Zöldinfó
Az éghajlatváltozáshoz köthetők a pusztító pakisztáni árvizek
Az éghajlatváltozáshoz köthetők a pusztító pakisztáni árvizek a BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint.
Pénteken újabb kétezer embert kellett kimenekíteni Pakisztánban az árvíz miatt, miniszterek pedig figyelmeztettek, hogy élelmiszerhiány fenyeget, mivel az ország gabonatermésének a felét elmosta az ár. Pakisztán kevesebb mint 1 százalékkal járul hozzá a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásához, de a földrajzi elhelyezkedése rendkívül érzékennyé teszi az éghajlatváltozással szemben. “Jelenleg Pakisztán területének egyharmada van szó szerint a víz alatt, ami minden korábbi határt túllép” – mondta a héten Serri Rehmán éghajlatügyi miniszter. Pakisztán két nagy éghajlati övezetben fekszik, az egyik magas hőmérséklettel aszállyal jár, a másikra monszunesők a jellemzők. A lakosság többsége az Indus folyó mentén él, amely a monszunesők hatására megduzzad és kiárad. A tudósok szerint igen egyszerű a kapcsolat az éghajlatváltozás és a hevesebb monszunesőzés között. Az általános felmelegedés következtében a levegő és a tenger hőmérséklete emelkedik, ami erősebb párolgáshoz vezet, a melegebb levegő pedig több nedvességet tartalmaz, így a monszunesők is intenzívebbekké válnak.
Tudósok előrejelzése szerint indiai nyári monszunidőszakban nőni fog az átlagos csapadékmennyiség – mondta Anja Katzenberger, a potsdami Éghajlati Hatások Kutató Intézetének munkatársa. Pakisztán azonban a hatalmas gleccserei miatt is áldozata az éghajlatváltozásnak. Az ország északi részét időnként “harmadik sarknak” is emlegetik, ugyanis több gleccserjég található itt, mint bárhol a világon, a sarkvidékeket leszámítva. Az általános felmelegedés hatására a Gilgit-Baltisztán és Hájber-Pahtunhva régiókban lévő gleccserek gyors olvadásnak indultak, több mint háromezer tó jött létre – közölte az ENSZ fejlesztési programja a BBC-vel. Ezek közül harmincháromnál megvan az a veszély, hogy hirtelen kiárad, több millió köbméter vízzel és törmelékkel árasztva el a vidéket, 7 millió embert sodorva veszélybe. A pakisztáni kormány és az ENSZ úgy igyekszik csökkenteni a hirtelen kiáramló víztömegek veszélyét, hogy korai figyelmeztető jelzéseket és védekező infrastruktúrát építenek ki.
A múltban a gyenge árvízvédelemmel és rossz minőségű lakóházakkal rendelkező országok kevésbé voltak képesek szembeszállni a szélsőséges esőzésekkel. Fahad Szaíd éghajlatváltozási szakértő viszont arra figyelmeztette a BBC-t, hogy idén nyáron még egy gazdag ország is alulmaradhat a katasztrofális árvízzel szemben. “Az esőzések olyan hevesek és az csapadék olyan szélsőséges, hogy még az erős védekező rendszerrel rendelkező országoknak is küzdeniük kell – közölte Iszlámábádból a kutató. Szaíd a németországi és belgiumi árvizekre utalt, amelyekben több tucatnyian haltak meg 2021-ben. A pakisztáni meteorológiai szolgálat alapos tájékoztatást nyújtott az embereknek az árvizek előtt, az országnak pedig hiányos az árvízvédelmi rendszere. “A legkisebb karbonlábnyomú emberek szenvednek a legtöbbet” – hangsúlyozta Szaíd. Az árvíz olyan régiókban is pusztít, amelyek rendes körülmények között sivatagosak vagy félsivatagosak, mind Szingh és Baludzsisztán. Szaíd szerint az árvizek világszerte intő jelek a kormányoknak, amelyek kötelezettségvállalásokat tettek az ENSZ egymást követő klímakonferenciáin. “Mindez akkor történik, amikor a világ 1,2 Celsius-fokkal lett melegebb. Minden további felmelegedés halálos ítéletet jelent Pakisztán számára”- tette hozzá a klímakutató.
mti
Zöldinfó
A talajba került-e veszélyes anyag? Vizsgálják a debreceni CATL-ügyet
Vegyi anyagokat mutattak ki a debreceni CATL akkumulátorgyárnál május elején kiömlött zöld folyadékban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Soron kívüli és szigorú vizsgálatot rendelt el a kormányhivatalokat is felügyelő Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter a debreceni CATL akkumulátorgyárból szivárgó “zöld víz” ügyében az esetleges szennyezés feltárására – közölte Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt helyi országgyűlési képviselője a Facebookon. Az önkormányzat és a CATL a vizsgálatok lefolytatásában mindenben együttműködik az illetékes szervekkel, ugyanakkor jelezték: a korábbi vizsgálatok nem mutattak ki szennyező anyagokat – írja az alternativenergia.hu. Tárkányi Zsolt közlése szerint az eset miatt a kormányhivatal visszavonta a gyárnak korábban kiadott vízügyi hatósági hozzájáruló nyilatkozatot, és egymillió forintos bírságot szabott ki. “Utóbbit nehéz indulatok nélkül kommentálni, de sajnos a jelenlegi szabályok szerint jelenleg ez a kiszabható legmagasabb bírság az ilyen eseteknél. Ezen rövidesen változtatunk és valós visszatartó erővel bíró bírságokra számíthatnak a szennyező üzemek” – jelezte Tárkányi Zsolt.
Ezt megelőzően a Tisza párt két debreceni országgyűlési képviselője hozta nyilvánosságra a Mikepércsi Anyák a Környezetért (MIAKÖ) Egyesület által megrendelt vizsgálat eredményét, miszerint vegyi anyagokat, köztük magzatkárosító NMP-oldószert mutattak ki abban a zöld folyadékban, amely május elején bugyogott fel a földből Debrecenben, a CATL kínai akkumulátorgyárnál. Tompa Enikő a Facebook-bejegyzésében azt írta, a debreceni CATL akkumulátorgyár 2-es kapuja előtt felbugyogó zöld folyadékból vett minta független laboratórium által készített elemzése “aggasztó képet fest a (…) minta összetételéről”.
A képviselő haladéktalanul tájékoztatást kért az ügyben a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal főigazgatójától, hogy még a csütörtöki napon adjanak tájékoztatást a hatóság által elvégzett laboratóriumi elemzés eredményéről, és a vizsgálati eredményt hozzák nyilvánosságra. Tárkányi Zsolt a Facebookon jelezte: “döbbenettel értesültünk arról, hogy magzatkárosító NMP-oldószert és más vegyi anyagokat is kimutatott a civilek által megrendelt vizsgálat. A minimális mértékű oldószer jelenlétét az teszi maximálisan aggasztóvá, hogy a gyárból a talajba és a vízbe egyáltalán nem kerülhetne, vagyis az egyetlen elfogadható mennyiség itt a 0” – írta a képviselő.
A képviselők azonnal tájékoztatták a hatóságokat és az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot. “Ha bebizonyosodik a szennyezés, akkor minden hatósági eszközzel fel fognak lépni az illetékesek. Közben már előkészítés alatt áll az a jogszabály, amely kifejezetten az ilyen üzemek ellenőrzésére és szankcionálására létrejövő hatóságról rendelkezik. A visszaeső környezetszennyező üzemekre kivethető legsúlyosabb szankció a gyár bezárása lesz” – ismertette Tárkányi Zsolt. A MIAKÖ Egyesület részletesen nyilvánosságra hozta a mérések eredményét, a szennyezett víz összetételét.
Ebben külön kiemelték, hogy “mivel az NMP (N-metil-2-pirrolidon) a természetben nem fordul elő, jelenléte a mintában, még ha csak 1 µg/l koncentrációban is, feketén-fehéren igazolja, hogy a csatornába került folyadék technológiai szennyezéssel érintkezett, azaz nem tiszta hálózati víz és ételfesték keveréke volt”, mint ahogy azt korábban a gyár képviselői állították. “Mivel az NMP az akkumulátorcellák gyártása során (a katódbevonat készítésénél) használt veszélyes, reprodukciót károsító oldószer, annak semmiképpen sem szabadna keverednie a csatornahálózattal” – jelezték, hozzátéve, az, hogy a zöld színű folyadékkal együtt az NMP is megjelent a kapun kívüli árokban, azt mutatja, hogy a “nyomáspróba” során átmosott vagy leürített csővezetékekben NMP-maradványok voltak, amelyeket a folyadék magával sodort a közterületre.
A mintában talált összetétel pontról pontra megegyezik az NMC (nikkel-mangán-kobalt) típusú lítium-ion akkumulátorok gyártási alapanyagaival – közölték. Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett rá, hogy korábban a CATL vezetése, a nyomáspróbát végző cég és a Debreceni Vízmű arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a víz nem tartalmaz szennyező anyagot. A katasztrófavédelem helyszíni mérései is ezt támasztották alá. “Az akkori és a MIAKÖ által a mai napon közzétett eredmények közötti ellentmondást fel kell oldani” – mondta a polgármester, jelezve, az önkormányzat támogatja a MIAKÖ vizsgálati kezdeményezését, és szorgalmazza, hogy a környezetvédelmi hatóság tisztázza a laborvizsgálatok közötti különbségeket.
Ehhez a város a Debreceni Vízmű Zrt. által végzett laborvizsgálat eredményét is a MIAKÖ rendelkezésére bocsátja. “A város abban érdekelt és elkötelezett, hogy az itt működő üzemek betartsák a szabályokat és azoknak megfelelően működjenek. Amennyiben nem így tesznek a hatóságok a legszigorúbb szankciókkal lépjenek fel ellenük” – írta a polgármester. A kormányhivatal nem mutatott ki NMP-t a zöld vízben, a CATL Debrecen a hatóság méréseit tekinti hitelesnek a csatornaügy kivizsgálásában – közölte az akkumulátorgyár sajtószolgálata az MTI-vel.
Azt írták: a vállalat információi szerint a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályának “akkreditált laboratóriumi eredményei nem támasztják alá azt az értesülést, amely szerint a vállalat telephelye melletti csatornából kiömlő zöldre festett szennyvíz NMP vegyületet tartalmazott volna”. A vállalat mindenben együttműködik a hatóságokkal – tették hozzá.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés11 óra telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
