Zöldinfó
Az energiatárolás reformjára készül mérkönök egy csoportja a Közel-Keleten
A sűrített levegős energiatároláson alapuló technika a melegebb éghajlatú területeken lehet különösen hasznos.
A Sardzsai Egyetem csapata olyan megoldást talált, amellyel a sűrített levegős energiatárolást (CAES) használhatják fel hűtési célokra a forró éghajlatú területeken – számol be a PV Magazine. Az Egyesült Arab Emirátusokban működő intézet számára a téma kiemelt fontosságú, hiszen az országban az áramigényt jelentősen befolyásolják a légkondicionálók. „A kutatásban javasolt hűtőrendszer egy sűrített levegős energiatároló rendszerből ered” – mondta Abdul Hai Al-Alami, a csapat tagja. A szakértő szerint a berendezés úgy működik, hogy a többletenergiát a napelemes farmokról egy légkompresszorba irányítja, amely a tárolótartályokat körülbelül 20-30 bar nyomásig tölti fel.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Amikor a napfényhiányos időszakokban energiára van szükség, a levegő egy légturbinába kerül, amely egy elektromos generátorhoz van csatlakoztatva. A kutatók a rendszert egy meglévő CAES berendezés kiegészítőjeként írták le. A rendszer hasonlóan működik, mint egy kereskedelmi forgalomban kapható kompressziós hűtő klímaberendezés. Az eszköz a piacon elérhető légforrásokat és előtöltött nitrogéntartályokat használ.
A töltési fázisban a rendszer olyan hengerekre támaszkodik, amelyek egy 9 lóerős levegőmotorhoz kapcsolódnak. Ily módon a sűrített levegő helyzeti energiáját és az áramló levegőben lévő mozgási energiát mechanikus forgómozgássá alakítják. A levegőmotor egy 1:8 arányú sebességváltóhoz, az pedig egy 3,5 kilowattos állandó mágneses elektromos generátorhoz csatlakozik. A kiürítés egy víztartályban lévő rendszeren át történik.
A berendezés nagyjából 5 Celsius-fokos vizet tud előállítani a légkondicionálók számára. Hai Al-Alami szerint a rendszer forró éghajlaton nemcsak az akkumulátorok helyettesítésére alkalmas, hanem a klímaberendezések üzemeltetéséhez is. „A sűrített levegős energiatároló rendszer 26 százalékos hatékonyságnövekedést is elért, ami nagy előny” – mondta a kutató, hozzátéve, hogy a táguló levegő által biztosított hűtés jelentősen csökkenti a klímakompresszorok energiaigényét. A fejlesztés mellett szól az is, hogy meglehetősen olcsó megoldás.
Zöldinfó
A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről
A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.
A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.
Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaInnováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
