Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az elszaporodott farkasok szigorú védettségének lazítását szeretnék a német gazdák

Németországban annyira gyakorivá váltak a tenyészállatok elleni farkastámadások, hogy a helyi gazdák azt szeretnék, hogy a hatóságok lazítsanak az európai uniós jogszabályok alapján szigorúan védett állatokra vonatkozó kilövési szabályokon – írta pénteken a The Guardian című brit lap.

Létrehozva:

|

A német gazdák érdekvédelmi szervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy vidéken az emberek sok helyen már nemcsak az állataikat, hanem a saját életüket is féltik a túlságosan elszaporodott farkasoktól. Németországban becslések szerint 161 farkasfalka élhet, egy falkába nagyjából 8-12 állat tartozik. A falkákon kívül a hatóságok tudnak még 43 farkaspárról, valamint 21 egyedül kóborló állatról is. A farkasokat 1990-ben helyezték szigorú védelem alá, miután a 19. század végén többé-kevésbé kihalt fajnak nyilvánították. Az intézkedés következtében évről évre emelkedett a farkasok száma Németországban az utóbbi több mint 30 évben.

Bajorországban már döntés született arról, hogy a gazdák kilőhetik azokat a farkasokat, amelyek az állataikat fenyegetik. Markus Söder bajor kormányfő csütörtökön egy olyan faluba látogatott el, ahol több legelésző állattal is farkasok végeztek az utóbbi időben. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a gazdálkodás jövőjét veszélyeztetik a farkasok, amelyek populációját emiatt korlátok közé kellene szorítani. A kelet-németországi Brandenburg tartományban a gazdák szervezete – Finnországban és Svédországban már bevezetett intézkedésekre hivatkozva – azt akarja elérni, hogy minden évben ki lehessen lőni bizonyos számú farkast. Tavaly a régióban már volt rá példa, hogy különengedélyt adtak ki bizonyos esetekben, miután számos haszonállat a sorozatos farkastámadások áldozata lett. A Zöldeket képviselő Harald Ebner, a szövetségi természetvédelmi bizottság elnöke ugyanakkor úgy vélte, hiba lenne kilövési engedélyt adni a farkasokra, és a “gyors fegyverragadás” nem hozna megoldást, ráadásul uniós jogot sértene.

Advertisement

Zöldinfó

Csúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is

A paksi atomerőmű több mint 16 ezer gigawattóra áramot termelt 2025-ben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2025-ben 16 097,9 gigawattóra áramot termelt, amely – az év során végrehajtott négy főjavítás mellett is – az erőmű történetének második legmagasabb termelési eredménye – közölte az alternativenergia.hu. A közleményben felidézték, hogy az atomerőműben 2015 végén vezették be a 15 hónapos üzemeltetést, vagyis a korábbi 12 helyett 15 havonként elvégzett üzemanyagcserét. Az elmúlt időszakban az intézkedés évente mintegy 5 százalékkal növelte a megtermelt villamos energia mennyiségét, 13 százalékkal csökkentette a nagy aktivitású hulladéknak számító, kiégett fűtőanyag-kazetták számát. Az erőmű reaktorfizikusai által fejlesztett, magasabb dúsítású, második generációs üzemanyagkazettákat alkalmazó, innovációs díjjal elismert átalakítás nemzetgazdasági szinten is jelentős eredményeket hozott – írták. Közlésük szerint a korábbi 12 hónapos üzemeltetési ciklus szerint mind a négy blokk minden évben leállt főjavításra. A négy blokk 15 hónapos üzemelésének egy 60 hónapos – ötéves – periódusa van, négy blokkra vonatkoztatva ez négy egymást követő évben csak 3-3, majd minden 5. évben 4 leállást jelent.

A visszaindulások és leállások teljes üzemidőre vetített száma ezzel 20 százalékkal csökkent, mérséklődött a rendszerelemek elhasználódása, a szétszerelések, nyomáspróbák miatti igénybevétele, ami kedvezően befolyásolja a várható élettartamukat. Ez jelentős hozzájárulás a további üzemidő meghosszabbításhoz. Beszámoltak arról, hogy az atomerőmű a jogszabályban előírt mennyiségnél nagyobb fűtőanyagkészlettel rendelkezik, az üzemanyag-beszerzés biztonságosabbá tétele céljából szerződést kötött a Framatome-TVEL közös vállalattal és a Westinghouse Electric Company-vel.

A közlemény szerint az előzetes terveknek megfelelően, rendben haladnak a további üzemidőhosszabbítás (TÜH) munkálatai: a műszaki megalapozó dokumentációk készítése jó ütemének köszönhetően 2026-ban elkezdődik a TÜH Végrehajtási program kidolgozása. 2025 végére elkészültek a környezeti vizsgálati programok, megkezdték a környezeti hatástanulmány összeállítását, valamint a többletként keletkező, kiégett fűtőelemek kezelésére szolgáló konténeres tárolási megoldás műszaki előkészítését és beszerzését. Idézték Mátrai Károlyt, az MVM Csoport vezérigazgatóját, az atomerőmű igazgatóságának elnökét, aki elmondta, hogy “az energiastratégiai célok eredményes megvalósításának, a magyar családok számára kulcsfontosságú rezsicsökkentés fenntartásának egyik fő letéteményese az MVM Csoport, a csoport és egyben az ország legnagyobb és legfontosabb áramtermelője pedig a paksi atomerőmű.

Advertisement

Horváth Péter János, az atomerőmű vezérigazgatója a közleményben elmondta: Magyarország villamosenergia-ellátásbiztonsága, a nemzetközi kitettség csökkentése mindig is rendkívüli fontosságú volt az energiapolitika számára, az elmúlt években kialakult helyzet pedig még tovább erősítette annak szükségességét, hogy az ország folyamatosan, nagy mennyiségben, fenntartható módon termelni képes alaperőművekkel rendelkezzen. Úgy fogalmazott, hogy “a paksi atomerőmű az elmúlt évtizedek során bebizonyította, hogy nem csupán a gazdaságos áramtermelés legfontosabb eszköze, hanem nélkülözhetetlen szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben is: eddigi működésével összesen közel 250 millió tonna széndioxid-kibocsátást akadályozott meg”. Hozzátette, hogy a paksi atomerőmű folyamatosan fejlődik a biztonság és a technológia terén egyaránt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák