Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

Létrehozva:

|

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.

A Current Biology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra, ami lehetővé teszi ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztán tartását, valamint a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását – olvasható a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Általában azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak” – mondta Jan Langbein, az FNB kutatója, a tanulmány társszerzője. A kísérletben az állatok betanítását a kutatók fordítva kezdték, először jutalmazták a borjakat, ha a lekerített latrinába vizeltek, majd nem engedték, hogy az állatok megközelítsék a latrinát, amikor vizelniük kellett. Hogy az állatokat latrinahasználatra ösztönözzék, a kutatók el akarták érni, hogy a borjak a latrinán kívüli vizelést valami kellemetlen tapasztalattal kapcsolják össze. “Ha a latrinán kívül vizeltek, büntetésként először fülhallgatón keresztül borzalmas hangot játszottunk nekik. Azt gondoltuk, hogy ez nem túlságosan, de büntetni fogja őket, ám nem hatott. Ha lelocsoltuk őket vízzel, annak enyhén elrettentő hatása volt” – magyarázta a német kutató.

Hetek alatt a kutatócsoportnak sikerült a 11 borjúból hatot rászoktatnia a latrinahasználatra. A szakemberek szerint a borjak olyan szinten teljesítettek, mint a kisgyerekek, amikor bilire szoktatják őket. Langbein szerint további tréningezéssel a sikerességi arány növelhető. “Tíz, tizenöt, húsz év szarvasmarhakutatás után tudjuk, hogy az állatoknak személyiségük van, és a különböző dolgokat különféleképpen kezelik” – mondta. A kutatók a jövőben eredményeiket ki akarják próbálni valódi szarvasmarha-tenyészetekben és nemcsak az ólban, hanem a szabadban is. Langbein reméli, hogy néhány év múlva valamennyi szarvasmarha használni fogja az illemhelyet. Az állat ürülékében lévő ammónia nem közvetlenül befolyásolja a klímaváltozást, hanem amikor a talajba jut, a mikrobák kéjgázzá alakítják át, amely a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz a metán és a szén-dioxid után. A mezőgazdaság az ammóniakibocsátás legnagyobb forrása, az állattenyésztés adja ennek több mint a felét. Ha képesek vagyunk összegyűjteni a vizelet 10-20 százalékát, azzal már jelentősen csökkenteni tudjuk a gázkibocsátást – hangoztatta Douglas Elliffe, az Aucklandi Egyetem kutatója.

Advertisement

Zöldinfó

A vetőmagszektor kulcsproblémái a klímaváltozás és az öntözés biztosítása

A jövő élelmiszer-ellátásának és -biztonságának alapja a vetőmag.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a – YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő – műsor elején idézett a vetőmagszövetség tavalyi közgyűlésén elhangzott egyik beszédből, miszerint “a vetőmagszektor élen jár innovációban, kutatás-fejlesztésben, fajtaválasztásban, öntözésben és technológiában” – írja az alternativenergia.hu. Takács Géza szerint az időszakos munkaerő biztosítása egyre nehezebb, mivel a vetőmagtermesztést sok ok miatt nem lehet gépesíteni, kézi munkaerőre van szükség, és ez egy “sziszifuszi munka”, amelyet akár hőségben is el kell végezni – mondta, hozzátéve, hogy évente több mint száz faj több mint ezer fajtája kerül szaporításra. Áder János a szektort érintő két legnagyobb kihívásnak a klímaváltozást és a vízválságot nevezte. Takács Géza ezzel egyetértve kiemelte, öntözés nélkül szinte nincs vetőmagszaporítás és nem garantálható a termésbiztonság. Az időjárás-változásokra utalva pedig azt mondta, egy vetőmag nemesítésének ideje 12-16, vagy akár 20 év is lehet, ám kérdés, “hogyan lehet felkészülni arra, milyen idő lesz öt év múlva”, vagy tíz év múlva milyen fajták állják majd meg a helyüket a szántóföldön. Éppen ezért szinkronban folynak most a nemesítések, azaz optimális, öntözött és száraz körülmények között is tesztelik a vetőmagot – tette hozzá a szakember.

Áder János érdeklődött a precíziós és a hagyományos nemesítés, valamint a GMO-technológia közötti különbségekről is. Takács Géza elmondta, a hagyományos nemesítésnél komoly szelekciós munka folyik annak érdekében, hogy az adott fajta feleljen meg bizonyos körülményeknek. A GMO-technológiánál valamilyen cél érdekében az adott növénybe egy idegen gént ültetnek be, míg a precíziós nemesítésnél megnézik, hogy az adott tulajdonságokat egy növényben milyen gének határozzák meg, és ezen gének hatását mi erősíti vagy gyengíti, majd az adott növény génállományát átrendezik.

Arra a felvetésre, hogy az orosz-ukrán háború komoly problémát jelent az ágazatnak, Takács Géza elmondta, Oroszország egyik reakciója az ellene hozott intézkedésekre, hogy gyorsan szeretné kiépíteni a saját nemesítő ágazatát, holott eddig a cukorrépa- és a napraforgó-vetőmag szinte teljes mértékben importból érkezett az országba. Magyarország például kukoricából évente másfél millió hektárra elég vetőmagot szállított oda, míg a napraforgó-vetőmag 60 százalékát vitte – fűzte hozzá. Megjegyezte azt is, hogy az export elmaradása és a megmaradt vetőmag sorsa is kihívást jelent, utóbbi azért, mert ezt a vetőmagot máshová nem lehet eladni. Úgy fogalmazott, ez egy nagyon komoly mélyütés az ágazat számára.

Advertisement

Olyan szempontból is, hogy a vetőmagok egy része nem konvertálható uniós vagy magyar piacra, ugyanis nincsenek erre a régióra regisztrálva. Áder János – hivatkozva a szakértő korábbi kijelentéseire – a szektort érintő további problémák között említette az állami támogatások hiányát és a multinacionális cégek megjelenését. Takács Géza arról beszélt, hogy a rendszerváltás, majd az európai uniós csatlakozás után kinyíltak a határok, és Magyarország tradíciójára építve sok multinacionális cég jött az országba, nemesítőtelepeket és vetőmagüzemeket hoztak létre; magyar szakembereket vettek fel, rengeteg pénzt költöttek. Ezzel kellett versenyeznie a magyar ágazatnak, ám az állami finanszírozás elapadt, elfogyott a pénz, és elfogytak a szakemberek is, jelenleg két generáció hiányzik a szakmából, nincs utánpótlás és bezárják a magyar nemesítőintézeteket is – mondta el a szakember, megjegyezve, hogy a döntések hátterét nem értik.

“A 24. órában vagyunk” – fogalmazott Takács Géza, aki szerint a nemesítőintézetek fejlesztése és a szakemberek képzése még megoldást jelenthetne.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák