Zöldinfó
Az EB 3,85 milliárd eurót hagyott jóvá a lengyel bányavidékek átalakítására
Az Európai Bizottság (EB) öt, összesen 3,85 milliárd euró értékű tervet hagyott jóvá a lengyelországi bányavidékek átalakítására – közölte hétfőn a sziléziai Chorzówban rendezett sajtóértekezletén Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos.
Az EB hétfő délelőtt hagyta jóvá a Lengyelországot érintő öt méltányos átállási tervet – mondta el Timmermans. “Ez azt jelenti, hogy 3,85 milliárd euró áll az öt régió rendelkezésére a többi között a nagy hatékonyságú ipar irányába történő átalakuláshoz” – tette hozzá. A méltányos átállást támogató alap (Just Transition Fund) a klímasemleges uniós gazdaságra való átálláshoz nyújt pénzügyi segítséget a nemzeti, illetve regionális tervek alapján. Frans Timmermans közölte, a jóváhagyott átállási tervek eszközei most a helyi és a regionális önkormányzatok rendelkezésére állnak. Hozzátette, a terveket a regionális parlamentek (kisszejm) elnökeivel, valamint a polgármesterekkel együttműködve fogják megvalósítani. Timmermans hétfőn a sziléziai és az alsószilézai régióban fekvő lengyel bányavidék önkormányzatainak, valamint a bányászszakszervezetek képviselőivel találkozik. A megbeszélések egyik témájaként a lengyelországi bányászat átalakításáról szóló egyezményt is megjelölték.
Az egyezményt tavaly írták alá a bányászok és a kormány képviselői, ennek értelmében 2049 végéig fokozatosan bezárnák a lengyelországi kőszénbányákat. Ugyan az ukrajnai háborúval összefüggő energetikai válság miatt a lengyel kormány a legközelebbi években növelné a kőszénkitermelést, nem tervez viszont módosítani a 2049-es határidőn. A lengyel kormánynak ugyanakkor kifogásai vannak a Timmermans irányításával kidolgozott, Fit for 55 nevű uniós klímacsomaggal szemben, mely – mint érvelnek – elviselhetetlenül nehéz terhet jelentene a lengyel háztartások számára.
Zöldinfó
Vegyszerek nélkül is működik: ezért különlegesek az ősi gabonák
A nagyüzemi termesztésű búzához képest az ősi gabonák élettani és környezeti hatásai is kedvezőbbek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János a műsorban a 2000-ben alapított NaturGold Hungária Kft. által végzett munkát mutatta be, kitérve a Magyarországon ismert tönkölybúza termelésére, feldolgozására és értékesítésére. Simon András kifejtette: az ember által létrehozott nagyüzemi termesztésű búzánál hozammaximalizálásra törekedtek, ezért ezek termesztése szinte elképzelhetetlen műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ezzel szemben az ősi gabonák maguktól alakultak ki, és sok ezer éve nem változtak.
Az ősi gabonák úgynevezett pelyvás gabonák, amelyeknél az értékes szemet egy védőburok veszi körül, amely megóvja azt a környezeti hatásoktól, például a gombafertőzéstől, kártevőktől, kórokozóktól és az időjárás viszonytagságaitól is. Ezért nincs szükségük és rosszul is viselik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. Ráadásul az ősi gabonák és a nagyüzemi termesztésű búza beltartalmában is jelentős az eltérés – emelte ki. Mindezek alapján Áder János rámutatott: ha valaki ősi gabonából készült terméket fogyaszt, akkor több vitaminhoz, aminosavhoz, fehérjéhez, rosthoz jut hozzá, mint az, aki a nagyüzemi termesztésű búzából készült termékeket fogyaszt. Simon András elmondása szerint az ősi gabonák fel tudják venni a talajból a számukra szükséges tápanyagokat, ezért tökéletes számukra az ökológiai gazdálkodás.
Áder János az ősi gabonák kedvező tulajdonságainak és hatásainak áttekintése után rákérdezett, hogy akkor miért nem ezt termesztjük. Simon András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ősi gabonák előnye egyben a hátrányuk is, mégpedig az a burok, amely a magot őrzi. Ez ugyanis a betakarításnál nem pereg ki a kalászból, hanem speciális géppel kell eltávolítani, ez a külön művelet pedig plusz költséggel és plusz energiával is jár. Áder János rámutatott arra is, hogy az ősi gabonáknál egy hektárra vetítve az átlagos hozamok kisebbek a hagyományos nagyüzemi termesztésű búzához képest.
Simon András elmondta, hogy most évente 10 ezer tonna tönköly búzát dolgoznak fel, és ez a mennyiség bővül, mert Magyarországon és külföldön is van a termékeikre kereslet. Legalább 150 féle terméket készítenek, köztük liszteket, leves- és körettésztákat. Magyarországon a termékeik országos szinten a bio- és reform boltokban érhetőek el, de webáruházzal és mintabolttal is rendelkeznek. A NaturGold Hungária Kft.-nél a termelés, a feldolgozás, az értékesítés egy kézben van – tájékoztatott a volt államfő, kitérve arra, hogy a NaturGold Hungária Kft. a korábbi alkalmakhoz hasonlóan az idei – február 25-én induló – Planet Budapest fenntarthatósági expón is részt vesz.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több elektromos autó jelenik meg a magyar használtautópiacon
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaKevés a használt elektromos autó, a tehetősek dominálnak a piacon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaLevegőszennyezettség miatt figyelmeztetést adott ki az önkormányzat
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
