Zöld Közlekedés
Az elektromos autózás nem az egyedüli út a közlekedés karbonsemlegességéhez
A bioetanol széndioxid-kibocsátása kevesebb mint egynegyede a fosszilis üzemanyagokénak.
Ugyanakkora üvegházhatású gázkibocsátás kapcsolódik a 85 százalék megújuló bioetanol-tartalmú E85 üzemanyagot használó plug-in hibrid és a tisztán elektromos autókhoz a járművek és az akkumulátor teljes életciklusát vizsgálva – mutatnak rá egy friss 2022-es francia kutatás eredményeire a Pannonia Bio szakértői. A bioüzemenyagoknak kulcsfontosságú szerepük van a klímaküzdelemben, Európában a 2030-ig előirányzott kibocsátáscsökkenés harmadát a bioüzemanyagok használatától várják. Franciaországban és Finnországban az olcsó és lényegesen kisebb karbonlábnyomú E85 óriási népszerűségnek örvend; hazánk az E10 2020-as bevezetésével már 2030-ig is 1 millió tonna CO2-megtakarítást ér el, így a bioüzemanyagok szélesebb körű felhasználása az eszköztár részét kell képezze – az európai célokkal összhangban – 2050-re kitűzött klímasemlegesség elérése érdekében.
Ugyanolyan mértékben klímabarát egy E85 üzemanyaggal töltött plug-in hibrid autó, mint elektromos társai – hívják fel a figyelmet a Pannonia Bio szakértői az IFPEN (IFP Energies nouvelles), egy energetikával, közlekedéssel és környezeti kérdésekkel foglalkozó francia kutatóintézet friss elemzésére[1]. A vizsgálatban figyelembe vették a járművel és az akkumulátorral kapcsolatos összes üvegházhatású gázkibocsátást (a gyártástól az újrahasznosításig) és az energiafelhasználás (a gyártástól a szállításon át a felhasználásig) környezeti terhelését egyaránt.
„Ezek az eredmények különösen figyelemre méltóak, ha az elektromos autózásra való átállás erőforrásigényéit vizsgáljuk; minden jel arra mutat, hogy az európai uniós jogalkotás klímacéloknak való megfeleltetését szolgáló Fit for 55, valamint a Green Deal ambíciózus klímacéljait kevésbé radikális lépésekkel is elérhetjük. Például a hazánkban már megszokott 6,1-10 százalékos aránynál még magasabb bioetanoltartamú bioüzemanyagok használatával; az átállással kapcsolatos költségek megtérülése még annak ismeretében is biztosított lehet, hogy egyes hagyományos belsőégésű motorok átalakítását támogatni kell a klímabarát üzemanyagok használatához” – mondta el Szabó Zoltán, a Europe Ethanol Renewables szakértője.
Bioetanol-gyártás: akár 77 százalékkal kevesebb üvegházigáz kibocsátás
Egy, 2018-ban publikáltfüggetlen, az amerikai szövetségi Földművelésügyi Minisztérium (USDA) számára készített szakértői tanulmány szerint[2] a takarmánykukorica alapú bioüzemanyagok jelentősen kisebb környezeti terheléssel gyárthatók és használhatók fel, mint ahogyan az amúgy sem megújuló kőolaj, földgáz és társaik. E tanulmány szerint közel 40 százalékkal kevesebb üvegház-hatású gáz (GHG) kibocsátás kapcsolódik a kukorica alapú etanolhoz, mint a benzinhez. Mi több, az etanolgyártás trendjei figyelembevételével és a technológiák fejlődésével, ez az előny 2021-re 76,9 százalékra nőtt[3] Európában.
2030-ig 21,7 százalékos globális spórolás, harmada a bioüzemanyagok miatt
A bioüzemanyagok, így a benzinbe kevert etanol és a gázolajba kevert biodízel biokomponensek a következő években, évtizedekben nagyon nagy mértékben járulnak hozzá a közlekedés fenntarthatóvá tételéhez. Egy, a világ szárazföldi közlekedésének üzemanyag-fogyasztását 2015-től 2030-ig vizsgáló, a múltat is elemző, de jövőre is előrejelzést készítő, tavaly közzétett szakértői tanulmány[4] szerint 2015-ös 230 Mtoe (megatonna olajegyenérték)-ről 2030-ra 180 Mtoe-re, azaz 21,7 százalékkal csökken a globális szárazföldi közlekedés üzemanyag-fogyasztása. E csökkenés mögött pedig – meglepő módon – csak kétharmad részben áll az elektromos és hibrid hajtások megjelenése, egyharmad részben a jelentős fogyasztáscsökkenés a bioüzemanyagok elterjedésének lesz majd köszönhető.
Évi pár ezer új e-autó jó trend, de közel sem elegendő a gyökeres változáshoz
Bár a közvéleményben erősen él az a kép, hogy az elektromos autózás érdemben csökkenti például a széndioxid kibocsátást, ez – az amúgy helyes irány – ugyanakkor még nem képvisel eléggé nagy súlyt a közúti közlekedésben. Tekintsünk most el attól, hogy a legtöbb esetben az e-autók ma nem zöld energiát fogyasztanak: az ezek számára szükséges óriási áram mennyiséget is fosszilis (például gáz, vagy szén) erőművekben állítják elő és hatalmas szállítási veszteségekkel jut el a töltőhelyekre. Ám nézzük csak a tényeket, az arányokat: Magyarországon a Datahouse adatai szerint[5] a zöld rendszámos autók száma 42.633 darab volt 2021. december végén. Ez a teljes hazai épkocsi flotta 1,16 százaléka volt 2021 végén. Ha a használt importot és a zöld rendszámos járművek számának trendszerű növekedését is számításba vesszük, akkor az évtized végére is legfeljebb 10 százalékos részarányt képviselhetnek.
A bioetanol még mindig a legreálisabb megoldás lehet a mobilitás fenntarthatóbbá tételérAz elektromos autókat a hazai utakat járó összesen 4,02 millió autóból[6] levonva, egyelőre 3,97 millió teljesen, vagy nagyrészt (lásd nem tölthető és fél-hibridek) belső égésű motorral hajtott járműről beszélünk. Ezek átlagéletkora 15 év. Ha – igen óvatosan – csak évi 5 ezer kilométeres futással és hat liter körüli átlagfogyasztással kalkulálunk, akkor csak a magyar személyautók 1,19 milliárd liter üzemanyagot fogyasztanak évente, ám a valóságban ennél inkább többet. 2020-ban az EU27 közlekedési energiafelhasználása, megtisztítva a különböző szorzószámoktól, 92,5 százalékban fosszilis alapú üzemanyag volt! Az elmúlt években ez a szint érdemben nem változott.
Az EU27 által 2020-ban a közlekedés zöldítésére ténylegesen felhasznált bioüzemanyagokból közel 70 százalékot tettek ki az úgynevezett első generációs bioüzemanyagok, amelyek költséghatékony és fenntartható előállításában Magyarország a világ élmezőnyéhez tartozik (TOP3, az egy főre jutó etanol előállításban, USA és Brazília mögött).
Ez alapján a hazánkban legnépszerűbb 95-ös benzin 6,1 százalékos bekeverési arányával kalkulálva már most is több mint 70 millió liter fosszilis üzemanyagot váltunk ki bioüzemanyagokkal a töltőállomásokon. A bekeverési arány növelésével bőven van még tér ennek további javítására, amivel ráadásul az ország energiafüggősége is csökkenthető.
Finnország és Franciaország éllovasok a bioüzemanyagok használatában
Inspiráló külföldi példák pedig vannak. Finnországban 2.000 eurós támogatás érhető el azok számára, akik régi autójukat magasabb bioetanoltartalmú üzemanyagok használatára alkalmas autóra cserélnék. A technikai feltételek ilyen biztosításán túl azonban az elérhetőség is kulcskérdés: Franciaországban, ahol ugyancsak a 10 százalékos etanoltartalmú (E10-es) üzemanyag a legnépszerűbb az autósok körében, 2020-ban – a világjárvány ellenére! – 32 százalékkal nőtt az E85-öt értékesítő kutak száma, a tavalyi év végén pedig már átlagosan az ország minden negyedik benzinkútjánál kapható volt a klímabarát üzemanyag.
Zöld Közlekedés
Egyre kevesebb az olcsó használt autó a magyar piacon
A hibridek a legértékállóbb használt autók.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hibrid autók tartják meg legjobban az értéküket, miközben egyre kevesebb az olcsó autó a piacon – tájékoztatta az MTI-t a KSH-Használtautó.hu augusztusi közös statisztikája alapján a hirdetési portál. A Használtautó.hu közleménye szerint a hibrid autók évente átlagosan 5,7 százalékot veszítenek értékükből, míg a benzinesek 6,9, a dízelek 7,5, az elektromosok 7,7 százalékot – írja az alternativenergia.hu. A közlemény kitér arra is, hogy augusztusban a meghirdetett személygépkocsik 35 százaléka tartozott a 2,5 millió forint alatti kategóriába, ami egy év alatt 4 százalékpont csökkenés. Helyette a középkategória erősödött: a 2,5-5 és az 5-10 millió forint közötti sáv aránya is bővült, a 10 millió forint feletti hirdetéseké pedig nem változott érdemben. A kínálat átlagára ennek ellenére alig mozdult, 5,5 millió forint körül maradt, a meghirdetett autók közel 90 százaléka továbbra is 10 millió forint alatt érhető el.
A hirdetések csaknem felét benzines, 42 százalékát dízelüzemű autók tették ki, a hibridek és a tisztán elektromosok egyaránt 5 százalék körüli súllyal szerepeltek a felhozatalban. Összességében több mint 11 ezerrel több használt autó állt a vásárlók rendelkezésére, mint egy évvel korábban. A bővülés üteme ugyanakkor hajtáslánconként eltérő: a hibridek száma közel a felével, a dízeleké 15 százalékkal nőtt, míg a benzineseké 6, az elektromosoké 3 százalékkal. A két legnagyobb kategória használatában továbbra is jelentős a különbség: a benzines autók átlagosan 153 ezer, a dízelek 219 ezer kilométert tettek meg.
A benzines autók idősebbek 13,5 éves átlagéletkorral, szemben a dízelek 12,3 évével. A benzines kínálat ugyanakkor gyorsabban fiatalodik. A hibridek augusztusban 10,6, az elektromosok 11,4 millió forintos átlagárral szerepeltek a kínálatban. A márkák sorrendjében nem történt nagy változás: a legtöbb hirdetéssel a Volkswagen, a BMW és a Ford rendelkezett, a negyedik helyre pedig a Mercedes-Benz lépett elő az Opel előtt. A legnépszerűbb modellek versenyében viszont egy év alatt nyolc helyen változott a rangsor: az első helyen itt a Skoda Octavia áll, második a Ford Focus az Audi A4 és a Kia Ceed előtt.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
