Zöldinfó

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-03-30

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.

Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.

A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.

Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Kapcsolódó tartalom:balaton környezet szúnyog szúnyograj víz

Zöldinfó

Nagy változások jöhetnek: új minisztérium védené a természetet

Fordulópont lehet a környezetvédelmi szaktárca felállítása.

Létrehozva:

4 perc telt el a létrehozás óta

2026-04-29

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ) szerint az új, önálló környezetvédelmi minisztérium régóta várt fordulópont lehet a környezetvédelemben – írja az alternativenergia.hu. Fontos, hogy az új minisztérium már működésének első hónapjaiban konkrét döntésekkel jelezze a természeti erőforrások és a jövő nemzedékek védelmének kiemelt szerepét – írja a szövetség az MTI-hez eljuttatott közleményében, üdvözölve az élő környezetért felelős minisztérium létrehozását az alakuló Tisza-kormányban. A szövetség emlékeztetett, hogy 16 éve következetesen szorgalmazza az önálló környezetvédelmi tárca létrehozását, amely egységesen kezeli a víz-, erdő-, klíma- és természetvédelmi ügyeket.

Úgy vélik, hogy az új minisztérium előtt egyszerre állnak hosszú távú intézményi feladatok és sürgős döntési lehetőségek is. Ennek részeként öt plusz egy intézkedési javaslatot fogalmaztak meg a kormány számára. Ezek között szerepel az országos palagáz-moratórium elrendelése, a Natura 2000-es területeket érintő könnyítések visszavonása, az erdőtörvény vitatott módosításainak felülvizsgálata, valamint az új génmódosítási technikák uniós szabályozásával kapcsolatos jogi fellépés előkészítése. Emellett a szervezet kezdeményezi a jövő nemzedékek védelmét szolgáló ombudsmani intézmény megerősítését, valamint az új klímatörvény 2026-os benyújtását, miután tavaly júniusban az Alkotmánybíróság megsemmisítette a jogszabály egyik bekezdését, és hiányosság pótlására hívta fel az Országgyűlést.

Tovább olvasom