Zöldinfó
Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál
Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.
Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.
A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.
Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
