Zöldinfó

Az elszaporodott farkasok szigorú védettségének lazítását szeretnék a német gazdák

Németországban annyira gyakorivá váltak a tenyészállatok elleni farkastámadások, hogy a helyi gazdák azt szeretnék, hogy a hatóságok lazítsanak az európai uniós jogszabályok alapján szigorúan védett állatokra vonatkozó kilövési szabályokon – írta pénteken a The Guardian című brit lap.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-05-08

Szerző:

Vanessza

A német gazdák érdekvédelmi szervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy vidéken az emberek sok helyen már nemcsak az állataikat, hanem a saját életüket is féltik a túlságosan elszaporodott farkasoktól. Németországban becslések szerint 161 farkasfalka élhet, egy falkába nagyjából 8-12 állat tartozik. A falkákon kívül a hatóságok tudnak még 43 farkaspárról, valamint 21 egyedül kóborló állatról is. A farkasokat 1990-ben helyezték szigorú védelem alá, miután a 19. század végén többé-kevésbé kihalt fajnak nyilvánították. Az intézkedés következtében évről évre emelkedett a farkasok száma Németországban az utóbbi több mint 30 évben.

Bajorországban már döntés született arról, hogy a gazdák kilőhetik azokat a farkasokat, amelyek az állataikat fenyegetik. Markus Söder bajor kormányfő csütörtökön egy olyan faluba látogatott el, ahol több legelésző állattal is farkasok végeztek az utóbbi időben. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a gazdálkodás jövőjét veszélyeztetik a farkasok, amelyek populációját emiatt korlátok közé kellene szorítani. A kelet-németországi Brandenburg tartományban a gazdák szervezete – Finnországban és Svédországban már bevezetett intézkedésekre hivatkozva – azt akarja elérni, hogy minden évben ki lehessen lőni bizonyos számú farkast. Tavaly a régióban már volt rá példa, hogy különengedélyt adtak ki bizonyos esetekben, miután számos haszonállat a sorozatos farkastámadások áldozata lett. A Zöldeket képviselő Harald Ebner, a szövetségi természetvédelmi bizottság elnöke ugyanakkor úgy vélte, hiba lenne kilövési engedélyt adni a farkasokra, és a “gyors fegyverragadás” nem hozna megoldást, ráadásul uniós jogot sértene.

Zöldinfó

Erősödő külföldi verseny és technológiai átalakulás előtt a magyar építőipar

Az építőipari cégeket segíti a globális folyamatok kezelésében az ÉVOSZ Építőipari Nemzetközi Stratégiája.

Létrehozva:

12 perc telt el a létrehozás óta

2026-08-11

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az építőipari cégeket segíti a globális folyamatok kezelésében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) új, 2026-2030-ra szóló Építőipari Nemzetközi Stratégiája, amely azt vizsgálja, a szektor hogyan képes reagálni a munkaerő szabad áramlására, a felgyorsult technológiai forradalomra és fel tudja-e venni a versenyt a harmadik országból érkező vállalatokkal – közölte az ÉVOSZ az MTI-vel. Az elmúlt évek geopolitikai és gazdasági változásai elől egyetlen hazai vállalkozás sem térhet ki – írták. A koronavírus-járvány utóhatásai, az orosz-ukrán háború, az elszálló energia- és építőanyagárak, valamint a szigorodó uniós fenntarthatósági elvárások alapjaiban alakították át az európai építőipari piacot – ismertette az alternativenergia.hu.

Mindennapos jelenséggé vált, hogy miközben a magyar szakemberek egy része Ausztriában vállal munkát, a határ menti hazai régiókban szlovák vállalkozók jelennek meg. Ezzel párhuzamosan a nagyberuházásoknál egyre érezhetőbb az Európai Unión kívüli, harmadik országbeli cégek versenytorzító jelenléte. Mindezek kezelése érdekében az ÉVOSZ az új nemzetközi stratégiájában öt fő cselekvési irányt határozott meg, ezek közül elsőként a külpiaci jelenlétet emelték ki. A szakszövetség szerint a regionális átrendeződés kikényszeríti a kapcsolatépítést a közép-európai térségben, valamint az osztrák, román és szerb piacon. Felhívták a figyelmet az európai szintű érdekérvényesítésre és az országos szintű piacvédelemre is, utóbbi kapcsán jelezték, szigorúbban kell ellenőrizni, és esetenként korlátozni az EU-n kívülről érkező beszállításokat és a harmadik országbeli vállalkozások hazai jelenlétét a versenytorzító hatások kiszűrése érdekében.

Rámutattak, hogy a határokon átnyúló munkavégzés általánossá válásával elengedhetetlen a bonyolult helyi jogszabályok, például a minimálbér, a foglalkoztatási feltételek ismerete. Az ÉVOSZ stratégiájában arra is kitért, hogy a technológiai fejlődés üteme nem engedi meg a lemaradást. A külföldi jó gyakorlatok hazai integrációját fel kell gyorsítani. Mindezek mellett hangsúlyozták, a zöldátállás, a klímaváltozás hatásai és a digitalizáció olyan iparági megatrendek, amelyeket nem elég csupán passzívan követni. A hazai ágazatnak proaktívan formálnia kell a jövő technológiai válaszait.

Ezek a kihívások a teljes hazai építésgazdaságot érintik, az ÉVOSZ ezért a stratégia megvalósítása során szoros szövetségre törekszik a kormánnyal és az ágazat többi meghatározó szervezetével, hogy közös fellépéssel képviseljék a magyar építőipar érdekeit a világban.

Tovább olvasom