Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

Létrehozva:

|

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.

A Current Biology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra, ami lehetővé teszi ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztán tartását, valamint a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását – olvasható a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Általában azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak” – mondta Jan Langbein, az FNB kutatója, a tanulmány társszerzője. A kísérletben az állatok betanítását a kutatók fordítva kezdték, először jutalmazták a borjakat, ha a lekerített latrinába vizeltek, majd nem engedték, hogy az állatok megközelítsék a latrinát, amikor vizelniük kellett. Hogy az állatokat latrinahasználatra ösztönözzék, a kutatók el akarták érni, hogy a borjak a latrinán kívüli vizelést valami kellemetlen tapasztalattal kapcsolják össze. “Ha a latrinán kívül vizeltek, büntetésként először fülhallgatón keresztül borzalmas hangot játszottunk nekik. Azt gondoltuk, hogy ez nem túlságosan, de büntetni fogja őket, ám nem hatott. Ha lelocsoltuk őket vízzel, annak enyhén elrettentő hatása volt” – magyarázta a német kutató.

Hetek alatt a kutatócsoportnak sikerült a 11 borjúból hatot rászoktatnia a latrinahasználatra. A szakemberek szerint a borjak olyan szinten teljesítettek, mint a kisgyerekek, amikor bilire szoktatják őket. Langbein szerint további tréningezéssel a sikerességi arány növelhető. “Tíz, tizenöt, húsz év szarvasmarhakutatás után tudjuk, hogy az állatoknak személyiségük van, és a különböző dolgokat különféleképpen kezelik” – mondta. A kutatók a jövőben eredményeiket ki akarják próbálni valódi szarvasmarha-tenyészetekben és nemcsak az ólban, hanem a szabadban is. Langbein reméli, hogy néhány év múlva valamennyi szarvasmarha használni fogja az illemhelyet. Az állat ürülékében lévő ammónia nem közvetlenül befolyásolja a klímaváltozást, hanem amikor a talajba jut, a mikrobák kéjgázzá alakítják át, amely a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz a metán és a szén-dioxid után. A mezőgazdaság az ammóniakibocsátás legnagyobb forrása, az állattenyésztés adja ennek több mint a felét. Ha képesek vagyunk összegyűjteni a vizelet 10-20 százalékát, azzal már jelentősen csökkenteni tudjuk a gázkibocsátást – hangoztatta Douglas Elliffe, az Aucklandi Egyetem kutatója.

Advertisement

Zöldinfó

Tíz településen javították a levegőminőséget

Végéhez ért a levegőminőség javításáért indított HungAIRy projekt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Végéhez ért a levegőminőséget javító európai uniós integrált projekt: a HungAIRy az ország nyolc régiójában, tíz településén támogatta a levegőminőségi tervek végrehajtását és a légszennyezés csökkentését – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A 2019-ben indított LIFE IP HungAIRy projekt ötmilliárd forintos költségvetésének 60 százalékát az Európai Unió LIFE programja, 40 százalékát pedig állami támogatás fedezte. A programban Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Eger, Kaposvár, Karcag, Miskolc, Pécs, Szolnok és Tatabánya, illetve további projektpartnerek vettek részt. A projekt eredményeiről beszámoló www.hungairy.hu oldalon közölt összefoglaló szerint a nyolcéves projekt koordináló kedvezményezettje a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. A levegőminőség javítása összetett feladat, mert a pontos mérési és modellezési adatoktól a települési intézkedéseken át egészen a lakosság szemléletformálásáig számos terület összehangolt munkájára van szükség – írták.

Hozzátették: a projekt egyik legfontosabb eredménye az ökomenedzser-hálózat létrehozása volt, a projekt végére 19 ökomenedzser dolgozott a tíz partnertelepülésen és két önkormányzati vállalatnál, segítve a helyi levegőminőségi intézkedések megvalósítását. Az ökomenedzserek összekötő szerepet töltenek be az önkormányzatok, a lakosság és a szakmai szervezetek között, közreműködnek a levegőminőségi tervek végrehajtásában és felülvizsgálatában, szemléletformáló programokat szerveznek és támogatják a települések környezetvédelmi döntéseit. A hálózatot a HungaroMetben működő Ökomenedzser Tudásközpont koordinálja: továbbképzésekkel, szakmai konzultációkkal és digitális tudástárral biztosít egységes szakmai hátteret az ökomenedzsereknek, elősegítve a jó gyakorlatok országos megosztását.

A projektben a HungaroMet kiemelt feladata volt a levegőminőségi mérőhálózat fejlesztése: korszerűsítették a Kecskemét-Méntelek közelében lévő K-pusztai háttérszennyezettség-mérő állomást és új automata mérőállomásokat létesítettek Békéscsabán és Kaposváron. Az állomások folyamatosan mérik a legfontosabb légszennyező anyagok – többek között az ózon, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid, a szén-monoxid, valamint a szálló por – koncentrációját, valamint a meteorológiai paramétereket. A fejlesztésekkel bővült a hiteles levegőminőségi adatok országos lefedettsége, ami hosszú távon is támogatja a magyarországi levegőminőség értékelését.

Advertisement

A HungAIRy projektben a magyarországi viszonyokra fejlesztette a belga VITO kutatóintézet az ATMO-Plan döntéstámogató alkalmazást, amellyel előre modellezhető a közlekedési és lakossági fűtési intézkedések várható levegőminőségi hatása, ezzel támogatva a megalapozott önkormányzati döntéshozatalt. A HungaroMet felelt a partneri együttműködés támogatásáért is: képzések és szakmai, illetve koordinációs találkozók biztosítottak lehetőséget a tapasztalatcserére.

A szemléletformálás érdekében rendezvényeken szólították meg a lakosságot, és elsősorban a levegőminőség védelmével és a környezettudatos életmóddal kapcsolatos ismereteket és gyakorlati tanácsokat osztottak meg, illetve országos szemléletformáló kampányokat szerveztek. A HungAIRy keretében országos reprezentatív kérdőíves felmérések készültek, amelyek feltárták a levegőminőséggel kapcsolatos ismereteket és attitűdöket. A 2026-os felmérés szerint a válaszadók közel fele úgy látja, hogy lakóhelyén javult a levegőminőség az elmúlt tíz évben, ugyanakkor sokan továbbra is fontos környezetvédelmi kihívásnak tartják a légszennyezést.

Advertisement

A HungAIRy szakmai rendezvényeken osztotta meg a jó gyakorlatokat a közlekedés, a lakossági fűtés, a zöldfelületek és más levegőminőség-javító intézkedések területéről, ezzel segítve a helyi intézkedések megtervezését és megvalósítását. A levegőminőség javításában a nemzetközi tapasztalat- és tudásmegosztásnak is fontos szerepe van, a HungAIRy ezért széles szakmai kapcsolatrendszert épített ki, amelyben magyar, szlovák, lengyel és szlovén partnerek közösen dolgoztak a levegőminőségi tervezés és a kibocsátáscsökkentő intézkedések fejlesztésén. Az összegzés szerint a HungAIRy öröksége nemcsak a fejlesztett infrastruktúrában és eszközökben rejlik, hanem abban a tudásban és együttműködésben is, amely a projekt lezárása után is támogatja Magyarország levegőminőség-védelmi törekvéseit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák