Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Az autósport elitjében: Forma–1-es csapatnál gyakornok a Széchenyi István Egyetem járműmérnök-hallgatója

A Sauber Forma–1-es csapat projektmenedzser-gyakornokaként az első felfüggesztés projektjein dolgozik Szakonyi Anna, aki a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen megszerzett diplomáját követően járműmérnöknek tanul a győri Széchenyi István Egyetemen. A tehetséges fiatal a kutatást is fontosnak tartja: a Formula Student-versenysorozat társadalmi hasznosságát elemző dolgozatával képviseli a győri intézményt az Országos Tudományos Diákköri Konferencián tavasszal.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A svájci Sauber – hivatalosan: Stake F1 Team Kick Sauber – saját neve alatt vagy más néven több mint három évtizede a Forma–1-es mezőny tagja. A csapat a BMW Sauber- és az Alfa Romeo-időszakot is beleszámítva csaknem hatszáz futamot teljesített már. Az istálló Zürich melletti, hinwili központjában dolgozik Szakonyi Anna, a Széchenyi István Egyetem harmadéves járműmérnök alapszakos hallgatója.

A Sauber rendszeresen hirdet gyakornoki állásokat. Egy ilyenre jelentkeztem, és nagy örömömre felvettek. Szeptember óta dolgozom a projektmenedzsment területen, az első felfüggesztés projektjein. Feladataim közé tartozik a fejlesztési és a gyártási folyamatok nyomonkövetése, az egyes részlegek közötti koordináció, valamint az erőforrások és a határidők kezelése – mondta a 25 éves fiatal, hozzátéve, hogy rendkívül sokat tanult az elmúlt hónapokban.

A szurkolóknak a Forma–1 főleg a versenyhétvégékről szól, belülről azonban egészen elképesztő, hogy a háttérben, a gyárban milyen összetett munka zajlik. Rengeteg apró részlet és összehangolt folyamat szükséges ahhoz, hogy az autó futamról futamra ott legyen a rajtrácson. Minden rendkívül gyors, dinamikus, ami egyedülálló tapasztalatot ad projektmenedzsment-szempontból is – fejtette ki.

Szakonyi Anna szerint abban, hogy a Sauber felvette, nagy szerepet játszott formula studentes múltja. „Hét éve érettségiztem a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban, és a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen nemzetközi gazdálkodás szakon tanultam tovább. Egy internetes posztban láttam, hogy az ottani műszaki egyetem elektromos kategóriában induló Formula Student-versenycsapata, a TU Vienna Racing Team tagokat keres. Pályáztam, és sikerrel jártam. A szponzorációs modulban kezdtem dolgozni, amelyet egy szezonon át vezettem is, majd a HR-t, a marketinget, az IT-t és a szponzorációt összefogó menedzsmentmodul élére kerültem. Mindehhez jó kommunikációs és szervezési készségre, valamint pénzügyi ismeretekre volt szükség. Megtanultam azt is, hogy önállónak kell lenni, nem várhatunk mások kéréseire, utasításaira, mert ha mindenki így tenne, akkor ott állnánk a végén autó nélkül” – mesélte.

Advertisement

Szakonyi Anna bécsi diplomája megszerzése után jött el a csapattól, de szervezőként vagy bíróként azóta is részt vesz Formula Student-versenyeken. Az utolsó évében viszont már a Széchenyi István Egyetem járműmérnök alapszakos hallgatója is volt. „A Formula Student nagy szerepet játszott abban, hogy műszaki vonalra váltottam. Mindenképpen levelező tagozaton szerettem volna tanulni, ami Ausztriában nem igazán létezik, ezért jött szóba Magyarország. Győr és a Széchenyi-egyetem egyértelmű választás volt: nagyon sok jót hallottam róla olyan ismerősöktől, akik ide jártak, emellett földrajzilag is ideális nekem, de az intézmény Audival való szoros kapcsolata ugyancsak fontos szempontnak számított. Elégedett vagyok, mert rendkívül jól strukturált a képzés, ami segít abban, hogy levelezőn, kisebb óraszámban is hatékonyan elsajátítsunk minden ismeretet” – fogalmazott.

Szakonyi Anna tanulmányai és Forma–1-es gyakornoki feladatai mellett kutatással is foglalkozik, méghozzá olyan sikeresen, hogy tavasszal az Országos Tudományos Diákköri Konferencián a közgazdaságtudományi szekcióban képviseli a Széchenyi István Egyetemet. Konzulense dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta. „Szerettem volna kutatóként kipróbálni magam, de motivált az is, hogy az OTDK-n elő kell adni, meggyőzően bemutatni egy szakmai közönség előtt a témámat. Dolgozatomban a Formula Student-sorozat társadalmi megtérülését vizsgáltam a TU Vienna Racing Team példáján keresztül. A pozitív és a negatív hatásokat egyaránt figyelembe véve azt állapítottam meg, hogy a csapat SROI-indexe 1,9 volt a 2022–2023-as szezonban, azaz minden befektetett euró közel kétszeres társadalmi értéket generált. Ez a szponzoroknak és az egyetemeknek is alátámasztja, hogy van értelme a támogatásnak” – ecsetelte a hallgató.

Advertisement

És hogy merre visz tovább az útja, ha megszerzi második diplomáját? Még nem tudja, de abban biztos, hogy az autósportban vagy az autóiparban szeretne dolgozni. Ahogy megjegyezte: „a gyors tempójú környezet nagyon tetszik és motiváló számomra”.

A Sauber egyébként számos lehetőséget kínál diplomások és hallgatók számára. A csapat azt tervezi, hogy növekedését diplomás programokon keresztül is generálja. A nyitott pozíciókat az Audi F1 Project LinkedIn-csatornáján és a karrieroldalon teszik közzé.

Advertisement

Forrás: Széchenyi István Egyetem

Advertisement

Zöld Közlekedés

Egyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is

Az elektromos autók és töltőpontok gyors terjedése miatt a parkolóházak és mélygarázsok tűzvédelmében egyre nagyobb szerepet kapnak a korai hőérzékelésre épülő intelligens rendszerek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elektromos mobilitás növekedése Magyarországon már közvetlen hatással van az épületek energetikai és üzemeltetési rendszereire – írja az alternativenergia.hu. Az EAFO adatai szerint 2025 végére a tisztán elektromos autók száma meghaladta a 100 000-et, miközben az új autó-értékesítésekben a BEV-ek aránya már 8,5%-ot ért el. Magyarországon a nyilvános töltőinfrastruktúra is dinamikusan bővül az elektromos járművek számának növekedésével párhuzamosan. A MEKH legfrissebb elektromobilitási jelentése alapján 2025 végén már 4.227 engedélyköteles elektromos töltőberendezés üzemelt országszerte, amelyek döntő része váltakozó áramú (AC) töltő, mellettük egyre több egyenáramú (DC) gyorstöltő. Az előző évhez képest ez nagyságrendileg több mint 30%-os bővülést jelent, ugyanakkor a növekedés szerkezete is jól kirajzolódik: míg az AC töltők továbbra is stabilan bővülnek, a fejlődés egyre inkább a nagy teljesítményű DC gyorstöltők irányába tolódik el. Ez a trend különösen fontos az átmeneti és célzott töltési igények kiszolgálásában, valamint az olyan helyszíneken, ahol a rövid tartózkodási idő alatt történő töltés kulcsfontosságú, mint például autópályák, kereskedelmi egységek, parkolóházak.

A szállodák, bevásárlóközpontok, irodaházak, lakóparkok számára ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elektromosautó-töltés rövid idő alatt vált opcionális szolgáltatásból alapelvárássá. A változás azonban nem áll meg a kényelmi szempontoknál. A mélygarázsokban megjelenő töltőpontokkal együtt egy olyan tűzbiztonsági kockázat is bekerült az épületekbe, amely működésében alapvetően eltér a hagyományos járműtüzekétől. Az elektromos járművekhez kapcsolódó események egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem a látható pillanatnál kezdődnek. Egy akkumulátorhibát megelőző folyamat sok esetben hosszú ideig észrevétlen marad: lokális hőtermeléssel indul, amely sem füstöt, sem lángot nem okoz, így a klasszikus érzékelési logika számára gyakorlatilag „láthatatlan”. A szakirodalom ezt a jelenséget termikus elszabadulásként írja le, amely egy kritikus pont után gyors, önfenntartó reakcióvá válik. Amikor ez a folyamat láthatóvá válik, a beavatkozási lehetőségek már erősen korlátozottak.

A kockázat azonban nem kizárólag az akkumulátorban rejlik. A töltési infrastruktúra ugyanúgy a rendszer része, és a tapasztalatok szerint sok esetben innen indul a probléma. Egy nem megfelelő csatlakozás, egy fokozatosan romló kontaktus vagy egy túlterhelt töltőberendezés mind olyan helyzetet teremthet, amely lokális túlmelegedéssel indul, és végső soron ugyanabba a folyamatba torkollik. „A legtöbb esetben a tűz nem egy látványos meghibásodás következtében alakul ki, hanem egy lassan kialakuló hőterheléssel kezdődik, amit sem a személyzet, sem egy hagyományos rendszer nem veszi észre időben” – mondja Móró Tibor, a Smartme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója. „A probléma gyökere az, hogy ezek a folyamatok nem illeszkednek a klasszikus tűzvédelmi logikába, ezért sok épület, illetve annak tűzvédelmi rendszere, egyszerűen nincs felkészítve rájuk.”

Advertisement

A jelenlegi épületbiztonsági – tűzjelző – rendszerek többsége, leginkább füst- vagy lángérzékelésre épül. Ez a megközelítés jól működik „hagyományos” tüzek esetében, de az elektromos járművekhez kapcsolódó eseményeknél késői jelzést ad, illetve adhat. Egy akkumulátor tűz esetén, mire a füst, mint az égést kísérő jelenség megjelenik, a folyamat már jellemzően túlhaladt azon a ponton, ahol egyszerű beavatkozással megállítható lenne. A védekezés ezért egyre inkább a korai állapotok felismerésére épül. A hangsúly nem az égés detektálásán, hanem a hőmérséklet-változások értelmezésén van. Azok a megoldások, amelyek képesek a környezeti hőmintázatok folyamatos figyelésére, egy teljesen más időpillanatban adnak visszajelzést: akkor, amikor a folyamat még jó eséllyel kontrollálható vagy megállítható. Ez különösen fontos olyan helyeken, ahol a töltési folyamat folyamatos, és az eltérések nem feltétlenül járnak azonnali, szemmel látható jelekkel.

„A parkolóházak és mélygarázsok üzemeltetőinek ma már nem az a legfontosabb kérdésük, hogy mi történik egy tűz keletkezése után (hogyan korlátozható, illetve kontrollálható a tűz terjedés), hanem az, hogy mikor tudnak még időben beavatkozni” – fogalmaz Móró Tibor. „Az elektromos töltés megjelenésével a hangsúly egyértelműen a megelőzésre helyeződik át.” A hőkamerás megfigyelés alapvetően nem az égés jól és könnyen detektálható jellemzőit – füstöt vagy lángot – érzékeli, hanem a környezeti, felületi hőmérséklet értékeket, illetve a hőmérsékletváltozásokat detektálja és analizálja (a normál CCD elemmel kiegészített hőkamerák, a füst és lángjellemzőket is képesek detektálni ezzel kiegészítve, „megerősítve” a thermokamera által szolgáltatott jelzést).

Advertisement

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a thermokamera, már egy kezdeti túlmelegedést is észlelni képes, különbséget tud tenni a „normál” és a „rendellenes” hőmérsékletértékek között és így riasztást adni még a kritikus (hőmérsékleti) állapot előtt. „Az általunk javasolt rendszerek egyik legfontosabb eleme az automatizmus: ha a rendszer veszélyes hőmérséklet-emelkedést érzékel, képes közvetlenül beavatkozni is akár – pl. automatikusan lekapcsolni a töltést. Ez az a pont, ahol folyamat megszakítható, így biztosítva, hogy a beavatkozás még a kritikus állapot kialakulása előtt megtörténjen, ezáltal jelentősen csökkentve a tovaterjedő káresemények kockázatát.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák