Zöldinfó
Az elszaporodott farkasok szigorú védettségének lazítását szeretnék a német gazdák
Németországban annyira gyakorivá váltak a tenyészállatok elleni farkastámadások, hogy a helyi gazdák azt szeretnék, hogy a hatóságok lazítsanak az európai uniós jogszabályok alapján szigorúan védett állatokra vonatkozó kilövési szabályokon – írta pénteken a The Guardian című brit lap.
A német gazdák érdekvédelmi szervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy vidéken az emberek sok helyen már nemcsak az állataikat, hanem a saját életüket is féltik a túlságosan elszaporodott farkasoktól. Németországban becslések szerint 161 farkasfalka élhet, egy falkába nagyjából 8-12 állat tartozik. A falkákon kívül a hatóságok tudnak még 43 farkaspárról, valamint 21 egyedül kóborló állatról is. A farkasokat 1990-ben helyezték szigorú védelem alá, miután a 19. század végén többé-kevésbé kihalt fajnak nyilvánították. Az intézkedés következtében évről évre emelkedett a farkasok száma Németországban az utóbbi több mint 30 évben.
Bajorországban már döntés született arról, hogy a gazdák kilőhetik azokat a farkasokat, amelyek az állataikat fenyegetik. Markus Söder bajor kormányfő csütörtökön egy olyan faluba látogatott el, ahol több legelésző állattal is farkasok végeztek az utóbbi időben. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a gazdálkodás jövőjét veszélyeztetik a farkasok, amelyek populációját emiatt korlátok közé kellene szorítani. A kelet-németországi Brandenburg tartományban a gazdák szervezete – Finnországban és Svédországban már bevezetett intézkedésekre hivatkozva – azt akarja elérni, hogy minden évben ki lehessen lőni bizonyos számú farkast. Tavaly a régióban már volt rá példa, hogy különengedélyt adtak ki bizonyos esetekben, miután számos haszonállat a sorozatos farkastámadások áldozata lett. A Zöldeket képviselő Harald Ebner, a szövetségi természetvédelmi bizottság elnöke ugyanakkor úgy vélte, hiba lenne kilövési engedélyt adni a farkasokra, és a “gyors fegyverragadás” nem hozna megoldást, ráadásul uniós jogot sértene.
Zöldinfó
Rekordhőség: vízhiány, vasúti korlátozások és erdőtüzek országszerte
Tápiószelén mintegy 2300 embert érintő vízhiány lépett fel.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Pest vármegyei Tápiószelén víztermelési probléma miatt 2339 embert érintő vízhiány lépett fel, a fővárosi XI. kerületi Gazdagréti téren viszont megszűnt a vízhiány, a javítással éjszaka végeznek – közölte a kormány a hőségriasztásról közzétett keddi 20 órás gyorsjelentésében a kormany.hu oldalon. Azt írták: kedd este országosan és Budapesten is 37 Celsius fok volt a legmagasabb hőmérséklet, csapadék nem volt és kedden már nem is várható – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A szociális ellátórendszerben az előző jelentés óta nem történt rendkívüli esemény, az egészségügyben túlhevülés miatti betegellátás kedd délután tíz esetben történt.
A közlekedésben jelenleg 17 vasútvonalon, illetve 4 HÉV-vonalon van érvényben ideiglenes, magas hőmérséklet miatti sebességkorlátozás. Az M5-ös autópálya 98. kilométerénél a határ felé vezető oldalon műszaki meghibásodás miatt megállt jármű utasait palackos vízzel látták el. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelentése szerint 24 erdő- és vegetációtűzről érkezett bejelentés kedd estig. A paksi atomerőmű aktuális villamosenergia-termelési kapacitása 230 megawatt volt. A kedd esti adatok szerint 1254 helyszínen volt vízosztás, 643 helyszínen pedig párakaput üzemeltettek.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
