Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

Létrehozva:

|

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.

A Current Biology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra, ami lehetővé teszi ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztán tartását, valamint a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását – olvasható a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Általában azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak” – mondta Jan Langbein, az FNB kutatója, a tanulmány társszerzője. A kísérletben az állatok betanítását a kutatók fordítva kezdték, először jutalmazták a borjakat, ha a lekerített latrinába vizeltek, majd nem engedték, hogy az állatok megközelítsék a latrinát, amikor vizelniük kellett. Hogy az állatokat latrinahasználatra ösztönözzék, a kutatók el akarták érni, hogy a borjak a latrinán kívüli vizelést valami kellemetlen tapasztalattal kapcsolják össze. “Ha a latrinán kívül vizeltek, büntetésként először fülhallgatón keresztül borzalmas hangot játszottunk nekik. Azt gondoltuk, hogy ez nem túlságosan, de büntetni fogja őket, ám nem hatott. Ha lelocsoltuk őket vízzel, annak enyhén elrettentő hatása volt” – magyarázta a német kutató.

Hetek alatt a kutatócsoportnak sikerült a 11 borjúból hatot rászoktatnia a latrinahasználatra. A szakemberek szerint a borjak olyan szinten teljesítettek, mint a kisgyerekek, amikor bilire szoktatják őket. Langbein szerint további tréningezéssel a sikerességi arány növelhető. “Tíz, tizenöt, húsz év szarvasmarhakutatás után tudjuk, hogy az állatoknak személyiségük van, és a különböző dolgokat különféleképpen kezelik” – mondta. A kutatók a jövőben eredményeiket ki akarják próbálni valódi szarvasmarha-tenyészetekben és nemcsak az ólban, hanem a szabadban is. Langbein reméli, hogy néhány év múlva valamennyi szarvasmarha használni fogja az illemhelyet. Az állat ürülékében lévő ammónia nem közvetlenül befolyásolja a klímaváltozást, hanem amikor a talajba jut, a mikrobák kéjgázzá alakítják át, amely a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz a metán és a szén-dioxid után. A mezőgazdaság az ammóniakibocsátás legnagyobb forrása, az állattenyésztés adja ennek több mint a felét. Ha képesek vagyunk összegyűjteni a vizelet 10-20 százalékát, azzal már jelentősen csökkenteni tudjuk a gázkibocsátást – hangoztatta Douglas Elliffe, az Aucklandi Egyetem kutatója.

Advertisement

Zöldinfó

Klímavédelemmel és támogatással újulhatnak meg a budapesti panelek

Elstartol a Budapesti Zöld Panelprogram.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kerületekkel megkötött megállapodások eredményeként Kőbánya társasházai számára már elérhetőek – és hamarosan más kerületekre is megjelennek – a Budapesti Zöld Panelprogram részvételi feltételei a Budapesti Közművek honlapján – közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Az alternativenergia.hu azt írta, hogy Budapest lakóépület-állományának jelentős része korszerűtlen és energiapazarló. Az energetikai felújítások nemcsak az energiaszámlák csökkentését szolgálják, hanem növelik az ingatlan értékét, javítják a lakók komfortérzetét és ellenállóbbá teszik az épületeket a változó időjárási viszonyokkal szemben. Felhívták a figyelmet arra is, hogy e korszerűsítésnek jelentős klímavédelmi hatása van, mert jelenleg a lakóépületek felelősek Budapest szén-dioxid-kibocsátásának 36 százalékáért. A közleményben idézték Karácsony Gergely főpolgármestert, aki úgy fogalmazott: Budapesten minden negyedik polgár panelban él, több mint félmillió ember. Félmillió nagyon különböző ember. Idősebbek, akik talán az első beköltözők voltak, fiatalok, akik itt kezdik önálló életüket, családosok vagy éppen egyedülállók; “a lakótelepek Budapesten olvasztótégelyt jelentenek”.

“Amikor ezek a lakótelepek épültek, a várostervezők még az emberek igényeiből indultak ki. Itt van óvoda, iskola, itt van bolt, van buszmegálló, van zöldterület, itt jó az emberek életminősége. De az épületek felett eljárt az idő, ideje, hogy az épületeket átvezessük a XX. századból a XXI. századba, és támogassuk a panelban élőket, megadjuk a lakótelepek méltóságát” – tette hozzá a városvezető. A Főpolgármesteri Hivatal azt írta: 15 éves adósságot törleszt Budapest és a csatlakozó kerületi önkormányzatok, amikor a Budapesti Közművek lebonyolításában elindul a Budapesti Zöld Panelprogram. A program célja, hogy jelentős energiamegtakarítást érjen el a főváros elöregedő, iparosított technológiával épült lakóépületeiben, hozzájárulva a klímavédelemhez és a lakók életminőségének javításához.

A pályázó társasházak és lakásszövetkezetek legalább 30 százalékos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak energetikai korszerűsítésre. A beruházások célja minimum 30 százalékos energiamegtakarítás elérése – ismertették. A tájékoztatás szerint a program első szakaszában a nyertes lakóközösségek részletes döntés-előkészítő anyagot kapnak, amely tartalmazza az energetikai állapotfelmérést, felújítási alternatívákat, költségterveket és finanszírozási számításokat. A szakértői dokumentum elkészítése térítésmentes a lakóközösségek számára. A második szakaszban 10-15 mintaprojekt valósul meg, amelyek tapasztalatai segítik a jövőbeni nagyobb volumenű fejlesztések hatékony megvalósítását – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák