Zöldinfó
Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat
Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.
A Current Biology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra, ami lehetővé teszi ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztán tartását, valamint a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását – olvasható a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Általában azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak” – mondta Jan Langbein, az FNB kutatója, a tanulmány társszerzője. A kísérletben az állatok betanítását a kutatók fordítva kezdték, először jutalmazták a borjakat, ha a lekerített latrinába vizeltek, majd nem engedték, hogy az állatok megközelítsék a latrinát, amikor vizelniük kellett. Hogy az állatokat latrinahasználatra ösztönözzék, a kutatók el akarták érni, hogy a borjak a latrinán kívüli vizelést valami kellemetlen tapasztalattal kapcsolják össze. “Ha a latrinán kívül vizeltek, büntetésként először fülhallgatón keresztül borzalmas hangot játszottunk nekik. Azt gondoltuk, hogy ez nem túlságosan, de büntetni fogja őket, ám nem hatott. Ha lelocsoltuk őket vízzel, annak enyhén elrettentő hatása volt” – magyarázta a német kutató.
Hetek alatt a kutatócsoportnak sikerült a 11 borjúból hatot rászoktatnia a latrinahasználatra. A szakemberek szerint a borjak olyan szinten teljesítettek, mint a kisgyerekek, amikor bilire szoktatják őket. Langbein szerint további tréningezéssel a sikerességi arány növelhető. “Tíz, tizenöt, húsz év szarvasmarhakutatás után tudjuk, hogy az állatoknak személyiségük van, és a különböző dolgokat különféleképpen kezelik” – mondta. A kutatók a jövőben eredményeiket ki akarják próbálni valódi szarvasmarha-tenyészetekben és nemcsak az ólban, hanem a szabadban is. Langbein reméli, hogy néhány év múlva valamennyi szarvasmarha használni fogja az illemhelyet. Az állat ürülékében lévő ammónia nem közvetlenül befolyásolja a klímaváltozást, hanem amikor a talajba jut, a mikrobák kéjgázzá alakítják át, amely a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz a metán és a szén-dioxid után. A mezőgazdaság az ammóniakibocsátás legnagyobb forrása, az állattenyésztés adja ennek több mint a felét. Ha képesek vagyunk összegyűjteni a vizelet 10-20 százalékát, azzal már jelentősen csökkenteni tudjuk a gázkibocsátást – hangoztatta Douglas Elliffe, az Aucklandi Egyetem kutatója.
Zöldinfó
Megalakult az Energiaközösségek Szövetsége Magyarországon
Az Európai Bizottság bemutatta az új Citizen Energy Package javaslatát.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A csomag szerint 2030-ra a közösségi formában telepített megújulóenergia-kapacitást akár a tízszeresére is lehetne növelni – írja az alternativenergia.hu. Ehhez több mint 16 millió háztartás, 630 ezer kis- és középvállalkozás és 300 ezer közintézmény is kapcsolódhatna. A kezdeményezés tétje Magyarország számára is kézzelfogható, a helyben megtermelt és helyben felhasznált energia csökkentheti a rezsiterheket, mérsékelheti a külső energiafüggőséget, és erősítheti a helyi közösségek energiabiztonságát. Ezzel egy időben Magyarországon is új mérföldkőhöz érkezett az energiaközösségek ügye, megalakult az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország.
- A Citizen Energy Package egy európai kezdeményezéscsomag, amely azt célozza, hogy a lakosok, helyi közösségek és önkormányzatok ne csak fogyasztói, hanem aktív szereplői is legyenek az energiatermelésnek.
- Az Európai Bizottság javaslata szerint 2030-ra akár tízszeresére, 9 gigawattról 90 gigawattra nőhetne a közösségi megújulóenergia-kapacitás Európában.
- Az energiaközösségek csökkenthetik a rezsiterheket, mérsékelhetik a külső energiafüggőséget és erősíthetik a települések energiabiztonságát.
- Az újonnan megalakult Energiaközösségek Szövetsége Magyarország levélben fordul az energiaügyi miniszterhez, az európai uniós ügyekért felelős miniszterhez és a nemzetgazdasági miniszterhez, nagyobb szakmai és pénzügyi támogatást kérve az energiaközösségeknek.
A kezdeményezés egy európai együttműködéshez kapcsolódik: a REScoop.eu és partnerei több országban is hasonló felhívással fordulnak az uniós és nemzeti döntéshozókhoz. Az energiaközösségek lényege, hogy a helyben megtermelt energia helyben hasznosuljon, és előnyei is a közösségnél maradjanak. A közösen telepített napelemek, energiatárolók és más megújuló megoldások mellett energiahatékonysági fejlesztéseket és szemléletformáló programokat is ösztönözhetnek. Így a résztvevők csökkenthetik energiaszámláikat és nagyobb kontrollt szerezhetnek saját energiaellátásuk felett. Ez választ jelenthet az energiaszegénység kérdéseire is, miközben erősödik az ellátásbiztonság, mérséklődik a külső energiafüggőség, és több gazdasági erőforrás marad helyben.
Az Energiaközösségek Szövetsége célja, hogy összefogja a hazai energiaközösségeket, erősítse közös fellépésüket a döntéshozók, a piaci szereplők és a nyilvánosság felé, valamint támogassa a közösségi alapú energiatermelés szélesebb elterjedését Magyarországon. „A globális bizonytalanságok világosan megmutatják, hogy nagyobb függetlenségre van szükség az energiatermelésben. Az Európai Bizottság mostani javaslata azt jelzi, hogy ebben a közösségi energiatermelésnek fontos szerepe lehet. Azért hoztuk létre a Szövetséget, hogy támogassuk a hazai energiaközösségeket, képviseljük érdekeiket a döntéshozók és más piaci szereplők felé, és aktívan bekapcsolódjunk a közösségi energia nemzetközi együttműködéseibe is” – mondta Éger Ákos, az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország elnöke.
„A Szövetség egy nemzetközi mozgalom része – a REScoop.eu és partnerei több országban egyszerre fordulnak az uniós és nemzeti döntéshozókhoz. Itthon a Szövetség levélben fordul az energiaügyi miniszterhez, az európai uniós ügyekért felelős miniszterhez és a nemzetgazdasági miniszterhez, azt kérve, hogy a hazai energiapolitikai és fejlesztési programokban nagyobb szakmai és pénzügyi támogatás jusson az energiaközösségeknek.” – mondta Fabók Márton, az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország elnökségi tagja, a Szolidáris Gazdaság Központ képviseletében. „Az energiaközösségek egyik legnagyobb ereje, hogy közös cél mentén hozzák össze a helyi lakosokat, önkormányzatokat és vállalkozásokat. Ha egy település szereplői együtt dolgoznak a helyben megtermelt energia jobb hasznosításán, az nemcsak gazdasági előnyt jelent, hanem erősíti a közösséget és a helyi önrendelkezést is” – ezt igyekszünk a Bábolna Energiaközösségben a gyakorlatban is megmutatni” – emelte ki Gerendás Szabolcs, az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország elnökségi tagja.
A Szövetség létrejötte fontos lépés abba az irányba, hogy a közösségi energia Magyarországon is láthatóbb és szélesebb körben elérhető megoldássá váljon. A kezdeményezés célja, hogy egyre több településen, intézményben és helyi közösségben jelenjenek meg olyan együttműködések, amelyek egyszerre erősítik a helyi gazdaságot és Magyarország energiabiztonságát.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
