Zöldinfó
Az elszaporodott farkasok szigorú védettségének lazítását szeretnék a német gazdák
Németországban annyira gyakorivá váltak a tenyészállatok elleni farkastámadások, hogy a helyi gazdák azt szeretnék, hogy a hatóságok lazítsanak az európai uniós jogszabályok alapján szigorúan védett állatokra vonatkozó kilövési szabályokon – írta pénteken a The Guardian című brit lap.
A német gazdák érdekvédelmi szervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy vidéken az emberek sok helyen már nemcsak az állataikat, hanem a saját életüket is féltik a túlságosan elszaporodott farkasoktól. Németországban becslések szerint 161 farkasfalka élhet, egy falkába nagyjából 8-12 állat tartozik. A falkákon kívül a hatóságok tudnak még 43 farkaspárról, valamint 21 egyedül kóborló állatról is. A farkasokat 1990-ben helyezték szigorú védelem alá, miután a 19. század végén többé-kevésbé kihalt fajnak nyilvánították. Az intézkedés következtében évről évre emelkedett a farkasok száma Németországban az utóbbi több mint 30 évben.
Bajorországban már döntés született arról, hogy a gazdák kilőhetik azokat a farkasokat, amelyek az állataikat fenyegetik. Markus Söder bajor kormányfő csütörtökön egy olyan faluba látogatott el, ahol több legelésző állattal is farkasok végeztek az utóbbi időben. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a gazdálkodás jövőjét veszélyeztetik a farkasok, amelyek populációját emiatt korlátok közé kellene szorítani. A kelet-németországi Brandenburg tartományban a gazdák szervezete – Finnországban és Svédországban már bevezetett intézkedésekre hivatkozva – azt akarja elérni, hogy minden évben ki lehessen lőni bizonyos számú farkast. Tavaly a régióban már volt rá példa, hogy különengedélyt adtak ki bizonyos esetekben, miután számos haszonállat a sorozatos farkastámadások áldozata lett. A Zöldeket képviselő Harald Ebner, a szövetségi természetvédelmi bizottság elnöke ugyanakkor úgy vélte, hiba lenne kilövési engedélyt adni a farkasokra, és a “gyors fegyverragadás” nem hozna megoldást, ráadásul uniós jogot sértene.
Zöldinfó
Újraindíthatják a több mint egy évtizede leállított olajfinomítót
Újraindíthatják a 14 éve leállított észak-macedóniai olajfinomítót.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megvizsgálja az észak-macedóniai kormány a 2012 óta nem működő OKTA olajfinomító újraindításának lehetőségét, hogy az ország ismét saját maga állíthasson elő dízelüzemanyagot, és csökkenthesse az importfüggőségét – közölte Hrisztijan Mickoszki északmacedón miniszterelnök. A kormányfő tájékoztatása szerint felkérték a finomító tulajdonosait, hogy mérjék fel a létesítmény műszaki állapotát, és vizsgálják meg, milyen feltételekkel, illetve mennyi idő alatt lehetne újraindítani a termelést – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A Szkopje közelében található üzem 2012 óta nem dolgoz fel kőolajat, jelenleg elsősorban üzemanyagok tárolására és elosztására használják. Az újraindítás lehetőségét az teszi időszerűvé, hogy az idén ismét üzembe helyezték a görögországi Szaloniki kikötőjét az észak-macedóniai finomítóval összekötő vezetéket.
Ez lehetővé teheti, hogy a létesítménybe ismét nyersolajat szállítsanak, amelyből helyben állíthatnának elő dízelüzemanyagot. Sanja Bozsinovszka északmacedón energiaügyi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elképzelés egyelőre kezdeti szakaszban van. A finomító újraindításáról csak részletes műszaki és gazdaságossági vizsgálat után lehet dönteni. Egyebek mellett azt kell megállapítani, hogy a hazai feldolgozás versenyképesebb lenne-e a kész üzemanyagok importjánál.
Az OKTA a görög HELLENiQ Energy energetikai vállalat tulajdonában van. A társaság 1999-ben vásárolta meg a finomítót, amely a termelés leállítása óta üzemanyag-kereskedelmi és logisztikai központként működik. Az északmacedón kormány a nemzetközi energiapiaci bizonytalansággal és a dízelüzemanyag-ellátás esetleges zavaraival indokolta az újraindítás lehetőségének vizsgálatát. A miniszterelnök ugyanakkor közölte, hogy az ország üzemanyag-ellátása jelenleg stabil. A legnagyobb üzemanyag-kereskedőkkel folytatott egyeztetések alapján az év végéig nem kell hiánytól tartani, és a vállalatok a jövő évre sem jeleztek ellátási problémákat.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket