Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.

Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.

A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.

Advertisement

Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement

Zöldinfó

Faültetéssel kompenzálják a papírfelhasználást Budapest környékén

Mintegy 40 ezer fa elültetését támogatja a Szerencsejáték Zrt. Budapest környékén, így kompenzálva éves papírfelhasználását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Guller Zoltán, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója a Hűvösvölgyi Nagyréten tartott szimbolikus faültetéssel egybekötött tájékoztatón elmondta, Magyarország egyik legnagyobb vállalataként évente körülbelül 2500 tonna papírt használnak fel, ennek kompenzálása érdekében úgy döntöttek, hogy társadalmi felelősségvállalási programjuk újabb elemeként az ökológiai lábnyom csökkentését célozzák meg. Vállalásuk szerint minden évben kétszer annyi fát fognak ültetni, mint amennyit elhasználnak a sorsjegyekhez, segédszelvényekhez, plakátokhoz, szórólapokhoz és egyéb dokumentumokhoz – közölte az elnök-vezérigazgató, hozzátéve, hogy ez évente 80-90 hektárnyi területet jelent – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Guller Zoltán azt is elmondta, hogy a vállalat anyagilag támogatja a Budakeszi Vadaspark vadmacska-fajmegőrzési programját is.

Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a klímaváltozás az erdőkre is nagy terhet ró, ráadásul a városi erdők nem tudják magukat megújítani, ezért különleges kezelésre van szükségük. A Pilisi Parkerdő Zrt. ezért néhány éve elindította a városi erdőfejlesztési programját, amelyben megoldásokat keresnek az erdőket érő kihívásokra, hogy a jövő generációinak is meg tudják őrizni ezeket – mondta a vezérigazgató. Hozzátette, a Szerencsejáték Zrt.-vel együttműködésben elültetett facsemeték őshonosak, de a klímaváltozásnak fokozottan ellenállók lesznek. Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark ügyvezető igazgatója elmondta, hogy hat évvel ezelőtt indították el a vadmacska-fajmegőrzési programot azért, mert ezekről a rejtőzködő életmódot folytató, de az erdők egészségi állapotának fenntartásához alapvető fontosságú kisragadozókról nagyon kevés ismerettel rendelkeznek.

Az együttműködés keretében nemcsak kutatják a fajt, hanem lehetőséget biztosítanak a sérült állatok megmentésére és visszavadítására. Emellett hangsúlyt fektetnek a felvilágosításra is, mivel az erdőben kóborló házi macskák is nagy veszélyt jelentenek erre a fajra: a vadmacskára veszélyes betegségeket terjeszthetnek, közös utódok nemzése során “feloldódhat” a vadmacskákra jellemző genetikai állomány, valamint a házi macska elfoglalhatja a vadmacska természetes élőhelyét is – ismertette Szabó Péter.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák