Zöldinfó
Az elszaporodott farkasok szigorú védettségének lazítását szeretnék a német gazdák
Németországban annyira gyakorivá váltak a tenyészállatok elleni farkastámadások, hogy a helyi gazdák azt szeretnék, hogy a hatóságok lazítsanak az európai uniós jogszabályok alapján szigorúan védett állatokra vonatkozó kilövési szabályokon – írta pénteken a The Guardian című brit lap.
A német gazdák érdekvédelmi szervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy vidéken az emberek sok helyen már nemcsak az állataikat, hanem a saját életüket is féltik a túlságosan elszaporodott farkasoktól. Németországban becslések szerint 161 farkasfalka élhet, egy falkába nagyjából 8-12 állat tartozik. A falkákon kívül a hatóságok tudnak még 43 farkaspárról, valamint 21 egyedül kóborló állatról is. A farkasokat 1990-ben helyezték szigorú védelem alá, miután a 19. század végén többé-kevésbé kihalt fajnak nyilvánították. Az intézkedés következtében évről évre emelkedett a farkasok száma Németországban az utóbbi több mint 30 évben.
Bajorországban már döntés született arról, hogy a gazdák kilőhetik azokat a farkasokat, amelyek az állataikat fenyegetik. Markus Söder bajor kormányfő csütörtökön egy olyan faluba látogatott el, ahol több legelésző állattal is farkasok végeztek az utóbbi időben. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a gazdálkodás jövőjét veszélyeztetik a farkasok, amelyek populációját emiatt korlátok közé kellene szorítani. A kelet-németországi Brandenburg tartományban a gazdák szervezete – Finnországban és Svédországban már bevezetett intézkedésekre hivatkozva – azt akarja elérni, hogy minden évben ki lehessen lőni bizonyos számú farkast. Tavaly a régióban már volt rá példa, hogy különengedélyt adtak ki bizonyos esetekben, miután számos haszonállat a sorozatos farkastámadások áldozata lett. A Zöldeket képviselő Harald Ebner, a szövetségi természetvédelmi bizottság elnöke ugyanakkor úgy vélte, hiba lenne kilövési engedélyt adni a farkasokra, és a “gyors fegyverragadás” nem hozna megoldást, ráadásul uniós jogot sértene.
Zöldinfó
Hőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
A közelmúlt hőhullámának súlyos következményei voltak.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A közelmúlt hőhullámának súlyos következményei voltak: csökkent a munkatermelékenység, bezártak az iskolák és munkahelyek, túlterhelődtek a kórházak, megrongálódtak az utak, meghajlottak a vasúti sínek, és súlyos károk érték a mezőgazdasági termést – jelentette ki a válságkezelésért felelős uniós biztos az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén. Hadja Lahbib közölte: Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, amit egyre gyakoribb rekordhőmérsékletek, aszályok és erdőtüzek jeleznek – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Tájékoztatása szerint a becslések alapján a júniusi hőhullám legalább 3500 halálesettel hozható összefüggésbe, Franciaországban pedig csak június utolsó hetében több mint kétezer többlethalálozást regisztráltak. “Az idei év ismét újabb rekordokat hozott: alig néhány héttel a történelmi csúcshőmérsékleteket hozó június után máris újabb jelentős hőhullám közeleg”- hívta fel a figyelmet.
Kiemelte, hogy a hőhullámok fokozzák az erdőtüzek kockázatát. Tavaly több mint egymillió hektár égett le az Európai Unióban, és rekordot jelentő 19 alkalommal aktiválták az uniós polgári védelmi mechanizmust. Idén az erdőtűzszezon a megszokottnál korábban kezdődött, ezért már április végén és május elején is szükség volt a mechanizmus mozgósítására – mondta.
Az uniós biztos emlékeztetett arra, hogy a bizottság a megelőzés, a felkészülés, a reagálás és a helyreállítás területén is támogatja a tagállamokat. Az EU egyebek mellett fejleszti a korai előrejelző rendszereket, támogatja az aszályok nyomon követését, valamint finanszírozással, szakértői segítséggel és határokon átnyúló együttműködéssel erősíti a katasztrófákkal szembeni ellenállóképességet.
Tájékoztatása szerint jelenleg tíz tagállamban összesen 22 tűzoltó repülőgép, öt helikopter és 22 földi tűzoltóegység áll készenlétben a rescEU és az európai polgári védelmi tartalék keretében, emellett csaknem 800 tűzoltót telepítettek előre Ciprusra, Görögországba, Olaszországba, Spanyolországba és Portugáliába.
Lahbib elmondta, hogy az elmúlt napokban Portugália és Franciaország is uniós segítséget kért a súlyos erdőtüzek miatt, ezért a bizottság három tűzoltórepülőgépet irányított Portugáliába, hatot pedig Franciaországba. A biztos hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapja, a kohéziós politika továbbra is támogatja a természeti katasztrófák megelőzését, a helyreállítást és az ellenállóképesség növelését. Hozzátette: a bizottság egy új, integrált európai klímaalkalmazkodási keretrendszeren dolgozik, amelyet várhatóan még az idén elfogadnak.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
