Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.

Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.

A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.

Advertisement

Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement

Zöldinfó

Az EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig

Töretlen az energiahatékonysági beruházások támogatásának népszerűsége.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A felülvizsgált Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) hatékonyan segíti a tartós energiamegtakarítást eredményező beruházásokat, célzottan támogatja a magyar családokat otthonaik felújításában és az energetikai korszerűsítések ösztönzésével megrendeléseket teremt a hazai építőipar számára – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt időszakban az EKR fellendítette az energiahatékonysági piacot, ezáltal a felújított épületek darabszáma év végére meghaladhatja az 50 ezret – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel. A közlemény szerint a piaci szereplők kedvezően fogadták az EKR idén lezajlott felülvizsgálatának eredményeit. Ezt bizonyítja, hogy rekord részvételt és forgalmat hozott a legutóbbi, az átfogó megújítás után megtartott harmadik aukció. Ezen az EKR-tőzsde indulása óta az eddigi legmagasabb taglétszámmal a legnagyobb mennyiségű hitelesített energiamegtakarítás (HEM) cserélt gazdát.

A most eladott energiamennyiség – több mint 344 ezer gigajoule (GJ) – több mint kétszerese a legutóbbi aukcióénak és a korábbi 2,73 milliárd forinttal szemben már 5,91 milliárd forintnyi HEM talált gazdára. Az EKR-tőzsde teljesítménye egyértelműen igazolja, hogy a megújult EKR-nek köszönhetően az utóbbi hónapokban jelentősen élénkebbé vált az energiahatékonysági piac. Az energiamegtakarítási kötelezettség emelésével és a kötelező 75 százalékos lakóépületfelújítási részarány meghatározásával az EKR keretében 2027 végéig akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítése válik lehetővé, ami 5,46 millió gigajoule (GJ) lakossági energiamegtakarítást jelent – írták.

Az EKR 2021 óta írja elő az energiaszolgáltatók- és kereskedők számára, hogy intézkedéseikkel energiamegtakarítást érjenek el a végső felhasználóknál. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy az intézkedés töretlenül népszerűek a családok körében, egyre több otthon válik energiatakarékossá, miközben a hazai építőipart is hatékonyan ösztönzi, erősítve ezzel a fenntartható fejlődést és a családok jólétét Magyarországon – közölte az EM.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák