Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.

Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.

A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.

Advertisement

Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement

Zöldinfó

A jövőt formáló tudás: fenntarthatósági kérdések kerültek napirendre Pécsen

A fenntarthatóság jegyében tartottak konferenciát a Pécsi Tudományegyetemen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A fenntarthatóság, az energiarendszerek átalakulása, a vízbiztonság, valamint a zöld kompetenciák fejlesztésének aktuális kérdéseit vitatták meg szerdán egy, a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) zajló konferencia keretében – közölték az alternativenergia.hu. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért felelős államtitkára a Zöld jövő napja című konferenciát megelőző sajtótájékoztatón elmondta: az egyetemek kiemelt szerepet játszottak a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadásában és a jövő formálásában is. Felhívta a figyelmet a fenntarthatósággal kapcsolatos nemzetközi együttműködések fontosságára, kiemelve, hogy Magyarország az ENSZ égisze alatt világszinten is igyekezett az egyetemek közti kutatási, oktatási kooperációkat megteremteni. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberiség akkoriban a Föld erőforrásainak 1,75-szörösét használta fel, ami azt jelentette, hogy az emberek a jövőjüket élték fel. Ezért kiemelten fontos volt, hogy az emberiség a fenntartható gazdaságot, életvitelt célozza meg, a felsőoktatási intézményeknek pedig e cél elérésében fontos feladatuk volt – fűzte hozzá.

Felidézte, hogy a PTE hosszú évek óta igyekezett középpontba helyezni a fenntarthatóságot, s ennek is köszönhetően 2025-ben ismét kimagasló eredményt ért el a fenntarthatóság szempontjai alapján összeállított UI GreenMetric World University Rankings nevű nemzetközi rangsorban, amely szerint 105 ország 1745 egyeteme közül a 29., Magyarországon pedig az első helyen végzett. Juhász Edit, a rendezvény társrendezője, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke arról beszélt, hogy a Zöld jövő napja 2026 című, Our Power, Our Planet – egyetemek a cselekvés középpontjában mottójú konferencia olyan tematikus rendezvény volt, amely napjainkban nélkülözhetetlennek számító ismereteket nyújtott oktatóknak és hallgatóknak. Mint mondta, a MEKH a pécsihez hasonló rendezvényeken túl minden olyan projektet igyekezett támogatni, amely a fenntartható fejlődés céljait szolgálta. Ezért ösztönözték a szolgáltatókat az üzemi területek megnyitására, rendezték meg évről évre az Erőművek éjszakáját, és ezért kötöttek oktatási együttműködést számos magyarországi egyetemmel a gyakorlati fókuszú oktatás támogatása érdekében.

A PTE és a MEKH szervezésében zajló egész napos konferencia során kiemelt szakmai előadások és kerekasztal-beszélgetések keretében tárgyalták a fenntarthatóság, az energiarendszerek átalakulása, a vízbiztonság, valamint a zöld kompetenciák fejlesztésének aktuális kérdéseit. A rendezvényen közműszolgáltatók szakemberei, pécsi, miskolci és budapesti egyetemek oktatói, valamint a MEKH képviselői tartottak előadásokat, illetve vettek részt kerekasztal-beszélgetéseken.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák