Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az elszaporodott farkasok szigorú védettségének lazítását szeretnék a német gazdák

Németországban annyira gyakorivá váltak a tenyészállatok elleni farkastámadások, hogy a helyi gazdák azt szeretnék, hogy a hatóságok lazítsanak az európai uniós jogszabályok alapján szigorúan védett állatokra vonatkozó kilövési szabályokon – írta pénteken a The Guardian című brit lap.

Létrehozva:

|

A német gazdák érdekvédelmi szervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy vidéken az emberek sok helyen már nemcsak az állataikat, hanem a saját életüket is féltik a túlságosan elszaporodott farkasoktól. Németországban becslések szerint 161 farkasfalka élhet, egy falkába nagyjából 8-12 állat tartozik. A falkákon kívül a hatóságok tudnak még 43 farkaspárról, valamint 21 egyedül kóborló állatról is. A farkasokat 1990-ben helyezték szigorú védelem alá, miután a 19. század végén többé-kevésbé kihalt fajnak nyilvánították. Az intézkedés következtében évről évre emelkedett a farkasok száma Németországban az utóbbi több mint 30 évben.

Bajorországban már döntés született arról, hogy a gazdák kilőhetik azokat a farkasokat, amelyek az állataikat fenyegetik. Markus Söder bajor kormányfő csütörtökön egy olyan faluba látogatott el, ahol több legelésző állattal is farkasok végeztek az utóbbi időben. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a gazdálkodás jövőjét veszélyeztetik a farkasok, amelyek populációját emiatt korlátok közé kellene szorítani. A kelet-németországi Brandenburg tartományban a gazdák szervezete – Finnországban és Svédországban már bevezetett intézkedésekre hivatkozva – azt akarja elérni, hogy minden évben ki lehessen lőni bizonyos számú farkast. Tavaly a régióban már volt rá példa, hogy különengedélyt adtak ki bizonyos esetekben, miután számos haszonállat a sorozatos farkastámadások áldozata lett. A Zöldeket képviselő Harald Ebner, a szövetségi természetvédelmi bizottság elnöke ugyanakkor úgy vélte, hiba lenne kilövési engedélyt adni a farkasokra, és a “gyors fegyverragadás” nem hozna megoldást, ráadásul uniós jogot sértene.

Advertisement

Zöldinfó

Egyre több vevő fordul az új építésű ingatlanok felé a nagyvárosokban

A használt lakások iránti kereslet egyelőre elmarad az előző év szintjétől, az új építésű lakóingatlanok iránti érdeklődés ugyanakkor jelentősen nő.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az alternativenergia.hu szerint a használt ingatlanok iránti kereslet az év első hat hetében több mint negyedével elmaradt az előző év azonos időszakától. Ezzel szemben az új építésű lakóingatlanok közül a házak iránt jelentősen megugrott az érdeklődés, településtípustól függően évi 21-43 százalékos erősödés látható. Az ingatlan.com elemzése szerint összességében az új lakások és házak iránti kereslet idén az első hat héten a 2023-as és 2024-es évkezdet szintjét 75, illetve 26 százalékkal múlja felül, és tavalyhoz képest csak 8 százalékkal marad el. A társasházi építményi jog 2026. március 1-jével hatályba lépő új szabályai lehetővé teszik, hogy a vásárlók már a tervezőasztalról vett lakásokra is hitelképes pozícióba kerüljenek. Ez kulcsfontosságú, mert a támogatott hitelek már szakaszosan, az építkezés aktuális készültségi fokához igazodva is folyósíthatóvá válnak, miközben a vevő bejegyzett joga biztonságot és zálogjoggal terhelhető fedezetet nyújt a bankok számára – hívta fel a figyelmet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben.

A szakember szerint a szabályozás változása nemcsak a vevői biztonságot növeli, hanem a finanszírozási környezetet is alapjaiban írhatja át. Az élesedő verseny és az olcsóbb forrásszerzés a fejlesztési költségek csökkenésén keresztül akár az új lakások négyzetméterárainak mérséklődésében is megmutatkozhat. Ez a folyamat a családi házak és ikerházak építésének is újabb lökést adhat. Az Otthon Start program júliusi bejelentése óta a családi házakra kiadott építési engedélyek havi száma stabilan 700 felett maradt, ami dinamikus növekedést jelent a korábbi időszakhoz képest. Mivel ezek a projektek jellemzően 1-1,5 év alatt végigfutnak, 2026 végére a megépült családi házak számában látványosabb bővülés várható – jelezte az ingatlan.com.

Mivel a használt és az új lakások árszintje a nagyvárosokban közel került egymáshoz, ezért egyre több vásárló gondolkodik el azon, hogy új építésű ingatlant vegyen. A közlemény szerint ez a használt ingatlanoknál nem feltétlenül az árak zuhanását, de a drágulás jelentős lassulását vagy stagnálását hozhatja az idei első negyedév végétől kezdve.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák