Zöldinfó

Az elszaporodott farkasok szigorú védettségének lazítását szeretnék a német gazdák

Németországban annyira gyakorivá váltak a tenyészállatok elleni farkastámadások, hogy a helyi gazdák azt szeretnék, hogy a hatóságok lazítsanak az európai uniós jogszabályok alapján szigorúan védett állatokra vonatkozó kilövési szabályokon – írta pénteken a The Guardian című brit lap.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-05-08

Szerző:

Vanessza

A német gazdák érdekvédelmi szervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy vidéken az emberek sok helyen már nemcsak az állataikat, hanem a saját életüket is féltik a túlságosan elszaporodott farkasoktól. Németországban becslések szerint 161 farkasfalka élhet, egy falkába nagyjából 8-12 állat tartozik. A falkákon kívül a hatóságok tudnak még 43 farkaspárról, valamint 21 egyedül kóborló állatról is. A farkasokat 1990-ben helyezték szigorú védelem alá, miután a 19. század végén többé-kevésbé kihalt fajnak nyilvánították. Az intézkedés következtében évről évre emelkedett a farkasok száma Németországban az utóbbi több mint 30 évben.

Bajorországban már döntés született arról, hogy a gazdák kilőhetik azokat a farkasokat, amelyek az állataikat fenyegetik. Markus Söder bajor kormányfő csütörtökön egy olyan faluba látogatott el, ahol több legelésző állattal is farkasok végeztek az utóbbi időben. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a gazdálkodás jövőjét veszélyeztetik a farkasok, amelyek populációját emiatt korlátok közé kellene szorítani. A kelet-németországi Brandenburg tartományban a gazdák szervezete – Finnországban és Svédországban már bevezetett intézkedésekre hivatkozva – azt akarja elérni, hogy minden évben ki lehessen lőni bizonyos számú farkast. Tavaly a régióban már volt rá példa, hogy különengedélyt adtak ki bizonyos esetekben, miután számos haszonállat a sorozatos farkastámadások áldozata lett. A Zöldeket képviselő Harald Ebner, a szövetségi természetvédelmi bizottság elnöke ugyanakkor úgy vélte, hiba lenne kilövési engedélyt adni a farkasokra, és a “gyors fegyverragadás” nem hozna megoldást, ráadásul uniós jogot sértene.

Zöldinfó

Hibrid erőmű jött létre egy új energiatároló üzembe helyezésével

Akkumulátoros energiatároló egységgel bővült az MVM Csoport ajkai erőműve.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több mint tízmilliárd forintos beruházással akkumulátoros energiatároló egységgel bővült az MVM Csoport ajkai gázturbinás erőműve – írja az alternativenergia.hu. Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója hangsúlyozta: Az 57 megawattóra kapacitású energiatároló rendszert 3,8 milliárd forint európai uniós támogatással 10,4 milliárd forint összértékben valósították meg.

Emlékeztetett: a közelmúltban Tiszaújvárosban adtak át hasonló beruházást, Ajkán pedig a működő gázturbinás erőművükkel – amelyben két turbina van – hibrid erőmű jön létre. Kitért arra is, hogy a mostanihoz hasonló hőhullámok mutatnak rá a tárolókapacitások és a gázturbinás erőművek fontosságára, mert ezek rugalmasan működnek. A tárolókból azokban az időszakokban, amikor drágább a villamosenergia, felhasználható a kapacitás, a gázturbinás erőművek pedig gyorsan indíthatók.

Kiss Csaba, az MVM Csoport termelési vezérigazgató-helyettese is ezt a rugalmasságot hangsúlyozta. Elmondta: az ajkai energiatároló rendszer kapacitása egymillió laptop vagy négy millió mobiltelefon feltöltéséhez szükséges energiára elegendő. Kiemelte: az ajkai beruházás a cégcsoport zöld átállás stratégiájának részeként a hosszútávú rugalmas és fenntartható termelés biztosításához járul hozzá. Megjegyezte: az ajkaihoz hasonló hibrid erőművet adtak át Sopronkövesden a közelmúltban, ahol szélturbina mellé építettek tárolókapacitást. Lantos Mihály, az EXTOR Zrt ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az ajkai erőmű teljesítményében és komplexitásában is a legnagyobbak közé tartozik Magyarországon, így minden tekintetben példaértékű a beruházás.

Tovább olvasom