Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.

Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.

A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.

Advertisement

Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement

Zöldinfó

Mit árulnak el az időjárási adatok a jövőnkről?

Előadásokkal és múzeumi barangolással várja a látogatókat a HungaroMet Zrt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hőhullámok alakulásával, a csapadék-előrejelzést segítő mérési módszerekkel és a csapadék- és hőmérsékleti szélsőségekről szóló előadásokkal, valamint múzeumi barangolással várja az érdeklődőket a Kutatók éjszakáján, szeptember 25-én a HungaroMet Nonprofit Zrt – írja az alternativenergia.hu. Az érdeklődőket szeptember 25-én, pénteken 16 órától várják a HungaroMet II. kerületi székházába. Este 7 óráig tudományos előadásokkal készülnek: szó lesz a hőhullámok múltbeli és jövőbeli alakulásáról, így bemutatják, milyen módszerekkel határozzák meg a hőhullámos időszakok különböző jellemzőit, milyen sajátosságai voltak az idén nyáron kialakult hőhullámos időszakoknak és azt is, a HungaroMet által futtatott regionális éghajlati modellek alapján mire lehet számítani a következő évtizedekben. Lesz előadás arról is, hogyan segítik a különböző típusú mérések a csapadék pontosabb előrejelzését. Foglalkoznak a csapadék- és hőmérsékleti adatsorok szélsőségeinek vizsgálatával is, így többek között azzal, hogy az elmúlt évtized valóban szélsőséges időszaknak tekinthető-e a többdimenziós vizsgálat alapján és az elmúlt másfél évszázadban mely időszakok tekinthetőek szélsőségesnek, akár a hónapokat, évszakokat vagy az éveket vizsgálva.

Az érdeklődők részt vehetnek múzeumi barangoláson is, a látogatók megismerhetik a HungaroMet Nonprofit Zrt. muzeális szakgyűjteményét, ami páratlan betekintést nyújt abba, hogyan fejlődött az időjárás megfigyelése az elmúlt évszázadok során. A gyűjteményben történeti meteorológiai műszerek sorakoznak, amelyek bemutatják, hogyan zajlottak korábban a megfigyelések és mérések, és milyen eszközökkel dolgoztak a meteorológusok a modern technológiák megjelenése előtt. A vezetett látogatáson bemutatják a gyűjtemény legérdekesebb darabjait: régi hőmérőket, csapadékmérőket, szélmérő eszközöket, valamint olyan korai műszereket, amelyek ma már csak múzeumi környezetben láthatók. A résztvevők megtudhatják, hogyan működtek ezek az eszközök, milyen pontossággal mértek, és milyen szerepet játszottak a meteorológiai megfigyelések történetében. Ismertetik a mai mérési gyakorlatokat, a HungaroMet országos mérőhálózatát, a jelenleg használatos korszerű meteorológiai műszereket és technológiákat. Az előadás segít megérteni, hogyan lesz a mérésből adat, az adatból pedig előrejelzés.

A Miskolci Egyetemen pedig Lehetsz te is meteorológus címmel a légkörtudományba bevezető interaktív előadás várja az érdeklődőket, kísérletekkel. Az előadásokon való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a https://www.kutatokejszakaja.hu/ weboldalon lehet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák