Zöldinfó
Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat
Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.
A Current Biology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra, ami lehetővé teszi ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztán tartását, valamint a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását – olvasható a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Általában azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak” – mondta Jan Langbein, az FNB kutatója, a tanulmány társszerzője. A kísérletben az állatok betanítását a kutatók fordítva kezdték, először jutalmazták a borjakat, ha a lekerített latrinába vizeltek, majd nem engedték, hogy az állatok megközelítsék a latrinát, amikor vizelniük kellett. Hogy az állatokat latrinahasználatra ösztönözzék, a kutatók el akarták érni, hogy a borjak a latrinán kívüli vizelést valami kellemetlen tapasztalattal kapcsolják össze. “Ha a latrinán kívül vizeltek, büntetésként először fülhallgatón keresztül borzalmas hangot játszottunk nekik. Azt gondoltuk, hogy ez nem túlságosan, de büntetni fogja őket, ám nem hatott. Ha lelocsoltuk őket vízzel, annak enyhén elrettentő hatása volt” – magyarázta a német kutató.
Hetek alatt a kutatócsoportnak sikerült a 11 borjúból hatot rászoktatnia a latrinahasználatra. A szakemberek szerint a borjak olyan szinten teljesítettek, mint a kisgyerekek, amikor bilire szoktatják őket. Langbein szerint további tréningezéssel a sikerességi arány növelhető. “Tíz, tizenöt, húsz év szarvasmarhakutatás után tudjuk, hogy az állatoknak személyiségük van, és a különböző dolgokat különféleképpen kezelik” – mondta. A kutatók a jövőben eredményeiket ki akarják próbálni valódi szarvasmarha-tenyészetekben és nemcsak az ólban, hanem a szabadban is. Langbein reméli, hogy néhány év múlva valamennyi szarvasmarha használni fogja az illemhelyet. Az állat ürülékében lévő ammónia nem közvetlenül befolyásolja a klímaváltozást, hanem amikor a talajba jut, a mikrobák kéjgázzá alakítják át, amely a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz a metán és a szén-dioxid után. A mezőgazdaság az ammóniakibocsátás legnagyobb forrása, az állattenyésztés adja ennek több mint a felét. Ha képesek vagyunk összegyűjteni a vizelet 10-20 százalékát, azzal már jelentősen csökkenteni tudjuk a gázkibocsátást – hangoztatta Douglas Elliffe, az Aucklandi Egyetem kutatója.
Zöldinfó
A sertéságazatot sújtó kihívások miatt gyorsítják a támogatások kifizetését
Újabb segítséget kapnak a nehéz helyzetben lévő sertéstartók.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A sertéságazatot az elmúlt időszakban egyszerre több, egymást erősítő kihívás sújtotta, ezért a kormány előleget biztosít a vágósertéshez és a tenyészkocához kapcsolódó állatjóléti támogatásokra – közölte az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium (AÉM) az MTI-vel. Az előleg októberben érkezhet meg a gazdálkodókhoz, az előlegigényléseket a Magyar Államkincstár elektronikus felületén hétfőtől szeptember 21-ig lehet benyújtani – írja az alternativenergia.hu. Vágósertés esetében a támogatási év III. és IV. negyedévére, tenyészkocák esetében a II. és III. negyedévre vonatkozó támogatás előlege igényelhető. A kormány a sertéstartók likviditási helyzetének javításával indokolta az igénylési lehetőséget, ennek köszönhetően mielőbb forráshoz juthatnak azok a termelők, akiknek a működésük fenntartásához és az állatállományuk biztonságos ellátásához erre szükségük van.
A minisztérium tájékoztatása szerint a termelési költségek emelkedése, a felvásárlási árak csökkenése, a forint árfolyamának változása és a megváltozott piaci környezet egyaránt komoly kihívást jelent a sertéstartók gazdálkodására nézve. A helyzetet súlyosbítja az afrikai sertéspestis folyamatos veszélye, miközben az időjárási szélsőségek és az aszály a takarmány-előállításon keresztül az állattartók költségeire is hatnak – indokolták az intézkedést. Hangsúlyozták: az AÉM ebben helyzetben is azon dolgozik, hogy a lehetőségekhez mérten minél gyorsabb segítséget és kiszámíthatóbb gazdálkodási környezetet biztosítson a termelők számára.
A közlemény szerint a magyar mezőgazdaságot érintő kihívások összetettek, ezért a kormányzatnak is több eszközzel kell rendelkeznie a gazdák fizetőképességének biztosítása érdekében. A tárca változatlan célnak tekinti a nehéz helyzetbe került agrárágazat működőképességének megőrzését, a termelés fenntartását és az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálását – tették hozzá.
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
