Zöldinfó

Az éghajlatváltozáshoz köthetők a pusztító pakisztáni árvizek

Az éghajlatváltozáshoz köthetők a pusztító pakisztáni árvizek a BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-10

Szerző:

Hell

Pénteken újabb kétezer embert kellett kimenekíteni Pakisztánban az árvíz miatt, miniszterek pedig figyelmeztettek, hogy élelmiszerhiány fenyeget, mivel az ország gabonatermésének a felét elmosta az ár. Pakisztán kevesebb mint 1 százalékkal járul hozzá a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásához, de a földrajzi elhelyezkedése rendkívül érzékennyé teszi az éghajlatváltozással szemben. “Jelenleg Pakisztán területének egyharmada van szó szerint a víz alatt, ami minden korábbi határt túllép” – mondta a héten Serri Rehmán éghajlatügyi miniszter. Pakisztán két nagy éghajlati övezetben fekszik, az egyik magas hőmérséklettel aszállyal jár, a másikra monszunesők a jellemzők. A lakosság többsége az Indus folyó mentén él, amely a monszunesők hatására megduzzad és kiárad. A tudósok szerint igen egyszerű a kapcsolat az éghajlatváltozás és a hevesebb monszunesőzés között. Az általános felmelegedés következtében a levegő és a tenger hőmérséklete emelkedik, ami erősebb párolgáshoz vezet, a melegebb levegő pedig több nedvességet tartalmaz, így a monszunesők is intenzívebbekké válnak.

Tudósok előrejelzése szerint indiai nyári monszunidőszakban nőni fog az átlagos csapadékmennyiség – mondta Anja Katzenberger, a potsdami Éghajlati Hatások Kutató Intézetének munkatársa. Pakisztán azonban a hatalmas gleccserei miatt is áldozata az éghajlatváltozásnak. Az ország északi részét időnként “harmadik sarknak” is emlegetik, ugyanis több gleccserjég található itt, mint bárhol a világon, a sarkvidékeket leszámítva. Az általános felmelegedés hatására a Gilgit-Baltisztán és Hájber-Pahtunhva régiókban lévő gleccserek gyors olvadásnak indultak, több mint háromezer tó jött létre – közölte az ENSZ fejlesztési programja a BBC-vel. Ezek közül harmincháromnál megvan az a veszély, hogy hirtelen kiárad, több millió köbméter vízzel és törmelékkel árasztva el a vidéket, 7 millió embert sodorva veszélybe. A pakisztáni kormány és az ENSZ úgy igyekszik csökkenteni a hirtelen kiáramló víztömegek veszélyét, hogy korai figyelmeztető jelzéseket és védekező infrastruktúrát építenek ki.

A múltban a gyenge árvízvédelemmel és rossz minőségű lakóházakkal rendelkező országok kevésbé voltak képesek szembeszállni a szélsőséges esőzésekkel. Fahad Szaíd éghajlatváltozási szakértő viszont arra figyelmeztette a BBC-t, hogy idén nyáron még egy gazdag ország is alulmaradhat a katasztrofális árvízzel szemben. “Az esőzések olyan hevesek és az csapadék olyan szélsőséges, hogy még az erős védekező rendszerrel rendelkező országoknak is küzdeniük kell – közölte Iszlámábádból a kutató. Szaíd a németországi és belgiumi árvizekre utalt, amelyekben több tucatnyian haltak meg 2021-ben. A pakisztáni meteorológiai szolgálat alapos tájékoztatást nyújtott az embereknek az árvizek előtt, az országnak pedig hiányos az árvízvédelmi rendszere. “A legkisebb karbonlábnyomú emberek szenvednek a legtöbbet” – hangsúlyozta Szaíd. Az árvíz olyan régiókban is pusztít, amelyek rendes körülmények között sivatagosak vagy félsivatagosak, mind Szingh és Baludzsisztán. Szaíd szerint az árvizek világszerte intő jelek a kormányoknak, amelyek kötelezettségvállalásokat tettek az ENSZ egymást követő klímakonferenciáin. “Mindez akkor történik, amikor a világ 1,2 Celsius-fokkal lett melegebb. Minden további felmelegedés halálos ítéletet jelent Pakisztán számára”- tette hozzá a klímakutató.

mti

Kapcsolódó tartalom:árvíz felmelegedés klímaváltozás

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2025-12-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Tovább olvasom