Zöldinfó
Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál
Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.
Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.
A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.
Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Zöldinfó
Komplex klímavédelmi programot dolgoztak ki Kaposvár számára
Kaposváron komplex programmal segítenék az alkalmazkodást a klímaváltozáshoz.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, a város mikroklímájának javítására és élhetőbb települési környezet kialakítására irányuló komplex programot dolgoztak ki Kaposváron – közölte Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármester a Facebook-oldalára feltöltött videóban. A politikus a somogyi vármegyeszékhely nyolc pontján tervezett beruházások között említette, hogy zöldfelületeken kijelölt esőkertekbe vezetnék és felfognák a magas házak tetejéről lefolyó csapadékot, valamint vízáteresztő burkolattal látnák el a lakótelepi parkolók egy részét – írja az alternativenergia.hu. Ezzel az úgynevezett szivacsváros rendszerrel felhőszakadások, villámárvizek esetén megelőzhető az alacsonyabban fekvő településrészek elöntése, az eltárolt víz pedig felhasználható aszályos időszakokban – tette hozzá.
Szita Károly szólt arról is, hogy látogathatóvá tennék a Kapos folyó belvárosi szakaszát. A Jókai liget Kapos-parti részén fenékküszöb kialakításával biztosítanák a folyó állandó vízszintjét, a világítás kiépítésével, farönklépcsők elhelyezésével nyújtanának kellemes környezetet az arra sétálóknak – részletezte. A polgármester kiemelte, hogy a komplex program megvalósítására az év elején pályázatot nyújtottak be, amit a tervzsűri megvizsgált és országos mintaként ajánlott. A kaposvári önkormányzat arra vár, hogy a kormány döntsön a pályázatról, a városvezető reményei szerint megkapják a lehetőséget, hogy elképzeléseiket pályázati forrásból megvalósíthassák – fűzte hozzá.
Szita Károly hangsúlyozta, Kaposvár célja, hogy az ország legfenntarthatóbb városa legyen. Ennek érdekében a somogyi megyeszékhely az ország egyik legkorszerűbb hulladékgazdálkodási rendszerét működteti, számos közintézményének, óvodájának, iskolájának tetejére napelemet telepítettek, a távfűtés árának szinten tartásáért biomasszával üzemelő fűtőművet építtettek – mondta. Utalt arra is, hogy okos közvilágítási rendszert alakítottak ki, elektromos hajtásúra cserélik a helyi autóbuszflottát, és új ivóvízkutakat fúrnak az ellátás biztonságának fenntartására.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
