Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az elszaporodott farkasok szigorú védettségének lazítását szeretnék a német gazdák

Németországban annyira gyakorivá váltak a tenyészállatok elleni farkastámadások, hogy a helyi gazdák azt szeretnék, hogy a hatóságok lazítsanak az európai uniós jogszabályok alapján szigorúan védett állatokra vonatkozó kilövési szabályokon – írta pénteken a The Guardian című brit lap.

Létrehozva:

|

A német gazdák érdekvédelmi szervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy vidéken az emberek sok helyen már nemcsak az állataikat, hanem a saját életüket is féltik a túlságosan elszaporodott farkasoktól. Németországban becslések szerint 161 farkasfalka élhet, egy falkába nagyjából 8-12 állat tartozik. A falkákon kívül a hatóságok tudnak még 43 farkaspárról, valamint 21 egyedül kóborló állatról is. A farkasokat 1990-ben helyezték szigorú védelem alá, miután a 19. század végén többé-kevésbé kihalt fajnak nyilvánították. Az intézkedés következtében évről évre emelkedett a farkasok száma Németországban az utóbbi több mint 30 évben.

Bajorországban már döntés született arról, hogy a gazdák kilőhetik azokat a farkasokat, amelyek az állataikat fenyegetik. Markus Söder bajor kormányfő csütörtökön egy olyan faluba látogatott el, ahol több legelésző állattal is farkasok végeztek az utóbbi időben. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a gazdálkodás jövőjét veszélyeztetik a farkasok, amelyek populációját emiatt korlátok közé kellene szorítani. A kelet-németországi Brandenburg tartományban a gazdák szervezete – Finnországban és Svédországban már bevezetett intézkedésekre hivatkozva – azt akarja elérni, hogy minden évben ki lehessen lőni bizonyos számú farkast. Tavaly a régióban már volt rá példa, hogy különengedélyt adtak ki bizonyos esetekben, miután számos haszonállat a sorozatos farkastámadások áldozata lett. A Zöldeket képviselő Harald Ebner, a szövetségi természetvédelmi bizottság elnöke ugyanakkor úgy vélte, hiba lenne kilövési engedélyt adni a farkasokra, és a “gyors fegyverragadás” nem hozna megoldást, ráadásul uniós jogot sértene.

Advertisement

Zöldinfó

Mérnöki csoda, természetes megoldás: 40 éves a Balaton védőbástyája

Az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Kis-Balaton Ház, a Zalaváron szerdán tartott jubileumi ünnepség résztvevői egyben megemlékeztek a Tavak világnapjáról is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rentz Tamás, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy a Kis-Balaton Ház sokkal több, mint egy látogatóközpont, vagy egy kiállítóterem, vagy egy kerékpárbérlési lehetőség – írja az alternativenergia.hu. “Ez a víz és az ember, a víz és a természet kapcsolatának a jelképe, amely hidat képez a múlt és a jövő között, összeköti az embert a természettel, a mérnöki gondolkodást a természeti rendszerekkel” – mondta. Kiemelte, hogy az idén 40 éves Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) alapkoncepciója a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság mérnökeihez kapcsolódik. Felidézte, hogy a Balaton vízminősége az 1960-as évektől egyre romlott, ez késztette a szakembereket arra, hogy megoldást találjanak a problémára. A Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program 1979-ben elfogadott módosításában támogatta az állam több vízminőség javító beruházása mellett az KBVR megvalósítását is. Ennek a rendszernek a lényege, hogy a Zala vízgyűjtőjéről érkező lebegőanyag- és tápanyagterheléseket természetes jellegű szűrőmezőként a tározóban tartsa és feldolgozza – magyarázta.

Rentz Tamás ismertette, hogy a több évtizedes monitoring adatok alapján a KBVR átlagosan a vízgyűjtőről érkező lebegő anyag 90 százalékát, a foszfor 40, a nitrogén 60 százalékát tartja vissza. Hatékonysága, vízminőség védelmi szerepe mellett nem kevésbé fontos a természetvédelmi szerepe is – hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy ennek a zalai tájnak nemcsak a vízgazdálkodási és természeti értékei gazdagok, hanem történelmi és kulturális öröksége is. Megemlítette egyebek közt Zalavár ezeréves múltját, az itt alapított zalavári apátságot, valamint Cirill és Metód emlékét, amelyet a Kis-Balaton Ház hivatott bemutatni. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője az ünnepségen felidézte, hogy 1985-ben helyezték üzembe a KBVR első ütemét egy vízvédelmi beruházásként. Pár évvel később nagy társadalmi konfliktus alakult ki a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer miatt, ami a vízügyet és a természetvédelmet szembe állította egymással. A KBVR területén néhány év alatt kialakult gyönyörű természeti környezet pedig bebizonyította, hogy a vízvédelmi beruházás természeti értéket hozott létre – mutatott rá. Ebben az időszakban a Kis-Balaton Ház meg tudta teremteni a vízgazdálkodás és a természetvédelem közötti párbeszédet, kapcsolatot, megfelelő tájékoztatást nyújtva az érdeklődők számára is – tette hozzá a főigazgató.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák