Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az aszályról beszélget vendégeivel podcastjában Áder János

Az aszályról beszélget az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársaival, Horváth Ákossal, a siófoki obszervatórium vezetőjével és Lakatos Mónika éghajlat szakértővel Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely már a legnépszerűbb videomegosztó oldalon is megtekinthető.

Létrehozva:

|

Áder János hangsúlyozta: az év első felében az ilyenkor szokásos csapadéknak csak a fele esett Magyarországon, ráadásul nyár végére a talaj felső 80-100 centiméteres rétege is teljesen kiszáradt. Az aszály súlyosságát érzékeltetve kiemelte: az ország középső részén volt olyan terület, ahol egy hónap alatt egy milliméter eső sem esett. Lakatos Mónika is rendkívülinek minősítette az aszályt. Azt mondta: az első félév 1901-től a legszárazabb volt Magyarországon, májusban már nem volt olyan terület az országban, ahol elérte volna a szokásos mértéket a lehullott csapadékmennyiség. Horváth Ákos az aszály okai közt beszélt az átlagnál melegebb hőmérsékletről, amely miatt kevesebb felhő képződött, az óceán áramlatainak köszönhető cirkuláció változásról, amely gyengébb ciklonokat és még szárazabb levegőt eredményezett, valamint az óceánok felszínének lehűléséről, ami miatt kevesebb a kipárolgás és egyben az Európába eljutni képes nedvesség. A volt köztársasági elnök a csapadékképződés elmaradása mellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a talaj kiszáradása miatt a növények sem tudnak elegendő vizet párologtatni és a lokális vízpótlás is elmarad.

Lakatos Mónika megjegyezte: a Kárpát-medencében a csapadékmegoszlás változékony, előfordulhat, hogy egy adott helyen a szokásos mennyiség háromszorosa hullik, de az is, hogy csak a harmada. Aszály is előfordul időről időre – például 1918-ban, 1935-ben, 1950-ben volt súlyos tartós szárazság – de elmondható, hogy míg a múlt század első felében átlagosan minden tizedik évben volt komoly aszály, most viszont már minden hatodik évben erre számíthatunk. Az aszályhajlam az éghajlatváltozás velejárójaként növekszik Magyarországon – hangsúlyozta az éghajlatszakértő. Áder János arra is rámutatott: a szárazság annyira kiszárítja és megkeményíti a talajt, hogy a lehulló csapadékot nem tudja könnyen befogadni. Horváth Ákos szerint ez azért veszélyes, mert a nagy melegben hevesebb zivatarok alakulnak ki és a koncentráltan lehulló nagy mennyiségű csapadék nem szivárog be a talajba, hanem elfolyik, időnként villámárvizet is kialakítva. Az európai aszályt okozó a hatások állnak amögött is, hogy Kínában és az Egyesült Államok kukoricatermő vidékének egy részén nagy a szárazság – magyarázta a volt államfő felvetésére Horváth Ákos.

Lakatos Mónika jelezte: az idei nyár Magyarországon rekordmeleg volt, 22,48 Celsius-fok volt a nyári középhőmérséklet, ami két fokkal haladta meg a sokéves átlagot. Megjegyezte: a tíz legmelegebb nyár közül nyolc az ezredforduló után következett be és látszik az is, hogy bár a lehulló csapadék mértéke a vizsgált 122 év során éves összesítésben nem nagyon változott, viszont mintegy két héttel csökkent a csapadékos napok száma. Ebből az következik, hogy egyre intenzívebbek az esőzések – tette hozzá.  A beszélgetés végén a megváltozott klímaviszonyokhoz való alkalmazkodás fontosságáról szólva Lakatos Mónika hangsúlyozta: Magyarországnak van egy éghajlatváltozási stratégiája, amely mellé cselekvési tervet kell tenni. A meteorológiai szolgálatnál a hőhullámok, a heves csapadék és a nagy szél mellett a tavaszi fagyokra is elkezdték kidolgozni a korai veszélyjelzést, továbbá az egészségügyben és a mezőgazdaságban is történtek már lépések. Horváth Ákos az otthoni környezet zöldebb kialakítására adott ötleteket, Áder János pedig azt mondta: a leeső csapadékból a lehető legtöbbet meg kell tartani és arra kell törekedni, hogy minél több vizünk maradjon.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Engedélyezik az erkélyre szerelhető napelemeket Bécsben

Hazánkban nem engedélyezett az erkélyre telepíthető napelemes, de a szomszédban épp most engedélyezték.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mostantól a bécsi önkormányzati lakások bérlői is szereltethetnek napelemes rendszert az erkélyükre, teraszukra vagy a loggiára, feltéve, hogy megszerezték az önkormányzati lakásokat kezelő ügynökség, a Wiener Wohnen engedélyét és megfelelnek a feltételeknek. A napelemek nem zavarhatják például a szomszédokat, illeszkedniük kell az épület arculatához, felújításkor pedig saját költségen kell eltávolítani azokat. Az engedély kiadásakor figyelembe veszik azt is, hogy az épület műemlék-e, illetve nem lehet napelemet szereltetni, ha az erkély vagy loggia falazott vagy ha építészetileg kialakított virágládák vannak rajta. Szintén nem lehet ilyen napelem-rendszert telepíteni az épület homlokzatára.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A telepíthető balkon napelem-rendszerek maximális teljesítménye 800 Watt, a szerelést minden esetben szakembereknek kell végezniük. A beruházás költségét a lakóknak kell állniuk, az esetleges támogatásokat is nekik kell igényelniük és tájékoztatniuk kell a villamosenergia-szolgáltatót is.  „Nagyon örülök, hogy a lépéssel sok bécsi számára lehetővé vált, hogy saját napelem-rendszere legyen” – mondta a szabályozás kapcsán Kathrin Gaál, bécsi alpolgármester és lakásügyekért felelős városi tanácsnok. Amellett, hogy az osztrák főváros most lehetővé tette a balkon napelem-rendszerek telepítését az önkormányzati lakások lakói számára – amelyekkel a saját energiaigény egy részét tudják fedezni – az új épületek tervezésekor már eleve számolnak a napenergiával, az önkormányzati lakóépületekre pedig utólag igyekeznek közösségi napelem-rendszereket telepíteni.

 

 

 

Advertisement

Kép: PID / Votava

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!