Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az EB 3,85 milliárd eurót hagyott jóvá a lengyel bányavidékek átalakítására

Az Európai Bizottság (EB) öt, összesen 3,85 milliárd euró értékű tervet hagyott jóvá a lengyelországi bányavidékek átalakítására – közölte hétfőn a sziléziai Chorzówban rendezett sajtóértekezletén Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos.

Létrehozva:

|

Az EB hétfő délelőtt hagyta jóvá a Lengyelországot érintő öt méltányos átállási tervet – mondta el Timmermans. “Ez azt jelenti, hogy 3,85 milliárd euró áll az öt régió rendelkezésére a többi között a nagy hatékonyságú ipar irányába történő átalakuláshoz” – tette hozzá. A méltányos átállást támogató alap (Just Transition Fund) a klímasemleges uniós gazdaságra való átálláshoz nyújt pénzügyi segítséget a nemzeti, illetve regionális tervek alapján. Frans Timmermans közölte, a jóváhagyott átállási tervek eszközei most a helyi és a regionális önkormányzatok rendelkezésére állnak. Hozzátette, a terveket a regionális parlamentek (kisszejm) elnökeivel, valamint a polgármesterekkel együttműködve fogják megvalósítani. Timmermans hétfőn a sziléziai és az alsószilézai régióban fekvő lengyel bányavidék önkormányzatainak, valamint a bányászszakszervezetek képviselőivel találkozik. A megbeszélések egyik témájaként a lengyelországi bányászat átalakításáról szóló egyezményt is megjelölték.

Az egyezményt tavaly írták alá a bányászok és a kormány képviselői, ennek értelmében 2049 végéig fokozatosan bezárnák a lengyelországi kőszénbányákat. Ugyan az ukrajnai háborúval összefüggő energetikai válság miatt a lengyel kormány a legközelebbi években növelné a kőszénkitermelést, nem tervez viszont módosítani a 2049-es határidőn. A lengyel kormánynak ugyanakkor kifogásai vannak a Timmermans irányításával kidolgozott, Fit for 55 nevű uniós klímacsomaggal szemben, mely – mint érvelnek – elviselhetetlenül nehéz terhet jelentene a lengyel háztartások számára.

Advertisement

Zöldinfó

Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.

Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.

A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:

Advertisement

Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák