Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.

Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.

A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.

Advertisement

Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement

Zöldinfó

A minőségi vadgazdálkodás és az élőhelyvédelem a jövő kulcsa

A magyar vadgazdálkodás Európa és a világ legszűkebb élvonalába tartozik, amire jogosan lehetünk büszkék.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Zambó Péter kiemelte, az elmúlt egy év rekord gím-, muflon- és dámtrófeái is bizonyítják a magyar vadgazdálkodás sikeres élőhelyfejlesztési, állományszabályozási, korszerű szakmai és génmegőrzési erőfeszítéseinek eredményességét – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta, a vadfajok megújuló természeti erőforrást jelentenek, melyek bölcs hasznosítása alapvető fontosságú az ökoszisztéma fenntartása érdekében. Maga a vadászat ennek a fenntarthatósági szemléletű vadgazdálkodásnak a fontos és nélkülözhetetlen eszköze. Hazánk vadállománya kiemelkedő természeti kincs, melyet meg kell őriznünk a jövő generációi számára. Fontos, hogy egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállományt tartsunk fenn, legyen szó akár a nagy-, akár az apróvadfajokról – húzta alá. Hozzátette: éppen ezért az ökológiai ismeretekre alapozott vadgazdálkodás során a biodiverzitás megőrzését, az élőhelyek fokozott védelmét, a mennyiségi szemlélet helyett a minőségi szabályzást, a fenntartható gazdálkodást kívánják megvalósítani.

A vadászat szabadidős jelentőségén túl az ökoszisztéma fenntartásának, egészségének, működőképességének, és elsősorban a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának fontos biztosítéka – mondta Zambó Péter. A kihívásokról és a jövőbeni feladatokról szólva közölte, a hatékony és összehangolt védekezésnek köszönhetően a ragadós száj- és körömfájásjárványt nagy áldozatok árán sikerült megfékezni, ezért a vírus a nagyvadállományban nem jelent meg. Kitért arra: az évről évre fokozódó aszályhelyzet miatt elkerülhetetlen feladat a vadászterület hidrológiai viszonyainak javítása. Ez szemléletváltást igényel a vadgazdálkodóktól is. “Meg kell tanulnunk alkalmazkodni, és olyan vadállományt nevelni, amely maga is alkalmazkodóképes, összhangban él a környezetével. Az alkalmazkodás érdekében a vadgazdálkodóknak együtt kell gondolkodniuk az agrárium és a társadalom szereplőivel, hogy a természeti erőforrásokat hatékonyan elosztva tudjunk megoldást találni a klímaváltozás kihívásaira” – tette hozzá a közlemény szerint Zambó Péter.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák