Zöld Közlekedés
Az elektromos autózás nem az egyedüli út a közlekedés karbonsemlegességéhez
A bioetanol széndioxid-kibocsátása kevesebb mint egynegyede a fosszilis üzemanyagokénak.
Ugyanakkora üvegházhatású gázkibocsátás kapcsolódik a 85 százalék megújuló bioetanol-tartalmú E85 üzemanyagot használó plug-in hibrid és a tisztán elektromos autókhoz a járművek és az akkumulátor teljes életciklusát vizsgálva – mutatnak rá egy friss 2022-es francia kutatás eredményeire a Pannonia Bio szakértői. A bioüzemenyagoknak kulcsfontosságú szerepük van a klímaküzdelemben, Európában a 2030-ig előirányzott kibocsátáscsökkenés harmadát a bioüzemanyagok használatától várják. Franciaországban és Finnországban az olcsó és lényegesen kisebb karbonlábnyomú E85 óriási népszerűségnek örvend; hazánk az E10 2020-as bevezetésével már 2030-ig is 1 millió tonna CO2-megtakarítást ér el, így a bioüzemanyagok szélesebb körű felhasználása az eszköztár részét kell képezze – az európai célokkal összhangban – 2050-re kitűzött klímasemlegesség elérése érdekében.
Ugyanolyan mértékben klímabarát egy E85 üzemanyaggal töltött plug-in hibrid autó, mint elektromos társai – hívják fel a figyelmet a Pannonia Bio szakértői az IFPEN (IFP Energies nouvelles), egy energetikával, közlekedéssel és környezeti kérdésekkel foglalkozó francia kutatóintézet friss elemzésére[1]. A vizsgálatban figyelembe vették a járművel és az akkumulátorral kapcsolatos összes üvegházhatású gázkibocsátást (a gyártástól az újrahasznosításig) és az energiafelhasználás (a gyártástól a szállításon át a felhasználásig) környezeti terhelését egyaránt.
„Ezek az eredmények különösen figyelemre méltóak, ha az elektromos autózásra való átállás erőforrásigényéit vizsgáljuk; minden jel arra mutat, hogy az európai uniós jogalkotás klímacéloknak való megfeleltetését szolgáló Fit for 55, valamint a Green Deal ambíciózus klímacéljait kevésbé radikális lépésekkel is elérhetjük. Például a hazánkban már megszokott 6,1-10 százalékos aránynál még magasabb bioetanoltartamú bioüzemanyagok használatával; az átállással kapcsolatos költségek megtérülése még annak ismeretében is biztosított lehet, hogy egyes hagyományos belsőégésű motorok átalakítását támogatni kell a klímabarát üzemanyagok használatához” – mondta el Szabó Zoltán, a Europe Ethanol Renewables szakértője.
Bioetanol-gyártás: akár 77 százalékkal kevesebb üvegházigáz kibocsátás
Egy, 2018-ban publikáltfüggetlen, az amerikai szövetségi Földművelésügyi Minisztérium (USDA) számára készített szakértői tanulmány szerint[2] a takarmánykukorica alapú bioüzemanyagok jelentősen kisebb környezeti terheléssel gyárthatók és használhatók fel, mint ahogyan az amúgy sem megújuló kőolaj, földgáz és társaik. E tanulmány szerint közel 40 százalékkal kevesebb üvegház-hatású gáz (GHG) kibocsátás kapcsolódik a kukorica alapú etanolhoz, mint a benzinhez. Mi több, az etanolgyártás trendjei figyelembevételével és a technológiák fejlődésével, ez az előny 2021-re 76,9 százalékra nőtt[3] Európában.
2030-ig 21,7 százalékos globális spórolás, harmada a bioüzemanyagok miatt
A bioüzemanyagok, így a benzinbe kevert etanol és a gázolajba kevert biodízel biokomponensek a következő években, évtizedekben nagyon nagy mértékben járulnak hozzá a közlekedés fenntarthatóvá tételéhez. Egy, a világ szárazföldi közlekedésének üzemanyag-fogyasztását 2015-től 2030-ig vizsgáló, a múltat is elemző, de jövőre is előrejelzést készítő, tavaly közzétett szakértői tanulmány[4] szerint 2015-ös 230 Mtoe (megatonna olajegyenérték)-ről 2030-ra 180 Mtoe-re, azaz 21,7 százalékkal csökken a globális szárazföldi közlekedés üzemanyag-fogyasztása. E csökkenés mögött pedig – meglepő módon – csak kétharmad részben áll az elektromos és hibrid hajtások megjelenése, egyharmad részben a jelentős fogyasztáscsökkenés a bioüzemanyagok elterjedésének lesz majd köszönhető.
Évi pár ezer új e-autó jó trend, de közel sem elegendő a gyökeres változáshoz
Bár a közvéleményben erősen él az a kép, hogy az elektromos autózás érdemben csökkenti például a széndioxid kibocsátást, ez – az amúgy helyes irány – ugyanakkor még nem képvisel eléggé nagy súlyt a közúti közlekedésben. Tekintsünk most el attól, hogy a legtöbb esetben az e-autók ma nem zöld energiát fogyasztanak: az ezek számára szükséges óriási áram mennyiséget is fosszilis (például gáz, vagy szén) erőművekben állítják elő és hatalmas szállítási veszteségekkel jut el a töltőhelyekre. Ám nézzük csak a tényeket, az arányokat: Magyarországon a Datahouse adatai szerint[5] a zöld rendszámos autók száma 42.633 darab volt 2021. december végén. Ez a teljes hazai épkocsi flotta 1,16 százaléka volt 2021 végén. Ha a használt importot és a zöld rendszámos járművek számának trendszerű növekedését is számításba vesszük, akkor az évtized végére is legfeljebb 10 százalékos részarányt képviselhetnek.
A bioetanol még mindig a legreálisabb megoldás lehet a mobilitás fenntarthatóbbá tételérAz elektromos autókat a hazai utakat járó összesen 4,02 millió autóból[6] levonva, egyelőre 3,97 millió teljesen, vagy nagyrészt (lásd nem tölthető és fél-hibridek) belső égésű motorral hajtott járműről beszélünk. Ezek átlagéletkora 15 év. Ha – igen óvatosan – csak évi 5 ezer kilométeres futással és hat liter körüli átlagfogyasztással kalkulálunk, akkor csak a magyar személyautók 1,19 milliárd liter üzemanyagot fogyasztanak évente, ám a valóságban ennél inkább többet. 2020-ban az EU27 közlekedési energiafelhasználása, megtisztítva a különböző szorzószámoktól, 92,5 százalékban fosszilis alapú üzemanyag volt! Az elmúlt években ez a szint érdemben nem változott.
Az EU27 által 2020-ban a közlekedés zöldítésére ténylegesen felhasznált bioüzemanyagokból közel 70 százalékot tettek ki az úgynevezett első generációs bioüzemanyagok, amelyek költséghatékony és fenntartható előállításában Magyarország a világ élmezőnyéhez tartozik (TOP3, az egy főre jutó etanol előállításban, USA és Brazília mögött).
Ez alapján a hazánkban legnépszerűbb 95-ös benzin 6,1 százalékos bekeverési arányával kalkulálva már most is több mint 70 millió liter fosszilis üzemanyagot váltunk ki bioüzemanyagokkal a töltőállomásokon. A bekeverési arány növelésével bőven van még tér ennek további javítására, amivel ráadásul az ország energiafüggősége is csökkenthető.
Finnország és Franciaország éllovasok a bioüzemanyagok használatában
Inspiráló külföldi példák pedig vannak. Finnországban 2.000 eurós támogatás érhető el azok számára, akik régi autójukat magasabb bioetanoltartalmú üzemanyagok használatára alkalmas autóra cserélnék. A technikai feltételek ilyen biztosításán túl azonban az elérhetőség is kulcskérdés: Franciaországban, ahol ugyancsak a 10 százalékos etanoltartalmú (E10-es) üzemanyag a legnépszerűbb az autósok körében, 2020-ban – a világjárvány ellenére! – 32 százalékkal nőtt az E85-öt értékesítő kutak száma, a tavalyi év végén pedig már átlagosan az ország minden negyedik benzinkútjánál kapható volt a klímabarát üzemanyag.
Zöld Közlekedés
Egyre több elektromos autó jelenik meg a magyar használtautópiacon
Az alternatív hajtású járművek fokozatos térnyerését mutatja a Használtautó.hu.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
2025 decemberében a hazai használtautó-piacon megjelent hirdetések 37,2 százaléka 2,5 millió forint alatti, 28,3 százaléka 2,5-5 millió forint közötti, 22,5 százaléka 5-10 millió forintos, míg 12,0 százaléka 10 millió forint feletti árkategóriába tartozott – írja az alternativenergia.hu. Egy év alatt a legolcsóbb szegmens aránya 4,3 százalékponttal csökkent, miközben a 2,5-5 millió forint közötti, valamint az 5-10 millió forintos kategória súlya 1,7 százalék és 2,5 százalékponttal növekedett. A kínálati átlagár decemberben 5,5 millió forint volt, ami enyhe, nagyjából 100 ezer forintos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A meghirdetett személygépkocsik közel fele, mintegy 52 900 darab benzinmeghajtású volt, míg a 44 600 dízelautó 41,2 százalékot képviselt a kínálatban. Az elektromos autók a kínálat 5,2 százalékát, a hibridek pedig 4,6 százalékát teszik ki. A Használtautó.hu kínálatában az előző év azonos időszakához viszonyítva az elektromos meghajtású autók száma 29,1 százalékkal, a hibrideké 17,9 százalékkal nőtt.
A futásteljesítmény és az életkor közötti összefüggés decemberben is jól kirajzolódott. A meghirdetett benzines autók átlagosan 154 ezer kilométert, míg a dízelek mintegy 220 ezer kilométert futottak. A benzines autók átlagéletkora 13,5 év, a dízeleké 12,2 év volt. Éves összevetésben a dízelek futásteljesítménye stagnált, míg a benzineseké enyhén csökkent. A dízeles személygépjárművek átlagéletkorában egy év alatt 0,8 százalékos emelkedés, míg a benzinesek esetén 2,9 százalékos csökkenés volt megfigyelhető – tette hozzá a portál. Decemberben a hibrid és az elektromos autók ára gyakorlatilag azonos szinten állt: a hibridek átlagára 11,27 millió, az elektromosoké 11,11 millió forint volt, ami a hibrid autók esetén ez 6,2 százalékos, míg az elektromosok esetében 10,8 százalékos árcsökkenést jelent egy év alatt. A statisztika alapján egy jármű minden eltelt évvel hajtástól függően 6-8 százalékot veszít az értékéből, míg minden megtett ezer kilométer további 0,2 százalékos árcsökkenést eredményez. Az újszerű vagy kitűnő állapotú autók több mint 20 százalékkal drágábbak, míg a sérült járművek átlagosan 60 százalékkal alacsonyabb áron jelennek meg a piacon.
Átlagárakat vizsgálva a három nagy német prémiumgyártó – a Mercedes-Benz, a BMW és az Audi – jól elkülönülve vezetik a sorrendet 8,5-10,2 millió forint kategóriában. Őket követi a Toyota, a Kia, a Škoda és a Volkswagen egy csoportban, amelyek árkategóriája 4,6-5,3 millió forint. A Ford ettől kissé lemaradva 4 millió forint alatt szerepel a kínálatban, végül a legnépszerűbb márkák közül az alsó sávot a Renault és az Opel képviseli 3 millió forint és az alatti értékekkel. Az országos kereskedői hálózattal rendelkező Das WeltAuto az MTI-hez eljuttatott közleményében szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyarországi használtautó-piac továbbra is a középkorú, jól beárazott és széles kínálatban elérhető autókra épül, 2025-ben ebben a tekintetben nem történt szerkezeti elmozdulás. A használt személygépkocsi átírások 2025-ben változatlanul az 15-20 éves járművek körére koncentrálódtak (az átlag 15,8-16,2 év), ez a korosztály adta az átírások legnagyobb részét az év egészében.
A használtautó-piac volumene 2025-ben döntően olyan márkákhoz kapcsolódott, amelyek hosszú ideje, nagy darabszámban vannak jelen a magyar járműállományban. Az európai gyártók mellett a japán és koreai márkák is stabil szereplői maradtak a piacnak. Az élmezőnyben az Opel (94 852 darab), a Volkswagen (93 275 darab), a Suzuki (74 595 darab), és a Ford (72 5479 darab) végzett. A kínai márkák használtpiaci mennyisége nagyságrendekkel alacsonyabb maradt – állapították meg. Példaként hozzák, hogy az MG 1156, a BYD 347, az Omoda 120 használt személygépkocsi-átírással szerepelt az éves összesítésben. Miközben az újautó-piacon a kínai gyártók egyre láthatóbbak, a használtautó-piacon 2025-ben még nem érték el azt a mennyiséget, amely érdemben befolyásolná az átírási statisztikák szerkezetét – fűzték hozzá.
Az autó-átírások adatai alapján ismertetik: a magyarországi használtautó-piac 2025-ben összességében 1,5 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest: a 2025 januártól decemberig tartó időszakában 920 211 autó-átírást regisztráltak, 13 356-tal többet a 2024. évi 906 855-nél.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
