Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az energiatárolás reformjára készül mérkönök egy csoportja a Közel-Keleten

A sűrített levegős energiatároláson alapuló technika a melegebb éghajlatú területeken lehet különösen hasznos.

Létrehozva:

|

A Sardzsai Egyetem csapata olyan megoldást talált, amellyel a sűrített levegős energiatárolást (CAES) használhatják fel hűtési célokra a forró éghajlatú területeken – számol be a PV Magazine. Az Egyesült Arab Emirátusokban működő intézet számára a téma kiemelt fontosságú, hiszen az országban az áramigényt jelentősen befolyásolják a légkondicionálók. „A kutatásban javasolt hűtőrendszer egy sűrített levegős energiatároló rendszerből ered” – mondta Abdul Hai Al-Alami, a csapat tagja. A szakértő szerint a berendezés úgy működik, hogy a többletenergiát a napelemes farmokról egy légkompresszorba irányítja, amely a tárolótartályokat körülbelül 20-30 bar nyomásig tölti fel.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Amikor a napfényhiányos időszakokban energiára van szükség, a levegő egy légturbinába kerül, amely egy elektromos generátorhoz van csatlakoztatva. A kutatók a rendszert egy meglévő CAES berendezés kiegészítőjeként írták le. A rendszer hasonlóan működik, mint egy kereskedelmi forgalomban kapható kompressziós hűtő klímaberendezés. Az eszköz a piacon elérhető légforrásokat és előtöltött nitrogéntartályokat használ.

A töltési fázisban a rendszer olyan hengerekre támaszkodik, amelyek egy 9 lóerős levegőmotorhoz kapcsolódnak. Ily módon a sűrített levegő helyzeti energiáját és az áramló levegőben lévő mozgási energiát mechanikus forgómozgássá alakítják. A levegőmotor egy 1:8 arányú sebességváltóhoz, az pedig egy 3,5 kilowattos állandó mágneses elektromos generátorhoz csatlakozik. A kiürítés egy víztartályban lévő rendszeren át történik.

Advertisement

A berendezés nagyjából 5 Celsius-fokos vizet tud előállítani a légkondicionálók számára. Hai Al-Alami szerint a rendszer forró éghajlaton nemcsak az akkumulátorok helyettesítésére alkalmas, hanem a klímaberendezések üzemeltetéséhez is. „A sűrített levegős energiatároló rendszer 26 százalékos hatékonyságnövekedést is elért, ami nagy előny” – mondta a kutató, hozzátéve, hogy a táguló levegő által biztosított hűtés jelentősen csökkenti a klímakompresszorok energiaigényét. A fejlesztés mellett szól az is, hogy meglehetősen olcsó megoldás.

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák