Zöldinfó
Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat
Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.
A Current Biology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra, ami lehetővé teszi ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztán tartását, valamint a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását – olvasható a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Általában azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak” – mondta Jan Langbein, az FNB kutatója, a tanulmány társszerzője. A kísérletben az állatok betanítását a kutatók fordítva kezdték, először jutalmazták a borjakat, ha a lekerített latrinába vizeltek, majd nem engedték, hogy az állatok megközelítsék a latrinát, amikor vizelniük kellett. Hogy az állatokat latrinahasználatra ösztönözzék, a kutatók el akarták érni, hogy a borjak a latrinán kívüli vizelést valami kellemetlen tapasztalattal kapcsolják össze. “Ha a latrinán kívül vizeltek, büntetésként először fülhallgatón keresztül borzalmas hangot játszottunk nekik. Azt gondoltuk, hogy ez nem túlságosan, de büntetni fogja őket, ám nem hatott. Ha lelocsoltuk őket vízzel, annak enyhén elrettentő hatása volt” – magyarázta a német kutató.
Hetek alatt a kutatócsoportnak sikerült a 11 borjúból hatot rászoktatnia a latrinahasználatra. A szakemberek szerint a borjak olyan szinten teljesítettek, mint a kisgyerekek, amikor bilire szoktatják őket. Langbein szerint további tréningezéssel a sikerességi arány növelhető. “Tíz, tizenöt, húsz év szarvasmarhakutatás után tudjuk, hogy az állatoknak személyiségük van, és a különböző dolgokat különféleképpen kezelik” – mondta. A kutatók a jövőben eredményeiket ki akarják próbálni valódi szarvasmarha-tenyészetekben és nemcsak az ólban, hanem a szabadban is. Langbein reméli, hogy néhány év múlva valamennyi szarvasmarha használni fogja az illemhelyet. Az állat ürülékében lévő ammónia nem közvetlenül befolyásolja a klímaváltozást, hanem amikor a talajba jut, a mikrobák kéjgázzá alakítják át, amely a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz a metán és a szén-dioxid után. A mezőgazdaság az ammóniakibocsátás legnagyobb forrása, az állattenyésztés adja ennek több mint a felét. Ha képesek vagyunk összegyűjteni a vizelet 10-20 százalékát, azzal már jelentősen csökkenteni tudjuk a gázkibocsátást – hangoztatta Douglas Elliffe, az Aucklandi Egyetem kutatója.
Zöldinfó
Eltűnt környezetvédők, erdők és különleges sorsok elevenednek meg a CineFesten
Hét filmmel várja a látogatókat a 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál dokumentumfilmes programja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alkotások többek között betekintést nyújtanak egy operatőr alkotói világába, bemutatják a Vogézek hegylánc erdeit és Dél-Amerikában eltűnt környezetvédők története mellett az OnlyFans tartalomkészítők életét is megismertetik – közölték a szervezők az MTI-vel. Mint írták, a Robert Richardson: Fehér ördög című művészportréjában Jana Hojdová cseh rendező a háromszoros Oscar-díjas Richardson “belső világát” tárja fel filmelemzésekkel tarkított sztárinterjúk közepette – írja az alternativenergia.hu. A film több száz órányi magánvideó feldolgozásának eredménye, a rendező és az operatőr között a koronavírus-járvány okozta bezártság miatt mély barátság is kialakult.
A Hitler fenyegetésére figyelmeztető Európa veszett kutyája című forgatókönyvből – amelyet Herman J. Mankiewicz 1932-ben írt – soha nem készült film. Ennek az el nem készült alkotásnak a felidézésében a BAFTA Breakthrough program résztvevője, Rubika Shah angol rendező megvizsgálja, hogy milyen politikai, erkölcsi és művészi felelősség terheli az alkotókat és a döntéshozókat, ellentmondásos képet festve Hollywoodról, felidézve az Amerikán végig söprő antiszemitizmust – közölték. A sajtóanyag szerint a francia Az erdő zenéje arról mesél, hogyan öröklődik tovább a természet iránti figyelem és szeretet generációról generációra. Vincent Munier természetfotós és filmes édesapjával, valamint fiával járják be a Vogézek erdeit, miközben az eltűnőben lévő siketfajd nyomában járva Norvégiáig mennek.
A spanyol Frank Gutiérrez dokumentumfilmje, A Föld csendje tanúvallomások és archív felvételek segítségével tárja fel egy-egy Hondurasban, Brazíliában és Mexikóban meggyilkolt környezetvédő halálát és azt a rendszerszintű korrupciót, amely védelmet nyújt a felelősöknek. A cseh származású Barbora Chalupová rendezte bolgár-szlovák-cseh koprodukcióban készült Virtuális barátnő című film három valódi tartalomkészítő történetén keresztül tárja fel az OnlyFans platformon folyó online szexmunka minden színfalak mögötti részletét – írták.
A közleményből az is kiderült, hogy a fesztiválra látogatók a dán filmes Karl Friis Forchhammer Christiania című alkotását is megnézhetik. A mű az 1971-ben több száz fiatal által elfoglalt koppenhágai katonai barakkok történetét mutatja be, melyben szó esik az új telepesek idealizmusáról, a konszenzusos demokráciáról, a hippikről, de még egy vallási világvége-szektáról és egy alkoholista medvéről is.
A programban magyar film is szerepel, Dubinyák Réka az Új lépések című alkotását mutatja be a közönségnek. A film egy tudományos kutatás résztvevőinek nyolc hónapját követi, amely azt vizsgálja, hogyan hat a néptánc az időskori szellemi hanyatlásra és a demencia kialakulásának kockázatára – olvasható a közleményben. A 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált 2026. szeptember 4-12. között rendezik meg, a jegyvásárlás augusztus második felében indul.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
-
Otthon3 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
