Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.

Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.

A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.

Advertisement

Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement

Zöldinfó

Eltűnt környezetvédők, erdők és különleges sorsok elevenednek meg a CineFesten

Hét filmmel várja a látogatókat a 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál dokumentumfilmes programja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alkotások többek között betekintést nyújtanak egy operatőr alkotói világába, bemutatják a Vogézek hegylánc erdeit és Dél-Amerikában eltűnt környezetvédők története mellett az OnlyFans tartalomkészítők életét is megismertetik – közölték a szervezők az MTI-vel. Mint írták, a Robert Richardson: Fehér ördög című művészportréjában Jana Hojdová cseh rendező a háromszoros Oscar-díjas Richardson “belső világát” tárja fel filmelemzésekkel tarkított sztárinterjúk közepette – írja az alternativenergia.hu. A film több száz órányi magánvideó feldolgozásának eredménye, a rendező és az operatőr között a koronavírus-járvány okozta bezártság miatt mély barátság is kialakult.

A Hitler fenyegetésére figyelmeztető Európa veszett kutyája című forgatókönyvből – amelyet Herman J. Mankiewicz 1932-ben írt – soha nem készült film. Ennek az el nem készült alkotásnak a felidézésében a BAFTA Breakthrough program résztvevője, Rubika Shah angol rendező megvizsgálja, hogy milyen politikai, erkölcsi és művészi felelősség terheli az alkotókat és a döntéshozókat, ellentmondásos képet festve Hollywoodról, felidézve az Amerikán végig söprő antiszemitizmust – közölték. A sajtóanyag szerint a francia Az erdő zenéje arról mesél, hogyan öröklődik tovább a természet iránti figyelem és szeretet generációról generációra. Vincent Munier természetfotós és filmes édesapjával, valamint fiával járják be a Vogézek erdeit, miközben az eltűnőben lévő siketfajd nyomában járva Norvégiáig mennek.

A spanyol Frank Gutiérrez dokumentumfilmje, A Föld csendje tanúvallomások és archív felvételek segítségével tárja fel egy-egy Hondurasban, Brazíliában és Mexikóban meggyilkolt környezetvédő halálát és azt a rendszerszintű korrupciót, amely védelmet nyújt a felelősöknek. A cseh származású Barbora Chalupová rendezte bolgár-szlovák-cseh koprodukcióban készült Virtuális barátnő című film három valódi tartalomkészítő történetén keresztül tárja fel az OnlyFans platformon folyó online szexmunka minden színfalak mögötti részletét – írták.

Advertisement

A közleményből az is kiderült, hogy a fesztiválra látogatók a dán filmes Karl Friis Forchhammer Christiania című alkotását is megnézhetik. A mű az 1971-ben több száz fiatal által elfoglalt koppenhágai katonai barakkok történetét mutatja be, melyben szó esik az új telepesek idealizmusáról, a konszenzusos demokráciáról, a hippikről, de még egy vallási világvége-szektáról és egy alkoholista medvéről is.

A programban magyar film is szerepel, Dubinyák Réka az Új lépések című alkotását mutatja be a közönségnek. A film egy tudományos kutatás résztvevőinek nyolc hónapját követi, amely azt vizsgálja, hogyan hat a néptánc az időskori szellemi hanyatlásra és a demencia kialakulásának kockázatára – olvasható a közleményben. A 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált 2026. szeptember 4-12. között rendezik meg, a jegyvásárlás augusztus második felében indul.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák