Zöld Közlekedés
Az elektromos autózás nem az egyedüli út a közlekedés karbonsemlegességéhez
A bioetanol széndioxid-kibocsátása kevesebb mint egynegyede a fosszilis üzemanyagokénak.
Ugyanakkora üvegházhatású gázkibocsátás kapcsolódik a 85 százalék megújuló bioetanol-tartalmú E85 üzemanyagot használó plug-in hibrid és a tisztán elektromos autókhoz a járművek és az akkumulátor teljes életciklusát vizsgálva – mutatnak rá egy friss 2022-es francia kutatás eredményeire a Pannonia Bio szakértői. A bioüzemenyagoknak kulcsfontosságú szerepük van a klímaküzdelemben, Európában a 2030-ig előirányzott kibocsátáscsökkenés harmadát a bioüzemanyagok használatától várják. Franciaországban és Finnországban az olcsó és lényegesen kisebb karbonlábnyomú E85 óriási népszerűségnek örvend; hazánk az E10 2020-as bevezetésével már 2030-ig is 1 millió tonna CO2-megtakarítást ér el, így a bioüzemanyagok szélesebb körű felhasználása az eszköztár részét kell képezze – az európai célokkal összhangban – 2050-re kitűzött klímasemlegesség elérése érdekében.
Ugyanolyan mértékben klímabarát egy E85 üzemanyaggal töltött plug-in hibrid autó, mint elektromos társai – hívják fel a figyelmet a Pannonia Bio szakértői az IFPEN (IFP Energies nouvelles), egy energetikával, közlekedéssel és környezeti kérdésekkel foglalkozó francia kutatóintézet friss elemzésére[1]. A vizsgálatban figyelembe vették a járművel és az akkumulátorral kapcsolatos összes üvegházhatású gázkibocsátást (a gyártástól az újrahasznosításig) és az energiafelhasználás (a gyártástól a szállításon át a felhasználásig) környezeti terhelését egyaránt.
„Ezek az eredmények különösen figyelemre méltóak, ha az elektromos autózásra való átállás erőforrásigényéit vizsgáljuk; minden jel arra mutat, hogy az európai uniós jogalkotás klímacéloknak való megfeleltetését szolgáló Fit for 55, valamint a Green Deal ambíciózus klímacéljait kevésbé radikális lépésekkel is elérhetjük. Például a hazánkban már megszokott 6,1-10 százalékos aránynál még magasabb bioetanoltartamú bioüzemanyagok használatával; az átállással kapcsolatos költségek megtérülése még annak ismeretében is biztosított lehet, hogy egyes hagyományos belsőégésű motorok átalakítását támogatni kell a klímabarát üzemanyagok használatához” – mondta el Szabó Zoltán, a Europe Ethanol Renewables szakértője.
Bioetanol-gyártás: akár 77 százalékkal kevesebb üvegházigáz kibocsátás
Egy, 2018-ban publikáltfüggetlen, az amerikai szövetségi Földművelésügyi Minisztérium (USDA) számára készített szakértői tanulmány szerint[2] a takarmánykukorica alapú bioüzemanyagok jelentősen kisebb környezeti terheléssel gyárthatók és használhatók fel, mint ahogyan az amúgy sem megújuló kőolaj, földgáz és társaik. E tanulmány szerint közel 40 százalékkal kevesebb üvegház-hatású gáz (GHG) kibocsátás kapcsolódik a kukorica alapú etanolhoz, mint a benzinhez. Mi több, az etanolgyártás trendjei figyelembevételével és a technológiák fejlődésével, ez az előny 2021-re 76,9 százalékra nőtt[3] Európában.
2030-ig 21,7 százalékos globális spórolás, harmada a bioüzemanyagok miatt
A bioüzemanyagok, így a benzinbe kevert etanol és a gázolajba kevert biodízel biokomponensek a következő években, évtizedekben nagyon nagy mértékben járulnak hozzá a közlekedés fenntarthatóvá tételéhez. Egy, a világ szárazföldi közlekedésének üzemanyag-fogyasztását 2015-től 2030-ig vizsgáló, a múltat is elemző, de jövőre is előrejelzést készítő, tavaly közzétett szakértői tanulmány[4] szerint 2015-ös 230 Mtoe (megatonna olajegyenérték)-ről 2030-ra 180 Mtoe-re, azaz 21,7 százalékkal csökken a globális szárazföldi közlekedés üzemanyag-fogyasztása. E csökkenés mögött pedig – meglepő módon – csak kétharmad részben áll az elektromos és hibrid hajtások megjelenése, egyharmad részben a jelentős fogyasztáscsökkenés a bioüzemanyagok elterjedésének lesz majd köszönhető.
Évi pár ezer új e-autó jó trend, de közel sem elegendő a gyökeres változáshoz
Bár a közvéleményben erősen él az a kép, hogy az elektromos autózás érdemben csökkenti például a széndioxid kibocsátást, ez – az amúgy helyes irány – ugyanakkor még nem képvisel eléggé nagy súlyt a közúti közlekedésben. Tekintsünk most el attól, hogy a legtöbb esetben az e-autók ma nem zöld energiát fogyasztanak: az ezek számára szükséges óriási áram mennyiséget is fosszilis (például gáz, vagy szén) erőművekben állítják elő és hatalmas szállítási veszteségekkel jut el a töltőhelyekre. Ám nézzük csak a tényeket, az arányokat: Magyarországon a Datahouse adatai szerint[5] a zöld rendszámos autók száma 42.633 darab volt 2021. december végén. Ez a teljes hazai épkocsi flotta 1,16 százaléka volt 2021 végén. Ha a használt importot és a zöld rendszámos járművek számának trendszerű növekedését is számításba vesszük, akkor az évtized végére is legfeljebb 10 százalékos részarányt képviselhetnek.
A bioetanol még mindig a legreálisabb megoldás lehet a mobilitás fenntarthatóbbá tételérAz elektromos autókat a hazai utakat járó összesen 4,02 millió autóból[6] levonva, egyelőre 3,97 millió teljesen, vagy nagyrészt (lásd nem tölthető és fél-hibridek) belső égésű motorral hajtott járműről beszélünk. Ezek átlagéletkora 15 év. Ha – igen óvatosan – csak évi 5 ezer kilométeres futással és hat liter körüli átlagfogyasztással kalkulálunk, akkor csak a magyar személyautók 1,19 milliárd liter üzemanyagot fogyasztanak évente, ám a valóságban ennél inkább többet. 2020-ban az EU27 közlekedési energiafelhasználása, megtisztítva a különböző szorzószámoktól, 92,5 százalékban fosszilis alapú üzemanyag volt! Az elmúlt években ez a szint érdemben nem változott.
Az EU27 által 2020-ban a közlekedés zöldítésére ténylegesen felhasznált bioüzemanyagokból közel 70 százalékot tettek ki az úgynevezett első generációs bioüzemanyagok, amelyek költséghatékony és fenntartható előállításában Magyarország a világ élmezőnyéhez tartozik (TOP3, az egy főre jutó etanol előállításban, USA és Brazília mögött).
Ez alapján a hazánkban legnépszerűbb 95-ös benzin 6,1 százalékos bekeverési arányával kalkulálva már most is több mint 70 millió liter fosszilis üzemanyagot váltunk ki bioüzemanyagokkal a töltőállomásokon. A bekeverési arány növelésével bőven van még tér ennek további javítására, amivel ráadásul az ország energiafüggősége is csökkenthető.
Finnország és Franciaország éllovasok a bioüzemanyagok használatában
Inspiráló külföldi példák pedig vannak. Finnországban 2.000 eurós támogatás érhető el azok számára, akik régi autójukat magasabb bioetanoltartalmú üzemanyagok használatára alkalmas autóra cserélnék. A technikai feltételek ilyen biztosításán túl azonban az elérhetőség is kulcskérdés: Franciaországban, ahol ugyancsak a 10 százalékos etanoltartalmú (E10-es) üzemanyag a legnépszerűbb az autósok körében, 2020-ban – a világjárvány ellenére! – 32 százalékkal nőtt az E85-öt értékesítő kutak száma, a tavalyi év végén pedig már átlagosan az ország minden negyedik benzinkútjánál kapható volt a klímabarát üzemanyag.
Zöld Közlekedés
Elektromos buszokra cserélik a teljes flottát Kaposváron
Kaposvár lesz az első város Magyarországon, ahol 100 százalékban elektromos járművekkel biztosítják a tömegközlekedést, és az első, ahol önvezető autóbusz jár.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Gelencsér Attila Kaposvár közösségi közlekedésének 15 milliárd forintos fejlesztésére, azon belül 42 elektromos autóbusz beszerzésére és az ahhoz kapcsolódó beruházásokra vonatkozó kormányzati támogatási szerződés aláírását követő sajtóeseményen közölte – írja az alternativenergia.hu. Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy Magyarország két világ találkozásánál, két világ metszéspontjánál fekszik, és akkor tud fejlődni azon túl, ha békét és prosperitást garantál az állampolgárainak, az ott működő cégeknek, ha kihasználja ezen világok találkozási pontjában rejlő lehetőséget, ez pedig a közlekedésen keresztül érhető el.
A közlekedés biztosítja a társadalmi mobilitást, a munkába, oktatási intézménybe jutás lehetőségét – tette hozzá. A 25 megyei jogú városból 22-t “bekötöttek” a kétszer kétsávos hálózatba, és amíg 16 évvel ezelőtt még csak három, ma már 11 autópályán haladva lehet eljutni az országhatárig, mindez nemcsak a Magyarországon belüli mobilitást, hanem a tranzitforgalmat is jelentősen támogatja – tette hozzá. Az államtitkár kitért arra, hogy ezer településen teremtették meg, illetve bővítették a közösségi közlekedés lehetőségét, a tarifareformmal bevezetett ország- és vármegyebérletekkel európai összehasonlításban is nagyon olcsóvá tették az utazást.
A MÁV-csoport két év alatt ezer új, magyar gyártású autóbuszt vásárol, és új megállapodásokat köt vidéki településekkel a helyi és a helyközi közlekedés összehangolására, az egyre nagyobb átjárhatóság, a hatékonyság fokozása érdekében – fűzte hozzá. Csepreghy Nándor a vasúti közlekedésről azt mondta, 100 új, vagy “új típusú” mozdonnyal jelentősen növelték a MÁV “menetrendszerűségét”, amely meghaladja a 85 százalékot, a fennmaradó 15 százalékban érintett utasoknak visszatérítik a jegyár felét 20 percnél nagyobb késés esetén.
A következő hetekben megindul a személyszállítás a rendszerváltás utáni legnagyobb vasúti beruházás eredményeként épült Budapest-Belgrád vonalon, amelyen a magyar fővárosból kevesebb, mint három és fél óra alatt el lehet jutni a szerb fővárosba, készül a budapesti központokat elkerülő, a vidéki árumozgatást támogató déli körvasút projekt, ambicionálják a vasúti áruforgalom kelet-nyugati irányú átjárhatóságát biztosító V0-s tervet, mindezek mellett megpróbálják tehermentesíteni azt a 130 ezer kilométernyi közúthálózatot, amelynek felújítása a következő évek egyik legfontosabb feladata lesz – mutatott rá.
Az államtitkár Kaposvárról szólva megjegyezte, hogy a városvezetés fejlesztési tervei sokszor megelőzik a korukat. Utalt arra, ilyen volt a sűrítettgáz-üzemű helyi járatú autóbuszok beszerzése 2015-ben, ilyen ma a teljes autóbuszflotta lecserélése elektromos járművekre. Bár ezek a projektek nem olcsók, irányt mutatnak és párhuzamba állíthatók a kormányzat politikájával, amelynek az a törekvése, hogy az emberek Budapesten kívül is megfelelő életminőségben éljenek, ugyanolyan lehetőségeket nyújtsanak számukra, mint a fővárosban vagy az agglomerációjában élőknek – közölte
Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere beszámolt arról, hogy a támogatási szerződésnek köszönhetően a város a már használatban lévő két elektromos autóbusza mellé 11 csuklós, 23 szóló, 6 midi, és 2 önvezető buszt vásárol, valamint 30 elektromos töltőt, 20 korszerű utastájékoztatóval felszerelt úgynevezett okosbuszmegállót épít, valamint elektronikus jegyrendszert vezet be. Az autóbuszok közül 15 már idén júniusban megérkezik, a flotta jövő tavaszra lesz teljes, ezzel Kaposvár lesz az első város Magyarországon, ahol 100 százalékban elektromos járművekkel biztosítják a tömegközlekedést, és ugyancsak az első, ahol önvezető autóbusz jár – emelte ki.
A településvezető kitért arra, hogy terveik szerint Kaposvár fenntartható modellváros lesz, modell a magyar és a hasonló gondokkal küzdő európai településeknek is, ennek alapja az energiahatékonyság és a fenntartható közlekedés. A több mint 10 évvel ezelőtt vásárolt, sűrítettgáz-üzemű buszokat felváltó új járműflottával csökken a városban a károsanyag-kibocsátás, mérséklődik a helyi tömegközlekedés évi 1,1 milliárd forintos vesztesége, és nő a szolgáltatás színvonala a járatok sűrítésével, és azzal, hogy a midibuszok olyan utcákba is eljutnak, ahová a régebbi járművek nem tudtak – hangsúlyozta a polgármester.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyagválság sújtja Kubát: az Air France is felfüggeszti járatait
