Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az éghajlatváltozáshoz köthetők a pusztító pakisztáni árvizek

Az éghajlatváltozáshoz köthetők a pusztító pakisztáni árvizek a BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint.

Létrehozva:

|

Pénteken újabb kétezer embert kellett kimenekíteni Pakisztánban az árvíz miatt, miniszterek pedig figyelmeztettek, hogy élelmiszerhiány fenyeget, mivel az ország gabonatermésének a felét elmosta az ár. Pakisztán kevesebb mint 1 százalékkal járul hozzá a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásához, de a földrajzi elhelyezkedése rendkívül érzékennyé teszi az éghajlatváltozással szemben. “Jelenleg Pakisztán területének egyharmada van szó szerint a víz alatt, ami minden korábbi határt túllép” – mondta a héten Serri Rehmán éghajlatügyi miniszter. Pakisztán két nagy éghajlati övezetben fekszik, az egyik magas hőmérséklettel aszállyal jár, a másikra monszunesők a jellemzők. A lakosság többsége az Indus folyó mentén él, amely a monszunesők hatására megduzzad és kiárad. A tudósok szerint igen egyszerű a kapcsolat az éghajlatváltozás és a hevesebb monszunesőzés között. Az általános felmelegedés következtében a levegő és a tenger hőmérséklete emelkedik, ami erősebb párolgáshoz vezet, a melegebb levegő pedig több nedvességet tartalmaz, így a monszunesők is intenzívebbekké válnak.

Tudósok előrejelzése szerint indiai nyári monszunidőszakban nőni fog az átlagos csapadékmennyiség – mondta Anja Katzenberger, a potsdami Éghajlati Hatások Kutató Intézetének munkatársa. Pakisztán azonban a hatalmas gleccserei miatt is áldozata az éghajlatváltozásnak. Az ország északi részét időnként “harmadik sarknak” is emlegetik, ugyanis több gleccserjég található itt, mint bárhol a világon, a sarkvidékeket leszámítva. Az általános felmelegedés hatására a Gilgit-Baltisztán és Hájber-Pahtunhva régiókban lévő gleccserek gyors olvadásnak indultak, több mint háromezer tó jött létre – közölte az ENSZ fejlesztési programja a BBC-vel. Ezek közül harmincháromnál megvan az a veszély, hogy hirtelen kiárad, több millió köbméter vízzel és törmelékkel árasztva el a vidéket, 7 millió embert sodorva veszélybe. A pakisztáni kormány és az ENSZ úgy igyekszik csökkenteni a hirtelen kiáramló víztömegek veszélyét, hogy korai figyelmeztető jelzéseket és védekező infrastruktúrát építenek ki.

A múltban a gyenge árvízvédelemmel és rossz minőségű lakóházakkal rendelkező országok kevésbé voltak képesek szembeszállni a szélsőséges esőzésekkel. Fahad Szaíd éghajlatváltozási szakértő viszont arra figyelmeztette a BBC-t, hogy idén nyáron még egy gazdag ország is alulmaradhat a katasztrofális árvízzel szemben. “Az esőzések olyan hevesek és az csapadék olyan szélsőséges, hogy még az erős védekező rendszerrel rendelkező országoknak is küzdeniük kell – közölte Iszlámábádból a kutató. Szaíd a németországi és belgiumi árvizekre utalt, amelyekben több tucatnyian haltak meg 2021-ben. A pakisztáni meteorológiai szolgálat alapos tájékoztatást nyújtott az embereknek az árvizek előtt, az országnak pedig hiányos az árvízvédelmi rendszere. “A legkisebb karbonlábnyomú emberek szenvednek a legtöbbet” – hangsúlyozta Szaíd. Az árvíz olyan régiókban is pusztít, amelyek rendes körülmények között sivatagosak vagy félsivatagosak, mind Szingh és Baludzsisztán. Szaíd szerint az árvizek világszerte intő jelek a kormányoknak, amelyek kötelezettségvállalásokat tettek az ENSZ egymást követő klímakonferenciáin. “Mindez akkor történik, amikor a világ 1,2 Celsius-fokkal lett melegebb. Minden további felmelegedés halálos ítéletet jelent Pakisztán számára”- tette hozzá a klímakutató.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Egyre nagyobb fenyegetést jelentenek az erdőtüzek Európában

Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez – közölte az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM) az MTI-vel. Kiemelték, az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban – írja az alternativenergia.hu.

Hozzátették, az európai erdőpolitikai együttműködés legmagasabb szintű fóruma lehetőséget biztosít az európai országok számára az erdőkkel kapcsolatos stratégiai kérdések megvitatására, a közös kihívások értékelésére és a jövőbeli együttműködés irányainak meghatározására. A dokumentum aláírásával Magyarország is megerősítette elkötelezettségét a fenntartható erdőgazdálkodás, az erdők ellenálló képességének növelése mellett. Magyarország meggyőződése, hogy az éghajlatváltozás, az erdőtüzek, és más globális kihívások csak nemzetközi együttműködéssel kezelhetők eredményesen – írták a közleményben.

Kifejtették, a hazai erdőgazdálkodás jövőjét meghatározza és segíti az az európai összefogás, amely a tudományos eredmények beépítését támogatja a döntéshozatalba, segíti a partnerségi innovációt, valamint a digitális technológiák alkalmazását. Az éghajlatváltozás következtében az erdőtüzek már nem kizárólag a mediterrán térséget érintik, hanem Közép- és Észak-Európában is egyre nagyobb fenyegetést jelentenek. Ezért meghatározó volt Spanyolország, Portugália és Törökország képviselőivel való együttműködés kialakítása, itt bemutatták azokat a megelőző intézkedéseket és monitoring rendszereket, amelyek hozzájárulhatnak az erdőtűz kockázatok mérsékléséhez.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák