Zöldinfó
Az EB 3,85 milliárd eurót hagyott jóvá a lengyel bányavidékek átalakítására
Az Európai Bizottság (EB) öt, összesen 3,85 milliárd euró értékű tervet hagyott jóvá a lengyelországi bányavidékek átalakítására – közölte hétfőn a sziléziai Chorzówban rendezett sajtóértekezletén Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos.
Az EB hétfő délelőtt hagyta jóvá a Lengyelországot érintő öt méltányos átállási tervet – mondta el Timmermans. “Ez azt jelenti, hogy 3,85 milliárd euró áll az öt régió rendelkezésére a többi között a nagy hatékonyságú ipar irányába történő átalakuláshoz” – tette hozzá. A méltányos átállást támogató alap (Just Transition Fund) a klímasemleges uniós gazdaságra való átálláshoz nyújt pénzügyi segítséget a nemzeti, illetve regionális tervek alapján. Frans Timmermans közölte, a jóváhagyott átállási tervek eszközei most a helyi és a regionális önkormányzatok rendelkezésére állnak. Hozzátette, a terveket a regionális parlamentek (kisszejm) elnökeivel, valamint a polgármesterekkel együttműködve fogják megvalósítani. Timmermans hétfőn a sziléziai és az alsószilézai régióban fekvő lengyel bányavidék önkormányzatainak, valamint a bányászszakszervezetek képviselőivel találkozik. A megbeszélések egyik témájaként a lengyelországi bányászat átalakításáról szóló egyezményt is megjelölték.
Az egyezményt tavaly írták alá a bányászok és a kormány képviselői, ennek értelmében 2049 végéig fokozatosan bezárnák a lengyelországi kőszénbányákat. Ugyan az ukrajnai háborúval összefüggő energetikai válság miatt a lengyel kormány a legközelebbi években növelné a kőszénkitermelést, nem tervez viszont módosítani a 2049-es határidőn. A lengyel kormánynak ugyanakkor kifogásai vannak a Timmermans irányításával kidolgozott, Fit for 55 nevű uniós klímacsomaggal szemben, mely – mint érvelnek – elviselhetetlenül nehéz terhet jelentene a lengyel háztartások számára.
Zöldinfó
Átfogó zöld fordulatot sürget a Magyar Tudományos Akadémia
A fenntarthatóságról adott ki ajánlást az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A bizottság szerint a fenntarthatóság helyzete Magyarországon több területen aggasztó állapotokat mutat, miközben a klímaváltozás és a vízhiány egyre közvetlenebb kockázatot jelent – közölte az alternativenergia.hu. Az ajánláscsomag átfogó intézményi és gazdasági lépéseket sürget, többek között az integrált vízgazdálkodás és a zöld átállás erősítését, hangsúlyozva: a fenntarthatóság nem szűk környezetvédelmi ügy, hanem a nemzeti biztonság és a gazdasági stabilitás alapfeltétele. A Szathmáry Eörs akadémikus, evolúcióbiológus elnökletével működő bizottság négy fejezetre tagolva, mintegy hetven oldalon részletezi a Magyarország előtt álló tennivalókat. Az anyag a fenntarthatóságot a nemzeti biztonság, a gazdasági stabilitás, a társadalmi jóllét és a kormányzati minőség kérdéseként kezeli. A dokumentum több fejezete rámutat, hogy a környezeti és fenntarthatósági kormányzás széttöredezett, a végrehajtási kapacitások gyengék, a vízgazdálkodás dezintegrált, a természeti tőke állapota romlik, az ökológiai szempontok gyakran alárendelődnek rövid távú gazdasági érdekeknek, miközben a klímaváltozás, a vízhiány, a biodiverzitás-csökkenés, a talajromlás, a szennyezések és az egészségügyi kockázatok egyre közvetlenebbül érintik az ország mindennapi működését.
Az első rész a központi kérdéseket tárgyalja, így az intézményi és kormányzati szerkezet átalakításának szükségességét, a fenntartható fejlődési szempontok állami működésbe való beépítését, az átfogó nemzeti vagyontár és a zöld költségvetési keretek jelentőségét, valamint a tudomány szerepét a mérésben, modellezésben, kockázatbecslésben és döntéstámogatásban. Külön hangsúlyt kap a természetalapú megoldások és a biológiai sokféleség védelme. A második nagy egység a víz kérdését állítja a középpontba. A dokumentum szerint a víz nem egy fenntarthatósági részterület a sok közül, hanem valamennyi fenntartható fejlődési cél alapfeltétele. A javaslatok ezért az integrált vízgazdálkodás, a vízvisszatartás, a víztakarékos öntözés, a táji léptékű együttműködések és a korszerű monitoringrendszerek irányába mutatnak.
A gazdaság és agrárium fejezetei azt vizsgálják, hogyan lehet a fenntarthatósági fordulatot finanszírozhatóvá, mérhetővé és versenyképességi szempontból is értelmezhetővé tenni. A dokumentum világossá teszi, hogy a zöld átállás nem pusztán költség-, hanem energiaimport-csökkentési, ellátásbiztonsági, innovációs és országimázs-erősítő lehetőség is. Az energia és társadalom témakörei tovább tágítják a fenntarthatóság értelmezését, kifejtve, hogy a tiszta és ellátásbiztos energiaátmenet csak akkor lehet sikeres, ha figyelembe veszi a térbeli és társadalmi egyenlőtlenségeket, az energiaszegénységet és az energiaigazságosság szempontjait.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását
