Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az aszályról beszélget vendégeivel podcastjában Áder János

Az aszályról beszélget az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársaival, Horváth Ákossal, a siófoki obszervatórium vezetőjével és Lakatos Mónika éghajlat szakértővel Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely már a legnépszerűbb videomegosztó oldalon is megtekinthető.

Létrehozva:

|

Áder János hangsúlyozta: az év első felében az ilyenkor szokásos csapadéknak csak a fele esett Magyarországon, ráadásul nyár végére a talaj felső 80-100 centiméteres rétege is teljesen kiszáradt. Az aszály súlyosságát érzékeltetve kiemelte: az ország középső részén volt olyan terület, ahol egy hónap alatt egy milliméter eső sem esett. Lakatos Mónika is rendkívülinek minősítette az aszályt. Azt mondta: az első félév 1901-től a legszárazabb volt Magyarországon, májusban már nem volt olyan terület az országban, ahol elérte volna a szokásos mértéket a lehullott csapadékmennyiség. Horváth Ákos az aszály okai közt beszélt az átlagnál melegebb hőmérsékletről, amely miatt kevesebb felhő képződött, az óceán áramlatainak köszönhető cirkuláció változásról, amely gyengébb ciklonokat és még szárazabb levegőt eredményezett, valamint az óceánok felszínének lehűléséről, ami miatt kevesebb a kipárolgás és egyben az Európába eljutni képes nedvesség. A volt köztársasági elnök a csapadékképződés elmaradása mellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a talaj kiszáradása miatt a növények sem tudnak elegendő vizet párologtatni és a lokális vízpótlás is elmarad.

Lakatos Mónika megjegyezte: a Kárpát-medencében a csapadékmegoszlás változékony, előfordulhat, hogy egy adott helyen a szokásos mennyiség háromszorosa hullik, de az is, hogy csak a harmada. Aszály is előfordul időről időre – például 1918-ban, 1935-ben, 1950-ben volt súlyos tartós szárazság – de elmondható, hogy míg a múlt század első felében átlagosan minden tizedik évben volt komoly aszály, most viszont már minden hatodik évben erre számíthatunk. Az aszályhajlam az éghajlatváltozás velejárójaként növekszik Magyarországon – hangsúlyozta az éghajlatszakértő. Áder János arra is rámutatott: a szárazság annyira kiszárítja és megkeményíti a talajt, hogy a lehulló csapadékot nem tudja könnyen befogadni. Horváth Ákos szerint ez azért veszélyes, mert a nagy melegben hevesebb zivatarok alakulnak ki és a koncentráltan lehulló nagy mennyiségű csapadék nem szivárog be a talajba, hanem elfolyik, időnként villámárvizet is kialakítva. Az európai aszályt okozó a hatások állnak amögött is, hogy Kínában és az Egyesült Államok kukoricatermő vidékének egy részén nagy a szárazság – magyarázta a volt államfő felvetésére Horváth Ákos.

Lakatos Mónika jelezte: az idei nyár Magyarországon rekordmeleg volt, 22,48 Celsius-fok volt a nyári középhőmérséklet, ami két fokkal haladta meg a sokéves átlagot. Megjegyezte: a tíz legmelegebb nyár közül nyolc az ezredforduló után következett be és látszik az is, hogy bár a lehulló csapadék mértéke a vizsgált 122 év során éves összesítésben nem nagyon változott, viszont mintegy két héttel csökkent a csapadékos napok száma. Ebből az következik, hogy egyre intenzívebbek az esőzések – tette hozzá.  A beszélgetés végén a megváltozott klímaviszonyokhoz való alkalmazkodás fontosságáról szólva Lakatos Mónika hangsúlyozta: Magyarországnak van egy éghajlatváltozási stratégiája, amely mellé cselekvési tervet kell tenni. A meteorológiai szolgálatnál a hőhullámok, a heves csapadék és a nagy szél mellett a tavaszi fagyokra is elkezdték kidolgozni a korai veszélyjelzést, továbbá az egészségügyben és a mezőgazdaságban is történtek már lépések. Horváth Ákos az otthoni környezet zöldebb kialakítására adott ötleteket, Áder János pedig azt mondta: a leeső csapadékból a lehető legtöbbet meg kell tartani és arra kell törekedni, hogy minél több vizünk maradjon.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöld Energia

Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!

Az Országgyűlés döntése nyomán akár milliós nagyságrendű támogatást is kaphatnak a háztartások födémszigetelésre és egyéb energetikai korszerűsítésre – pályázat és önerő nélkül.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új távlatokat nyithat a lakossági energiahatékonysági felújítások előtt a nemrég elfogadott törvénymódosítás: az Országgyűlés április végén átalakította az energiahatékonyságról szóló jogszabályt, ezzel új lendületet adva az ingyenes födémszigetelési programoknak és más lakossági energetikai korszerűsítéseknek. A szakemberek szerint akár a tavalyi, 40 ezer ingatlanra kiterjedő szigetelési kampányt is túlszárnyalhatja az idei év második felének várható beruházási hulláma. A törvénymódosítás egyik kulcseleme, hogy megerősíti az úgynevezett EKR-t, azaz az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert. Ennek lényege, hogy a kötelezett energiaszolgáltatóknak, üzemanyag-forgalmazóknak és más piaci szereplőknek minden évben meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást kell elérniük, vagy azt bírság formájában pénzben kell megváltaniuk. Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke szerint a mostani módosítás „üzemanyagot tölt a rendszerbe”, hiszen a kötelező megtakarítási szintet a következő 2,5 évre megduplázták, ráadásul a HEM-ek – azaz a Hitelesített Energia Megtakarítások – 75 százalékát már lakossági projektekből kell biztosítaniuk a cégeknek, írja az alternativenergia.hu. Ez azt jelenti, hogy az energiaszolgáltatók számára most már valóban megéri támogatni a lakossági korszerűsítéseket, például az ingyenes födémszigetelést, a kedvezményes homlokzatszigetelést vagy a nyílászárócserét.

A HEM egy különleges értékpapír, amely energia-megtakarítást testesít meg, és kereskedni is lehet vele az erre szakosodott platformokon. Az ára változó, tavaly 5 és 12 ezer forint között mozgott gigajoule-onként. A kötelezettek ezen a piacon vásárolhatnak HEM-eket, ha saját projektjeik nem hoznak elég megtakarítást – vagy saját beruházásokat indítanak a lakosság körében, és így maguk termelik meg a HEM-et. A födémszigetelés különösen kedvelt, mert kis költséggel hoz nagy megtakarítást, így sok HEM-et lehet vele „termelni”.

Indulásra készen: már csak a végrehajtási rendelet hiányzik

Advertisement

A rendszer beindításához már csak a végrehajtási rendelet és a kapcsolódó katalógus hiányzik. Utóbbi részletesen leírja majd, hogy egy-egy beruházás – például 1 m² födémszigetelés – mekkora megtakarításként számolható el, vagyis mennyi HEM-et ér. Ez az alapja annak, hogy a támogatók – legyen az egy energiacég, kivitelező, önkormányzat vagy építőanyag-kereskedő pontosan kiszámolják, mennyi támogatást tudnak adni egy-egy projektben. Juhász szerint amint ez az útmutató napvilágot lát, indulhat a felújítási roham, amelyben akár többféle korszerűsítés is kombinálható: a födém mellett a homlokzat, a nyílászárók vagy a fűtésrendszer korszerűsítése is szóba jöhet.

Markovich: „Ez lehet az év meglepetésprogramja”

Advertisement

Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az EKR-alapú támogatásokról még mindig nagyon kevesen tudnak, pedig ez lehet 2025 egyik legjelentősebb lakossági lehetősége. Nem kell hozzá pályázat, jövedelemvizsgálat, életkori vagy családi állapothoz kötött feltétel, és az önerő sem feltétlenül szükséges.

„Padlásfödém-szigetelésnél akár 100 százalékos finanszírozás is elérhető, míg homlokzatszigetelésnél vagy nyílászárócserénél jellemzően 30–40 százalékos a támogatási arány” – mondta. Hozzátette, aki kombinálja az EKR-t a 0 százalékos energetikai hitellel vagy a vidéki felújítási támogatással, akár 6–7 millió forintos beruházást is megvalósíthat minimális saját forrással.

Advertisement

Időben lépni kulcsfontosságú

A szakértők egyetértenek abban, hogy érdemes már most elindítani a tervezést. Az év második felében ugyanis az építőanyagárak emelkedésére és kivitelezői kapacitáshiányra lehet számítani. Aki időben lép, az nemcsak pénzt takaríthat meg, hanem elkerülheti a torlódásokat és a hosszú várakozási időket is. A lakosság számára most minden adott ahhoz, hogy valóban rezsicsökkentő, komfortnövelő, és hosszú távon megtérülő felújításokat valósítson meg. Az EKR új szabályai révén az energiahatékonyság nemcsak elérhető, hanem egyre inkább megéri is – anyagilag, környezetvédelmi szempontból és az otthonok értékállóságának növelésében egyaránt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák