Zöld Közlekedés
Az elektromos autózás nem az egyedüli út a közlekedés karbonsemlegességéhez
A bioetanol széndioxid-kibocsátása kevesebb mint egynegyede a fosszilis üzemanyagokénak.
Ugyanakkora üvegházhatású gázkibocsátás kapcsolódik a 85 százalék megújuló bioetanol-tartalmú E85 üzemanyagot használó plug-in hibrid és a tisztán elektromos autókhoz a járművek és az akkumulátor teljes életciklusát vizsgálva – mutatnak rá egy friss 2022-es francia kutatás eredményeire a Pannonia Bio szakértői. A bioüzemenyagoknak kulcsfontosságú szerepük van a klímaküzdelemben, Európában a 2030-ig előirányzott kibocsátáscsökkenés harmadát a bioüzemanyagok használatától várják. Franciaországban és Finnországban az olcsó és lényegesen kisebb karbonlábnyomú E85 óriási népszerűségnek örvend; hazánk az E10 2020-as bevezetésével már 2030-ig is 1 millió tonna CO2-megtakarítást ér el, így a bioüzemanyagok szélesebb körű felhasználása az eszköztár részét kell képezze – az európai célokkal összhangban – 2050-re kitűzött klímasemlegesség elérése érdekében.
Ugyanolyan mértékben klímabarát egy E85 üzemanyaggal töltött plug-in hibrid autó, mint elektromos társai – hívják fel a figyelmet a Pannonia Bio szakértői az IFPEN (IFP Energies nouvelles), egy energetikával, közlekedéssel és környezeti kérdésekkel foglalkozó francia kutatóintézet friss elemzésére[1]. A vizsgálatban figyelembe vették a járművel és az akkumulátorral kapcsolatos összes üvegházhatású gázkibocsátást (a gyártástól az újrahasznosításig) és az energiafelhasználás (a gyártástól a szállításon át a felhasználásig) környezeti terhelését egyaránt.
„Ezek az eredmények különösen figyelemre méltóak, ha az elektromos autózásra való átállás erőforrásigényéit vizsgáljuk; minden jel arra mutat, hogy az európai uniós jogalkotás klímacéloknak való megfeleltetését szolgáló Fit for 55, valamint a Green Deal ambíciózus klímacéljait kevésbé radikális lépésekkel is elérhetjük. Például a hazánkban már megszokott 6,1-10 százalékos aránynál még magasabb bioetanoltartamú bioüzemanyagok használatával; az átállással kapcsolatos költségek megtérülése még annak ismeretében is biztosított lehet, hogy egyes hagyományos belsőégésű motorok átalakítását támogatni kell a klímabarát üzemanyagok használatához” – mondta el Szabó Zoltán, a Europe Ethanol Renewables szakértője.
Bioetanol-gyártás: akár 77 százalékkal kevesebb üvegházigáz kibocsátás
Egy, 2018-ban publikáltfüggetlen, az amerikai szövetségi Földművelésügyi Minisztérium (USDA) számára készített szakértői tanulmány szerint[2] a takarmánykukorica alapú bioüzemanyagok jelentősen kisebb környezeti terheléssel gyárthatók és használhatók fel, mint ahogyan az amúgy sem megújuló kőolaj, földgáz és társaik. E tanulmány szerint közel 40 százalékkal kevesebb üvegház-hatású gáz (GHG) kibocsátás kapcsolódik a kukorica alapú etanolhoz, mint a benzinhez. Mi több, az etanolgyártás trendjei figyelembevételével és a technológiák fejlődésével, ez az előny 2021-re 76,9 százalékra nőtt[3] Európában.
2030-ig 21,7 százalékos globális spórolás, harmada a bioüzemanyagok miatt
A bioüzemanyagok, így a benzinbe kevert etanol és a gázolajba kevert biodízel biokomponensek a következő években, évtizedekben nagyon nagy mértékben járulnak hozzá a közlekedés fenntarthatóvá tételéhez. Egy, a világ szárazföldi közlekedésének üzemanyag-fogyasztását 2015-től 2030-ig vizsgáló, a múltat is elemző, de jövőre is előrejelzést készítő, tavaly közzétett szakértői tanulmány[4] szerint 2015-ös 230 Mtoe (megatonna olajegyenérték)-ről 2030-ra 180 Mtoe-re, azaz 21,7 százalékkal csökken a globális szárazföldi közlekedés üzemanyag-fogyasztása. E csökkenés mögött pedig – meglepő módon – csak kétharmad részben áll az elektromos és hibrid hajtások megjelenése, egyharmad részben a jelentős fogyasztáscsökkenés a bioüzemanyagok elterjedésének lesz majd köszönhető.
Évi pár ezer új e-autó jó trend, de közel sem elegendő a gyökeres változáshoz
Bár a közvéleményben erősen él az a kép, hogy az elektromos autózás érdemben csökkenti például a széndioxid kibocsátást, ez – az amúgy helyes irány – ugyanakkor még nem képvisel eléggé nagy súlyt a közúti közlekedésben. Tekintsünk most el attól, hogy a legtöbb esetben az e-autók ma nem zöld energiát fogyasztanak: az ezek számára szükséges óriási áram mennyiséget is fosszilis (például gáz, vagy szén) erőművekben állítják elő és hatalmas szállítási veszteségekkel jut el a töltőhelyekre. Ám nézzük csak a tényeket, az arányokat: Magyarországon a Datahouse adatai szerint[5] a zöld rendszámos autók száma 42.633 darab volt 2021. december végén. Ez a teljes hazai épkocsi flotta 1,16 százaléka volt 2021 végén. Ha a használt importot és a zöld rendszámos járművek számának trendszerű növekedését is számításba vesszük, akkor az évtized végére is legfeljebb 10 százalékos részarányt képviselhetnek.
A bioetanol még mindig a legreálisabb megoldás lehet a mobilitás fenntarthatóbbá tételérAz elektromos autókat a hazai utakat járó összesen 4,02 millió autóból[6] levonva, egyelőre 3,97 millió teljesen, vagy nagyrészt (lásd nem tölthető és fél-hibridek) belső égésű motorral hajtott járműről beszélünk. Ezek átlagéletkora 15 év. Ha – igen óvatosan – csak évi 5 ezer kilométeres futással és hat liter körüli átlagfogyasztással kalkulálunk, akkor csak a magyar személyautók 1,19 milliárd liter üzemanyagot fogyasztanak évente, ám a valóságban ennél inkább többet. 2020-ban az EU27 közlekedési energiafelhasználása, megtisztítva a különböző szorzószámoktól, 92,5 százalékban fosszilis alapú üzemanyag volt! Az elmúlt években ez a szint érdemben nem változott.
Az EU27 által 2020-ban a közlekedés zöldítésére ténylegesen felhasznált bioüzemanyagokból közel 70 százalékot tettek ki az úgynevezett első generációs bioüzemanyagok, amelyek költséghatékony és fenntartható előállításában Magyarország a világ élmezőnyéhez tartozik (TOP3, az egy főre jutó etanol előállításban, USA és Brazília mögött).
Ez alapján a hazánkban legnépszerűbb 95-ös benzin 6,1 százalékos bekeverési arányával kalkulálva már most is több mint 70 millió liter fosszilis üzemanyagot váltunk ki bioüzemanyagokkal a töltőállomásokon. A bekeverési arány növelésével bőven van még tér ennek további javítására, amivel ráadásul az ország energiafüggősége is csökkenthető.
Finnország és Franciaország éllovasok a bioüzemanyagok használatában
Inspiráló külföldi példák pedig vannak. Finnországban 2.000 eurós támogatás érhető el azok számára, akik régi autójukat magasabb bioetanoltartalmú üzemanyagok használatára alkalmas autóra cserélnék. A technikai feltételek ilyen biztosításán túl azonban az elérhetőség is kulcskérdés: Franciaországban, ahol ugyancsak a 10 százalékos etanoltartalmú (E10-es) üzemanyag a legnépszerűbb az autósok körében, 2020-ban – a világjárvány ellenére! – 32 százalékkal nőtt az E85-öt értékesítő kutak száma, a tavalyi év végén pedig már átlagosan az ország minden negyedik benzinkútjánál kapható volt a klímabarát üzemanyag.
Zöld Közlekedés
Használt villanyautók: drágábbak lettek a hibrideknél Magyarországon
Egyre fiatalabb és drágább autók kerülnek a piacra.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tovább csökkent az olcsóbb autók aránya a használtautó-piacon: a 2,5 millió forint alatti hirdetések részesedése egy év alatt 5 százalékkal, 35,6 százalékra esett vissza – emelte ki az alternativenergia.hu. A 2,5-10 millió forint közötti kategóriák súlya tovább nőtt, a kínálati átlagár pedig 5,54 millió forintra emelkedett. Az elektromos autók újra a legdrágább hajtáslánccá váltak 11,48 millió forintos átlagárral, miközben a legnépszerűbb modellek átlagéletkora tovább csökkent. Tovább erősödött a 2,5-5 millió forint közötti középkategóriás autók aránya 2,4 százalékkal, az 5-10 millió forintos szegmensé pedig 2,7 százalékkal nőtt éves összevetésben. A 10 millió forint feletti autók aránya érdemben nem változott. A meghirdetett autók fele továbbra is benzines volt: áprilisban 55 340 benzines és 48 370 dízel személyautó szerepelt a kínálatban. A hibridek száma elérte az 5500-at, míg elektromos autóból mintegy 5400-at hirdettek a használtautó.hu felületén.
Éves összevetésben legnagyobb mértékben a hibrid meghajtású autók száma nőtt 32,2 százalékkal, míg az elektromosoké 2,3 százalékkal növekedett. Emellett a benzinmeghajtásúaké 3,7 százalékkal és a dízelmeghajtású autók száma 4,4 százalékkal emelkedett. Az elemzés megállapította: a benzines autók átlagosan 153 ezer kilométert futottak, míg a dízelek esetében ez az érték meghaladta a 220 ezret. Az átlagéletkor alapján ugyanakkor továbbra is a benzinesek számítanak idősebbnek: a benzines modellek átlagosan 13,4, a dízelek 12,3 évesek voltak. Mindkét hajtásláncnál csökkent az átlagos futásteljesítmény az előző évhez képest.
Áprilisában az elektromos autók átlagára 11,48 millió forint volt, amivel ismét megelőzték a hibrideket, amelyek átlagosan 11,07 millió forintos árszinten szerepeltek a kínálatban. Az elektromos autók átlagára éves szinten 2 százalékkal csökkent, míg a hibrideké ennél jóval nagyobb mértékben, 10,8 százalékkal mérséklődött – emelte ki a közlemény. A benzines modellek évente átlagosan 6,9 százalékot, a dízelek 7,7 százalékot veszítenek az értékükből, míg az elektromos autók esetében ez az arány 8,1 százalék. Minden további ezer megtett kilométer átlagosan 0,2 százalékkal csökkenti az autók árát.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását
