Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az aszály negyedére zsugorította Kína legnagyobb édes vízi tavát

Negyedére zsugorította az aszály Kína legnagyobb édes vízi tavát, a Csianghszi tartományban fekvő Pojang-tavat – közölték csütörtökön a helyi hatóságok.

Létrehozva:

|

A csütörtöki adatok szerint a tó már 737 négyzetkilométerre húzódott vissza, ami a tartomány vízügyi hivatala szerint több mint 2200 négyzetkilométerrel kisebb a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. A Pojang-tó vize a száraz évszakokban rendszerint leapad. 2016-ban teljesen el is tűnt belőle a víz. Idén azonban sokkal korábban, már augusztus 6-án elkezdődött a tó vizének apadása: a hivatal szerint a mérések 1951-es feljegyzése óta ez volt a legkorábbi kezdet, a 2003. és 2021. között megfigyelt átlagot pedig 69 nappal előzte meg. Csianghszi tartományban többfelé is vörös riasztás lépett érvénybe a rekkenő hőség miatt. Tartományszerte több mint 500 meteorológiai állomáson mértek 40 Celsius-fokot. Az előrejelzések szerint a meleg és csapadékszegény időjárás legalább szeptemberig tart majd.

 

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Vízhiány veszélyezteti a román atomerőmű működését, újabb intézkedéseket vezettek be

Újabb munkálatok kezdődnek Romániában a cernavodai atomerőmű hűtővízellátása érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt újabb azonnali vízszintemelési munkálatokról döntött Romániában az országos vészhelyzeti bizottság a cernavodai atomerőmű újraindítását és folyamatos működését lehetővé tevő hűtővízellátás érdekében – írja az alternativenergia.hu. Az Öreg-Duna medrében Cernavodánál újabb fenékküszöböt építenek, amely a víz egy részét a Duna-Fekete-tenger csatorna, illetve az erőmű hűtőrendszere felé fogja terelni. A munkát a védelmi minisztérium topográfusai és katonai búvárai is segítik. A romániai vízerőműveket működtető Hidroelectrica állami vállalat szombattól kezdődően öt napon át másodpercenként 50 köbméter többletvizet enged le az Olt folyó tározóiból. Ezáltal nemcsak a Duna vízhozamát növelik, hanem többletenergia-termeléssel enyhítik az atomerőmű kiesése miatt keletkezett energiahiányt.

Eközben a vízügyi hatóságok a Duna medrének kotrását is folytatják az atomerőmű térségében. A Duna-Fekete-tenger csatorna vizét operatív tartalékká nyilvánították. Szükség esetén a katasztrófavédelem nagy teljesítményű szivattyúkkal tartja majd megfelelő szinten a cernavodai atomerőmű hűtővízellátását – részletezte a bukaresti kormány közleménye. Romániában július 31-én készenléti állapotot hirdetett ki a kormány a szárazság, a Duna minden korábbinál alacsonyabb vízszintje és az energiahiány miatt, és a folyam egyik elágazásánál elvégzett vízelterelési műveletekkel – a meder kotrásával, a Bala-ágat részlegesen eltorlaszoló uszályok elsüllyesztésével és a Cernavoda felé vezető Öreg-Duna vízellátását akadályozó zátony felrobbantásával – csaknem egy héttel sikerült meghosszabbítani az atomerőmű működési idejét. A román kormány 12,1 millió lejt (842 millió forint) különített el tartalékalapjából a cernavodai atomerőmű vízellátását javító vízelterelési műveletekre.

Az 1400 megawatt beépített teljesítményű atomerőmű Románia villamosenergia-termelésének mintegy 20 százalékát adja. A Duna példátlanul alacsony vízszintje miatt a kanadai Candu technológiával épült atomerőmű egyes blokkját július 28-án, kettes blokkját pedig augusztus 13-án kellett leállítani. A nukleáris energiaforrás nélkül Románia jelentős, 2000 megawatt körüli importra szorul az esti csúcsidőben. A Duna vízszintje augusztus 11-én érte el Cernavodánál az erőmű működtetése szempontjából kritikusnak tekintett mínusz 233 centiméteres értéket. Szombaton mínusz 254 centiméteres vízszintet mértek Cernavodánál, és a hatóságok szerint további apadás várható.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák