Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az energiatárolás reformjára készül mérkönök egy csoportja a Közel-Keleten

A sűrített levegős energiatároláson alapuló technika a melegebb éghajlatú területeken lehet különösen hasznos.

Létrehozva:

|

A Sardzsai Egyetem csapata olyan megoldást talált, amellyel a sűrített levegős energiatárolást (CAES) használhatják fel hűtési célokra a forró éghajlatú területeken – számol be a PV Magazine. Az Egyesült Arab Emirátusokban működő intézet számára a téma kiemelt fontosságú, hiszen az országban az áramigényt jelentősen befolyásolják a légkondicionálók. „A kutatásban javasolt hűtőrendszer egy sűrített levegős energiatároló rendszerből ered” – mondta Abdul Hai Al-Alami, a csapat tagja. A szakértő szerint a berendezés úgy működik, hogy a többletenergiát a napelemes farmokról egy légkompresszorba irányítja, amely a tárolótartályokat körülbelül 20-30 bar nyomásig tölti fel.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Amikor a napfényhiányos időszakokban energiára van szükség, a levegő egy légturbinába kerül, amely egy elektromos generátorhoz van csatlakoztatva. A kutatók a rendszert egy meglévő CAES berendezés kiegészítőjeként írták le. A rendszer hasonlóan működik, mint egy kereskedelmi forgalomban kapható kompressziós hűtő klímaberendezés. Az eszköz a piacon elérhető légforrásokat és előtöltött nitrogéntartályokat használ.

A töltési fázisban a rendszer olyan hengerekre támaszkodik, amelyek egy 9 lóerős levegőmotorhoz kapcsolódnak. Ily módon a sűrített levegő helyzeti energiáját és az áramló levegőben lévő mozgási energiát mechanikus forgómozgássá alakítják. A levegőmotor egy 1:8 arányú sebességváltóhoz, az pedig egy 3,5 kilowattos állandó mágneses elektromos generátorhoz csatlakozik. A kiürítés egy víztartályban lévő rendszeren át történik.

Advertisement

A berendezés nagyjából 5 Celsius-fokos vizet tud előállítani a légkondicionálók számára. Hai Al-Alami szerint a rendszer forró éghajlaton nemcsak az akkumulátorok helyettesítésére alkalmas, hanem a klímaberendezések üzemeltetéséhez is. „A sűrített levegős energiatároló rendszer 26 százalékos hatékonyságnövekedést is elért, ami nagy előny” – mondta a kutató, hozzátéve, hogy a táguló levegő által biztosított hűtés jelentősen csökkenti a klímakompresszorok energiaigényét. A fejlesztés mellett szól az is, hogy meglehetősen olcsó megoldás.

Advertisement

Zöld Energia

Lehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?

A technológia a működési költség mellett a kibocsátást is csökkentheti.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kínai Guangdong Power Grid vállalat szakemberei olyan megoldást javasolnak, amelyben a napelemeket kis moduláris atomreaktorokba integrálják – írja az alternativenergia.hu.  A csapat szerint a fókusz korábban vagy a megújuló energiaforrások által dominált mikrohálózatok működésén, vagy a nukleáris alapú energiarendszereken volt. Az új megközelítés holisztikus hibrid energiagazdálkodási keretrendszert jelent. A kutatás újdonsága a fotovoltaikus és a kis moduláris reaktorok általi termelés együttes optimalizálásában rejlik, amelyhez egy robusztus, a bizonytalanságokat figyelembe vevő terhelés-elosztási mechanizmus párosul. A javasolt rendszerben a napelemek és a moduláris reaktorok egymást kiegészítő, míg a generátor és az akkumulátor további energiaforrásokat biztosítanak. A hidrogént elektrolizátorok állítják elő a többletidőszakokban, és későbbi felhasználásra tárolják, a rendszer agya pedig az energiagazdálkodási rendszer (EMS), amely döntéseket hoz a valós idejű adatok alapján. A szakértők esettanulmányként egy rendszert szimuláltak, amelyhez egy 100 MW-os hibrid mikrohálózat tartozott. A létesítmény egyrészt egy átlagos igénybevételű, 85 MW-os ipari terhelést szolgál ki, amely akár napi 25 százalékot is elérő csúcsigény-ingadozásokkal bírt; másrészt kiszolgált egy átlagos terhelésű, 15 MW-os lakossági igénybevételi komponenst, amelynek csúcs-átlag aránya 1,6 volt.

A rendszer beépített fotovoltaikus kapacitása 40 MW, a napsugárzási adatok egyéves időjárási információkból származtak. A napenergia-változékonyságot normális eloszlással modellezték. A rendszerhez egy 20 MWh-s lítium-ion akkumulátor, valamint egy maximum 15 tonna kapacitású hidrogéntároló egység is tartozott.

Az elemzés alapján egyéves működés során a javasolt optimalizációs keretrendszer átlagosan körülbelül 18,7 százalékkal csökkentette a működés költségét, miközben a szén-dioxid-kibocsátás 37,1 százalékkal mérséklődött. A különféle rezilienciamutatók eközben 98 százalék fölé emelkedtek.

Advertisement

A szakértők szerint a rövid távú akkumulátoros és a hosszú távú hidrogén alapú tárolás összehangolása napi és szezonális szinten is képes kezelni az energiában fellépő egyensúlyproblémákat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák