Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.

Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.

A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.

Advertisement

Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöldinfó

Magyar részvétellel indul kutatás a megújuló növényi alapanyagok környezeti hatásairól

Magyar koordinációval nemzetközi projekt vizsgálja a bioalapú gazdaság fejlődési lehetőségeit.

Létrehozva:

2 perc telt el a létrehozás óta

|

2026-07-10

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyar vezetésű konzorciumi háttérrel vizsgálja júniustól 36 hónapon át a SUSTAINCrop nemzetközi projekt a bioalapú gazdaság fejlődési lehetőségeit Európában – írja az alternativenergia.hu. A fosszilis eredetű nyersanyagok kiváltásában egyre nagyobb szerepet kapnak a megújuló növényi alapanyagok, köztük a repce, a cukorrépa, a kender és a len, de ezek termesztésük környezeti hatásairól még mindig nem tudni eleget. A Horizon Europe új projektje olyan eszközök fejlesztésén dolgozik, amelyek lehetővé teszik a különböző növénytermesztési rendszerek összehasonlítását és a környezeti, gazdasági következmények értékelését – indokolták a SUSTAINCrop létrehozását.

A projekt megvalósítói vizsgálják többek között a földhasználatra, a vízkészletekre, a biológiai sokféleségre, az üvegházhatású gázok kibocsátására és a jövőbeni piaci lehetőségekre gyakorolt hatásokat. A megbízható és összehasonlítható adatok, a gyakorlatban hasznosítható tudományos eredmények a bioalapú értékláncok kialakításában, valamint a fenntarthatóságot segítő döntéshozatalban támogathatják a gazdálkodóknak és az iparági szereplőket – tették hozzá. A SUSTAINCrop előnyei közül kiemelték az együttműködést a latin-amerikai térséggel, megvalósításában ugyanis argentin, guatemalai és kolumbiai partnerek is részt vesznek. Európából Magyarországon kívül Belgium, Dánia, Görögország, Németország és Spanyolország képviselteti magát. A 36 hónapos futamidejű projekt összköltsége 1 999 990 euró – közölték az MTI kérdésére.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák