Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az EB 3,85 milliárd eurót hagyott jóvá a lengyel bányavidékek átalakítására

Az Európai Bizottság (EB) öt, összesen 3,85 milliárd euró értékű tervet hagyott jóvá a lengyelországi bányavidékek átalakítására – közölte hétfőn a sziléziai Chorzówban rendezett sajtóértekezletén Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos.

Létrehozva:

|

Az EB hétfő délelőtt hagyta jóvá a Lengyelországot érintő öt méltányos átállási tervet – mondta el Timmermans. “Ez azt jelenti, hogy 3,85 milliárd euró áll az öt régió rendelkezésére a többi között a nagy hatékonyságú ipar irányába történő átalakuláshoz” – tette hozzá. A méltányos átállást támogató alap (Just Transition Fund) a klímasemleges uniós gazdaságra való átálláshoz nyújt pénzügyi segítséget a nemzeti, illetve regionális tervek alapján. Frans Timmermans közölte, a jóváhagyott átállási tervek eszközei most a helyi és a regionális önkormányzatok rendelkezésére állnak. Hozzátette, a terveket a regionális parlamentek (kisszejm) elnökeivel, valamint a polgármesterekkel együttműködve fogják megvalósítani. Timmermans hétfőn a sziléziai és az alsószilézai régióban fekvő lengyel bányavidék önkormányzatainak, valamint a bányászszakszervezetek képviselőivel találkozik. A megbeszélések egyik témájaként a lengyelországi bányászat átalakításáról szóló egyezményt is megjelölték.

Az egyezményt tavaly írták alá a bányászok és a kormány képviselői, ennek értelmében 2049 végéig fokozatosan bezárnák a lengyelországi kőszénbányákat. Ugyan az ukrajnai háborúval összefüggő energetikai válság miatt a lengyel kormány a legközelebbi években növelné a kőszénkitermelést, nem tervez viszont módosítani a 2049-es határidőn. A lengyel kormánynak ugyanakkor kifogásai vannak a Timmermans irányításával kidolgozott, Fit for 55 nevű uniós klímacsomaggal szemben, mely – mint érvelnek – elviselhetetlenül nehéz terhet jelentene a lengyel háztartások számára.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák