafóbővítés, ami részben megoldotta a feszültségingadozást. Emellett országosan 36,5 milliárd forintot fordítanak hálózatfejlesztésre, és további 160 milliárdot szánnak a bővítésekre Budapest, Pest vármegye és a Dunántúl területén.
A panaszosok a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) is fordultak, de eddig csak hiánypótlásra szólították fel őket. A hatóság tájékoztatása szerint minden beadványt egyedileg vizsgálnak ki, és csak az eljárás lezárultával adnak tájékoztatást az érintetteknek.
A probléma jól mutatja a megújuló energiaforrások gyors terjedése és az elavult hálózatok közötti feszültséget – szó szerint és átvitt értelemben is. Miközben a kormány a napelemes rendszerek terjedését ösztönzi, a hálózatfejlesztés üteme gyakran nem tud lépést tartani a lakossági beruházásokkal. Ez pedig mind a napelem-tulajdonosok, mind a hagyományos fogyasztók számára súlyos következményekkel járhat.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Románia kivezeti az árkorlátozást – csak a rászorulók kapnak energiautalványt