Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az elszaporodott farkasok szigorú védettségének lazítását szeretnék a német gazdák

Németországban annyira gyakorivá váltak a tenyészállatok elleni farkastámadások, hogy a helyi gazdák azt szeretnék, hogy a hatóságok lazítsanak az európai uniós jogszabályok alapján szigorúan védett állatokra vonatkozó kilövési szabályokon – írta pénteken a The Guardian című brit lap.

Létrehozva:

|

A német gazdák érdekvédelmi szervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy vidéken az emberek sok helyen már nemcsak az állataikat, hanem a saját életüket is féltik a túlságosan elszaporodott farkasoktól. Németországban becslések szerint 161 farkasfalka élhet, egy falkába nagyjából 8-12 állat tartozik. A falkákon kívül a hatóságok tudnak még 43 farkaspárról, valamint 21 egyedül kóborló állatról is. A farkasokat 1990-ben helyezték szigorú védelem alá, miután a 19. század végén többé-kevésbé kihalt fajnak nyilvánították. Az intézkedés következtében évről évre emelkedett a farkasok száma Németországban az utóbbi több mint 30 évben.

Bajorországban már döntés született arról, hogy a gazdák kilőhetik azokat a farkasokat, amelyek az állataikat fenyegetik. Markus Söder bajor kormányfő csütörtökön egy olyan faluba látogatott el, ahol több legelésző állattal is farkasok végeztek az utóbbi időben. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a gazdálkodás jövőjét veszélyeztetik a farkasok, amelyek populációját emiatt korlátok közé kellene szorítani. A kelet-németországi Brandenburg tartományban a gazdák szervezete – Finnországban és Svédországban már bevezetett intézkedésekre hivatkozva – azt akarja elérni, hogy minden évben ki lehessen lőni bizonyos számú farkast. Tavaly a régióban már volt rá példa, hogy különengedélyt adtak ki bizonyos esetekben, miután számos haszonállat a sorozatos farkastámadások áldozata lett. A Zöldeket képviselő Harald Ebner, a szövetségi természetvédelmi bizottság elnöke ugyanakkor úgy vélte, hiba lenne kilövési engedélyt adni a farkasokra, és a “gyors fegyverragadás” nem hozna megoldást, ráadásul uniós jogot sértene.

Advertisement

Zöldinfó

Tartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul

Kína hajtja a globális olajkereslet növekedését, miközben túlkínálat fenyegeti a piacot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) publikált havi olajpiaci jelentésében megemelte az idei és a jövő évi globális olajkínálat növekedésére vonatkozó előrejelzéseit, jelezve, hogy 2026-ban még nagyobb többlet várható – írja az alternativenergia.hu. Az IEA legfrissebb havi olajpiaci jelentése (Oil Market Report, OMR) szerint a harmadik negyedévben világszinten napi 920 ezer hordó volt az olajkereslet éves növekedése, amit elsősorban a kínai szállítások erősödése hajtott. Ez több mint kétszerese a második negyedévben mért bővülésnek. Az IEA szerint az idei évben összességében napi 790 ezer hordó 2026-ban pedig 770 ezer hordó lehet az éves keresletnövekedés, főként az Egyesült Államok és Kína felhasználási igényének köszönhetően. A kínálati oldalon októberben átmenetileg megállt a hónapok óta tartó növekedés: a globális olajtermelés napi 440 ezer hordóval 108,2 millió hordóra csökkent. Ennek ellenére a világszintű kitermelés január óta napi 6,2 millió hordóval nőtt, nagyjából fele-fele arányban OPEC+ és nem-OPEC+ országok között megosztva. Az IEA várakozásai szerint 2025-ben átlagosan napi 3,1 millió hordóval, 2026-ban pedig napi 2,5 millió hordóval nőhet a globális kínálat, elérve a napi 108,7 millió hordós szintet.

A globális olajtartalékok szeptemberben 2021 júliusa óta a legnagyobb mértékben 77,7 millió hordóval nőttek. Októberben az előzetes adatok további készletnövekedést jeleznek, döntően a tengeren lévő olajkészletek bővülése miatt. Az északi-tengeri Dated Brent olajár októberben 3 dollárral, 65 dollár/hordóra esett vissza, ami már a negyedik egymást követő havi csökkenés. A hónap közepén rövid időre 60 dollár alá is süllyedt az ár, mielőtt az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által a Rosznyefty és a Lukoil ellen bejelentett szankciók hatására újra 62 dollár/hordó körül stabilizálódott.

Az IEA szerint a globális olajpiac egyre “aránytalanabbá” válik: miközben a kínálat gyors ütemben nő, a kereslet csak mérsékelt bővülést mutat. A kilátásokat további bizonytalanságok terhelik, beleértve a kereskedelmi feszültségek újbóli kiéleződésének és az amerikai kormányzati leállásnak gazdasági következményeit, valamint az orosz olajipart érintő új szankciók hatásait. Az IEA összegzése szerint a piaci egyensúlyhiányok tovább mélyülhetnek, amennyiben a termelés felfutása tartós marad, miközben a keresletnövekedés szerény szinten stabilizálódik.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák