Zöldinfó
Az elszaporodott farkasok szigorú védettségének lazítását szeretnék a német gazdák
Németországban annyira gyakorivá váltak a tenyészállatok elleni farkastámadások, hogy a helyi gazdák azt szeretnék, hogy a hatóságok lazítsanak az európai uniós jogszabályok alapján szigorúan védett állatokra vonatkozó kilövési szabályokon – írta pénteken a The Guardian című brit lap.
A német gazdák érdekvédelmi szervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy vidéken az emberek sok helyen már nemcsak az állataikat, hanem a saját életüket is féltik a túlságosan elszaporodott farkasoktól. Németországban becslések szerint 161 farkasfalka élhet, egy falkába nagyjából 8-12 állat tartozik. A falkákon kívül a hatóságok tudnak még 43 farkaspárról, valamint 21 egyedül kóborló állatról is. A farkasokat 1990-ben helyezték szigorú védelem alá, miután a 19. század végén többé-kevésbé kihalt fajnak nyilvánították. Az intézkedés következtében évről évre emelkedett a farkasok száma Németországban az utóbbi több mint 30 évben.
Bajorországban már döntés született arról, hogy a gazdák kilőhetik azokat a farkasokat, amelyek az állataikat fenyegetik. Markus Söder bajor kormányfő csütörtökön egy olyan faluba látogatott el, ahol több legelésző állattal is farkasok végeztek az utóbbi időben. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a gazdálkodás jövőjét veszélyeztetik a farkasok, amelyek populációját emiatt korlátok közé kellene szorítani. A kelet-németországi Brandenburg tartományban a gazdák szervezete – Finnországban és Svédországban már bevezetett intézkedésekre hivatkozva – azt akarja elérni, hogy minden évben ki lehessen lőni bizonyos számú farkast. Tavaly a régióban már volt rá példa, hogy különengedélyt adtak ki bizonyos esetekben, miután számos haszonállat a sorozatos farkastámadások áldozata lett. A Zöldeket képviselő Harald Ebner, a szövetségi természetvédelmi bizottság elnöke ugyanakkor úgy vélte, hiba lenne kilövési engedélyt adni a farkasokra, és a “gyors fegyverragadás” nem hozna megoldást, ráadásul uniós jogot sértene.
Zöldinfó
Új napelemes vízpótló rendszert állítottak üzembe Szolnoknál
Napelemekkel működő szivattyúrendszer segíti a vízpótlást a Szolnok melletti vizes élőhelyen, a berendezés naponta akár 2300 köbméter vizet is képes átemelni.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Napelemes szivattyús rendszert telepített Szolnokon, az M4 gyorsforgalmi út mellett található 218. csatorna végszelvényébe a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A fejlesztés célja a fokorúpusztai vizes élőhely ökológiai vízpótlásának biztosítása. A rendszer a későbbiekben a közeli Feketevárosi Holt-Tisza vízpótlásában is alkalmazható lehet. A vízügyi fejlesztés ezzel hozzájárulhat a terület kedvező vízháztartásának fenntartásához és a természetes élővilág megőrzéséhez.
A berendezés egyik fontos előnye, hogy rugalmasan alkalmazható. Szükség esetén a teljes rendszer más helyszínre is áttelepíthető. A szivattyú működéséhez szükséges energiát a napelemek biztosítják, így a rendszer külső energiaellátás nélkül üzemeltethető. Az eddigi tapasztalatok szerint a berendezés az őszi, napsütéses időszakban is hatékonyan működik. A jelenlegi tesztidőszakban naponta mintegy 2300 köbméter víz átemelésére képes, ami nagyjából egy olimpiai úszómedence vízmennyiségének felel meg.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
