Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Vízkorlátozás mellett is zajlott a hálózatöblítés Debrecenben

Nem történt szabálytalan vízhasználat a CATL-nél.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem történt szabálytalan vízhasználat a CATL debreceni gyárában – közölte a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója az MTI-vel, miután egy környezetvédelmi egyesület azt írta: közel 4,5 millió liter víz (4500 köbméter) folyt át 41 óra alatt egy olyan vízórán, amely az akkumulátorgyár közelében van – írja az alternativenergia.hu. A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület Facebook-videóján azt látni, ahogy a CATL 2-es kapujának közelében található vízóra folyamatosan pörög, majd azt mutatja a felvétel, ahogy a víz egy csatornába ömlik egy vastag csövön keresztül. Az egyesület emlékeztetett: a rengeteg vizet akkor folyatták át a rendszeren, amikor Debrecenben vízkorlátozás van. Azt írták: megkeresték a gyárat, amely közölte velük, nem ők kezdeményezték a vízfelhasználást, hanem technológiai mosatást végez a Debreceni Vízmű.

Gorján Ferenc, a vízmű vezérigazgatója az MTI-vel közölte: valóban a társaság végzi az eljárást, amely az “ivóvíz minőségéről és annak fenntartásáról szól”, nincs köze a gyárhoz. Közölte: Debrecen mintegy ezer kilométeres vízhálózata egy hatalmas tartály, amelyben a víz különböző tényezők – nyomás, felhasználás – szerint adott irányokban és adott sebességgel áramlik, és csak meghatározott ideig van a rendszerben. Előfordulhatnak azonban olyan üzemállapotok, amikor a víz sebessége jelentősen lecsökken, így a “tartózkodási idő” megnövekszik, aminek következtében másodlagos vízminőségromlás történik. Ezt a magas hőmérséklet csak tovább fokozhatja. Ebben az esetben be kell avatkozni a hálózat áramlási viszonyaiba – tette hozzá.

Gorján Ferenc közölte: a meleg kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának, ezért a mosatásra, öblítésre még inkább szükség van a hálózatban, ami az elsőfokú vízkorlátozás idején valóban szokatlan tevekénységnek tűnhet. Kifejtette, hogy a július 30. óta tartó eljárás szakmai szempontok alapján és szabályosan történt, amelyről tájékoztatták a városi önkormányzatot is. Felszíni vízbázisból származó vizet használtak a munkálatokhoz, eddig összesen 8795 köbmétert. A vízfelhasználást azért a CATL-gyár közelében lehet észlelni, mert ott lehet a vizet szabályosan elhelyezni – közölte.

Advertisement

A víz onnan a szennyvíztisztítóba kerül, majd a Tócó-patakba. Már folyik az engedélyezése annak, hogy a víz később közvetlenül a Tócóba kerülhessen, így segítve annak vízpótlását – közölte. A Debreceni Vízmű Zrt. által közölteket a városi önkormányzat is megerősítette. A CATL pedig azt tudatta, hogy akkumulátorcella-gyára még nem kezdte meg működését, a vállalat így jelenleg minimális mennyiségű vizet használ fel, “ahogyan hosszú távon is mindent megtesz a vízfelhasználás csökkentése érdekében.” Hozzátették: a héten harminc százalékkal mérsékelték energiafelhasználásukat a hőségre és az aszályra tekintettel.

Advertisement

Zöldinfó

Elkészültek a tervek a Balaton vízellátásának átfogó fejlesztésére

Elkészültek a tervek a balatoni térség komplex víziközmű-fejlesztéséhez.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészültek a tervek a balatoni térség komplex víziközmű-fejlesztéséhez, a tervezés négy év alatt 3,2 milliárd forintba került, és mai áron 646 milliárd forintból, 5-10 év alatt valósulhat meg – írja az alternativenergia.hu. A 2026. augusztus 12-én záruló, európai uniós forrásból és hazai társfinanszírozással megvalósult projekt eredményeként rendelkezésre állnak azok a tervek, dokumentumok – engedélyezési tervdokumentációk, környezeti hatástanulmányok, stb. -, amelyek lehetővé teszik a balatoni környék ivóvízminőségének fejlesztését, a régióba juttatható többletvízmennyiség biztosítását, valamint a felszíni vízkivételi művek kiváltását – derül ki a DRV közleményből és tájékoztató dokumentumaiból. A víziközműveket üzemeltető társaság évtizedek óta kiemelt ügyként kezeli a Balaton és térsége állami tulajdonú víziközmű-infrastruktúrájának fejlesztését – hangsúlyozzák a közleményben. A fenntartható vízgazdálkodást és a klímaváltozás káros hatásainak mérséklését is célul kitűző tervek elkészítéséhez a szükséges forrást a KEHOP, majd a KEHOP Plusz uniós támogatási rendszer biztosította – tették hozzá.

A projekt keretében a tervezési és műszaki előkészítési feladatokokat végezték el a Balaton-régió hosszú távú, fenntartható és gazdaságos ivóvízellátásához. Az első fő feladat a víziközművek szükséges rendszer-optimalizálásához, fejlesztéséhez, átalakításához, távfelügyeletéhez szükséges tervek elkészítése volt. A második az ivóvíz-irányelvből adódó kötelezettségeket kielégítő rendszer-átalakítások megtervezése. A harmadik a meglévő rendszerek átalakításához, optimalizálásához, illetve a felesleges rendszerelemek felszámolásához szükséges tervek elkészítése az ellátásbiztonság és a településeken végbement változások figyelembevételével. Végül a hálózati ivóvízveszteség csökkentését szolgáló átalakítások megtervezése következett.

A projekt részeként elkészült a nyirádi, a kincsesbánya-rákhegyi, a várpalota-inotai és a murai vízbázis, valamint az ezekhez kapcsolódó regionális vezetékek és műtárgyak objektumainak és közműelemeinek méretezése és tervezése, a balatonújlaki és a balatonfüredi szennyvíztisztító telepek kapacitásbővítésének és rekonstrukciójának, valamint a kapcsolódó 20 szennyvízátemelő és 104 kilométernyi szennyvízvezeték felújításának tervdokumentációja – sorolták a közleményben. Része volt a projektnek az energiahatékonyságot szolgáló létesítmények – a nyirádi, a vonyarcvashegyi és a keszthelyi megújulóenergia-termelő naperőművek – terveinek elkészítése is.

Advertisement

Lakatos Edina, a DRV kommunikációs csoportvezetője az MTI kérdésére elmondta, az elkészült tervek teljes megvalósítása mai áron 646 milliárd forintba kerülne. Ebből az ivóvízrendszer fejlesztése mintegy 500 milliárdot tesz ki, a többi a szennyvízhálózat és a napelemparkok fejlesztésének az ára. Mindez, elsősorban európai uniós források rendelkezésre állása esetén, 5-10 év alatt valósulhat meg – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy jelenleg hol a legkritikusabb a helyzet a Balaton körül a vízellátás biztonsága szempontjából, illetve a csőtörések miatt, a csoportvezető a Balaton északi és déli partját egyaránt megnevezte. A vezetékek átlagéletkora 50-60 év, vagyis egy részük ennél is idősebb, miközben optimális esetben 30-50 évente szükség lenne a cserékre a csövek anyagától függően – mondta a kommunikációs vezető.

A tervek közül a legsürgetőbbnek a nyirádi vízbázissal ellátott víziközmű-fejlesztés megvalósítását nevezte, ami mai áron önmagában mintegy 300 milliárd forintba kerülne. A becsült árak a műszaki megvalósítására vonatkoznak, nem tartalmazzák a tulajdonviszonyok rendezéséhez (szolgalmi jogok, kisajátítás) szükséges összegeket – tette hozzá. A most záruló, víziközmű-fejlesztésről szóló projekt az emberek vízellátásáról szól, nincs köze a Balaton vízpótlásának kérdéséhez – jelezte Lakatos Edina.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák