Zöldinfó
Az energiatárolás reformjára készül mérkönök egy csoportja a Közel-Keleten
A sűrített levegős energiatároláson alapuló technika a melegebb éghajlatú területeken lehet különösen hasznos.
A Sardzsai Egyetem csapata olyan megoldást talált, amellyel a sűrített levegős energiatárolást (CAES) használhatják fel hűtési célokra a forró éghajlatú területeken – számol be a PV Magazine. Az Egyesült Arab Emirátusokban működő intézet számára a téma kiemelt fontosságú, hiszen az országban az áramigényt jelentősen befolyásolják a légkondicionálók. „A kutatásban javasolt hűtőrendszer egy sűrített levegős energiatároló rendszerből ered” – mondta Abdul Hai Al-Alami, a csapat tagja. A szakértő szerint a berendezés úgy működik, hogy a többletenergiát a napelemes farmokról egy légkompresszorba irányítja, amely a tárolótartályokat körülbelül 20-30 bar nyomásig tölti fel.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Amikor a napfényhiányos időszakokban energiára van szükség, a levegő egy légturbinába kerül, amely egy elektromos generátorhoz van csatlakoztatva. A kutatók a rendszert egy meglévő CAES berendezés kiegészítőjeként írták le. A rendszer hasonlóan működik, mint egy kereskedelmi forgalomban kapható kompressziós hűtő klímaberendezés. Az eszköz a piacon elérhető légforrásokat és előtöltött nitrogéntartályokat használ.
A töltési fázisban a rendszer olyan hengerekre támaszkodik, amelyek egy 9 lóerős levegőmotorhoz kapcsolódnak. Ily módon a sűrített levegő helyzeti energiáját és az áramló levegőben lévő mozgási energiát mechanikus forgómozgássá alakítják. A levegőmotor egy 1:8 arányú sebességváltóhoz, az pedig egy 3,5 kilowattos állandó mágneses elektromos generátorhoz csatlakozik. A kiürítés egy víztartályban lévő rendszeren át történik.
A berendezés nagyjából 5 Celsius-fokos vizet tud előállítani a légkondicionálók számára. Hai Al-Alami szerint a rendszer forró éghajlaton nemcsak az akkumulátorok helyettesítésére alkalmas, hanem a klímaberendezések üzemeltetéséhez is. „A sűrített levegős energiatároló rendszer 26 százalékos hatékonyságnövekedést is elért, ami nagy előny” – mondta a kutató, hozzátéve, hogy a táguló levegő által biztosított hűtés jelentősen csökkenti a klímakompresszorok energiaigényét. A fejlesztés mellett szól az is, hogy meglehetősen olcsó megoldás.
Zöldinfó
Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát
Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.
A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.
A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
