Zöldinfó

Az EB 3,85 milliárd eurót hagyott jóvá a lengyel bányavidékek átalakítására

Az Európai Bizottság (EB) öt, összesen 3,85 milliárd euró értékű tervet hagyott jóvá a lengyelországi bányavidékek átalakítására – közölte hétfőn a sziléziai Chorzówban rendezett sajtóértekezletén Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-08

Szerző:

Hell

Az EB hétfő délelőtt hagyta jóvá a Lengyelországot érintő öt méltányos átállási tervet – mondta el Timmermans. “Ez azt jelenti, hogy 3,85 milliárd euró áll az öt régió rendelkezésére a többi között a nagy hatékonyságú ipar irányába történő átalakuláshoz” – tette hozzá. A méltányos átállást támogató alap (Just Transition Fund) a klímasemleges uniós gazdaságra való átálláshoz nyújt pénzügyi segítséget a nemzeti, illetve regionális tervek alapján. Frans Timmermans közölte, a jóváhagyott átállási tervek eszközei most a helyi és a regionális önkormányzatok rendelkezésére állnak. Hozzátette, a terveket a regionális parlamentek (kisszejm) elnökeivel, valamint a polgármesterekkel együttműködve fogják megvalósítani. Timmermans hétfőn a sziléziai és az alsószilézai régióban fekvő lengyel bányavidék önkormányzatainak, valamint a bányászszakszervezetek képviselőivel találkozik. A megbeszélések egyik témájaként a lengyelországi bányászat átalakításáról szóló egyezményt is megjelölték.

Az egyezményt tavaly írták alá a bányászok és a kormány képviselői, ennek értelmében 2049 végéig fokozatosan bezárnák a lengyelországi kőszénbányákat. Ugyan az ukrajnai háborúval összefüggő energetikai válság miatt a lengyel kormány a legközelebbi években növelné a kőszénkitermelést, nem tervez viszont módosítani a 2049-es határidőn. A lengyel kormánynak ugyanakkor kifogásai vannak a Timmermans irányításával kidolgozott, Fit for 55 nevű uniós klímacsomaggal szemben, mely – mint érvelnek – elviselhetetlenül nehéz terhet jelentene a lengyel háztartások számára.

Kapcsolódó tartalom:bányászat környezetvédelem lengyelország

Zöldinfó

Ideiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport

Tovább folytatódhat a kőolajszállítás Szerbiába a Janafon keresztül április közepéig.

Létrehozva:

5 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyoneszközöket Ellenőrző Hivatala (OFAC) újabb engedélyt adott a horvát Janaf kőolajvezeték-üzemeltető vállalatnak, amely lehetővé teszi a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) részére történő nyersolajszállítás folytatását 2026. április 17-ig – közölte a horvát társaság – ismertette az alternativenergia.hu. A vállalat tájékoztatása szerint a Janaf a horvát kormánnyal együttműködésben szerezte meg a licencet, amely a NIS-szel kötött nyersolajszállítási szerződés teljesítésének folytatását teszi lehetővé. A döntés a közel-keleti konfliktus által súlyosbított energiapiaci helyzetben különösen fontos Szerbia számára. Szerbia nyersolajimportjának jelentős része Kazahsztánból származik, a szállítmányok tengeri úton érkeznek a horvátországi Krk szigetére, majd onnan a Janaf-vezetéken jutnak el a szerbiai finomítóba. A NIS – az orosz energiaszektort érintő amerikai szankciók hatálya alatt álló vállalat – a pancsovai finomítót üzemelteti, és a legnagyobb üzemanyag-ellátó Szerbiában.

Az amerikai hatóságok korábban határidőt szabtak a NIS számára az orosz tulajdonrészek értékesítésére. A Gazprom és a Gazpromnyefty együttesen több mint 50 százalékos részesedéssel rendelkezik a vállalatban. A magyar Mol januárban kötelező érvényű megállapodást írt alá az orosz részesedés megvásárlásáról. Az ügyletben az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalata, az ADNOC kisebbségi befektetőként jelenhet meg. A szerb állam mintegy 30 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a NIS-ben, a fennmaradó rész kisebb részvényesek és munkavállalók kezében van.

Tovább olvasom