Zöldinfó
Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál
Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.
Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.
A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.
Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Zöldinfó
Ideiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
Tovább folytatódhat a kőolajszállítás Szerbiába a Janafon keresztül április közepéig.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyoneszközöket Ellenőrző Hivatala (OFAC) újabb engedélyt adott a horvát Janaf kőolajvezeték-üzemeltető vállalatnak, amely lehetővé teszi a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) részére történő nyersolajszállítás folytatását 2026. április 17-ig – közölte a horvát társaság – ismertette az alternativenergia.hu. A vállalat tájékoztatása szerint a Janaf a horvát kormánnyal együttműködésben szerezte meg a licencet, amely a NIS-szel kötött nyersolajszállítási szerződés teljesítésének folytatását teszi lehetővé. A döntés a közel-keleti konfliktus által súlyosbított energiapiaci helyzetben különösen fontos Szerbia számára. Szerbia nyersolajimportjának jelentős része Kazahsztánból származik, a szállítmányok tengeri úton érkeznek a horvátországi Krk szigetére, majd onnan a Janaf-vezetéken jutnak el a szerbiai finomítóba. A NIS – az orosz energiaszektort érintő amerikai szankciók hatálya alatt álló vállalat – a pancsovai finomítót üzemelteti, és a legnagyobb üzemanyag-ellátó Szerbiában.
Az amerikai hatóságok korábban határidőt szabtak a NIS számára az orosz tulajdonrészek értékesítésére. A Gazprom és a Gazpromnyefty együttesen több mint 50 százalékos részesedéssel rendelkezik a vállalatban. A magyar Mol januárban kötelező érvényű megállapodást írt alá az orosz részesedés megvásárlásáról. Az ügyletben az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalata, az ADNOC kisebbségi befektetőként jelenhet meg. A szerb állam mintegy 30 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a NIS-ben, a fennmaradó rész kisebb részvényesek és munkavállalók kezében van.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
