Zöldinfó
Az EB 3,85 milliárd eurót hagyott jóvá a lengyel bányavidékek átalakítására
Az Európai Bizottság (EB) öt, összesen 3,85 milliárd euró értékű tervet hagyott jóvá a lengyelországi bányavidékek átalakítására – közölte hétfőn a sziléziai Chorzówban rendezett sajtóértekezletén Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos.
Az EB hétfő délelőtt hagyta jóvá a Lengyelországot érintő öt méltányos átállási tervet – mondta el Timmermans. “Ez azt jelenti, hogy 3,85 milliárd euró áll az öt régió rendelkezésére a többi között a nagy hatékonyságú ipar irányába történő átalakuláshoz” – tette hozzá. A méltányos átállást támogató alap (Just Transition Fund) a klímasemleges uniós gazdaságra való átálláshoz nyújt pénzügyi segítséget a nemzeti, illetve regionális tervek alapján. Frans Timmermans közölte, a jóváhagyott átállási tervek eszközei most a helyi és a regionális önkormányzatok rendelkezésére állnak. Hozzátette, a terveket a regionális parlamentek (kisszejm) elnökeivel, valamint a polgármesterekkel együttműködve fogják megvalósítani. Timmermans hétfőn a sziléziai és az alsószilézai régióban fekvő lengyel bányavidék önkormányzatainak, valamint a bányászszakszervezetek képviselőivel találkozik. A megbeszélések egyik témájaként a lengyelországi bányászat átalakításáról szóló egyezményt is megjelölték.
Az egyezményt tavaly írták alá a bányászok és a kormány képviselői, ennek értelmében 2049 végéig fokozatosan bezárnák a lengyelországi kőszénbányákat. Ugyan az ukrajnai háborúval összefüggő energetikai válság miatt a lengyel kormány a legközelebbi években növelné a kőszénkitermelést, nem tervez viszont módosítani a 2049-es határidőn. A lengyel kormánynak ugyanakkor kifogásai vannak a Timmermans irányításával kidolgozott, Fit for 55 nevű uniós klímacsomaggal szemben, mely – mint érvelnek – elviselhetetlenül nehéz terhet jelentene a lengyel háztartások számára.
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta986 lóerő, 530 kilométeres hatótáv és négy ajtó – új korszakot nyitott a Ferrari
