Zöldinfó
Az elszaporodott farkasok szigorú védettségének lazítását szeretnék a német gazdák
Németországban annyira gyakorivá váltak a tenyészállatok elleni farkastámadások, hogy a helyi gazdák azt szeretnék, hogy a hatóságok lazítsanak az európai uniós jogszabályok alapján szigorúan védett állatokra vonatkozó kilövési szabályokon – írta pénteken a The Guardian című brit lap.
A német gazdák érdekvédelmi szervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy vidéken az emberek sok helyen már nemcsak az állataikat, hanem a saját életüket is féltik a túlságosan elszaporodott farkasoktól. Németországban becslések szerint 161 farkasfalka élhet, egy falkába nagyjából 8-12 állat tartozik. A falkákon kívül a hatóságok tudnak még 43 farkaspárról, valamint 21 egyedül kóborló állatról is. A farkasokat 1990-ben helyezték szigorú védelem alá, miután a 19. század végén többé-kevésbé kihalt fajnak nyilvánították. Az intézkedés következtében évről évre emelkedett a farkasok száma Németországban az utóbbi több mint 30 évben.
Bajorországban már döntés született arról, hogy a gazdák kilőhetik azokat a farkasokat, amelyek az állataikat fenyegetik. Markus Söder bajor kormányfő csütörtökön egy olyan faluba látogatott el, ahol több legelésző állattal is farkasok végeztek az utóbbi időben. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a gazdálkodás jövőjét veszélyeztetik a farkasok, amelyek populációját emiatt korlátok közé kellene szorítani. A kelet-németországi Brandenburg tartományban a gazdák szervezete – Finnországban és Svédországban már bevezetett intézkedésekre hivatkozva – azt akarja elérni, hogy minden évben ki lehessen lőni bizonyos számú farkast. Tavaly a régióban már volt rá példa, hogy különengedélyt adtak ki bizonyos esetekben, miután számos haszonállat a sorozatos farkastámadások áldozata lett. A Zöldeket képviselő Harald Ebner, a szövetségi természetvédelmi bizottság elnöke ugyanakkor úgy vélte, hiba lenne kilövési engedélyt adni a farkasokra, és a “gyors fegyverragadás” nem hozna megoldást, ráadásul uniós jogot sértene.
Zöldinfó
Újabb lendületet kap a hazai villamosenergia-hálózat fejlesztése
Az E.ON Hungária Csoport a következő években 230 milliárd forintnyi uniós forrást fordít hálózatfejlesztésre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az E.ON Hungária Csoport 230 milliárd forint értékben nyert el uniós forrásokat, hogy a következő években további 2323 MW megújuló kapacitás csatlakozására képessé tegyék a hálózatot – írja az alternativenergia.hu. A cél elérése érdekében egyebek mellett felújítanak és építenek alállomásokat – mondta az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató helyettese Budapesten sajtótájékoztatón. Katona Ádám méltatta, hogy Magyarország kormánya sikeresen lobbizott az uniós források hazahozatala érdekében, és különösen örömtelinek nevezte, hogy ezeknek a forrásoknak egy jó részét a villamosenergia-hálózat modernizálására, bővítésére, fejlesztésére szánták, hiszen ez a további növekedés alapja. Az E.ON Hungária Csoport helyszíni közleménye szerint a 230 milliárd forintos hálózatfejlesztési program, amelyben 2030-ig 2323 MW új hálózati csatlakozási kapacitás jön létre, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból, az Európai Unió támogatásával valósul meg.
A fejlesztéssel a villamosenergia-hálózat egyszerre lényegesen több új lakossági és vállalati ügyfél, ipari beruházás, valamint nap- és szélerőmű biztonságos csatlakozását tudja kiszolgálni. Az E.ON Hungária Csoport Magyarország legnagyobb villamosenergia-elosztó hálózatát üzemelteti Budapesten, Pest megyében és a Dunántúlon, 2022 óta pedig mintegy 690 milliárd forintot fordított energiahálózati beruházásokra. Az új program erre a fejlesztési munkára épül.
Katona Ádám ismertette, hogy a hálózat fejlesztése mellett további 13,5 milliárd forintot nyertek az okosmérő pályázaton, így a meglévő csaknem 600 ezer okosmérő mellé további 237 ezret fognak csatlakoztatni a hálózati területükön. Az okosmérőkkel segítik az ügyfeleiket, hogy követni tudják az energiafelhasználásukat.
A vállalat ez utóbbi pályázathoz kapcsolódó közleménye szerint az E.ON Hungária Csoport az új villamosenergia-fogyasztásmérők telepítését 2028 végéig vállalta. Az új mérők telepítése szervesen kapcsolódik az E.ON hálózatfejlesztési és digitalizációs programjához. Az okosmérők által biztosított adatok támogatják a hálózat hatékonyabb működtetését, a fejlesztések megalapozott tervezését, valamint a megújuló energiaforrások, az energiatárolók és az új fogyasztói igények biztonságos hálózati integrációját.
A 13,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból létrejött beruházás a Széchenyi Terv Plusz programban az Európai Unió finanszírozásával az RRF pénzügyi forrásainak felhasználásával valósul meg. Katona Ádám kiemelte, ezek a beruházások hosszú évtizedekre alapozzák meg, hogy az ország gazdasága milyen irányba tud előre haladni. Hiszen fontos, hogy olyan környezet alakuljon ki, amely egy nagyon kiszámítható és tudatos energiapolitikát határoz meg. Ebben az E.ON Hungária Csoport hosszú távon is szeretne partnere lenne mind a magyar államnak, mind Magyarország lakosságának.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJelentősen csökkentik a dízel szabályozott árát Szlovéniában
