Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Az autók egyre okosabbak, mégis, mi hiányzik ahhoz, hogy kizárólag önvezető járművekkel közlekedjünk?

Az autonóm járművek megjelenésével feltárult egy olyan jövő képe, amelyben már nem lesz szükség emberi sofőrökre, és kizárólag „önvezető” autók közlekednek az utakon.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

De megvalósulhat-e mindez, miért van egyáltalán szükség az önállóan gondolkodó autókra, és hogyan javíthatnák az összekapcsolt autonóm járművek a közlekedés hatékonyságát? A HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) vezetője most elmagyarázza, hogyan kell elképzelnünk mindezt. Tíz közlekedési balesetből kilenc emberi tényezőre vezethető vissza: lassú reakcióidőnk, szétszórt figyelmünk vagy hirtelen, rossz döntéseink végzetes következményekkel járhatnak. A számítógépek ezzel szemben nem fáradnak el, nem mobiloznak vezetés közben, ráadásul gyorsabban, pontosabban is reagálnak, mint az emberek.

Az autonóm járművek így jelentősen javíthatnak a közlekedés biztonságán, ugyanakkor fejlesztésüket más tényezők is indokolják: lerövidíthetik az utazási időt és csökkenthetik az üzemanyag-fogyasztást, ezáltal mérsékelve a környezeti terhelést is. Ehhez azonban önmagában kevés egy-egy önvezető autó, mert az igazán nagy áttörést az jelenthetné, ha ezek a járművek egymással folyamatos kapcsolatban állva közösen gondolkodnak és cselekednek. Így a hibás emberi döntések helyett pontos információkra épülő, gyors, összehangolt reakciók születhetnek az utakon.

Így gondolkodnak együtt az autonóm járművek
Az önvezető autók kommunikációja kétirányú: egyrészt a különféle szenzorokkal (pl. radarokkal, kamerákkal) észlelik a környezetüket, másrészt folyamatosan információt adnak a környezetüknek, azaz a többi autónak is. A közlekedési információk pedig szintén kétféle módon terjedhetnek: központosított formában, amikor minden jármű egy közös rendszerből kapja meg az adatokat, és elosztott módon, amikor a járművek közvetlenül egymással osztják meg az információt, azaz „a szomszédaikkal beszélgetnek”.

Advertisement

Képzeljünk el például egy olyan helyzetet, amikor az előttünk haladó jármű hirtelen fékez, a miénk pedig erre azonnal reagál. Ha a közelben lévő összes autó megkapná ezt az információt, egyszerre lassíthatnának le, ezzel pedig megelőzhetnék nem csak a balesetek, hanem a dugók kialakulását is, csökkentve ezzel az autók felesleges üzemanyag- vagy energiafelhasználását. Az ilyen és ehhez hasonló forgalmi helyzetek megoldásával az autonóm járművek teljesen átformálhatják a közlekedést – rengeteg hétköznapi bosszúságtól megkímélve a résztvevőket.

Az autók közötti ilyen jellegű közös gondolkodásra akkor kerülhet sor, ha minél több autonóm jármű, és minél kevesebb kiszámíthatatlan reakciójú emberi sofőr vesz részt a közlekedésben – magyarázza Gáspár Péter professzor, HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) vezetője.

Ez azonban nyilván nem azt jelenti, hogy ha holnap mindenki önvezető autóba ülne át, azonnal torlódások nélkül, gyorsabban közlekedhetnénk.

Advertisement

Mindennek a kulcsa a kommunikáció
Gáspár professzor szerint például ahhoz, hogy az utazásra fordított idő csökkenjen, az egész közlekedési rendszert át kell tervezni, ami rendkívül komplex feladat. A járműkommunikáció ugyanis jóval több annál, mint hogy az autók adatokat cserélnek egymással. Az önvezető járművek nemcsak a körülöttük haladó többi autó mozgását érzékelik, hanem kapcsolatban állnak a közlekedési infrastruktúrával is – például a lámpákkal, gyalogátkelőhelyekkel és jelzőtáblákkal – a gyalogosokkal és kerékpárosokkal, az utasok eszközeivel, például okostelefonokkal, valamint a világhálóval is, amelynek segítségével akár távoli járművekkel is adatot cserélhetnek.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy önvezető autónak nemcsak azt kell azonnal érzékelnie, ha előtte hirtelen fékez egy másik jármű, hanem azt is, ha pirosra vált a lámpa vagy ha egy gyalogos lelép a zebrára. Fel kell ismernie a telefonunkon beállított úti célt, és biztonságosan el is kell minket juttatnia oda. Ehhez azonban folyamatos, valós idejű kommunikációra van szükség – nemcsak a közelben lévő járművekkel, hanem a hálózaton keresztül akár távolabbi autókkal is. Csak így lehet összehangolni a forgalmat, elkerülni a torlódásokat és optimalizálni a közlekedést.

Advertisement

A közlekedésben minden tizedmásodperc számít, az autonóm járműveknek ezért minden helyzetben azonnal kell reagálniuk. Ennek az elméleti, műszaki szabályozási kereteit már évek óta kialakították. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakorlatban is széles körben alkalmazhatók legyenek, összehangolt nemzetközi döntésekre, szabályozói jóváhagyásokra és az infrastruktúra tényleges kiépítésére van szükség – mutatott rá a professzor- Nem beszélve arról, hogy a közlekedés gördülékenysége és biztonsága érdekében mindezek a rendszerek egyszerre, valós időben és zavartalanul kell, hogy működjenek. Kollégáink kutatással, modellezéssel, szimulációval és teszteléssel járulnak hozzá ahhoz, hogy az önvezető autók garantált, stabil teljesítményt nyújtsanak ezeken a területeken – tette hozzá.

Bár az önvezető járművek önmagukban már most lenyűgöző technológiai teljesítményre képesek, a valódi áttöréshez nem az egyes autók tudása, hanem a járművek és rendszerek közötti, valós időben zajló, többszereplős együttműködés finomhangolása szükséges – és mint látjuk, ez sokkal bonyolultabb feladat, mint egy- egy autót önálló döntéshozatalra tanítani.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Korszerűsödik a buszflotta: elektromos járművek erősítik a közlekedést

Újabb elektromos buszok állnak forgalomba a fővárosban május 1-jén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb elektromos autóbuszok állnak forgalomba május 1-jén, így összesen 45 új elektromos jármű közlekedik majd a fővárosban – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel. Azt írta az alternativenergia.hu, hogy az új járművek közül 20 szóló, 15 csuklós. Az alacsonypadlós, klimatizált, USB-töltőpontokat is kínáló, tágas kialakítású járművekkel a Rákospalotát a belvároson át Nagytéténnyel összekötő fő közlekedési tengelyen, illetve a közép-budai városrészben lehet majd utazni, vagyis az 53-as, 110-es, 112-es, 133E, 139-es, 153-as, 154-es vonalakon és a 212-es vonalcsaládon. A BKK közleményében emlékeztetett: a cél a csendesebb, tisztább és korszerűbb buszflotta bevezetése, amely nemcsak a környezet terhelését csökkenti, hanem érezhetően javítja az utazási élményt. A járművek teljesen elektromos meghajtása hozzájárul a helyi károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez, így Budapest levegőminőségének javításához.

Felidézték: a BKK megrendelésére 2025-től 2027-ig több mint 330 dízel és elektromos autóbusz érkezik a fővárosba, aminek köszönhetően a budapesti buszállomány közel 90 százalékát korszerű EURO 5-ös, vagy annál modernebb hajtásrendszerű autóbusz teszi majd ki, és ezzel évente közel 8 ezer tonnával kevesebb károsanyag kerül Budapest levegőjébe. A BKK számára kiemelten fontos szempont az elektromos járművek számának növelése, ezért 2027-ig 82 új, teljesen elektromos autóbusszal – 58 szólóval és 24 csuklóssal – újul meg a fővárosi járműflotta. Az új csuklós járműveknek köszönhetően Budapesten jön létre az ország legjelentősebb elektromos csuklósbusz-állománya – írták. Felidézték: az elektromosbusz-flotta első járművei 2025 decemberében megjelentek a fővárosban, a 105-ös és a 210-es vonalakon.

Az elektromos buszokat üzemeltető Arrivabus csütörtökön bemutatta a felújított Andor utcai telephelyet, valamint az új buszflottát. A cég közleményében azt írta, hogy a telephely európai összevetésben is kiemelkedő töltő- és energiaelosztó rendszerrel rendelkezik, amely akár több mint 80 elektromos autóbusz egyidejű töltését teszi lehetővé. A buszállásokat tűzgátló falak választják el egymástól, a töltési rendszer pedig több szinten biztosítja az elektromos járművek üzembiztonságát. A finn technológiára épülő töltőrendszer intelligensen, valós időben osztja el az energiát a töltés alatt álló járművek között. Így mindig oda jut több kapacitás, ahol éppen nagyobb szükség van rá, figyelembe véve a járművek töltöttségi szintjét és a menetrendet is. A rendszer emellett lehetővé teszi a járművek előkondicionálását, vagyis a buszok már induláskor megfelelő hőmérséklettel és maximális hatékonysággal állnak forgalomba – közölték.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák