Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az elszaporodott farkasok szigorú védettségének lazítását szeretnék a német gazdák

Németországban annyira gyakorivá váltak a tenyészállatok elleni farkastámadások, hogy a helyi gazdák azt szeretnék, hogy a hatóságok lazítsanak az európai uniós jogszabályok alapján szigorúan védett állatokra vonatkozó kilövési szabályokon – írta pénteken a The Guardian című brit lap.

Létrehozva:

|

A német gazdák érdekvédelmi szervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy vidéken az emberek sok helyen már nemcsak az állataikat, hanem a saját életüket is féltik a túlságosan elszaporodott farkasoktól. Németországban becslések szerint 161 farkasfalka élhet, egy falkába nagyjából 8-12 állat tartozik. A falkákon kívül a hatóságok tudnak még 43 farkaspárról, valamint 21 egyedül kóborló állatról is. A farkasokat 1990-ben helyezték szigorú védelem alá, miután a 19. század végén többé-kevésbé kihalt fajnak nyilvánították. Az intézkedés következtében évről évre emelkedett a farkasok száma Németországban az utóbbi több mint 30 évben.

Bajorországban már döntés született arról, hogy a gazdák kilőhetik azokat a farkasokat, amelyek az állataikat fenyegetik. Markus Söder bajor kormányfő csütörtökön egy olyan faluba látogatott el, ahol több legelésző állattal is farkasok végeztek az utóbbi időben. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a gazdálkodás jövőjét veszélyeztetik a farkasok, amelyek populációját emiatt korlátok közé kellene szorítani. A kelet-németországi Brandenburg tartományban a gazdák szervezete – Finnországban és Svédországban már bevezetett intézkedésekre hivatkozva – azt akarja elérni, hogy minden évben ki lehessen lőni bizonyos számú farkast. Tavaly a régióban már volt rá példa, hogy különengedélyt adtak ki bizonyos esetekben, miután számos haszonállat a sorozatos farkastámadások áldozata lett. A Zöldeket képviselő Harald Ebner, a szövetségi természetvédelmi bizottság elnöke ugyanakkor úgy vélte, hiba lenne kilövési engedélyt adni a farkasokra, és a “gyors fegyverragadás” nem hozna megoldást, ráadásul uniós jogot sértene.

Advertisement

Zöldinfó

A kulisszák mögé engedtek betekintést az ország energetikai létesítményei

Az energiaellátás és a közműszolgáltatások működését mutatja be az Erőművek Éjszakája.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

83 energetikai és közműszolgáltató létesítmény nyitotta meg kapuit az Erőművek Éjszakáján, amelyre országszerte csaknem 5300 látogató regisztrált – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és partnerei által hetedik alkalommal megrendezett esemény célja az energiaellátás és a közműszolgáltatások működésének közérthető bemutatása volt. A rendezvény megnyitóját pénteken Budapesten, az Alpiq Szolgáltató Kft. Csepel II. erőművében tartották. Scherer Zsolt, a MEKH szóvivője elmondta, hogy a program lehetőséget biztosított a látogatóknak arra, hogy olyan helyszínekre is eljussanak, amelyek máskor nem látogathatók, közelről ismerjék meg az üzemek működését, és találkozzanak az ellátás biztonságáért felelős szakemberekkel.

A programhoz erőművek, távfűtő létesítmények, víziközmű-szolgáltatók és hulladékgazdálkodási létesítmények csatlakoztak. Az eseményhez kapcsolódva pénteken a távhőszolgáltatás napját is megrendezték. A MEKH szóvivője kiemelte, hogy a nyári hőség és a megnövekedett energiaigény ismét ráirányította a figyelmet az ellátásbiztonság jelentőségére. Az idei rendezvény iránt különösen nagy volt az érdeklődés: az október 1-jén induló regisztrációt követően a legnépszerűbb helyszínek már az első napon beteltek.

Az Erőművek Éjszakája a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára is lehetőséget kínált az energetikai, műszaki, természettudományos és technológiai területek megismerésére. Briglovics Gábor, az Alpiq Szolgáltató Kft. Csepel II. erőművének vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az energetikai ágazat az elmúlt tíz évben jelentős átalakuláson ment keresztül, amelyben egyre nagyobb szerepet kapott a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság. A 2000-ben működésbe lépett csepeli erőmű az évek során többféle szerepet töltött be a magyar villamosenergia-rendszerben, az utóbbi években pedig elsősorban a rugalmasság és a szabályozás területén játszott fontos szerepet.

Advertisement

Orbán Péter, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének főtitkára a megnyitón hangsúlyozta, hogy a távhőszolgáltatás olyan infrastruktúra, amely az összehangolt működés révén hatékonyabb és fenntarthatóbb ellátást tesz lehetővé annál, mintha mindenki önállóan gondoskodna erről.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák