Zöldinfó
Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat
Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.
A Current Biology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra, ami lehetővé teszi ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztán tartását, valamint a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását – olvasható a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Általában azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak” – mondta Jan Langbein, az FNB kutatója, a tanulmány társszerzője. A kísérletben az állatok betanítását a kutatók fordítva kezdték, először jutalmazták a borjakat, ha a lekerített latrinába vizeltek, majd nem engedték, hogy az állatok megközelítsék a latrinát, amikor vizelniük kellett. Hogy az állatokat latrinahasználatra ösztönözzék, a kutatók el akarták érni, hogy a borjak a latrinán kívüli vizelést valami kellemetlen tapasztalattal kapcsolják össze. “Ha a latrinán kívül vizeltek, büntetésként először fülhallgatón keresztül borzalmas hangot játszottunk nekik. Azt gondoltuk, hogy ez nem túlságosan, de büntetni fogja őket, ám nem hatott. Ha lelocsoltuk őket vízzel, annak enyhén elrettentő hatása volt” – magyarázta a német kutató.
Hetek alatt a kutatócsoportnak sikerült a 11 borjúból hatot rászoktatnia a latrinahasználatra. A szakemberek szerint a borjak olyan szinten teljesítettek, mint a kisgyerekek, amikor bilire szoktatják őket. Langbein szerint további tréningezéssel a sikerességi arány növelhető. “Tíz, tizenöt, húsz év szarvasmarhakutatás után tudjuk, hogy az állatoknak személyiségük van, és a különböző dolgokat különféleképpen kezelik” – mondta. A kutatók a jövőben eredményeiket ki akarják próbálni valódi szarvasmarha-tenyészetekben és nemcsak az ólban, hanem a szabadban is. Langbein reméli, hogy néhány év múlva valamennyi szarvasmarha használni fogja az illemhelyet. Az állat ürülékében lévő ammónia nem közvetlenül befolyásolja a klímaváltozást, hanem amikor a talajba jut, a mikrobák kéjgázzá alakítják át, amely a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz a metán és a szén-dioxid után. A mezőgazdaság az ammóniakibocsátás legnagyobb forrása, az állattenyésztés adja ennek több mint a felét. Ha képesek vagyunk összegyűjteni a vizelet 10-20 százalékát, azzal már jelentősen csökkenteni tudjuk a gázkibocsátást – hangoztatta Douglas Elliffe, az Aucklandi Egyetem kutatója.
Zöldinfó
Látványos kihajtás és élő örökség várja a látogatókat Hortobágyon
Kihajtási ünnep, kézművesvásár és világörökségi pusztanap a Hortobágyon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A több évtizedes hagyományt követve, Szent György-napjához kötődve ma áthajtják a téli szállásaikat elhagyó állatokat a hortobágyi Kilenclyukú hídon, és elindítják a jószágokat a nyári legelőhelyekre – írja az alternativenergia.hu. Közleményükben azt írták, hogy a kihajtási ünnepet több éves kihagyás után újra a Kilenclyukú híd lábánál, a hortobágyi vásártéren rendezik meg a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft., a nemzeti park és a település önkormányzata összefogásának eredményeként. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében a gazdasági év egyik kiemelkedő időpontja volt az április 24-ei György-nap, mert az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről a nyári legelőkre, és ekkor történt a pásztorok “megfogadása” is. A gazdag és még ma is élő pásztoroló és állattartó hagyományokkal rendelkező Hortobágyon mind a mai napig ezen több évszázados ritmushoz igazodnak a pásztorok, akik még ma is őrzik a nyájakat, gulyákat, járnak a ménes után csakúgy, mint 100-150 évvel ezelőtt. A világon egyedülálló hortobágyi örökség számos eleme ezen a vidéken még mindig a mindennapok része – írták.
Hozzátették: idén azért kapnak az események a szokásosnál is kiemeltebb figyelmet, mert 2026-ot az ENSZ és a FAO a legelők és a pásztorok nemzetközi évének nyilvánította. A kezdeményezés célja a fenntartható legelőgazdálkodás, a pásztori életmód kulturális örökségének megőrzése, valamint ezek biodiverzitásban, élelmezésbiztonságban és a klímavédelemben betöltött szerepének hangsúlyozása világszerte. A közlemény kiemeli, a legelők a világ szárazföldjének közel felét teszik ki, kulcsfontosságúak a szénmegkötésben és a biológiai sokféleség megőrzésében. A kezdeményezés felhívja a figyelmet arra, hogy a pásztorkodás nemcsak múlt, hanem a fenntartható jövő szempontjából is létfontosságú tevékenység. A ma délelőtt 10 órától kezdődő kihajtási ünnepen a Pásztormúzeum előtt a HNP családi programokkal, népi és természetismereti játékokkal, kézműves foglalkozásokkal, Kádár Ferkó fotószínházával várja a vendégeket.
A RaptorMobil segítségével élményekben gazdag, interaktív foglalkozás keretében ismerkedhetnek meg az érdeklődők a ragadozómadarak izgalmas világával. Emlékeztettek arra, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park 1999 óta kultúrtáj kategóriában az UNESCO világörökség része, és mára már hagyománnyá vált, hogy a szervezet a kihajtási ünnep alkalmából egy másik világörökségi helyszínt lát vendégül: ezúttal a rendezvény kiemelt vendége az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. A délután 14 órától kezdődő kihajtási ünnep leglátványosabb eleme a közel kétszáz éves Kilenclyukú hídon pásztoraik kíséretében átvonuló jószágok, népies fogatok, a rackanyáj, a ritkaságszámba menő négyes bivaly-, és hatos szürkemarha foga. Az ünnepen Hortobágy örökös pásztorainak köszöntésére, a számadó pásztorok éves beszámolójára is sor kerül, illetve lehetőség lesz a pásztorokkal és jószágaikkal való ismerkedésre, csikósbemutató megtekintésére – közölték a szervezők.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaFigyelmeztet a hatóság: veszélyes lehet az osztrák zúzottkő
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
